Új Szó, 1973. március (26. évfolyam, 51-77. szám)
1973-03-29 / 75. szám, csütörtök
Növekvő követelmények GONDOLATOK EGY ÜZEMI PÁRTKONFERENCIA KAPCSÁN LÁTJUK, ÉREZZÜK, politikai és gazdasági életünk minden szakaszán lemérhető a követelmények növekedése. Helyes, szükséges, a caját érdekünkben történik — ilyen — s hasonló megállapításokkal nyugtázzák az emberek ezt a folyamatot. Az álláspontok és magatartások differenciálódására akkor kerül sor, amikor a követelménynövekedést az országos, majd járási szintről lebontják az üzemekre. Ekkor már ezreket közvetlenül érintve testközelben vetődik fel a kérdés: az üzem terve magasabb, mint az elmúlt évben, a létszámot viszont nem bővíthetjük, tehát mindenkitől jobb munkát, nagyobb teljesítményt várunk. Ez a megállapítás napjainkban sok üzemben elhangzik. Alapgondolatként szerepelt a Knmárnói Járási Építőipari Vállalat kommunistáinak ta- rácskozásán is. A kommunisták helytállását és felelősségét jelzi, hogy a pártkonferencián egyetlen egyszer sem hangzott el az ismert mondat: „a megnövekedett feladatokat csak akkor tudjuk teljesíteni ha . ..“ „Tervünk magas, teljesítését munkánk javításával kell biztosítanunk, — szögezte le a pártbizottság beszámolója. Ezt a megállapításukat az alapszervezetek évzáró taggyűléseinek határozatára, vagyis a párttagok véleményére alapozták. Feltétlenül figyelmet érdemel, hogy a fenti vélemény kialakulására olyan kritikus időszak után került sor mint az elmúlt év, amikor valóban szükség volt a példák erejére, mert a tervet csak nagy erőfeszítések árán sikerült teljesíteniük. Az előző években átlag 2—5 millió koronával nőtt évente a vállalat terve, az idén viszont több mint 11 millió koronával magasabb a tervük, mint az 1972-ben elért valóság. Az ilyen ugrásszerű követelménynövekedés — függetlenül a cél helyességétől — kételyeket ébreszthet. Felvetődik a kérdés: vajon milyen feltételeket alakítottak ki ahhoz, hogy a tervet teljesíthessék? A vállalat vezetőségének éppen az okoz gondot, hogy két feladatot kell párhuzamban megoldaniuk: kialakítani, megteremteni a feltételeket a megnövekedett feladatok teljesítésére, ugyanakkor — szinte azonos időszakban — biztosítani e feladatok megvalósítását. S mivel nem élnek légüres térben, számolniuk kell a vállalaton belüli és kívüli tényezők negatív hatásával. SZLOVÁKIÁBAN egészen a hatvanas évek elejére vezethető vissza egy téves elképzelés eredete. Miről van szó? A járási építőipari vállalatok irányító szerve, a járási nemzeti bizottság, szinte járásonként különbözőképpen vélekedett a kisüzemek feladatáról, távlatairól. Több helyütt a jnb már az induláskor, a saját feladatai megvalósításában is másodrangú szerepet szánt a vállalatának. Viszont voltak olyan jnb vezetők is, akik előre „kiérezték“, hogy a következő évtizedben sor kerül az építőipari kapacitások összpontosítására s azután ők a központilag irányított vállalatokat — bár járásukban működnek — csupán megkérhetik egy-egy feladat elvállalására, a saját vállalatukat viszont utasíthatják a feladat teljesítésére. Ahol idejében felismerték, hogy a lakásépítés, az iskola- és az üzlethálózat bővítése terén a hetvenes években már a nemzeti bizottságok irányította üzemeké lesz a döntő szó, ott gyors ütemben fejlesztették a járási építőipari vállalatokat és ma ezek képesek teljesíteni az irányítószerv minden követelményét. A félreértések elkerülése érdekében azt is el kell mondani, hogy helytelen volna csupán a jnb-ket elmarasztalni az építőipari vállalatok lassú fejlesztéséért, mivel a hatvanas években a központi szervek som igényelték határozottabban a kisüzemek fejlesztését. Ezért alakulhatott ki olyan helyzet, hogy jelenleg több járási építőipari vállalatnak 3—5 évre lesz szüksége az élenjárók utoléréséhez. Ez egyben azt jelenti, sok jnb-nek továbbra is gondot okoz a választási programban szereplő építési beruházások megvalósítása, mivel a saját vállalatuk csupán egy részéi képes teljesíteni a feladatoknak. A TANÁCSKOZÁSON szóltak aról is, hogy a Komáromi Jnb minden segítséget megad a vállalat fejlesztéséhez, így az élenjárók utolérésének határideje lényegesen lerövidül. Ami a vállalat teljesítményét illeti, idei tervük — 84 millió korona — jóformán olyan nagy ösz- szeg, mint az ötéves terv utolsó é^ére terveztek. Ilyen teljesítmény biztosításához megfelelő műszaki és anyagi alap szükséges. Mivel ezt az elmúlt években nem fejlesztették a teljesítménynövekedéssel párhuzamosan, feszültség keletkezett a műszaki ellátottság és a köve telmények között s valóban csak a dolgozók erőfeszítése árán sikerült teljesíteniük a feladatokat. Rölcskei János, az üss/üzemi pártbizottság elnöke, beszámolójában kiemelte a kommunisták példamutatásának jelentőségét — sok feladat teljesítését a párttagok kezdeményezésének, a szocialista iminkabri- gádok jó munkájának köszönhetik — ugyanakkor a pártmunka javításának útját a pártcsoportok aktivizálásában jelölte meg. Kiérződött a vitából is, ez a leggyengébb szakasz mindhárom alapszervezet munkájában. Ha a pártcsopor- tok jobban figyelemmel kísérik munkaszakaszukon a problémákat, akkor a felbukkanó hiányosságokat gyorsabban sikerül felszámolni és a munkaszervezésbe becsúszó buktatókat is gyorsabban áthidalhatják. S ami a leglényegesebb, a párttagok példamutatása közvetle nül hat a munkahelyen dolgozó pártonkívüliekre. A szocialista munkaverseny eredményei bizonyítják, hogy az elmúlt évben is sok egyén, kollektíva vállalta a példamutatást, nemcsak akkor, amikor már „égett a terv“, hanem azokon a napokon is, amikor nem történt semmi különös, „csupán dolgoztak“. Megállapították, sokan dolgoztak úgy, hogy munkatársaiknak példát mutattak. Ezt azért szükséges kiemelni, mert az építőipari munkások nem termelőcsarnokban dolgoznak, így teljesítményüket nemcsak a munkaszervezés, az anyagellátás, hanem az időjárás is befolyásolja. A havi és negyedévi terv rendszeres teljesítése, az évvégi hajrá kiküszöbölése, állandó feladatként szerepel a pártbizottság munkatervében. Megnövekedett feladataikat becsülettel akarják teljesíteni, ezért elsősorban a fogyatékosságok felszámolására fordítják figyelmüket. Ezt a tanácskozás vitája is bizonyította. Nem mondható véletlennek, hogy valamilyen vonatkozásban minden felszólaló érintette a munkaidő kihasználásának kérdését. Példaként említették, hogyha minden dolgozó naponta csupán egy órányit „lazít“, ez egy évben a vállalat tervében több mint hatmillió korona teljesítménykiesést, az intenzívebb munka pedig ugyanennyi többletet jelent. Ezért hangsúlyozták, hogy a munkaidő jobb kihasználása a tervteljesítés első számú tartaléka. Bár a fels zólalók különféle kérdésekkel foglalkoztak, mindig a hogyan lehetne jobban, eredményesebben dolgozni kérdésre keresték a választ. SOKAT VÁRNAK a vállalat racionalizációs programjának megvalósításától. Az elmúlt évben kezdték meg az előkészületeket és 1975 után már teljesen számítógépek végzik a termelés előkészítését — költségvetés előkészítése, termelési kalkuláció, operatív terv, számvitel stb. — s ez lényegesen elősegíti az üzemen belüli szervezés javulását, a termelés jobb előkészítését. Sok gondjuk megszűnik, ha elkészül a központi betonkeverő. Nová Stráž (Örs- újfalu] mellett a Dunából nyerik a kavicsot, homokot, itt épül a betonkeverő, innen szállítják majd a kész betonkeveréket és maltert az építkezésekre. Ez sokkal gazdaságosabb lesz, mint a jelenlegi forma —, kis keverőt használnak minden építkezésen. Nem szólva arról, hogy a pontos szállítási terv teljes munkaidő kihasználására kényszeríti az építésvezetőket. Az anyagellátás megszervezése igényes feladat, mivel egy-egy faluban csupán 2—4—6 lakásegységet építenek, így sok helyre kell szállítaniuk anyagot. Tavaly 60 lakást adtak át a megrendelőknek, az idei tervük 112 lakás átadásával és további 118 lakás építésének megkezdésével számol. Néhány feladat tervükből: a járási székhelyen autószerviszt, Hurbanovón borászati üzemet, Naszvadon 22 osztályos iskolát építenek. Számukra az építési határidő rövidítése, az egyes munkafolyamatok gépesítése sokkal nagyobb gondot okoz, mint a nagy építőipari vállalatokban, ahol összpontosíthatják a gépeket. Egy kis épület — 2—4 lakásegység — építésénél nem gazdaságos a toronydaru üzemeltetése, kisdarukat pedig nem tudnak beszerezni. Évek óta sokat vitatott kérdés a járási építőipari vállalatok gépi ellátottsága. Ha az irányító szerv nem kap kiutalást, nem láthatja el a vállalatát sem gépekkel. Az Építőipari Minisz tóriumban működik ugyan egy tanácsadó testület, de ennek konkrét hatását nem érzik a kis építőipari vállalatok. Szlovákiában a járási építőipari vállalatok több mint 130 ezer egyént foglalkoztatnak, évi tervük járásonként százmillió korona körül mozog. Több helyütt elhangzott már az a vélemény, hogy a központilag irányított építőipari vállalatokhoz hasonlóan, a járási építőipari vállalatok gépellátását is minisztériumi szinten kell megoldani, mivel a megfelelő gépi ellátottság alapfeltétele a gazdaságosság és a munkatermelékenység további növekedésének. Ugyan akkor a pártszervezetek nevelő munkájának hatása közvetve azon is lemérhető, hogy az egyes vállalatokban miként használják ki a gépeket, hogyan gondoskodnak üzemeltetésükről, javításukról. Ezzel kapcsolatban a vitában is elhangzott néhány megjegyzés. Chovan Tibor elvtárs, a járási pártbizottság titkára felszó lalásában többek között leszögezte: jobban kell gazdálkodnunk a megtermelt javakkal, ez a követelmény mindenkire vonatkozik. Általános jelenség, hogy az üzemek túlteljesítik tervüket, de a tervezettnél több anyagot használnak fel. Elvárjuk a párttagoktól, hogy személyes példamutatással elősegítsék a gazdaságosabb termelést. A pártkonferencián elhangzott vélemények is bizonyítják: a párttagok szavatolják a feladatok teljesítését, példamutatásuk olyan hatóerő, mely befolyásolja munkaszakaszukon az egész kollektíva munkájának hatékonyságát. Az üzemi pártbizottság mindig alapozott a példák erejére. A pártkonferencia határozata szerint továbbra is ezen az úton haladnak és teljesítik megnövekedett politikai-gazdasági feladataikat. CSETÖ JÁNOS Jelentős jubileumot ünnepelt a Košicén élő Jakoby Gyula festőművész, érdemes művész. Hetvenedik születésnapja alkotóereje teljében érte, a művészt, aki fiatalos lendülettel örökíti meg a világ és az élet szépségeit. 1903. március 28-áu Kassán született. Gimnáziumi tanulmányai után E. Kron, majd Halász- Hradil festőiskolájának tanítványa lett, később pedig a Budapesti Képzőművészeti Akadémián tanult. Pozitív hatást gyakorolt rá a sokrétű gazdag kassai művészeti élet légköre is. A húszas évek elején itt alakult ki a proletár képzőművészeti kifejezésmód és Jakoby közvetlenül reagált erre az irányzatra. Az ebben az időszakban készült grafikái és későbbi olaj festményei — A félelem. Munka nélkül, Pihenő munkások, Szemetesek, Csavargók, Prole- tárasszonyok, A verklis stb. — tartós bizonyítékai annak, hogy A CSEMADOK košicei járási bizottsága a népművelés, és a népi hagyományok ápolása terén eddig is sokrétű munkát végzett. A Fábry Zoltán irodalmi és kulturális napokat másodszor rendezi meg, a rendezvény tehát még újszerű. A napokban felkerestük Buda Ferencet, a CSEMADOK košicei járási bizottságának titkárát, hogy tájékoztatást kapjunk tőle e rendezvényről. — Fábry Zoltán — mondotta a titkár — járásunk szülöttje. Itt élt, itt alkotott. Munkásságát, antifasiszta tevékenységét mindnyájan ismerjük és nagyra értékeljük. Dramaturgiai bizottságunk ülésén vetődött fel az ötlet, hogy Fábry Zoltánról, csehszlovákiai magyar irodalmunk egyik legnagyobb egyéniségéről minden évben ilyen rendezvény keretében emlékezhetnénk meg a legméltóbban. Az ötletből elhatározás lett, az elhatározás pedig tetté érett. 1972 tavaszán már meg is rendeztük az első irodalmi ós kulturális napokat. • Milyen a koncepciója a második irodalmi és kulturális napoknak? képzőművészeink haladó csoportja nagy figyelemmel kísérte a húszas-harmincas évek szociális helyzetét. Jakoby érdeklődése saját tapasztalatai és a nép életének mély ismerete alapján a szegénység felé fordult. Figyelmének központjában a továbbiakban is az egyszerű ember> mindennapi élete, a város hétköznapjai álltak. Jakoby azonban nemcsak szociális festő. Portréi és figurális kompozíciói is jelentősek, melyekben sok esetben találkozunk a művészt jellemző humorral és iróniával, különösen a kispolgá- r iass ág m egn y í 1 v án u l ás a i v a 1 kapcsolatban. Jakoby realista művész, a mai szlovákiai képzőművészet egyik legjelentősebb képviselője. Egész munkássága összekapcsolódik szülővárosával. Egyéni úton haladva, nem utánozva az idegen példákat és divatos irányzatokat, példát mutat humanista elkötelezettségével. — 1973. március 29-től 1973. április 1-ig Moldava nad Bőd voun (Szepsi) és Drienovcén (Somodi) rendezzük meg őket. A kulturális napok magukba foglalják a vetélkedő járási döntőjét, a Petőfi-emlékestet a nagy forradalmár költő szüle- lése 150. évfordulójának tiszteletére, dr. Csanda Sándor előadását Fábry Zoltánról, a műkedvelő színjátszók ötödik járási seregszemléjét, a ,,Nagy évfordulókkal“ kapcsolatos előadásokat, valamint az irodalmi színpadok járási seregszemléjét. • A jövőt illetően milyen elképzeléseik vannak e rendezvénnyel kapcsolatosan? — Szeretnénk hagyományossá tenni és még gazdagabb műsorral kiszélesíteni. A kulturális napokon már az idén is fellép egy szlovák művészegyüttes. Szeretnénk, ha a jövőben tovább mélyíthetnénk a többi kulturális szervhez és szervezethez fűződő kapcsolatunkat. Úgy érezzük, Fábry Zoltánról is csak ilyen módon emlékezhetünk meg a legméltóbban, hisz ő mindig a vox humana, a nemzetköziség szellemének volt a hirdetője és élenjáró harcosa. SZASZÁK GYÖRGY érdekes kísérlet (CSTK) — A szilárd mazut elégetésére szolgáló érdekes saját felfedezésű eljárást mutatott be a Prága-proseki fűtőházban Otakar Prášil 73 éves feltaláló. Az egyébként nem gyúlékony mazutot saját készítésű por alakú keverékkel gyújtotta meg. A mazut elégése után könnyű hamu maradt vissza, amely képes elnyelni az olajat. Az érdekes kísérletet végignézték a holesovicei hőerőmű, a prágai tűzoltó testület, valamint a közegészség- és járványügyi állomás szakemberei, akiknek véleménye megegyezett abban, hogy az égetési eljárás technológiájának és feltételeinek kidolgozása után alkalmazni lehet a szabadalmat. Mint ahogy Otakar Prášil a Csehszlovák Sajtóiroda tudósítójának mondotta, a gyújtókeveréket olcsó és könnyen beszerezhető anyagokból állította ösz- sze, s gyártása igen könnyű lenne. A komárnói (Komárom) hajógyárban nagy figyelmet szemelnek a párttagjelöltek előkészítésének. Képünkön Ľudovít Izsák (balra) mester, a tagjelöltek egyike. (Felvétel: J. Lofaj — CSTK) HAGYOMÁNYŐRZÉS Előzetes a Fábry Zoltán irodalmi és kulturális napokról JAKOBY GYULA: AZ 1RÖ JAKOBY GYULA 70 ÉVES Humanista elkötelezettség és gazdag kifejezésmód
