Új Szó, 1973. március (26. évfolyam, 51-77. szám)

1973-03-11 / 10. szám, Vasárnapi Új Szó

Bratislava, 1973. március 11 A KÖNYV ÜNNEPE Köszöntjük márciust, a könyv hónapját. Napjaink ban, mint ebben a hónapban már az elmúlt években is annyiszor, a könyv és a könyvvel végzett munka is­mét az érdeklődés homlokterébe kerül. Mi a könyv hó napja alkalmából ezúttal mindenekelőtt azt - a kis sé talán már közhelynek tűnő igazságot - szeretnénk hangsúlyozni, hogy a könyvek és a könyvtárak alapve­tően meghatározzák a művelőd t, a tudomány fejlődé sét, a kultúra színvonalát. A szlovákiai könyvtárügy és bibliográfia a felszabadulás után lendült fel, a felszaba dúlás után indult meg e terület gazdag múltú, haladó hagyományának a továbbfejlesztése is. A termelés és tudomány fejlődésével párhuzamosan megélénkült és differenciálódott a könyvtárak tevé­kenysége. A népkönyvtárak terjedelmes hálózata mel­lett kialakult a szak- és tudományos könyvtárak vi szonylag széles hálózata, létrejöttek a bibliográfiai és információs központok. A mennyiségi fejlődéssel, saj­nos, o minőségi fejlődés nem tartott mindig lépést. A felszabadulás óta megtett út, a kulturális forradalom e területen érezhető gyakorlata mégis óriási Ezrek és ez­rek váltak olvasókká, kapcsolódtak be a művelődés fo­lyamatába. A könyvek elterjedése eredményesen befő lyásolta a csehszlovákiai magyar dolgozók életét is. A kiterjedt népkönyvtári hálózat lehetővé tette, hogy a délvidéken élő magyarok - ha nem is mindig a szük­ségletnek megfelelően - hozzájuthattak a könyvhöz, és az anyanyelven írt irodalmat is olvashatták. A könyvtárak és a könyvek ma is igen nagy szolgálatot teljesítenék. Egyéb hivatásuk mellett hozzájárulnak a tömegek ideológiai neveléséhez, pártunk célkitűzései nek teljesítéséhez. A könyvtári törvény értelmében a közművelődési, te­hát a járási, a városi és o falusi könyvtárakat nálunk a járási, a városi és a helyi nemzeti bizottságok iskolo és művelődésügyi szakosztályai irányítják. Ezek a szer vek hivatottak gondoskodni a könyvtárak fejlesztésé röl és anyagi ellátásáról, nem utolsósorban a megfe lelő könyvtárosokról. A nemzeti bizottságok legtöbbje kifogástalanul dol­gozik, a könyvtárakat megfelelően támogatja és irá nyitja. A legtöbb helyen elsősorban a szakosztályoknak köszönhető, hogy o könyvtár rendelkezik a szükséges felszereléssel, és példásan teljesíti hivatását. Ám elő­fordul, hogy némelyik könyvtár távolról sem felel meg az olvasók és a kor igényének. A hiányosság többnyi­re annak tulajdonítható, hogy néhol a szakosztály vagy megfeledkezik a könyvtárról, vagy ha törődik is vele, óz irányítást nem a szükségletnek megfelelően végzi. A magyarlakta vidék könyvtáraiban leginkább két fo gyatékosság észlelhető. Az egyik az, hogy a könyvek nem mindig a lakosság érdeklődési körének megfelelő en oszlanak meg. A másik az, hogy a könyvtárosok o magyar könyvekre vonatkozólag alig kapnak szakma' útmutatást. Lenin a könyvtárak helyzetével és küldetésével nerm véletlenül foglalkozott igen sokat Szerinte az elszige telt könyvtárak helyett egységes, irányított és össze függő hálózati rendszerre épülő könyvtárakat szüksé­ges kialakítani. írásaiban szinte a részletekig foglalka zott a korszerű könyvtárral, amelytől a gyors kiszolgá lá.st, az összefüggő, egész napos és a késő esti órákba nyúló nyitvatartási, a szabadpolc használatát, az in gyenes tájékoztotó szolgálatot, az olvasók igényeinek a megismerését és a messzemenő kielégítését követel­te. Nyomatékosan hangsúlyozta azt is, hogy „feltétle­nül meg kell óvni a könyvtárak ingyenességének az elvét", és nem engedhető meg, hogy a könyvtárakat más intézmények javóra „kisebb, homályos, nedves, az olvasók számára alkalmatlan épületbe költöztessék". Lenin azt kívánta, hogy „ugyanolyan gondot kell for­dítani a könyvtárépületekre is, amennyit ma az iskola­épületekre fordítanak". A szlovákiai könyvtárosok nemrégen megtartott kongresszusónak határozata többek között leszögezte: központi szervet kell létesíteni a könyvtárak, a biblio­gráfia és az információs munkahelyek rendszerének egységes irányításóra, ki kell küszöbölni a könyvtárak szétforgácsoltságát, létre kell hozni a nagyobb, igé­nyesen felszerelt, a tudományos és információs célok­nak is megfelelő, minden tekintetben korszerű könyv­tárak hálózatát. A kongresszus határozata o nemzeti­ségek lakta területeken működő könyvtárakra is vonat kőzik. Kulturális szerveinknek és intézményeinknek azon kellene fáradozniok, hogy az említett határozat - a sajátos szükségleteknek megfelelően - is mielőbb megvalósuljon. A magyarlakta városok és falvak könyvtárainak a fo­gyatékosságait leginkább azzal küszöbölhetnénk ki, ha központilag felmérnénk az említett könyvtárak ellátott­ságát, és központilag irányítanánk a könyvtárosok kép­zését, valamint az állomány gyarapítását. BALÁZS BÉLA (A CSTK felvétele) Méreg az éter hullámain L. Csauszov cikke ^ A hagyomány kötelez Tőzsér Lajos riportja Beilleszkednek társadalmunkba Csallóközi Lajos riportja A festő gyermeke Feleki László humoreszkje Erdeink a környezetvédelem szolgálatában Kohón István írása Tűzszünet Laoszban Fonod Zoltán cikke

Next

/
Thumbnails
Contents