Új Szó, 1973. március (26. évfolyam, 51-77. szám)
1973-03-25 / 12. szám, Vasárnapi Új Szó
NYOMDÁSZAT 1973. III. 25. 9 emdpai stdiwonaticn M anapság, s már jó ideje egyre sűrűbben emlegetik a különböző tudományos, társadalompolitikai vagy publicisztikai tanulmányokban és cikkekben az információömlesztést, a társadalmi tudatban felhalmozott ismeretanyag, tény- és adattömeg szinte már ellenőrizhetetlenné vált döni- pingjét, rendkívüli módon felgyorsult cseréjét. Olyan világjelenség ez, amelynek hatása alól nem vonhatja ki magát senki — fizikai dolgozó éppoly kevéssé, mint a szellemi, s bizony már az iskolás gyermek és a nyugdíjas korú öreg sem —, mert egyaránt érvényesül az ideológiában, a művelődési életben, az oktatásban, a tömegtájékoztatásban, s mi több, már a mindennapi élet pszichológiájában is. Ha valahol, hát szerkesztőségekben, nyomdákban vagy könyvtárakban járva, elfoghat bennünket eme tudati fejlődés és ismeretgazdagodás egyelőre még körvonalazhatatlan nagyságának megsejtése. Talán leginkább azért, mert az emberi tudást összefo- góan a könyvek, a folyóiratok és a hírlapok jelentik az alapinformációkat, ezekből nő ki, vagy általuk reve- lálődik minden más műveltségi elem és műfaj. Jóllehet, az olvasót rendszerint a sajtótermék vagy a könyv tartalma, esetleg művészi színvonala érdekli elsősorban, mégsem érdektelen talán, ha olykor némi betekintést nyújtunk az újságnyomtatás és a könyvtermelés műhelyeibe, ez esetben legalábbis ezek egyikébe. Arra nézve, hogy milyen lehetőségei vannak a hazai nyomdaiparnak, s ezen belül a magyar nyelvű sajtótermékek és könyvek előállításának a fentebb említett tömegkommunikációs fejlődéshez felzárkóznia, ma még nehéz találgatásokba bocsátkozni. A szlovákiai nyomdák szinte kivétel nélkül túlterheltek, kapacitásuk és műszaki színvonaluk — az időnkénti rekonstrukciók számításba vétele mellett is — jelentékenyen csak a Pravda Kiadóvállalat épülő új sajtókombinátjának üzembe helyezésével növekedhet. Ez a hatalmas üzem azonban már a jövő évtizedek iramával és tipográfiai korszerűségével számol és tart majd lépést. Jelenleg a magyar nyelvű lapok és könyvek előállítása a bratislavai Pravda, Práca, Concordia nyomdákon kívül jórészt a košicei Ke let-szlovákiai Nyomdában történik. Ennek a nyomdának a gépeiből kerül ki a Hét, a Nő, a Barátnő, a Szovjetbarát, a csehszlovákiai magyar tannyelvű iskolák tankönyveinek zöme s a Madách Könyvkiadó szépirodalmi könyvtermékeinek 60—70 százaléka, azon kívül, hogy itt nyomtatják a Pravda kelet-szlovákiai mutációját, a Východoslovenské novinyt, a helyi esti hírlapot, a Večert, a Zemplínske slovot, illetve annak magyar nyelvű kiadását, a Zempléni Szó t, s mintegy 30 járási és üzemi újságot, valamint a Slovenský spisovateľ, a Tatran és a Slovenské pedagogické nakladateľstvo (Szlovák Pedagógiai Kiadó) kiadványait. Ha a kelet-szlovákiai nyomdák családfáján az eredet felé kutatunk, ennek a nyomdának patinás múltja van.* Éppen száz évvel ezelőtt, 1873-ban létesült Kassán az első olyan jelentékenyebb nyomda, amely a mai Kelet-szlovákiai Nyomda egyik ősének tekinthető, az Athenaeum, s amellett több nyomda is keletkezett, amelyek a csehszlovák burzsoá köztársaság idején már tekintélyes, 40—80 alkalmazottat foglalkoztató üzemekké nőtték ki magukat — mindenekelőtt az Állami Könyvnyomda, a Globus, a Novina —, sőt létezett néhány kisebb létszámú alkalmazottal működő merkantilnyomda is, azonban igazi szakmai és munkásmozgalmi hagyománynyal elsősorban a Globus és az Athenaeum dicsekedhetett. Ha mást nem is tekintenénk, Csehszlovákiában itt, a Glóbusban nyomtatták az első magyar nyelvű kommunista sajtóterméket, a Kassai Munkást (később Munkás), s a nyomdászok, főleg a Globus és az Athenaeum nyomdászai maguk is a kommunista mozgalom ottani élvonalába tartoztak. Ma is nagy tisztelettel emlegetik az üzemben a CSKP egykori alapító tagjainak, régi pártharcosainak és antifasiszta már* vmyt, 20 000 Večert, hetente, illetve időszakonként 35 000 Nőt. 35 000 Hetet, 80 000 Barátnőt stb. bocsát ki, nem említve e helyt a különböző járási és üzemi lapok, valamint egyéb publikációk és nyomdaipari termékek példányszámait, illetve mennyiségét. Évi össztermelésük meghaladja a 3000 tonnát. Vasil Michal igazgatóhelyettes, aki az üzem termelőkapacitásáról, gyártási feladatairól, valamint az elért műszaki színvonalról tájékoztatott, az üzemvezetés, ill. a műszaki vezetőgárda jó tervező, szervező és irányító tevékenységén kívül e jelentős eredményekben elsősorban a szocialista munkabrigádok ösztönző erejét látja meg testesülni. Szénay Miklós, az ofszetrészleg gépmestere, aki az üzemi bizottságban a szocialista munkaverseny szervezésére, ellenőrzésére és értékelésére alakult bizottság elnöke, nlyan kimerítő részlegességgel szú molt be erről, hogy — ha mód volna i'á — az külön riportot igényelne. A verseny mozgalom „Az ötödik ötéves terv legjobb kollektívája — szo- cialista munkabrigádja — egyéni versenyzője“ cím elnyeréséért folyik, amelyet 1975 végén ítélnek oda a vállalt feladatok teljesítése után s az adott kritériumok alapján a győzteseknek. A szocialista brigádok munkafelajánlásai elsősorban a tervfeladatok túlteljesítésére, a termékek minőségének megjavítására, az új műszaki eljárások és technológiai normák áttételére, a gépek jobb kiszolgálására, ill. a gépállások csökkentésére, a reklamáció- és veszteségmentes termelésre, anyagtakarékosságra az üzemi szakmai képzés, politikai oktatás és tömegszervezeti munka színvonalának emelésére, az egyes termelési részlegek közötti kooperáció tökéletesítésé- e irányulnak, de kötelezettségvállalásokat tettek a vietnami nép megsegí- ése céljából szervezett külön műszakokra, az üzem és környéke rendbehozatalára, a vállalati üdülő szocialista gondozására, a balesetmentes munka, ill. munkavédelmi előírások betartására, az elvtársi viszony elmé- yítésére s egyéb, munkafeltételeiket megjavító tevékenységre. Az újító- nozgalomnak is jó eredményei vannak itt, s az üzemet azonkívül, hogy a Vörös Zászló Érdemrendjének tulajdonosa, már többször érte magas fokú elismerés a párt, a kormány, valamint a szakszervezetek központi vezetése részéről A Kelet-szlovákiai Nyomda munkájának értékét termékei mérik. Az igazgatóhelyettes dolgozószobájának könyvszekrényeiben olyan saját gyártású könyvek sorakoznak, amelyek európai színvonalat képviselnek. A hazai kiadókon kívül mind több megrendelést kapnak külföldi kiadóktól is, szocialista és kapitalista országokból egyaránt. A nyugati partnerek az Artián keresztül tesznek megrendeléseket. Eddig főleg angol, nyugatnémet, dán, francia, holland kiadók igényelték e nyomda munkáját, de egyre bővülő érdeklődés nyilvánul meg a többi nyugat-európai ország könyvkiadói részéről is. Csak 1971-ben kezdtek kivitelre gyártani, s az idei exporttervükben már 4 millió koronás szerződéses megrendelés szerepel. Visszavetül ez a hazai könyvtermelés színvonalára is. Míg korábban a megszokott beletriai, pedagógiai vagy műszaki kiadványokon kívül mással nemigen próbálkoztak, az idén a gondosabb előkészítést és nagy nyomdatechnikai felkészültséget igénylő ■ képző- művészeti kiadványok is szerepelnek tervükben. Nyomdai előkészület alatt áll például Lőrincz Gyula festőművész egyik grafikai albuma, valamint Szabó Gyula posztumusz grafikai monográfiája. Nagy utat tett meg hát a keletszlovákiai tipográfia a valamikori kis nyomdától, az Athenaeumtól —amely ma a Lenin utcában az egész üzem részlegeként már csupán merkantil- nyomdai termékeket, névjegykártyákat, meghívókat s egyéb kis formátumú nyomtatványokat készít — a mostani tekintélyes nyomdaüzemig. S ez a szlovákiai, ha úgy tetszik, az egész csehszlovákiai nyomdászat dicséretét is jelenti. MIKUS SÁNDOR Nyomda n. v. elnevezés alatt 1963— 64-ben kezdte meg működését. Az állami beruházással történt építkezések 1960-ban indultak meg, s véglegesen 1965-ben fejeződtek be, több mint 51 millió koronás befektetéssel. A mai látogató mindhárom nyomdatechnikára, ún. magas-, mély- és ofszetnyomásra berendezett, korszerű nyomdát járhat végig. Ami első pillantásra is szembeötlő, hogy csupa félautomati kus vagy automatikus gépek dolgoznak benne, szinte majdnem teljesen kiiktatva, de legalábbis jócskán le- csökkentve a kézi munkát. Nemcsak szlovákiai, hanem csehszlovákiai viszonylatban is a leghaladottabb tipográfiát képviselő nyomdák közé tartozik, s jóllehet elsősorban könyvnyomda, de egy- és többszínnyomású heti folyóiratok, illetve napilapok készítésére is kiválóan felkészült — síknyomású, valamint európai és világformátumra beállított rotációs eljárással egyaránt. Részlegről részlegre haladva. az üzem technikai ellenőrző osztályának vezetője sorra mutogatta azokat a korszerű gépeket (miközben magyarázta működési elvüket is), amelyek a Kelet-szlovákiai Nyomda könyvgyártását, nemkülönben lapkészítési technikáját — túlzás nélkül szólva — európai színvonalra emelték. így néztem végig sorban a leningrádi Poligraficseszkije masini üzemből kikerült M—14-es sorszedőgépeket, az ún. monotyp-betűszedő gépeket, az NDK-gyártmányú félautomata és automata gépek sorát, a Plamag- márkájú rotációs gépeket, köztük azt szükséges nyomólemezek egyik fajtá ját, ún. bimetal-leinezeket készítenek (tkp. két rétegű, nikkel vivőformán rézbevonatú lemez, amelybe a nyomó felületet maratják). A legújabb mű szaki berendezéseket azonban inkább a könyvkészítő részlegen lehet látni. A könyvívek nyomását végző gépeken kívül az automata és félautomata gé pék egész sora működik itt. a hajtogató és vágó Brehmer-gépektől kezdve a 24 állomásos összerakó gépeken, a varrógépeken keresztül az üzem technikai újdonságát képező, nyugat német gyártmányú könyvkötő gép sorig. Ez a Kolbus-védjegyet viselő wohlenbergi gyártmányú automata az optikai ellenőrzést szolgáló jelzések szerint már összerakott könyvíveket kész könyvekké alakítja. Szinte per cek alatt végzi el a gyártási folyamat különböző fázisait, a fűzést, az orom- szegést, a ragasztást, a préselést, a szárítást, a szélek vágását, a könyvtábla beakasztását, s végül az ún. va salást. Kézzel csak a felülborítókat rakják rá. Kísérőm szerint ez a néhány kiszolgálót igénylő automata két műszak alatt 28 ember munkáját takarítja meg, arról nem is szólva, hogy minőségileg kifogástalan munkát végez. A Kelet-szlovákiai Nyomda alkalmazottainak száma mintegy 700 fő, s & vázolt műszaki felkészültséggel évente átlagosan 1800—2000 tonna könyvet gyártanak, ami körülbelül négy és fél millió kötetet, s mintegy 250—230 könyvtitulust jelent. Naponta 80 000 Pravdát, 60 000 Východoslovenské noa hatszínű mélynyomást végző rotációs gépet is, amelynél elektronikus vezérlés szabályozza a beállítást és a festékek adagolását, az egy- és több színű síknyomású és rotációs ofszetnyomdagépeket, a különböző félautomata reprodukciós gépeket, a Hell- gyártmányú és a Klinsch-márkájú kli- sográf gépeket, amelyek nemcsak nyomólemezeket készítenek, hanem egyúttal elvégzik az ofszetnyomáshoz nélkülözhetetlen színkivonatot is, a vertikális és horizontális mozgású félautomata képreprodukáló gépeket, a klimatizációs és neutralizációs berendezéseket, a fényképész és litográfiái osztályokat, a nyomóhengereket galvanizáló és regeneráló részlegeket, ahol egyébként a mélynyomásnál "használatos rézhengerek felújításán kívül saját erőből az ofszetnvomáshoz tírjainak a nevét, Stier Béláét, Hersch- kovits Aladárét, Hal pert Salamonét, Tulis Ernőét, Bacsó Józsefét, Giese Józsefét és Lászlóét. Udzeli Jánosét, Sipos Béláét, Feld Márkét, Adány Sándorét, Koleszár Sándornéét, Klein Lipótét, akik foglalkozásukra nézve gépmesterek, szedők, tördelők, öntők voltak, emberi meggyőződésük és magatartásuk szerint pedig minden áldozatra kész kommunisták. Nemcsak a politikai harcot vállalták, de végigjárták az üldöztetés sok válfajú iskoláját, beleértve a fasiszta koncentrációs táborok poklát is, ahonnan az üzemből elhurcolt négy kommunista közül ketten, Herschkovits Aladár és Stier Béla már soha nem térhettek haza. A mai nagyüzemet az 50 es évek végén szervezték, s Kelet-szlovákiai A Kolbus könyvkötő gépsor utolsó állomása. Már csak a borítófedelek hiányoznak a könyvekrőL Fűzik az Éva című folyóiratot. (Róbert Berenhaut felvételei)
