Új Szó, 1973. március (26. évfolyam, 51-77. szám)

1973-03-01 / 51. szám, csütörtök

Mezőgazdasági szocialista munkabrigádok seregszemléje Mi idősebbek még emlék­szünk arra, amikor csodálkozva olvastuk a híreket a szovjet sztahanovisták mozgalmáról, a kommunista szubotnyikokról, a szovjet emberek munkahőstet­teiről, a nagy terméshozamok mestereiről, azokról az embe­rekről, akik új módon kezdtek élni és dolgozni. A szovjet em­berek voltak azok, akik a ta­pasztalatok kimeríthetetlen for­rását nyújtották nekünk. A Szovjetunió dolgozóinak gyakor­lati tapasztalatai nálunk is ser­kentőleg hatottak a kezdemé­nyezés fejlesztésére, különösen a szocialista munkaversenyben, a „Szocialista módon dolgozni — szocialista módon élni“, és „A munka iránti szocialista vi­szonyért“ — mozgalmak terén. A kosicei járásban a „Szocia­lista munkabrigád“ címért ver­senyző kollektívák száma már az 1961-es évben lényegesen gyarapodott, amikor 12 efsz-ben 20 kollektíva versenyzett ezért a címért. Az első úttörők Budu- lovon (Bodolló), Beniakovcén (Benkőfalva), Svinicán (Petőszi- nye), Milhosťon (Migléc), Caka- novcén, Vajkovcén (Vajkóc), Rudníkon (Rudnó), Mokrancén (Makranc), Cesticén (Szeszta), Senán (Abaújszina) és Péderen voltak. Budulovon például ab­ban az időben értékes felaján­lást vállalt a javító traktorosok 9-tagú kollektívája. A szocialis­ta verseny nevelő hatása gazda­gítja a versenyző kollektívák életét, kifejleszti bennük a kol­lektív együvétartozás tudatát, a társadalmi érdekek elsőbbrendű- ségét a magánérdek felett, hoz­zájárul a szocialista életstílus kialakításához, elvtársi segítség és tapasztalatcsere alapján le­hetővé teszi a szakképzettség növelését és az átlagosak fel­emelését a legjobbak színvona­lára. Pártunk, kormányunk és a szakszervezetek ezekre az újí­tókra, kollektívákra és egyének­re mindig nagy gondot fordítot­tak, a munkaaktivitásért és a ki­váló eredményekért magas ki­tüntetéseket adományoztak. A košicei járásban 1970 óta több 1973. III. 1. üj pályaudvar A CSKP XIV. kongresszusa hangsúlyozta a közlekedés je­lentőségét. Rámutatott, hogy az életszínvonal emelkedésé­nek kísérő jelensége népgaz­daságunk komplex fejlesztésé­nek követelménye. Az átfogó feladatok közé tartoznak a vasúti pályatestek és forgalmi épületek is. Az utazás színvo­nala tulajdonképpen egy hala­dó és gazdaságilag fejlődő ál­lam névjegye. Mi jelenleg szemtanúi vagyunk annak, hogy hazánkban ezen a terü­leten valóban rendkívüli mé­retű a fejlődés. Rožňava (Rozsnyó) lakói hosszú éveken nehezményez­ték a pályaudvar fogyatékos­ságait, sőt kimondottan res- teltek vendégeket hívni vá­rosukba. A panaszokat indo­koltnak találták a felettes szer­vek is és ezért a közlekedés- ügyi minisztérium határozata alapján megkezdték az új pá­lyaudvar építését. A korszerű technológiával felépített pályaudvar szerke­zete szerelt vasbeton. A csar­nokot monolitikus vasbeton­oszlopok díszítik, tetőzete pe­ri:'g acélszerkezet. Belső kidol­gozása korszerű és díszítésére felhasználták a fényezett már­ványt az eloxált alumíniumot, a faintarziát és a tükörüveget. A beépített terület körülbe­lül 15 ezer köbméter és csúcs­idényben óránként 500 utas befogadására alkalmas. Az ál­lomáshoz tartoznak a szolgá­lati lakások, valamint a vas­utasszállás, de természetesen az utasok számára is jól fel­szerelt lalatozóról és étterem­ről is gondoskodtak. A 16 épületből álló komp­lexumot — melyet holnap ad­nak át rendeltetésének — a bratislavai Vasútépítő Vállalat košicei 05-ös számú üzemének dolgozói építették. JOZEE JANIK mint száz mezőgazdasági dolgo­zó részesült kitüntetésben. A szocialista munkubrigádok mun­kájába 5300 öntudatos dolgozó kapcsolódott be, ami jelentős politikai és termelési erőt képvi­sel. A mezőgazdaságban a szo­cialista munkabrigád címért ma 71 kollektíva versenyez 762 tag­gal, ebből 30 kollektíva 258 tag­gal az efsz-ekben. Ezek kiváló munkaeredményeket érnek el. Például Simkó Béla kollektívája a Tornai Állami Gazdaság heté- nyi farmján, Ladislav Matié, a Valalikyi Állami Gazdaságban, Csizmár Istváné, a Nagyidai Ál­lami Gazdaságban, Varga Pálé a Mezőgazdasági Építővállalat ko­šicei 03-as üzemében, Gabriel Geehé, a Čečejovcei (Csecs) ta­karmánykeverő üzemben, stb. Ezek a kollektívák minden elis­merést megérdemelnek, hiszen nem kis érdemük van abban, hogy a Košice-vidék járás a ta­valyi felvásárlási feladatokat mindé« termékből teljesítette és hogy a mezőgazdasági terme­lés 3,6 százalékkal növekedett, sőt az állattenyésztési termelés­ben a gyarapodás elérte a 6,4 százalékot! Ma minden igyekezetünk arra irányul, hogy szocialista ha­zánkban következetesen telje­sítsük a XIV. pártkongresszus által kitűzött feladatokat ós ezek megvalósításába társadal­munk minden tagja aktívan be­kapcsolódjon. Amint a szocia­lista munkabrigádok legutóbbi szlovákiai konferenciáján is megállapították, célunk az, hogy necsak a kitüntetettek, a leg­jobb dolgozók, az újítók, brigá­dok és a szocialista munka út­törői dolgozzanak jól, hanem ez a társadalmilag elkötelezett és áldozatkész igyekezet vonzó ha­tást gyakoroljon minden dolgo­zóra, akik öntudatosan és kez­deményezően, készségesen tel­jesítik majd a kitűzött feladato­kat. E célból a múltkoriban a Sző vetkezeti Földművesek Szövetsé­gének košicei járási bizottsága a Mezőgazdasági Dolgozók Szak- szervezeti Szövetségének járási bizottságával együtt megtartot­ta a brigádok és úttörők első értekezletét. Több mint 140 résztvevő érdeklődéssel hallgat­ta meg Štefan Drocár elvtárs­nak, a járási pártbizottság titká rának, Filöák mérnöknek, az SZFSZ járási bizottsága titkárá­nak és Vaško elvtársnak, a já­rási szakszervezeti tanács dol­gozójának felszólalását. Anna Zvirinská, Žofia Pancuráková, Juraj Tormási, Ladislav Mati és a továbbiak vitafelszólalásai jó irányt mutattak a košicei járás fejlesztéséért kifejtett további munkához, a jó tapasztalatok szélesebb körű elterjesztéséhez és általános érvényesítéséhez. ANDREAS SÁNDOR KÖVETENDŐ PÉLDA „Az építésben szerzett érde­mekért“ kitüntetésben részesí­tett Trenčíni Járási Építkezési Vállalat idei feladatai az elmúlt évihez viszonyítva jelentősen növekedtek. A vállalat dolgozói által elvégzett alapvető építő­munkák tavalyi értéke 89 millió 350 ezer korona volt, idei ter­vük pedig 9 millió 100 ezer ko­ronát irányoz elő. A megnövekedett feladatokat jó minőségben, a tervezett idő­ben és sikeres gazdasági ered­ménnyel akarják teljesíteni. Eh­hez nagy segítséget nyújtanak nekik a februári győzelem 25. évfordulójának tiszteletére elfo­gadott kötelezettségvállalások, valamint a szakszervezet össz­üzemi bizottságának aktivizá- ciós terve és a jóváhagyott kol­lektív szerződés. Vállalásaik között szerepel egy kilencosztályos alapfokú is­kola és 5 lakásegység felépítése 11 millió 072 ezer korona érték­ben, amit az 1973—1974-es tan­év kezdetére hibátlanul akarnak átadni. Tervfeladataik folyama­tos teljesítése érdekében maxi­mális mértékben ki akarják használni a Trenčianske Bisku- picén létesített központi beton­keverő kapacitását, e célból gépkocsiparkjukat két speciális utánkeverő gyorsszállítóval akarják kiegészíteni. Ha meg­kapják a két speciális gépko­csit, ez a vállalatnak a beton­készítésnél 200 ezer koronás megtakarítást fog jelenteni. Az elfogadott kötelezettség­vállalásokkal a trenčíni vállalat dolgozói nemcsak az állami tervben előirányzott feladatokat akarják a lehető legjobban és leghatékonyabban teljesíteni, hanem ennél többet is akarnak adni a társadalomnak. A Bratislava felől Trenčínbe vezető út mellett, a ruhagyár közelében vasbeton emlékművet emelnek a Szovjetunió és a munkásmozgalom szimbólumai­val, a sarlóval és a kalapács­osai. Továbbá egy autóbuszvá rakozót építenek. A ČSAD tren­číni vezetőségével együttmű­ködve ennek épületei előtt mo­toros jármű-parkolóhelyet létesí­tenek, ami e forgalmas utcában lényegesen csökkenti majd a balesetveszélyt. E három akció együttes költsége körülbelül 70 ezer korona. Ezenkívül mintegy 40 ezer korona értékű betonke­veréket bocsátanak bérmente­sen a városi nemzeti bizottság rendelkezésére a legsürgősebb javítási és karbantartási mun­kákhoz. A vállalat udvarának és környékének parkosítására 10 ezer korona értékű önkéntes brigádmunkát vállaltak. A vál­lalat lakásalapjának javítási és karbantartási munkáit szintén önkéntes brigádmunkával vég­zik el. Mit kell még mindehhez hoz­zátenni? Legfeljebb azt a kíván­ságot, hogy a vállalat dolgozói idei megnövekedett tervüket ha­táridőn belül és jó minőségben teljesítsék, hogy jól felkészül­hessenek az 1974-es évi felada­tokra, mert ez idén kerül sor a vállalat alapításának jubileumi 25. évfordulójára. M. MAŤAŠEJE A humennéi Chemko üzemben készült felvételen a szövőgépeket kezelő műszak vezetőjét, Antolčik mestert láthatjuk. (P. Haško felvétele) VALÓRA VÁLT ALMOK A Nenincei (Nyénye) Efsz 3952-ben alakult meg. Az erős akaraton és a biztató terveken kívül alig volt valamijük az ala­pítóknak. Elhasznált mezőgaz­dasági gépekkel, lófogatokkal kezdték művelni a közös parcel­láit. A gazdálkodáshoz szüksé­ges szaktudást ősi tapasztala­tokból merítették. Tóth Lajos, akit a szövetkezet első elnöké­vé választottak, lelkesítő sza­vakkal biztatta társait a nehéz napokban. Erre bizony szükség is volt, mert kezdetbein elég rosszul állt a szénájuk. A meg­alakulás után egy ideig csupán 200—300 koronás havi kerese­tet tudtak biztosítani. Rendíthe­tetlen bizalmuknak, lankadat­lan munkájuknak, késő éjszaká­ba nyúló eredményes tárgyalá­saiknak köszönhető, hogy ma is létezik a szövetkezet, és hogy büszkén beszélnek róla a köz­ségben, elismeréssel emlegetik a járásban. De mindez természe­tes, hiszen a Nyényei Vörös Csil­lag Efsz ma a Vefký Krtíš-i (Nagykürtös) járás termelőszö­vetkezeteinek egyike. A szövetkezet ma már 2000 hektáron gazdálkodik, ugyanis 1971. február 18-án egyesült a szomszédos bátorovái (Bátorfa­lu) és Opatová Nová Ves-i (Apátújfalu) szövetkezettel. A társulás hasznos volt és bevál­totta a hozzá fűzött reménye­ket. A szövetkezet megalakulásá­tól kezdve főleg gabonatermesz­téssel foglalkozott. Búzát, árpát termeltek a sok helyen merede­ken emelkedő dombokon. A nem éppen kedvező helyzet ellenére szép termelési eredményeket érnek el. 1971-ben búzából 40 mázsa, árpából 37 mázsa ter­mett hektáronként. Az elmúlt esztendőben a mostoha időjárás nálunk is alaposan „lenyomta“ a hektárhozamokat. Búzából 34,8 mázsa, árpából 28,5 mázsa termést tudtak csak betakaríta­ni. A 70-hektáros cukorrépa 426 mázsás átlagtermést adott hek­táronként. A növénytermesztésnek egyik fontos tényezője a korszerű géppark. A közösnek jelenleg 41 kerekes (ebből 6 Crystal) és 6 lánctalpas traktora van. A szál­lításokat öt tehergépkocsi vég­zi. Négy saját kombájnjuk min­den évben eredményes munkát végez az aratásban. Persze, problémák is akadnak a mezőgazdasági gépek körül. Nemcsok János gépesítő gyak­ran panaszkodik alkatrészhiány­ra. Nagy gondot okoz például az istállótrágya szétszórása, mivel a trágyaszórók elhasználódtak, alkatrészt pedig nem lehet hoz­zájuk kapni. Szállítóláncért be­járták a fél országot, de sehol sem kaptak. Így a gépek a szín­ben állnak, a trágyát pedig kézi erővel terítik. Megpróbálkoztak robbantásos módszerrel is, de az eredményt nem tartják kielégí­tőnek. Eléggé költséges és nem biztosítja a trágya egyenletes szétszórását. Növénytermesztésük jelentős ágazata a szőlőtermesztés. Ed­dig 43 hektárt telepítettek, melyből tavaly már 36 hektáron termett. Az átlagtermés 70 má­zsa hektáronként. Legjobban a Müller — Thurgau fizetett, ez több mint 150 mázsát adott. Legtöbbet olasz rizlingből tele­pítettek. A meredek domolda- lakon teraszos művelést is al­kalmaznak. Nagyméretű talajjavítási mun­kálatokat is végeznek, melyekre 18 millió koronát irányoztak elő. Jelenleg az első szakasz munkálatai folynak, melynek befejezésével az árkok, a bok­rok eltüntetésével 31 hektár ter­melőtalajt nyernek. A szövetkezet egyik legjöve­delmezőbb termelési ágazata a baromfitenyésztés a nyényei te­lepen. Ez az állattenyésztés 49 százalékát teszi ki. A tojásokat egy tíz- ós egy tizennégy ezres ketreces, valamint egy régi tí­pusú 12 ezres mélyalmos tojó­házban termelik. Tavaly 216 da­rabot értek el tojónként. A ba­romfitenyésztés dolgozói közül különösen Nemcsok Jánosné, Kristók Jánosné és Nemcsok Vince kollektívája végez elisme­résre méltó munkát és ér el jő eredményeket. A szarvasmarha-tenyésztés egyelőre még régi épületekben folyik, melyek felújítását még nem is vették tervbe, ugyanis a jövő évben megkezdik egy új, 600 férőhelyes korszerű istálló építését. A tejtermelés egyik fontos feladata a közösnek, de az eredménnyel nincsenek meg­elégedve. A 437 tehéntől átlag 3134 liter tejet fejnek, de ezt rövid időn belül növelni akarják. A legeredményesebb fejő Pász­tor József, aki átlagosan 4200 li­tert ér el egy tehéntől. A hízó marhánál 1972-ben nem sikerült elérni a 80 dekás súlygyarapodást. Az elért 67 de­kás eredményt a silótakarmá­nyok minőségének javításával és a félszintetikus etetés beve­zetésével akarják javítani. En­nek alkalmazása már megkez­dődött és a januári eredmények biztatóak. Jobb a helyzet a bátorfalusi részlegen levő sertéstenyésztés­ben, ahol a 800 mázsás tervet 50 mázsával túlszárnyalták. Ez az eredmény főleg Hegedűs Vero­nika és Okolenszký Istvánné jó munkáját dicséri, akik a korsze­rűtlen környezet ellenére szép eredményeket értek el. A telepen 150 koca biztosítja az utánpótlást. Egy kocától átla­gosan 16,4 malacot választottak el, de Szandai János és csoport­ja 17,7-es átlagot ért el. A Vörös Csillag Földműves- szövetkezet csupán két eszten­deje jött létre a három község mezőgazdasági üzemeinek társu­lásával, de az eltelt két eszten­dő meggyőzően bizonyítja: hasz­nos volt a társulás. Az akkor még három, jelentősebb termelé­si eredményekkel nem rendel­kező szövetkezet ma már a já­rás legjobbjai közé tartozik. A mezőgazdasági össztermelés ér­téke 1970-ben csak 11 651 koro* na volt hektáronként, 1972-ben viszont megközelítette a 15 500 koronát. Az alapeszközök érté­ke közel 33 millió, az állatállo­mány és a raktárkészlet értéke pedig több mint 12 millió ko­rona. A tagok között az év vé­gén 1 millió koronát osztottak szét. Mindezek ellenére korántsem állíthatjuk azt, hogy rendben van minden — jegyzi meg Hí­ves Vince üzemgazdász. — Ae egyes részlegeken már nincse­nek az utak lekövezve, korsze­rűtlenek az istállók, hiányos a géppark, nincs megoldva a ga­bonatárolás problémája. Ám ter­veik alapján belátható időn be­lül sikerülni fog felszámolni a fogyatékosságok nagy részét. A gépesítés korszerűsítésére 1972-ben 950 000 koronát fordí­tottunk. Az idei évre 1 200 000-et terveztünk. Különösen egy nagy teljesítményű talajgyalura és egy takarmánybetakarító gép­sorra van nagy szükségünk. A beruházásokra tervezett összeg meghaladja az 5 millió koronát. Ennek egy részét az új tízezres tojóház felépítésére irá­nyoztuk elő. A telepek útjainak rendbe hozására 6 300 000 koro­nát fordítunk. A gabonatárolás problémáját egyelőre nem tudjuk hiánytala­nul megoldani, pedig az idei 320 vagonra tervezett gaboná­nak bizony jókora hely kell. A probléma megoldását nagyban elősegítheti a felvásárlóüzem, ha idejében üzembe helyezik a gabonaszárítót. Nem úgy, mint tavaly, amikor halogatni kellett az aratást, s így mintegy 25 va­gonnal kevesebbet takaríthat­tunk be a késés miatt. Bízunk abban, hogy ez többé nem ismét­lődik meg, hiszen nemcsak min­ket, másokat is érintett az em­lített hiba, mely mindannyiunk kenyeréből tört le egy darabot. Nemcsok Lászlónak, a szövet­kezet elnökének sok a gondja, de munkáját sokéves mezőgaz­dasági tapasztalatokkal rendel­kező, minden téren becsülettel helytálló szakemberek segítik: Tóth Vince agronómus, Tóth Pál zootechnikus, Nemcsok *]ános gépesítő és a fiatal, tehetséges Híves Vince üzemgazdász. A szövetkezet 322 állandó dolgo­zója megelégedéssel zárja az évet. Szorgalmas munkájuknak megvan az eredménye. t BÖJTÖS JÁNOS

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents