Új Szó, 1973. április (26. évfolyam, 78-101. szám)

1973-04-19 / 93. szám, csütörtök

ÁPRILISI KÖNYVÚJDONSÁGOK A könyvhónapot követő he­tekben sem csappant meg az ér­dekes, figyelemre méltó köny­vek száma. Erről mindannyian meggyőződhetünk, ha betérünk a könyvesboltokba. Az új köny­vek közül alább néhányra kü­lön Is felhívjuk olvasóink fi­gyelmét. Emil Boleslav Lukáč neve la­punk hasábjain is gyakran sze­repel, s nem véletlenül, hiszen a szlovák—magyar irodalmi kapcsolatok egyik avatott is lelkes ápolója, a magyar iro­dalom egyik legjelesebb szlovák ismerője. A magyar olvasók most — és tegyük hozzá: vég­re — költészetével is behatób­ban megismerkedhetnek, ugyan­is most látott napvilágot a ne­ves szlovák költő és műfordító Óda az utolsóhoz és az elsőhöz című kötete, amely E. B. Lukáč több évtizedes költői alkotómun­kájának a legjavát tartalmazza. Az ízléses kivitelű könyvet min­den bizonnyal nagyon sok olva­só veszi majd a kezébe. A felsorolást képzőművészeti publikációval folytatjuk. A Ma­dách Könyvkiadóban az utóbbi időben komoly figyelmet szen­telnek hazai magyar képzőmű­vészetünk gazdag eredményei jó értelembe vett népszerűsíté­sének. E dicséretes kezdemé­nyezés egyik legfrissebb gyü­mölcse Szabó Gyula, a nemrég elhunyt neves festő és grafikus életművéről megjelent monográ­fia. Klára Kubičkovának, a Ban­ská Bystrica-i Kerületi Képtár tudományos munkatársának rö­vid, de magvas tanulmányát számos színes és fekete-fehér reprodukció egészíti ki. A Németh László életművét felölelő sorozatban most a vi­lágszerte ismert és elismert ma­gyar író Európai utas című ta­nulmánykötete jelent meg. E kö­tet Németh Lászlónak az euró­pai történelemmel, gondolko­dással s különösen az irodalom­mal foglalkozó írásait tartal­mazza. A sok érdekes tanulmány közül különösen a görög drá­mával a Magyarországgal szom­szédos népek irodalmával, vala­mint az orvostudomány fejlő­désével foglalkozó írások érde­melnek megkülönböztetett fi­gyelmet. Hazánk felszabadulásának közelgő évfordulója még inkább aláhúzza Peter Jilemnický re­génye, A győzelmes bukás meg­jelenésének a jelentőségét. A szlovák szocialista irodalom úttörőjének ez az első érett re­génye szuggesztív erővel ele­veníti fel a kétkezi munkásság szenvedését és szociális harca­it a polgári Csehszlovákiában, melyeket ugyan ideig-óráig a háttérbe szoríthattak, de milliók igaz ügyének a végső győzel­mét senki sem akadályozhatta meg. A fájdalmaktól, megpró­báltatásoktól nem mentes em­beri sorsok művészi ábrázolá­sán keresztül ez a meggyőződés esendül ki Peter Jilemnický re­gényéből. Peter Edelnek, a kortárs szo­cialista német irodalom egyik neves képviselőjének ezúttal a Képek tanúsága című önéletraj­zi motívumokkal átszőtt regénye jelent meg magyar nyelven. A regény egy tiszta, idillikus szép­ségű szerelemmel indul, melyet rövidesen a második világhábo­rú viharfelhői sötétítenek be. Ez a később tragikus végű szere­lem ad erőt a férfinak és a fia­talasszonynak is, hogy elvisel­jék az embertelen szenvedése­ket, a koncentrációs tábor bor­zalmait. Peter Edel megrázó re­génye rövid idő alatt három ki­adást ért meg az NDK-ban, s nagy sikerű tévéfilmet is ké­szítettek belőle. Az utóbbi időben számos iro­dalmi jellegű írás jelent meg világhírű festőkről, szobrászok­ról. E publikációk sorát gazda­gítja most Bródy Sándor Rem­brandt című könyve, amely nem életrajz, nem tudós méltatás, hanem lírai portré. Bródy élete alkonyán, nagybetegen, testé- ben-lelkében megrendülve írta ezt az alkotást, akkor, amikor már csak a legigazibb szavakat keresi az ember. Értékes „csemege“ várja a Maupassant kedvelőket is: a Vi­lágirodalom Remekei-sorozat- ban most A szépfiú jelent meg új kiadásban. Ugyancsak klasszikus francia szerző, Anatole France, műve jelent meg az Olcsó Könyvtár sorozatban is. A könyv címe: Bonnard Szilveszter vétke. A fordulatos cselekményű, kitű­nően megrajzolt jellemeket fel­vonultató könyv egészen bizto­san sok olvasó tetszését elnye­ri. Mocsár Gábor nevét idáig kiváló szociográfiai írásai olva­sásakor jegyeztük meg. A ma­gyarországi szerző most a Gyé mántper című érdekes történel­mi regénye, amely az 1848 as szabadságharc idején játszódik, s egy kriminek is beillő izgal más eseményt, nagy értékű gyé­mántok elkobzásának a törté­netét követi nyomon, s ezzel párhuzamosan plasztikus képet fest a negyvennyolcas esemé­nyek légköréről, szereplőiről. Azok, akik tavaly megvásárol­ták Varga Tamás játsszunk ma­tematikát! című könyvének első kötetét, most nyilván habozás nélkül megveszik a most meg­jelent folytatást, amely a tér és sík, a valószínűség, vala­mint logika s a kombinatorika területét foglalja össze színe­sen, érdekesen. Nem túlzás: ez a könyv mindenki számára ké­szült. A matematikát kedvelők, és a „nem bírók“, az idősek, a fiatalok, s a gyermekek egy­aránt találnak számukra megfe­lelő érdekes tudnivalót, felada­tot. A könyv lapozgatása hasz­nos és kellemes időtöltés, ezért hívjuk fel rá olvasóink figyel­mét. A Diákkönyvtár-sorozatban ezúttal Ján Botto Jánošík halá­la című elbeszélő költeménye látott napvilágot új kiadásban. Az ifjú olvasóknak a sok szép kiadvány közül A királlyá vá lasztott kutya című meseköny­vet ajánljuk. Ez a színes, gaz­dag gyűjtemény nemcsak az ál­latokkal kapcsolatos története­ket, hanem az állatok alakján keresztül az emberek életét és tulajdonságait is a gyermekol­vasó elé tárja. — y — / Érdekes est a hangversenyteremben Francia zongoraművész Bratislavában Március második bérleti est­jén francia zongoraművésszel kötöttünk ismeretséget. A meg­nyerő fiatal művész Saint-Saéns II. zongoraversenyének remekbe formált előadásával örvendez­tette meg a bratislavai hangver­senyközönséget. Philippe Entremont nagyszerű pianista. Az ilyen hajlékony, differenciált, amellett termé­szetesen lélegző, egészséges muzsikálás ritka jelenség. Entre­mont zongorázását és egész lé­nyét áthatja a zenélés öröme, friss lendülete. Igazi gall „es- prit“-vel fűszerezett játékát a férfias erő és a poétikus gyön­gédség hangjai mellett különle­ges grácia jellemzi. Előadás­módja könnyedén csapongó, de a produkció egészét művészi fe­gyelem és kitűnő arányérzék tartja össze. Saint-Saéns, a szép hangzás, az elegáns, kerekded zenei beszéd mestere. Zongora- versenyeiben valóra váltja szí­nes hangelképzeléseit. De a ko- loritgazdagság nem pótolhatja a költői elmélyedést. Philippe Entremont tolmácsolása elhitet­te a hallgatóval, hogy az érzé­sek spontán megnyilatkozása, a romantikus lendület a mű leg­belsőbb sajátossága. A fiatal mű vész méltán aratott nagy sikert. Zdenék Kodiert mindig nagy örömmel üdvözöljük a karmes­teri emelvényen. A műsort Ro­dion Scsedrin „Harangok“ cí­mű kompozíciójának bemutató előadásával nyitotta meg. A kö­zépgenerációhoz tartozó szovjet zeneszerző ezt a művet a New- York-i Filharmónia megrende­lésére komponálta a nagynevű zenekar megalapításának 125. évfordulójára. Befejezésül Janáček Ö szláv nagymiséje került előadásra. Az idős Janáček leszűrt bölcsessé­ge új tartalommal telíti az ószláv templomi szöveget. A ze­neköltő a liturgikus keretben legsajátabb mondanivalóját köz­li az életről, amelyet szeret, az emberről, akiben hisz és a sze­retet erejét hirdeti. Košler a mű tolmácsolásával újabb bizonysá­got tett kiváló karmesteri ké­pességeiről. A nagyszabású Gla- golit-misét partitúra nélkül di­rigálta, tiszta, világos koncep ciója felfedte a kompozíció szépségeit. Košler mint kórus­vezető is kitűnő, érzékeny kar­mesteri keze szépen árnyalt hangzással daloltatta a Fiihar­monikus Énekkart. Szép teljesít­ményükkel az énekes szólisták is hozzájárultak a mű sikeré­hez: Magda Hajóssyová, szop­rán, Ľuba Baricová, alt, Fran­tišek Livora, tenor és Ondrej Malaehovsky, basszus. És utol­jára, de nem utolsósorban: szép és kiegyensúlyozott volt a tel­jes nagyegyüttes hangképe is. HAVAS MÁRTA NAPKÖZI OTTHONBAN J. Alexy felvétele SZÜLÖK, NEVELŐK FÓRUMA EGYÜTT AZ ISKOLÁVAL A szülői munkaközösség, vagyis a szülők és iskolabará­tok egyesülete fontos szerepet tölt be egy-egy iskola diákjai­nak nevelésében, és ha a szü­lők közösen a pedagógusokkal, a szülői ház együtt az iskolával veszi ki részét a jövő társadal­ma szocialista arculatú embe­rének neveléséből, akkor nagyon is reális az a ma már szinte közhelyként emlegetett megál­lapítás, hogy fiataljaink, leen­dő állampolgáraink nevelése egyáltalán nem tekinthető csu­pán az iskola, a pedagógusok, a neveléssel hivatásszerűen fog­lalkozók valamiféle monopóliu­mának. E megállapítás igazát kerestük a šahyi (ipolysági) magyar gimnáziumban, ahol mind a szülők, mind a pedagó­gusok szemszögéből mikroszkóp alá vettük a problémát. — Miben látja a szülői mun­kaközösség létjogosultságát? — tettük fel a kérdést dr. Huncsík Lászlónak, a Barátság Kőolaj- vezeték vállalat igazgatóhelyet­tesének, aki immár hetedik esz­tendeje tölti be a gimnázium szülői munkaközösségének el­nöki tisztét. — Igen nagy hiba lenne, ha mi, szülők, csupán a pedagó­gusokra hárítanánk a nevelést. Azt tartom helyesnek, ha a szü­lő teljes mértékben tudatosít­ja, hogy gyermekeiért elsősor­ban ő felelős, s ezt nemcsak az anyagi feltételek megteremtésé­vel juttatja kifejezésre, hanem a gyermek neveléséhez szüksé­ges optimális feltételek biztosí­tásával is. E célok megvalósítá­sának egyik leghatékonyabb eszközét az aktívan, eredménye­sen dolgozó szülői munkakö­zösségben látom. — Véleménye szerint az ipolysági gimnázium szülői munkaközössége milyen tevé­kenységet fejt ki? — A kérdésre szerénytelenség nélkül azt válaszolhatom, hogy közösségünk aktív és eredmé­nyesen működő egyesület, hi­szen a közösségnek tevékeny, lelkes szülőkből álló vezetősé­ge van. A vezetőség minden második hónapban, évente tehát ötször tart gyűlést, melyen ak­tuális problémákat vitatunk meg; az összejövetelek újból és újból igazolják számunkra, hogy a szülői munkaközösség jó ösz- szekötőkapocs a diák és a ta­nár, a szülői ház és az iskola között. — Munkánkat egyébként elő­re kidolgozott terv és költség- vetés alapján végezzük. Éven­te négyszer tartunk tagsági gyűlést és ezeken a legkülön­félébb problémákat tárgyaljuk meg az érdekelt szülők, a pe­dagógusok és más szakemberek bevonásával. A szülői értekez­leteken a részvevők rendszeres tájékoztatást kapnak az iskola lobális tanulmányi eredményei­ről és előadásokat hallhatnak a pályaválasztási, egészségügyi, pedagógiai, közbiztonsági, köz­lekedési és honvédelmi prob­lémákról. Tudatosítjuk, hogy gyermekeink nem apolitikus is­kolába járnak, ezért magától értetődőnek tartjuk, hogy a szü­lői értekezleteken a jelentős politikai és kulturális évfordu­lókról is megemlékezünk. Leg­utóbb például a februári győ­zelem 25. évfordulója alkalmá­ból rendeztünk ünnepséget, me­lyen Csömör Béla igazgatóhe­lyettes méltatta az évforduló jelentőségét és az iskola diák­jai színvonalas szavalatokkal és zeneszámokkal léptek fel. — Hogyan támogatja a szülői munkaközösség az iskolát a ne­velési feladatok megoldásában? —Természetesen nemcsak ér­tekezletek és előadások meg­rendezésével, hanem — úgy gondolom — eléggé sokolda­lúan. Elsősorban anyagi támo­gatást nyújtanak a diákoknak a sportrendezvényeken való részvételhez; évről évre hozzá­járulunk a második osztályosok sítúrájának költségeihez, éven­te több ezer koronát fordítunk a kiváló tanulók könyvjutalmai­nak megvásárlására, sportfel­szerelés vásárlására, legutóbb pedig a leendő iskolai zenekar számára szavaztunk meg na­gyobb összeget hangszerek vá­sárlására. A szülői munkakö­zösség több ízben vásárolt már komoly szakkönyveket is az is­kolai könyvtár számára, melye­ket a pedagógusok és a diákok közösen használnak. Szokássá vált nálunk az is, hogy az érett­ségiző diákok tablóival kapcso­latos költségeket is a szülői munkaközösség fedezi és vizs­gák idején a diákok számára frissítőt szolgálunk fel ugyan­csak a szülői munkaközösség pénzéből. Bevételeink a szülők által önkéntesen és együttesen jóváhagyott tagdíjakból és kü­lönféle kulturális rendezvé­nyekből erednek. Érdekesség­ként jegyzem meg, hogy ami­kor 1966 szeptemberében átvet­tem a szülői munkaközösség ve­zetését, 26 korona volt a „va­gyonunk“; azóta évi 5—6 ezer koronás bevétellel zárunk egy- egy tanévet. — Milyen kulturális rendez­vényekből van a szülői munka- közösségnek bevétele? — Az utóbbi években már több alkalommal rendeztünk műso­ros, zenés ismerkedési estet a szülők, a pedagógusok és a fel­ső évfolyamok tanulói számára. Ezek a rendezvények nagyon sikeresek voltak; s nemcsak anyagi szempontból, de ami ennél lényegesen fontosabb: nagy mértékben hozzájárul­tak a szülők és a peda­gógusok közeledéséhez, egy­más problémáinak a megisme­réséhez, bár erre alkalom nyí­lik az egyes osztályok szülői értekezletei alkalmával is. A rendszeresen megtartott érte­kezleteken az osztályfőnökök a tanulmányi eredmények ismer­tetése mellett a pályaválasztás­sal, a tudományos világnézet­re neveléssel, a honvédelem­mel, valamint egyéb pedagógiai és politikai kérdésekkel kap­csolatban előadásokat is tarta­nak a szülők részére. Szinte valamennyi pedagógus nagy ér­deklődéssel kíséri a szülői mun­kaközösség munkáját. Singer Ambrus igazgató minden neve­lési problémát megtárgyal ve­zetőségünkkel, de készségesen rendelkezésünkre áll tanácsá­val, előadások megtartásával a tanári kar többi tagja is. — Elmondható ez az érdeklő­dés a szülők részéről is? — Örömmel állíthatom, hogy igen. A szülői értekezletek na­gyon látogatottak, és ha vala­mennyi lelkes szülőt nem is áll módomban megnevezni, lega­lább néhány nevet megemlítek. A vezetőségi tagok közül dicsé­retet érdemel Morvay Imre al­elnök, Rozsnyó József titkár Friml Gyuláné pénztárosnő és Sípos Gyuláné, aki annak elle­nére, hogy dolgozó nő, minden vezetőségi gyűlésre beutazik Ipolypásztóról. Ám a vezetőségi tagokon kívül is vannak igen aktív szülők, akik többször pél­damutató segítséget nyújtottak az iskolának. Tatarozások al­kalmával például igen sokat se­gített Lipták László kőműves és Gergely Pál szobafestő, mező­gazdasági brigádmunkák szer­vezésénél pedig Löwy György, a helybeli efsz könyvelője. A pedagógusok szemszögéből Csömör Béla igazgatóhelyettes értékelte a szülői munkaközös­ség munkáját: — Öröm számunkra, hogy is­kolánkban jól működik a szülői munkaközösség. Ez elsősorban dr. Huncsík László elnök és az agilis vezetőség érdeme. Huncsík elvtárs időt és fáradságot nem kímélve irányítja a szülői mun­kaközösséget, iskolánk vala­mennyi problémáját megtár­gyalja az igazgatósággal és a pedagógusokkal, odaadással végzi munkáját, mert szereti a diákokat, jó barátja a pedagó­gusoknak és szülőtársainak. Lelkes híve a proletár nemzet­köziség eszméjének, ezért tá­mogatja a gimnázium barátsá­gát a Rožnov pod Radhoštém-i cseh tanítási nyelvű gimnázium­mal és a Balassagyarmati Ba­lassi Bálint Gimnáziummal. Ja­nuár elején ő maga utazott Prá­gába, hogy szállást szerezzen s diákjaink részt vehessenek a „Szovjetunió 50 éve“ című kiál­lításon. Ez a tanulmányi kirán­dulás kitűnően sikerült. Köszö­net illeti a vezetőség többi tag­ját is, és valamennyi aktív szü­lőt, akik megértették, hogy a jövő nemzedékének nevelésében a szocialista iskola nem állhat egyedül, a szülői ház és az egész társadalom segítségére szüksége vanl SÁGI TÖTH TIBOR 1973. IV. 19.

Next

/
Thumbnails
Contents