Új Szó, 1973. április (26. évfolyam, 78-101. szám)
1973-04-17 / 91. szám, kedd
Tanácskoztak a járási ^ártkonferenciák Szombaton és vasárnap hazánk 69 járásában tartották meg a járási pártkonferenciákat. Kiküldött munkatársaink tudósításai anyagtorlódás miatt kimaradtak tegnapi számunkból. Az alábbiakban közöljük ezeket az anyagokat. 1973. IV. 17. Eredményesen dolgoznak - jól élnek Csallóköz központjában, Dunajská Stredán (Dunaszerda- hely) közel kétszáz küldött és számos vendég részvételével zajlott le a párt járási konferenciája. Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának küldöttségét Karol Martinka, a Szlovák Szocialista Köztársaság kormányának aielnöke vezette. A járási pártbizottság elnökségének beszámolóját Stefan Ferencei, Szlovákia Kommunista Pártja Dunajská Streda-i járási pártbizottságának vezető titkára terjesztette elő. Többek között elmondta, hogy a dunaszerdahelyi járás kommunistái szilárdan állnak a marxizmus-leninizmus talaján és következetesen teljesítik Csehszlovákia Kommunista Pártja XIV. kongresszusának és Szlovákia Kommunista Pártja kongresszusának a határozatát. A kommunisták vezetésével a járásban az elmúlt két év alatt is nagyarányú fejlődés ment végbe mind a mezőgazdaság, mind az ipar területén. Sikernek tekinthető az is, hogy a járás dolgozói az elsők között teljesítették a mezőgazdasági termékek eladási tervét. Tavaly gabonából háromezer vagonnal, húsból ötezer vagonnal, tejből pedig mintegy tízmillió literrel adtak terven felül. A lakosság bevétele az 1960^as évek elején elért 430 millió koronával szemben 1971-ben 960 millió koronára emelkedett. Mindez azt bizonyítja, hogy a járás dolgozói eredményes munkát végeznek, és ennek megfelelően jól élnek. A vitában felszólalók is többnyire a munka frontján elért sikerekről beszéltek. Egyben rámutattak arra, mit kell tenni, hogy tovább léphessenek. A minden teikintetben magas színvonalú járási konferencián elfogadott határozat részletesen meghatározza, milyen újabb feladatok várnak a járásban dolgozó kommunistákra. I zs») Megszilárdult a pórt vezető szerepe A Bratislava-vidéki járás pártalapszervezeteinek több mint 300 küldötte Pezinokon találkozott, hogy megtartsa a járási pártkonferenciát. A kommunisták tanácskozásán részt vett a CSKP KB küldöttsége, élén Eugen Turzoual, az SZLKP nyugat-szlovákiai kerületi bizottságának vezető titkárával. A járási pártbizottságok az utóbbi két évben kifejtett tevékenységéről, a CSKP XIV. kongresszusa határozataiból ©redő feladatok teljesítéséről, valamint az elkövetkező időszak legfontosabb teendőiről Ján Marušic elvtárs, a járási pártbizottság vezető titkára számolt be. Az alapszervezetek munkáját értékelő beszámoló részletesen foglalkozót a járás valamennyi szervezetének életével. A vezető titkár megállapította, hogy a járásban az elmúlt időszakban megszilárdult a párt vezető szerepe, nőtt a tagok aktivitása, javult a párt- fegyelem. A jövőben azonban még nagyobb gondot kell fordítani a tagság szociális és kor szerinti összetételére. A járás üzemei, vállalatai és földművesszövetkezetei a párt gazdaságpolitikájának teljesítése érdekében növelték a munkateljesítményt. Az ipari termelés tervét — mondotta J. Marušic elvtárs — 103 százalékra teljesítették; a termelés az 1971 évihez képest 14,2 százalékkal emelkedett. Még jobb eredményeket értek el a mező- gazdasági termelésben: e téren átlagban 11,8 százalékos növekedést mutathatnak ki. Jó munkát végeznek különösen a Záhorská Ves-i, a jabloneci és a blatnéi szövetkezeti dolgozók. A beszámolókat élénk vita követte. A felszólalók az eredményeket érintve szóltak a fogyatékosságokról is. A vitában szót kért E. Turzo elvtárs is. Értékelte a XIV. kongresszus határozatainak teljesítését, foglalkozott a párt gazdaság- politikájából a járás üzemeire és szövetkezeteire háruló igényes feladatokkal, az ideológiai munka jelentőségével, majd érintette külpolitikánk időszerű kérdéseit. A járási pártkonferencia résztvevői a vita után megválasztották a járási bizottságot, melynek vezető titkára ismét Ján Marušic mérnök lett. —ym— Az egység jegyében A rožňavai (Rozsnyó) járás pártkonferenciája értékelte a járás kommunistáinak kétéves munkáját, a XIV. pártkongresz- szus által kitűzött feladatok teljesítését és megvitatta az elkövetkező időszak feladatait. A konferencia küldöttei szívélyesen üdvözölték körükben az SZLKP KB küldöttségét, amelyet Herbert Ďurkovič, az SZLKP KB Elnökségének tagja, a Szlovák Nemzeti Tanács ál- elnöke vezetett. Ladislav Bobčák, a járási pártbizottság vezető titkára beszámolójában részletesen elemezte a legutóbbi járási konferencia óta eltelt időszakot. Tárgyilagosan értékelte a kongresszusi párthatározatok teljesítésében elért eredményeket. Leszögezte, hogy megszilárdult a párt akcióképessége, elmélyült vezető szerepe a társadalmi élet valamennyi területén. A járás becsületes dolgozói: munkások, szövetkezeti tagok és értelmiségiek egyértelműen támogatják a párt politikáját s elkötelezetten vesznek részt megvalósításában. A járás gazdasági téren is sikeresen valóra váltja a párt irányvonalát, jó eredményeket ér el az iparban, a mezőgazdaságban egyaránt, bár amint Bobčák elvtárs rámutatott, vannak fogyatékosságok is, amelyeket közös erővel kell kiküszöbölni. Nagy figyelmet kell szentelni az ideológiai-nevelő munkának, a tömegpolitikai munkának, a kultúra és iskolaügy fejlesztésének s nem utolsósorban az új szocialista ember kialakításának. A beszámolót gazdag, tartalmas vita követte, amelyben a felszólalók rámutattak a járás egyes üzemeinek és más munkahelyeinek konkrét eredményeire, problémáira. A vitában felszólalt Ďurkovič elvtárs is, aki ismertette a nemzetközi helyzetet, a konszolidálás utáni időszak eredményeit konkrétan rámutatva a járás legfontosabb feladataira. Az új járási plénum ismét Ladislav Bobčák elvtársat választotta meg vezető titkárrá.-rFokozódott oz aktivitás Košicén a sportcsarnokban rendezték meg a kelet-szlovákiai kerület legnagyobb párt- szervezetének városi konferenciáját, melyen részt vettek Miloslav Hruškovič elvtárs, a CSKP Elnökségének póttagja, az SZLKP KB elnökségi tagja, a KB titkára, továbbá Emil Rigó elvtárs, a CSKP KB tagja, a kerületi pártbizottság elnökségi tagja és más vendégek. A košicei városi pártszervezet tagjainak több mint 440 küldöttét és a konferencia vendégeit Rudolf Benetin elvtárs, a városi pártbizottság titkára üdvözölte, majd fán Brondoš elvtárs, a košicei városi pártbizottság vezető titkára tartotta meg az értékelő beszámolót. Brondoš elvtárs rámutatott arra, hogy a városi pártbizottság az előző konferencia és a felsőbb szervek határozatainak szellemében fontos dokumentumokat dolgozott ki, Egyebeken kívül a városi pártbizottság szorgalmazta a több, mint tizenkétezer kommunistát tömörítő pártszervezetek munkája színvonalának emelését és az igényességet a pártmunkában. A pártszervezetek és kommunisták munkáját, az évzáró taggyűlések és az üzemi konferenciák lefolyását kedvezően értékelte a városi pártkonferencia, javult a párttagság részvétele a pártrendezvényeken, s aktivitása egyéb formájában is megnyilvánult. Sikeres volt az a 2411 nyilvános pártgyűlés, melyeken közel 146 000 lakos vett részt. Több mint 640 tagjelöltet vettek fel az elmúlt évben, s ezek 58 százaléka munkás. Az elért kedvező eredmények mellett a beszámoló hangsúlyozta, hogy az ideológiai munka minőségével még nem lehet elégedett a városi pártbizottság. Aprólékosan elemezte a helyzetet ezen a fontos területen, s azt is megmondta, mit kell tenni a politikai és társadalmi élet különböző szakaszain annak érdekében, hogy a párt ideológiai munkája eredményesen hasson a legszélesebb tömegekre. A pártkonferencia kedvezően értékelte a városi nemzeti bizottság szervei 653 képviselőjének munkáját, a társadalmi és tömegszervezetek tevékenységét, a városban végbemenő rohamos fejlődést, de felhívta a figyelmet, a fogyatékosságokra is. Behatóan foglalkozott a konferencia a város gazdasági fejlesztésének kérdéseivel. A vitában felszólalt Miloslav Hruškovič elvtárs is. Az új pártbizottság élére, a vezető titkári tisztségbe a ko- sicei városi pártkonfe>rencia Ján Brondoš elvtársat választotta meg. (ik) Előtérben a minőségi munka A levicei (lévai) járási párt- konferencia ünnepi hangulatát fokozta az a tény, hogy a több mint 300 küldött a most felépült járási művelődési ház nagytermében foglalhatott helyet. A jelenlevők hosszantartó tapssal fogadták a CSKP KB küldöttségét, amelyet dr. Karol Laco, a szövetségi kormány miniszterelnök-helyettese vezetett. Ezután dr. Štefan Uhnák, az SZLKP lévai járási pártbizottságának vezető titkára ismertette a küldötteknek előzőleg már írásban megküldött beszámoló lényegét. A járási pártbizottság beszámolója hangsúlyozza, hogy az eltelt időszakban megkülönböztetett gondot fordítottak pártunk XIV. kongresszusa határozatainak maradéktalan megvalósítására. 1970-hez viszonyítva a lévai járásban 24,5 százalékkal nőtt az ipari termelés, a mezőgazdaságban, különösen pedig a növénytermesztésben jelentős előrehaladást értek el. Tovább emelkedett a lakosság életszínvonala, és sokrétűbbek lettek a kulturális rendezvények. Természetesen az eredmények mellett nem kevés a megoldásra váró probléma sem. A járás területén lévő pártalap- szervez etekben még mindig kevés a munkások és a szövetkezeti dolgozók aránya. Tovább kell harcolni — hangsúlyozta a beszámoló — a még felbukkanó opportunista megnyilvánulások és a formalizmus ellen. Nem lehet szó nélkül hagyni azt sem, hogy számos fontos építkezés, például a tejüzem, a baromfifeldolgozó, gabonafel vásárló központ befejezése körül problémák merültek fel, mert az építkezést végző vállalatok nem tartották be a szállítási időpontokat. A beszámolót követő vitában több mint 40 küldött beszélt a párt alapszervezeteiben és a munkahelyeken végzett tevékenységről, az elért eredményekről, valamint az időszerű tennivalókról. Felszólalt dr. Karol Laco elvtárs is, aki rámutatott az ideológiai munka jelentőségére, majd az időszerű gazdasági kérdésekről beszélt. A tartalmas vitát követően a küldöttek megválasztották az SZLKP lévai járási pártbizottságának az új plénumát. A járási pártbizottság vezető titkára ismét dr. Štefan Uhnák lett.-yf~ Teljesült a vágya Zenepedagógus - példás tanító 0 Cserehangversenyeket rendeznek £ Üj iskola épül Irma Vikartovskáról, a ko- márnól (komáromi) művészeti népiskola „Példás tanító“ címmel kitüntetett, bőséges élet- és szakmai tapasztalatokkal rendelkező igazgatónőjéről elmondható, hogy nem pályatévesztett ember. Amikor több, mint két évtizede zenetanári képesítést szerzett és okleveles pedagógusként igazgathatta Poprádon tanítványainak a fekete-fehér billentyűkkel ismerkedő, tétován keresgető, botladozó ujjait a klaviatúrán, teljesült a szíve vágya. — Igen, mindig zenetanárnő szerettem volna lenni — mondotta meghitt otthonának egy csendes szobájában —, kicsi koromban már áhítattal gondoltam arra, milyen jó lenne, ha egyszer a zongora mellé állhatnék és taníthatnék ... Nos, az ő esetében is beteljesedett a közmondás minden betűje, mely szerint „Az akarat diadalt arat". Nem lehet meghatottság nélkül hallgatni, amikor a zenepedagógusi hivatás szépségeiről, felemelő érzéseiről beszél. — Amikor a kislány vagy kisfiú hat éves korában felvételi vizsgára jön, lulajdonkép- pen néhány, főleg az óvodában tanult gyermekdalocskát ismer. Kíváncsian figyeljük, milyen a ritmusérzéke, mennyire fogékony a zenei hangok iránt. Az egészben az a legszebb, hogy csak spontán vagy még inkább ösztönös megnyilatkozásokkal találkoztunk ilyenkor, melyeket aztán a későbbiek folyamán mi hajlítunk, igazítunk. S mekkora örömet jelent a pedagógusnak, amikor egy ilyen gyerek évek múlva összefüggő zeneművet ad elő. Olyan öröm ez, mely semmilyen mértékegységgel nem mérhető. Az a pedagógus érzi, aki éveken át a gyerekkel együtt „szenvedett meg“, aki tanúja volt a tanítvány zenei fejlődése, sokszor csigalassúsággal történő előrehaladásnak. Visszaemlékszik ilyenkor a helyes ujjrakás sok türelmet, fáradtságot igénylő szabályai, később néhány taktusból álló, egészen egyszerű kompozíció elsajátításával járó problémákra és most pedig a beérő gyümölcsöt szemlélő kertész szemével nézi, illetve hallgatja a tanítványt, akinek sikerei az ő sikerei is ... Hát igen! A szakmáját szerető pedagógus szavai ezek, akinek az öröm mellett az ürömből is kijut, mert a zeneoktatás nem „színig tejfel“. A jó hallással, sok esetben előadói tudással is rendelkező zenetanárnak mennyi „kalimpálást“, zajt kell napjában végighallgatnia! Tízszer, húszszor kell ismétel- tetnie egy egyszerű zenei mondatot s hol van még akkor a zenei élvezetet is nyújtó egyszerű dalocska vagy kisebb zenemű?! Az oktatás szépségét azonban éppen a nehézségek leküzdése adja meg. Vikartov- ská Irma évtizedekkel ezelőtt vállalta ezt a nehézséget és nem bánta meg. — Ha egy más munkaterületen sokkal többet fizetnének, akkor is zenetanár maradnék — fűzi tovább és fejezi be frappánsan ezt a rövid fejtegetést. Huszonhárom évvel ezelőtt került a komáromi művészeti népiskolába és 1954 óta igazgató. Az iskola 617 növendékéből 62-en festészetet, 92-en népitáncot, a többiek zenét tanulnak. Ha a tanuló sikeresen elvégez kilenc osztályt, konzervatóriami felvételi vizsgára jelentkezhet. Ha az itteni négyéves „akadályt is sikeresen veszi“, beiratkozhat b Zeneművészeti Főiskolára. — Voltak kivételes tudású növendékei? — Igen. Táňa Hubinská bratislavai énekesnőt, Nánássy 1b dikót a komáromi, Uhrin Máriát, a dunaszerdahelyi zeneiskola tanárát, Nagy Elvirát, Ganzer Lászlót hosszabb-rövidebb ideig tanítottam. Persze ez a „skála“ nem teljes, mert régen tanítok és sok kivételes tudású tanítványom volt. — Nézete szerint van úgynevezett botfülű gyerek? — Vannak tehetséges és gyengébb képességű tanulók* Minden egészséges gyermekben van valami és ennek felkutatása a pedagógus feladata. Egyesek belső hallással rendelkezi nek, melyet 6—7 éves korban, a felvételi vizsgán nehéz vagy egyáltalán nem lehet megállapítani. Előfordulnak azonban olyan esetek, hogy a gyereknek se vonzalma, se különösebb tehetsége nincs a zene iránt. Ilyen esetekben kár kínozni Őt, mert kisebbségi érzés alakul ki benne annak láttán, hogy másoknak megy, neki pedig nem. Ezeknek a szüleivel beszélünk és eltanácsoljuk a növendéket az iskolából. A fennállásának 25. évét 1975-ben ünneplő komáromi művészeti iskola kollektíváját jó munkája elismeréséül a városi szervek már kitüntették. Az idei pedagógusnapon pedig Irma Vikartovská, az iskola igazgatója a „Példás tanító“ kitüntetést kapta. Aki ismeri őt, tudja, megérdemelte a hivatalos elismerést. Igazgatói teendői mellett hetente 6 órát tanít, de szívesen helyettesít is, mert a vérében van az oktatás iránti szeretet. A komáromi művészeti népiskola pedagógusai, nevelői sokrétű, hasznos munkát végeznek; Évente többször cserehangver- senyeket rendeznek a más járások ilyen típusú iskoláinak növendékeivel. Hangversenyeztek Esztergomban, Győrben, Pŕerovban, Brnóban, Dunaszer- dahelyen és most készülnek Érsekújvárba. Tavaly a kerületi versenyeken több első díjat szereztek. Rácz Gábor pedig az országos versenyen második, Ško- dáčková Anna pedig harmadftt- lett. Nem „mostohagyerek“ a festészet és a népitánc se. František Chrastek festőművész 19631 óta tanít Komáromban. A festőnövendékek alkotásait hazánk több városában állították ki sikerrel. — A színjátszás viszont, sajnos, nem tud meghonosodni is-- kólánkban — mondja az igazgatónő. Ennek főleg az az oka, hogy majdnem minden iskolában adnak elő színműveket és ott is s azután nálunk is — ez egy kicsit sok lenne! Az oktatás jelenleg — megfelelő épület hiányában — meglehetősen szétszórtan történik. Az iskola 18 tanterme is kevésnek bizonyul, mert évente száznál is többen jelentkeznek felvételi vizsgára, de csak a gyerekek felét tudják felvenni. — Régi vágyam — mondja Irma Vikartovská —, hogy a művészeti népiskola végre megfelelő otthont kapjon. Ez a vágy nem amolyan légvár, fellegekben való járás, mert az új iskola tervein már dolgoznak s ha minden jól megy, decemberre elkészülnek a rajzok. Úgy érzem, akkor ünnepelhetjük meg méltón az iskola fennállásának negyedszázadát, ha 1975-ben már az új 18 + 9 tanteremben taníthatnánk. A tervek szerint ugyanis az új épületben 18 tantermet kapunk és a jelenlegi zeneiskola 9 tantermét is használhatnánk. Ezt a riportot tulajdonképpen a most kitüntetett igazgatónő életéről, munkásságáról akartam írni. Hogy személyén túl több gondolatot, sikert, problémát ölel fel ez az írás, azért van, mert az embert nem lehet kiszakítani élet- és munkakörnyezetéből. S főleg Irma Vikar- tovskát nem, akinek éltető eleme, életének célja és értelme a munka. KOMLÖSI LAJOS