Új Szó, 1973. március (26. évfolyam, 51-77. szám)
1973-03-21 / 68. szám, szerda
(tllam funkcióinak teljesítésén a szövetségi szervekkel osztoznak. A köztársasági szervekre ruházott jogkörnek felel meg a köztársaságok központi igazgatási szerveinek — a minisztériumoknak és a további köztársasági központi igazgatási szerveknek — szervezeti felépítése. Az állam rendkívüli fontos hatalmi erejét — mely nélkülözhetetlenül szükséges belső és külső funkciójának ellátásához — a fegyveres testületek képezik. A szocialista állam katonai szervezete megfelel a társadalom új minőségi értékeinek s a történelmi feltételekkel összhangban biztosítja a forradalom kibontakozását és a forradalmi vívmányok védelmét a külső és a belső ellenségekkel szemben. Amint a CSKP XIV. kongresszusa hangsúlyozta, a szocialista vívmányok és szabadságunk védelme tartós feladata nemcsak a hadseregnek, de az egész társadalomnak, az összes állami, társadalmi szervezeteknek és intézményeknek is, amelyek az ország védelmét komplexen, az állam egységes védelmi rendszerében biztosítják. A hadsereg, mint a szocialista állam jelentékeny osztályeszköze, jelentősen hozzájárul az állampolgárnak — szocialista hazafinak, hazája meggyőződéses és aktív építőjének és védelmezőjének —, internacionalistának a neveléséhez. Segít kialakítani fiatal generációnk pozitív jellembeli tulajdonságait és szocialista életstílusuk vonásait. A katonai szolgálatnak hasonlóképpen jelentősége van a fiatal férfi szakképzettsége, műszaki felkészültsége és szervezési képességei bővítésének szempontjából. Aktív tényező az állam gazdasági- szervezési tevékenységének területén is. A hadsereg szocialista államunk jelentős osztálypolitikai és hatalmi eszköze, amely a szocialista országok — a Varsói Szerződés tagállamai fegyveres erőivel, mindenekelőtt a szovjet hadsereggel való szoros együttműködésben része a nemzetközi stabilizációs tényezőnek, és tartósan jelentős szerepet játszik szocialista társadalmunk belső fejlődésében. A Közbiztonsági Testület — rendőrség — a szocialista állam hatalmi szerve; egész tevékenységével, a többi szervvel, a társadalmi szervezetekkel és az állampolgárokkal való együttműködésben, szembeszáll mindenfajta állam- és társadalomellenes tevékenységgel, elősegíti e tevékenység okainak elhárítását, valamint a szocialista törvényesség, és az állami fegyelem megszilárdítását. A Közbiztonsági Testület tevékenységében a CSKP által kitűzött célokból és irányelvekből indul ki. A marxista—leninista párt vezető szerepének érvényesítése, amely a Közbiztonsági Testület felépítésének és tevékenységének elve, biztosíték arra, hogy a közbiztonsági szervek megbízható eszközei a munkásosztálynak és az egész dolgozó népnek — s azok is lesznek. A szocialista állam közbiztonsági szervei fontos szerepet töltenek be a szocialista rendnek a bel- és a külföldi ellenség felforgató tevékenységével szembeni védelmében, a felforgató elemek, a bűnözés elleni küzdelemben, a közrendnek, az állampolgárok jogainak és szabadságjogainak védelmében. E tevékenységükben a dolgozó nép teljes támogatására számíthatnak. A Közbiztonsági Testületnek, mint a munkásosztály és a szocialista állam hatalmi apparátusának és politikai eszközeinek jellegéből következik a dolgozó néppel való egység elmélyítésének és megszilárdításának fontos feladata. A közbiztonsági szervek feladatainak teljesítéséből az önkéntes segéd- rendőr-alakulatok is kiveszik a részüket. Ezek tevékenysége kifejezője a dolgozók érdekében a szocialista rend és biztonság megszilárdítása iránt. A Csehszlovák Szocialista Köztársaságnak és biztonságának fejlesztése elválaszthatatlanul összefügg a szocialista közösség országainak fejlődésével. A közbiztonsági szervek a szocialista internacionalizmus szellemében együttmunkálkodnak a többi szocialista állam vádelmén az imperializmus szándékai és tevékenysége elleni harcban. A biztonsági feladatok teljesítésében, szorosan együttműködve a közbiztonsági szervekkel, részt vesz a határőrség is, amely államhatáraink védelmét biztosítja. A szocialista törvényesség megszilárdításában megvan a helyük a választott és független bíróságoknak, mint a szocialista állam szerveinek. Osztálypolitikai jellegük küldetésükből következik: védelmezi a szocialista államot, társadalmi rendjét és a szocialista világrendszerhez való kapcsolatait. A bíróságok védelmezik továbbá a állampolgároknak és a szervezeteknek politikai, személyi, családi, szociális s egyéb jogait és törvényesen védett érdekeit. A szocialista bíróságok feladataikat mindenekelőtt azzal teljesítik, hogy döntenek az állampolgárok és szervezetek jogaival és törvényesen védett érdekeivel összefüggő kérdésekben, és a büntetendő cselekményeket elkövető személyekre kiróják a törvényekben meghatározott büntetéseket. A fejlett szocialista társadalom építésének időszakában előtérbe lép a bíróságok nevelő szerepe, amelynek célja a büntetendő cselekmények elkövetőinek megjavítása. A szocialista bíráskodás demokratizmusának bizonyítéka az a tény: is, hogy a nagyközönség közvetlenül részt vesz a bíróságok tevékenységében, ami összekapcsolódik a büntetettek átnevelé- sére való aktív hatással. A szocialista törvényesség szigorú megtartását biztosító garanciák rendszerében fontos szerep illeti meg az ügyészséget, amely felügyeletet gyakorolva a törvények és egyéb jogi rendelkezések következetes végrehajtása és megtartása fölött, őrködik a szocialista törvényesség fölött, szorgalmazza megtartását és megszilárdítja azt. A CSKP politikája intencióinak megfelelően az ügyészség tevékenysége kiterjed a társadalmi érdekeknek, valamint az állampolgárok jogainak és törvényesen védett érdekeiknek a védelmére ezek megbonthatatlan egységében. Ez a tevékenység céltudatosan a törvénysértési esetek leleplezésére, a törvénysértésekhez vezető okok és feltételek megállapítására, a fogyatékosságok kiküszöbölésére és a törvénysértések elkövetőinek felelősségre vonására irányul. A szocialista típusú ügyészség fejlesztésével az államnak ez a hatalmi szerve olyan eszközzé válik, amelynek feladata, hogy a szocialista társadalomnak és minden egyes állampolgárának érdekében energikus harcot folytasson a bűnözés ellen, és a bíróságokkal együtt biztosítsa a büntetendő cselekmények elkövetőinek idejében való és igazságos üldözését. Mindezeknek a szerveknek a nagyközönséggel való együttműködése, a dolgozók közvetlen részvétele tevékenységükben szocialista demokráciánk alapelvei közé tartozik. Ez semmiképpen sincs ellentmondásban a demokratikus centralizmus elvével, amely — mint az egyik legalapvetőbb elv — összekapcsolja az egész rendszert és e szervek munkáját. A Nemzeti Front — a társadalmi szervezetek a Csehszlovák Szocialista Köztársaság politikai rendszerében A szocialista demokrácia fejlődése politikai rendszerünkben nemcsak állami formákban valósul meg, hanem a nem állami szférában is, a Nemzeti Frontban tömörült társadalmi szervezetek szerteágazó hálózatának, mindenekelőtt a szak- szervezeteknek és a Szocialista Ifjúsági Szövetségnek a közvetítésével. A szocialista demokratizmusnak ezen a területen is döntő tényezője a párt vezető szerepének a megszilárdítása. A belső konszolidációnak a társadalmi szervezetekben és a Nemzeti Front szerveiben történt befejeződése után a társadalmi fejlődés jellemző vonása lett nálunk a társadalmi szervezetek szerepének és aktivitásának a növekedése. A társadalmi szervezetek többségének a nemzeti köztársaságok és az egész szövetség keretében megtartott kongresszusai — különösen a VIII. szakszervezeti kongresszus és a SZISZ I. kongresszusa — megteremtették ezen alapvető Irányzat teljes mértékű érvényesítésének szilárd alapjait. Társadalmi rendszerünkben a Nemzeti Frontban tömörült valamennyi társadalmi szervezetnek, Csehszlovákia Kommunista Pártjával az élükön, megvan a jogos helyük, s rendelkeznek valamennyi alapvető feltétellel tevékenységükhöz, s ugyanígy az egész társadalmi mozgásban való együttes részvételhez is. Közvetítésükkel juttatják kifejezésre és őrvényre 9
