Új Szó, 1973. március (26. évfolyam, 51-77. szám)
1973-03-31 / 77. szám, szombat
HÉTVÉGI HÍRMAGYARÁZATUNK HATVAN NAP UTÁN A hét kétségkívül legkiemelkedőbb eseménye: az Egyesült Államok kivonta utolsó csapategységeit is Dél-Vietnamból. Ezzel egyidőben befejeződött a fogolycsere, ami annyit jelent, hogy a pá rizsi megállapodás egyik leglényegesebb pontjának tettek eleget az aláíró felek. Tagadhatatlan, hogy az amerikai katonai jelenlét megszűnése a vietnami nép hősi küzdelmének győzelmes befejezését jelenti, ugyanakkor nem feledkezhetünk meg a világ haladó közvéleményének, de mindenekelőtt a Szovjetunió és a szocialista társadalomközösség országainak valóban hatékony támogatásáról sem, amely végül jobb belátásra bírta a washingtoni vezetést. Visszapillantás Lapunk hasábjain immár évek ^la rendszeresen beszámoltunk a vietnami háború eseményeiről, a vietnami háborút kísérő diplomáciai kezdeményezésekről. Az elmúll néhány esztendő mérlegét megvonva mindjárt elöljáróban leszögezhetjük, hogy az Egyesült Államok nemcsak erkölcsi szempontból, hanem katonai vonatkozásban is súlyos vereséget szenvedett a világnak ebben a térségében. Bebizonyosodott ugyanis, bogy a vietnami nép hősi szabadságharca megtörte a tengerentúli „csodafegyverek“ és szupertechnika ereiét, a Pentagon stratégáinak távolról sem sikerült elérni cél- jjUikat. A dél vietnami szabadságharcosok meg-megújuló ot- fenzíváik során súlyos csapásokat mértek az amerikai támaszpontokra, a saigoni zsoldosokról nem is szólva. Vitathatatlan — ezt bizonyítják az elmúlt hónapok eseményei —, hogy Tliieu bábhadserege aligha tarthatta volna magát a DNFF erőivel szemben, ha nem szólnak közbe a B— 52-es amerikai légierődök, ha a washingtoni tábornokok nem vetik be kíméletlenül legkorszerűbb fegyvereiket. Viszont emlékezzünk vissza arra, hogy a szabadságharcosok szinte napokon belül foglalták el Quang Tri városát és a hozzá tartozó tartományt, sőt felnyomultak Hűé köré, míg a Központi Fennsík térségében is rendkívül fontos stratégiai po zíciókat szálltak meg. Ugyanakkor már-már ostromgyűrűbe vonták a dél-vietnami fővárost, heves harcokat vívtak Da Nang térségében és gyakorlatilag az ország egész területén. Alig fél esztendeje bejárta a világsajtót egy térkép, Dél-Vietnam ,,leopárd térképe“, amely valóban szemléletesen tükrözte a katonai helyzet alakulását. Nyilvánvalóvá tette, hogy az amerikai hadsereg alakulatai, a saigoni zsoldosok mindössze néhány megerősített ponton tudtak sikeresen ellenállni a DNFF egyre fokozódó támadássorozatának. Több fronton A Pentagon „globális“ indokínai stratégiája, amely végeredményben a DNFF erejének megtörését célozta, arra irányult, hogy egyidejűleg támadást indítson a szomszédos indokínai országok ellen is. Nos, az amerikai fegyvereknek nem sikerült különösebb harci sikereket elérniük Laoszban sem, hiszen a Kőedény-síkság térségéből, amely egyébként az ország stratégiailag legfontosabb része, a Patet Lao egységei egészen egyszerűen kiseprűzték a támadókat, annak ellenére, hogy a hírhedt amerikai repülőerődök itt is „alapos“ munkát végeztek. Majd következett a saigoni bábhadsereg betörése Laoszba, az a gyászos kimenetelű katonai kaland, amely túl mély csorbát ejtett a saigoni bábrezsim presztízsén ahhoz, hogy azt Thieu és vezérkara egyhamar kiköszörülje. Emlékezetes, hogy a zsoldosok fejvesztett menekülését végül is amerikai helikopterek fedezték, ne hogy sor kerüljön a saigoni „elitalakulatok“ teljes megsemmisítésére. Ám nem hozott különösebb eredményt a kambodzsai betörés sem. Bár az első napokban a saigoni alakulatok, amelyeket ismét kiadósain támogatott az amerikai légierő, rohamlépésben haladtak előre, amint azonban a khmer hazafiak rendezték soraikat, legalább ilyen ütemben szorították vissza a betolakodókat. Az újabb indokínai bábrendszer, amelyet Lón Nol és vezető garnitúrája testesít meg, képtelen volt arra a szerepre, amelyet Washingtonban szántak neki. így azután a Fehér Ház a Vietnami Demokratikus Köztársaság ellen fordította minden haragját, felrúgva a genfi megállapodást, majd a később megkötött egyezményeket. korlátlan légiháborút indított az ország ellen. Ez a háború Hanoi és Haiphonq decemberi barbár bombázása során érte el tetőpontját, abban az időszakban, amikor az Egyesült Államok pilótái szinte válogatás nélkül bombázták a békés településeket, a VDK létfontosságú gátrendszereit stb. Kétségtelen, hogy az okozott károk szinte felmérhetetlenek. Viszont a demokratikus Vietnam népe ennek ellenére sem volt hajlandó lemondani szuverén jogáról és szabadságáról. Nyilvánvalóan ennek tulajdonítható, hogy a washingtoni politikai vezetés, — figyelembe véve a VDK légvédelme által okozott egyre súlyosabb veszteségeket is — vég- re-valahára komoly tárgyalásokat indított a Kléber-sugárúton. A megállapodás körül ... Köztudomású, hogy a párizsi egyezmény aláírását követően sem ment minden egészen simán. A saigoni zsoldos hadsereg naponta szinte többszáz alkalommal szegte meg a tűz- szüneti megállapodást és kísérletet tett arra, hogy kierőszakolja a katonai, de nem utolsósorban politikai status quo megváltoztatását. A párizsi egyezmény ellenőrzésével megbízott különböző bizottságok több ízben is figyelmeztettek erre a momentumra, ám a figyelmeztetések jó ideig süket fülekre találtak. Az amerikai csapatok teljes kivonása Dél-Vietnamból, a fogolycsere megvalósítása feltétlenül pozitív fejleményként könyvelhető el. Ám a politikai szemleíróban önkéntelenül is felvetődik a kérdés: vajon miért kellett barbár módon elpusztítani egy országot? Ki óhajtotta 45 ÜÜU ember pusztulását?... Ám az amerikai csapatok teljes kivonásával és a fogolycsere végrehajtásával korántsem teljesültek a párizsi egyezményben foglalt előírások. A további „útszakaszban“ elsőrendű fontosságú a politikai kérdések megoldása Dél-Vietnámiján. Ezen a ponton viszont ismét nehéz lesz túljutni, hiszen a saigoni bábkormány a már többször bevált halogató taktikához folyamodik Párizsban. Tény az, hogy a dél-vietnami ideiglenes forradalmi kormány és a saigoni rendszer képviselői eddigi tárgyalásaik során még a napirendet sem határozták meg. Felesleges lenne hangsúlyozni, vajon kinek a „jóvoltából“. Ez a kérdés pedig rendkívül fontos, hiszen a vietnami béke még túl zsenge ahhoz, hogy elbírjon egy esetleges komolyabb, sőt polgárháborúval fenyegető belső válságot. Az sincs kizárva, hogy Thieu éppen ezt szeretné kiprovokálni, így szeretné bizonyítani, mennyire indokolt volt az amerikai katonai jelenlét Dél- Vietnamban. Annyi tehát bizonyos, hogy a DIFK részéről messzemenően körültekintő taktikával és diplomáciai stratégiával lehetséges csupán ennek az egyre markánsabban kidomborodó irányvonalnak elejét venni. Arról nem is szólva, hogy a politikai rendezés, amely mindenekelőtt szabad és demokratikus választások megtartását feltételezi, végeredményben bizonyos Pentagon-köröknek sem válik az ínyére. Szükség van tehát a világ haladó közvéleményének a támogatására ahhoz, hogy gátat vessen az előbb említett törekvéseknek, nehogy Vietnam földjén ismét lángot vessen a pusztító háború tüze, amely nem kis mértékben veszélyeztette a délkelet-ázsiai térség biztonságát és a világ békéjét. Ibpl) MÉRFÖLDKŐ A Pravda a Tanaka - Brezsnyev levélváltásról Moszkva — „A szovjet—japán viszony fontos mérföldköveként“ érték»11 a Pravda a Tanaka—Brezsnyev levélváltást. A lap tokiói tudósítói Leonyid Brezsnyev levélválaszának megérkezése után bebocsátást nyertek Tanaka miniszterelnökhöz, aki ismételten hangsúlyozta a baráti kapcsolatok fejlesztésének fontosságát országa és a Szovjetunió fölölt. Kijelentette, hogy abban a személyes üzenetben, melyet Leonyid Brezs- nyevtől, az SZKP Központi Bizottságának főtitkárától kapott, megerősítést nyert a Szovjetunió hivatalos álláspontja a szovjet—japán kapcsolatok további fejlesztésének kérdését illetően. „Teljesen egyetértek ezzel a megközelítési móddal és szívem mélyéből remélem, hogy országaink kapcsolatai a jószomszédság és az együttműködés irányában fognak fejlődni" — mondotta Tanaka. A szovjet tudósítókat fogadta Ohira japán külügyminiszter is és válaszolt kérdéseikre. Ennek az interjúnak a szövegét a pénteki Pravda közölte. Ohira egyebek között emlékeztetett arra, hogy a két ország diplomáciai kapcsolatainak felvétele óta gazdasági, politikai és kulturális téren kapcsolataik sokat fejlődtek. Ohira szerint a jelenlegi nemzetközi helyzetben a legfelső szintű kontaktusok egyre nagyobb jelentőségűek. A Tanaka —Brezsnyev levélváltásra utalva Ohira kijelentette: „Mint a szovjet vezetők teljes joggal megjegyzik, a japán—szovjet viszonyt stabilabb alapokon kell fejleszteni. Ehhez elengedhetetlen szükség van a kölcsönös megértés és a kölcsönös bizalom erősítésére." A japán külügyminiszter a Szovjetunió nagyhatalmi és földrajzi helyzetéből fakadó kiemelkedő nemzetközi szerepéről is beszélt, s kifejezte reményét, hogy a Szovjetunió „hozzájárul az ázsiai problémák megoldásához“. Ohira utalt az ázsiai kollektív biztonsági rendszer megteremtésével kapcsolatos szovjet elképzelésekre, amelyek „konkrét tartalma“ — a japán külügyminiszter véleménye szerint — még nem elég világos, s amelyet esetleg minden ázsiai ország a maga módján képzel el. Japán kész a nyílt eszmecserére mindazokkal az országokkal, amelyek érdekelteknek érzik magukat e téma megvitatására. Az FKP Központi Bizottsága a választások utáni feladatokról Párizs — Az FKP Központi Bizottsága — mint már jelentettük — csütörtökön befejezte kétnapos tanácskozását, amelyen részletesen megvitatta Georges Marchais főtitkárnaik a választások utáni helyzetről előterjesztett jelentését. A kétnapos ülés végén a Központi Bizottság határozatot hozott, amely hangsúlyozza: a Központi Bizottság jóváhagyja Mar- chals főtitkár jelentését, annak következtetéseit és a benne foglalt javaslatokat. A Központi Bizottság elhatározza, hogy e jelentést brosúra alakjában is kiadják s annak alapján széleskörű vitát rendeznek az alap- szervezetekben, hogy minden pártszervezet a párt politikájá- naík megfelelően bontakoztathassa ki a mai helyzetben szükséges kezdeményezéseket. Georges Marchais referátuma a következőkben jelöli meg a párt három fő feladatát: 1. A néptömegek legsürgősebb követeléseiért indítandó akciók támogatása és megszervezése; 2. A közös program és a szocializmus felé való haladás útjáról vallott felfogás széles körű ismertetése. 3. Az egység további fejlesztése. A CHILEI KOMMUNISTÁK A NÉPI EGYSÉGÉRT Santiago — A nép hatalmas győzelme a március 4-i választásokon új, kedvezőbb politikai feltételeket teremt a kormány- program teljesítésére és a chilei forradalom előtt álló nehézségek leküzdésére — jelentette ki Luis Corvalan, a Chilei Kommunista Párt főtitkára a párt Központi Bizottságának plénumán [tartott beszámolójában. Corvalan rámutatott arra, hogy a választások során a kormánypártra szavaztak a munkások és parasztok túlnyomó többsége, a közé p ré tege k 1 egönt ud a t osabb képviselői, valamint az ország ifjúságának nagy része. Ugyanakkor — mint a főtitkár hangsúlyozta — az ellenzék legreakciósabb rétegei nem hajlandók beismerni vereségüket, bomlasztó tevékenységük újabb kiszélesítésére, a Népi Egység kormányának megbuktatására készülődnek. Corvalan beszélt azokról a tényekről, amelyek világosan megmutatják, hogy az imperialisták beavatkoztak Chile bei- ügyelbe. Szólott a Kennecott és más amerikai társaságok Chile- ellenes akcióiról, s ennek kapcsán kiemelte, hogy a Népi Egység kormányának védelme nemzeti hazafias feladat. Luis Corvalan élesen bírálta a Népi Egység megosztására törekvő „szélsőjobboldali“ erők bomlasztó tevékenységét. Hangsúlyozta, hogy a kommunista és a szocialista párt a chilei népi mozgalom alapvető erejét jelenti, és egységük megfelel a forradalom érdekeinek, a politikai helyzet követelményeinek. A főtitkár támogatta Salvador Allende elnöknek azt a javaslatát, hogy hívják össze a Népi Egységbe tömörült pártok kongresszusát. Corvalan javasolta, hogy a párt soronkövet'kező XV. kongresszusát november 25-től december 1-ig tartsák Santiagó- ban. VAGYONJOGI RENDELKEZÉSEK BULGÁRIÁBAN Szófia — „Mindenkinek, aki személyi tulajdonát arra használja fel, hogy munka nélkül tegyen szert jövedelemre, vállalnia kell a törvény teljes szigorát” — hangsúlyozza az államtanács által a bolgár nemzet- gyűlés elé terjesztett és csütörtökön megszavazott törvényjavaslat indokolásában Todor Zsívkov, a BKP Kzponti Bizottságának első titkára, az államtanács elnöke. A törvénytervezetet a betegeskedő Zsivkov nevében Krasztju Tricskov, az államtanács első elnökhelyettese terjesztette a nemzetgyűlés csütörtökön este végétért ülésszaka elé. „Az állampolgárok tulajdona" címet viselő törvény értelmében senkinek sem lehet egy saját la.k4tet és egy nyaralót meghaladó ingatlana, s ezek nagysága egyenként nem haladhatja meg a 120 négyzetméternyi beépített területet. Az ennél nagyobb lakás, illetve nyaraló — amennyiben nem leválasztható — progresszív megadóztatás alá esik. A plusz lakás egyenesági rokonok nevére két éven belül átiratható, de ha például az új tulajdonos még kiskorú, az állam megfelelő bér ellenében beköltöztet arra rászorulókat. A törvény értelmében a meg nem dolgozott jövedelemből szerzett Ingatlanokat az állam kisajátítja. A megyékben az állami ellenőrzési bizottság égisze alatt speciális vizsgáló bizottságok alakulnak és ezek javaslatai alapján kerül majd sor a kisajátításokra az igazságügyi szervek — megyei ügyész, megyei bíróság — révén. Azok ellen, akik „nem munkával szerzett“ tulajdonukról önként lemondanak, megszüntetik az eljárást. Más esetekben viszont kitelepítést, illetve lakhelymeghatározást, sőt szabadságvesztést is kilátásba helyez az állampolgárok tulajdonát szabályozó új törvény. A BÉKE VILÁGTANÁCS nyilatkozatában az összes ameri- kad katona haladéktalan kivonását követeli Dél-Koreából. Hangsúlyozza, hogy Dél-Korea az Egyesült Államok támogatásával végrehajtott hadgyakorlatok és fegyveres provokációk révén fokozza a feszültséget a Koreai Népi Demokratikus Köztársasággal és megszegi az ország egyesítéséről folyó tárgyalásokon született megállapodásokat. TOKIÓBAN pénteken hivatalosan bejelentették, hogy Ohira japán külügyminiszter április 2ö-án egyhetes látogatásra Európába utazik. Április 29. és május 5. között látogatást tesz Jugoszláviában, Franciaországé bau és Belgiumban. A GERALD GÖTTING vezetésével Indiában tartózkodó NDK parlamenti delegációt csütörtökön fogadta indira Gandhi miniszterelnök. Az indiai miniszterelnök-asszony méltatta Wil* li Stophnak, az NDK minisztertanácsa elnökének a közelmúltban Indiában tett látogatása eredményeit. SZERGEJ GORSKOV tengernagy, a Szovjetunió haditengerészeti flottájának főparancsnoka az iraki hadügyminisztérium meghívására április első felében látogatást tesz Irakban. KÉT POKOLGÉP robbant csütörtökön este a Francia Kom- inunista Párt helyiségében a Párizs melletti Levallois-ban. A szemtanúk a robbanások után mintegy húsz menekülő embert láttak. Röviddel a merénylet után ismeretlen telefonáló jelentette be a sajtónak, hogy egy magát „nacionalista brigád“- nak nevező csoport vállalja a robbantásokért a felelősséget. EUIS ECHEVERRIA mexikói elnök, felesége és mintegy 125 személy kíséretében csütörtökön délután Ottawába érkezett, „békeutazásának“ első állomására. A mexikói elnök a továbbiakban Angliát, Belgiumot, Franciaországot, a Szovjetuniót és a Kínai Népköztársaságot keresi fel. KÉSZENLÉTI állapotba helyezték a ciprusi rendőrségiéi, miután híresztelések terjedtek el arról, hogy Grivasz tábornok április elsejére, az EOKA 18 ik évfordu lójára államcsínyt készít elő. MONTEVIDEOS AN hatalmas tüntetésen követelték a tömegek — mintegy 150 ezer tüntető — Juan Maria Bordaberry elnök lemondását. A SALT- tárgyalásokon részt vevő szovjet és amerikaá küldöttség tegnap ismét találkozott a genfi ENSZ-misszió melletti szovjet delegáció épületében. MIROSLAV MAMULA, az észak morvaországi kerületi pártbizottság vezető titkára és Zdislaw Grudziéň, a LEMP ka- towicei vajdasági bizottságának első titkára tegnap megállapodást írt alá a katowicei vajdaság és az észak-morvaországi kerület kulturális és gazdasági együttműködésének bővítéséről. DÁNIA és az NDK között tegnap üzembe helyezték az első többcsatornás kábelösszeköttetést. Feszültség az iraki—kuwaiti határon Bejrut — Mintegy 15—20 000 szaúd-arábiai katona lépett teljes harci felszereléssel kuwaiti területre az iraki határral szomszédos körzetekben — írja pénteki számában az An Nahar ci- mfi bejrúti napilap. A lap szerint Iráu ős Jordánia szintén csapatokat ajánlottak fel Kuwait támogatására, ha a kuwaiti—iraki határkonfliktus elmérgesedne. Jelentős meny- nyiségű fegyverszállítmányok érkeztek az utóbbi napokban különböző nyugat-európai országokból is Kuwaitba. A lap az értesüléseket diplomáciai forrásokból származtatja, de azokat hivatalosan nem erősítették 1118«.
