Új Szó, 1973. március (26. évfolyam, 51-77. szám)
1973-03-20 / 67. szám, kedd
Ű J FILMEK HARKÁLY (lengyel) A nők egyenjogúságáért vívott harc az utóbbi években oly nagy méreteket öltött, hogy az erősebb nem képviselői esetenként már-már hátrányos helyzetbe kerülnek, s lassan kénytelenek lesznek síkra szállni saját emancipációjukért. Ez a megállapítás távolról sem mondható újnak, de jó ötletnek szegény ura, akarva-akaratlan a nyakába szakad a háztartás is s ráadásul le kell nyelnie munkatársainak megjegyzéseit, csipkelődéseit is. Nem csoda hát, ha az első kínálkozó alkalommal önmaga és mások előtt is igazolni szeretné szuverenitását, s a feleség háromnapos távollétét kihasználva, a társaA Harkály című lengyel vígjáték egyik jelenete bizonyul a humoristák (s ezek nem is mulasztják el a lehetőséget) s természetesen a vígjátékírók számára. S hogy az időszerű témát nem kezelik aiostohán a filmrendezők sem, erről tanúskodik Jerzy Grúza lengyel alkotó Harkály című filmje is. Volt egyszer egy család ... íuy kezdhetnénk a film meséjét, melynek férfitagja tízéves fiával — az anya „jóvoltából“ — a szokásosnál kénytelen több időt és energiát a háztartási munkálatokra fordítani, mert ahol a feleség, illetve az anya Ismert sportoló, némi áldozatokat is kell érte hozni. A sportolás mint ilyen, gyakran néhány napos utazással is jár. így hát mitévő legyen a ház sági életet, a szórakozást teljes egészében élvezni akarja. Az útjába sodródó nők azonban túlságosan bonyolulttá teszik könnyed szórakozását, s ezáltal természetesen az életét is ... A film alkotói a humoros témából friss tempójú, szellemes vígjátékot kreáltak. Az ötletből remek szatírát is kerekíthettek volna, az alkotók azonban eltekintettek ettől a formától s kizárólag csak a helyzetkomikumra, a sziporkázó humorra építették játékukat. Alkotásuk azonban így is érzékelteti kortársaink számos jellegzetes vonását és tulajdonságát. A főszerepekben Alina fanowskát, Wieslav Golust és Violetta Vila- sovát láthatjuk. Szabályos western, a műfaj minden jellegzetességével. Howard Hawks, az amerikai wes- ternek „nagy öregje“ rendezte, aki jól ismeri a műfaj sajátosságait, és a hasonló jellegű filmek „receptjét“. Alkotása azonban mentes az előregyártott fordulatoktól és bevált sablonoktól, sőt a vadnyugati történetekből és filmekből jól Ismert storyt sajátos humorral és szellemes ötletekkel fűszerezte; s a film éppen a rendező humora révén lett több a hagyományos westerneknél. A rendező a két főszereplő: John Wayne és Robert Mitchum népszerűségét és a westernek közkedveltségét igyekezett kellőképpen kiaknázni, ám nem élt vissza ezzel a lehetőséggel, hiszen a vonzó nevek mögött jó színészi alakítás és mesterségbeli tudás húzódik meg. A cselekmény izgalmas, a film eleven, sodró tempójú, a rendezés szolid, hozzáértő munka. Mindent egybevetve: felesleges bárminemű aggodalom a film közönségsikerét illetően. —ymAZ OSCAR-DÍJ JELÖLTJEI Március 27-én fogják negy- venö tödször átadni az Oscar- díjakat a legjobb filmek alkotóinak és producereinek. Az amerikai filmakadémia 3128 tagjának a kegyeiért azonban már rég megindult a harc, s egyes számítások szerint a nagy producerek eddig már legalább egymillió dollárt költöttek díjra esélyes filmjeik reklámozására. A jelöltek hivatalos listáját a napokban hozták nyilvánosságra. A jegyzék élén Francis Ford Coppolának a maffiáról szóló Keresztapa című filmje szerepel: összesen tizenegy Os- carra javasolták, köztük a legjobb filmért, a legszínvonala sabb rendezésért (Francis Ford Coppola), és a férfi főszerep legkiválóbb alakításáért (Marion Brando) járó elismerésre. A második helyre Bob Fosse- nak a. fasizmus hatalomra jutása előestéjén játszódó Kabaré című zenés víg játéka került, s összesen tíz Oscarra javasolták: a többi között a legjobb filmért, a rendezésért (Bob Fosse) és a női főszerep tolmácsolásáért (Liza Minnelli) járó díjra. Utána következik John Boorman Megmenekülés, Jan Troell Emigránsok és Martin Ritt A kézbesítő című filmje. Francis Ford Coppolán és Bob Fosse-on kívül a következő rendezők kerültek be a legjobb öt közé: John Boorman (Megmenekülés, Joseph Mankiewicz (A besúgó) és Jan Troell (Emigránsok). A színészek közül az idén a következők az Oscar-díj esélyesei: Marlon Brando (Keresztapa), Laurence Olivier (A besúgó), Peter O’Toole (Az uralkodó osztály) és Paul Winfield (A kézbesítő). A legjobb színésznőnek járó aranyozott szobrocskáért a következők versengenek: Liba Minnelli, Liv Ulmann, valamint két néger színésznő: Cicely Tyson és Diana Ross. A külföldi filmek jegyzéke: A hajnalok itt csendesek (Szovjetunió), A burzsoázia diszkrét bája (Franciaország), Szeretlek, Róza (Izrael), A legkedvesebb kisasszony (Spanyolország) és Az új föld (Svédország). A Hollywoodból érkező hírek szerint Marion Brando visszautasította az Oscar-díjat. Brando ugyanis a külföldi lapok hollywoodi tudósítóinak díját, az Arany Glóbuszt sem fogadta el, s politikai jellegű indoklásának a végén megjegyezte, hogy semmiféle díjra való jelölést sem fogadhat el. a»i Kutatók a szilikózis rejtélyének nyomóban Aki hallott a szilikózisról, azaz a porbelégzési betegségről, annak bányászok jutnak az eszébe, sovány, ziháló lélegzetű, kínzó köhögéssel küszködő idősebb munkások, akikkel a hegyi szanatóriumokban, üdülőkben, a bányavidék falvaiban lehet találkozni. A kép jellemző, de nem fedi teljesen a valóságot — állítja számos orvos. A szilikózis ugyanis nemcsak bányászok betegsége, és nem is minden bánya veszedelme. Közegészségügyi jelentősége igen nagy, s mind az ellene való védekezés, mind a gyógyítás bonyolult probléma. Pedig már meglehetősen régen fog lal közt at ja a szak embereket. Már több mint száz éve annak, hogy 1887-ben F. A. Zenker német kórtani kulató az összes, porbelégzés okozta tüdőelváltozásokat a pneu- mokoniozis gyűjtőnéven összefoglalta. Ebben a fogalomban minden szerves és szervetlen por okozta tüdőelváltozás benne van, legyen az szénpor, vaspor, azbeszt vagy alumínium pora, akár valamely növényi por vagy kvarc okozta megbetegedés. Ezeknek jellege, súlyossága azonban teljesen eltérő, kezdve a számottevő ártalmat voltaképpen nem jelentő „széntüdőtől“, az oly sok szenvedést okozó tüdőfibrózisig. A sok foglalkozási ág, amelyben a porártalom előfordul, továbbá a betegségek Sokrétűsége szükségessé tette, hogy élesen elkülönítsük azokat az eseteket, amelyeknek a lényege a tüdőnek idegen anyagokkal való szennyezettsége, másrészt a tüdő kötőszövetének sajátos, fokozatosan kifejlődő, fibrózisos jellegű elváltozását. Az előbbit okozhatja például a szén, a vas, a barit vagy az ón porának tartós belélegzése, ami röntgennel látható foltokat idéz elő a tüdőben, de panaszt nem okoz, nem zavarja a tüdő működését. Alapvetően különbözik ettől a kvarc és a kvarctartalmú kevert porok hatása, mert ez az idők során nemcsak felhalmozódik a tüdőben, hanem egészen sajátos folyamatot indít meg: egy állandó előrehaladó kötőszöveti elváltozást, amelyből a tüdőfibrózis fejlődik ki. Ez a folyamat a szilikózis. A kifejlett tüdőfibrózis jól felismerhető, jellegzetes röntgenképet ad, de a vérben is megtalálhatók a jelei, elsősorban egyik-másik vérfehérje nagyobb mennyiségében. A klinikai tünetek sokkal előbb jelentkeznek, mint ahogyan a röntgen- elváltozás láthatóvá válik, máskor párhuzamosan fejlődnek ki a tüdőfibrózissal. Ezek a tünetek — mint minden tüdőmegbetegedésben — a nehéz légzés, a száraz, megerőltető köhögés és a szúró mellkasi fájdalom. A hasonló panaszokkal járó tbc-től, tüdőráktól, krónikus gyulladásos tüdőfolyamatoktól vagy az egyszerű tüdőtágulástól elsősorban a röntgenkép alapján különíthető el, de ráterelheti a gyanút a beteg foglalkozása, munkaköre is. Gyakori például a szilikózisveszély a kőszén- és ércbányászatiban, továbbá a kőbányászat, kő- zúzás, ásvány őrlés, betonkitermelés, alagútépí- tés, különféle öntödei munkák, kemenceépítés, formázás, homokfúvás, öntvénytisztítás, zománc-, kő- és porcelánedény-gyártás, tűzálló téglagyártás, üvegcsiszolás stb. területén. A kutatók kiderítették, hogy egy-egy munkahelyen akkor fenyeget szilikózis, ha a kvarctartalmú porszemcsék átmérője kisebb három mikronnál (mikron — a milliméter ezredrésze) és ha egy köbcentiméter levegőbe több mint 40 ikvarcszemcse • kerül. A veszély nagysága függ a porszemcsék szabad kovasavtartalmától is. A tudósok nem titkolják: a szilikózis eredete, keletkezése, — kórtana — ma sincs tisztázva. Több mint száz éve világszerte kutatják, hogy miért éppen a kvarc (és még egy-kót ritkábban előforduló por) okozza. Mi a magyarázata annak, hogy az ugyanazon munkafolyamaton dolgozó munkások közül egyesekben rohamosan kifejlődik a tüdőfibrózis, másokban csak évtizedek alatt, sőt vannak, akik egyáltalán nem betegszenek meg? A kvarcról ma már szinte mindent tudunk — csak az emberi szervezetről nem tudunk még mindig eleget. A kvarcról tudjuk, hogy milyen kristályszerkezetű, hogy belőle bizonyos feltételek esetén kovasav oldódik, hogy felületén fehérjét tud adszorbeálni. Tudjuk, hogy a három mikronnál kisebb szemcséjű por képes a léguta- kon keresztül egészen a tüdőhólyagocskáig behatolni. De nézzük meg, mit tudunk arról, hogyan viselkedik a szervezet valamilyen kvarcot nem tartalmazó por behatolása esetén? A tüdőhólya- gocskákba (alveolusokba) lejutó és onnan mái* ki nem lélegezhető kis szemcséket — a szervezetbe kerülő baktériumokhoz hasonlóan — az alveolus falában, valamint a vele határos hajszálér falában levő falósejtek (fagociták) a kör* nyező nyirokcsomókig elhurcolják. Az egészséges tüdőben ez a szállítórendszer igen jól és gyorsan működik. Mi történik azonban a kvarcpor belélegzése* kor? Sokféle állaton kísérleteztek ezzel is. Meg- állapították, hogy a szállítórendszer itt is mű* ködik, sőt a porszemcsék bekebelezésére ké* pes sejtek mind „harcba lépnek“, és testszerte izgalomba kerül az idegen anyagok leküzdését szolgáló védekező rendszer. Ám a porszemcsék elszállítása a szervezet „harckészsége“ ellenére is akadozik. Mintha a sejtek nem tudnák „megemészteni“ a kvarcot. A nyi* rokcsomók feltől tődnek, a nyirokutak eltömődnek, a por megreked a tüdőhólyagokban. A porral telt alveolusok ér- és nyirokhajszálerei körül csomók képződnek. A porgócokat mint valami sánc veszik körül az ott tömörülő falósejtek, óriássejtek, és belőlük lassan körkörös — koncentrikus — rostképződés indul meg. A tüdő hálózatos kötőszöveti állománya nemcsak —a röntgenképen is felismerhetően — megvastagszik, hanem el is fajul. Biokémiailag teljesen más ösz- szetételű, rugalmatlan kötőszöveti állomány képződik és ez szinte összezsugorílja a tüdőt. A normális tüdőszövet helyét fokozatosan daganat* szerű fibrin jellegű kötőszövet foglalja el. Ez a tüdőfibrózis. A kötöszövetes elfajulás nyomán egyre kisebb lesz a szabad és ép lélegzési felület, ahol az oxigén és a széndioxid cseréje végbemehet. Kialakult a „nehéz légzés“. A szív a végsőkig erőlködik, hogy a megmaradt légzőfelületen több vért hajtson keresztül, és így elegendő oxigént „szerezzen“ a szervezetnek. A szív túlerőltetésé* bői kialakul a keringési elégtelenség. A tüdőben pangás, gyulladás támad — és mindez másodlagosan még tovább súlyosbítja a betegséget. Miért éppen a kvarc okozza ezt a hatást? bukkant fel újra meg újra a kérdés. Az első — és legprimitívebb — elképzelés až volt, hogy a szövetekbe jutó hegyes kvarckristálynak mechanikai, a tüdőszövetet sértő, kar^ coló hatásáról van szó. Kiderült azonban, hogý hasonló keménységű és élességű egyéb kristályok — mint amilyen például a gyémánt — néni okoznak efféle elváltozást. A kutatók érdeklődése a továbbiakban arra terelődött: milyen hatással van a kvarc a szöveti fehérjékre? A jelek szerint valahol érré kell keresni a probléma nyitját. Errefelé haladva alakult kl az úgynevezett adszorpciós elmélet. Eszerint bizonyos meghatározott kristály- szerkezetű kvarc a szervezetbe bejutva fehérjét adszorbeál a felületére, majd az így, kvarchoz kötött fehérje molekuláinak a szerkezete olý módon változik meg, hogy ez indítja meg a kóros folyamatot. Pontosabban fogalmazza meg ezt az elképzelést az úgynevezett immunológiai elmélet. En-1 nek az a lényege, hogy az előbb leírt módon a kvarc felületéhez kötött és megváltozott fehérjék, valamint a kvarcszemcsét bekebelező faló- sejtek szétesésekor kiszabaduló fehérjék indítják meg a kórfolyamatot. E fehérjék együttesét a szervezet „idegennek“ érzi. Ha ugyanis a szervezet valamely fehérjemolekulája valamilyen okból megváltozik, az a szervezet számára test- idegenné válik, és úgy hat, mint más fajidegen fehérje — antigén —, például baktérium, vírus stb. Mennyivel vitték előbbre az orvostudományt ezek az eredmények? Az eddiginél járhatóbb utakat nyitottak a megelőzésre, a betegség korai felismerésére, és esetleg a kórfolyamat megállítására is. „FÉLELMETES" ROVAROK A rovarok testük méreteihez viszonyítva sokkal nagyobb fizikai teljesítményekre képesek, mint az ember vagy bármely emlősállat. Megfigyeltek egy hangyát, mely a hangyaboly bejárata elől kiemelt egy kövecskét. A hangya és a kő súlyának megmérése után kiderült, hogy a rovar saját súlyának 53-szorosát emelte fel. Ez annyit jelent, mint egy ember 4,2 tonna súlyt emelne a hátára. Csakhogy nincs ilyen súlyemelő __ Az erősnek tartott ló ereje testsúlyához képest meg sem közelíti a méh erejét. Ugyanis a ló saját súlyának csak mintegy a felét tudja a hátán vinni, míg a méh 18—24-szeresét... A rovarok azonban nemcsak a legjobb súlyemelők, hanem a teherhúzásban, vontatásban is az elsők. Egyszer egy 1,9 gramm súlyú poloskát befogtak egy 175 gramm súllyal megrakott apró szekér elé. A poloska könnyedén elhúzta a kis kocsit. Ha összehasonlítjuk ezt az ember teljesítőképességével, ez annyit jelent, mintha egyetlen ember húzna el egy kb. 7,5 tonna súlyú vasúti teherkocsit. A méh azonban még a poloskát is háromszorosan túlszárnyalja a vontatásban. És mire képesek a rovarok az ugrás terén? Ha ugyancsak a test arányait nézzük, egy ember a szöcske képességeivel a magasugrás örökös világbajnoka lenne, mert át tudna ugrani eg ý több emelet magas épületet. De távolugrásbaii is túlszárnyalnánk minden eddigi világrekordot a szöcske képességeivel, mert kb. 180 méter távot ugorhatnánk. A rovarok a levegőben is bámulatos teljesítményre képesek. Az 1—2 milligramm súlyú moszkitó 5 milligramm vért szív magába, és azzal könnyedén továbbrepül. A méhek is saját súlyuk többszörösét cipelik magukkal a levegőben. A távolsági repülést tekintve azok a lepkefajok a rekorderek, amelyeknek egyes példányai néha 700—800 kilométert is megtesznek leszállás nélkül. A gyorsasági repülésben viszont a poszméh viszi el a pálmát 56 km/óra és a házi légy 8—10 km/óra sebességi teljesítménnyel. A rovarok azonban más szempontból Is félelmetesek lehetnek. Néhány forró égövi hangya- faj mérge például az ember számára veszedelmes. Csípésük nyomán általános mérgezési tünetek lépnek fel, az áldozat elájul, s rövid Ideig megbénul. Ezeknek a hangyáknak a mérge a hangyasavon kívül még más, erősebb hatóanyagot is tartalmaz. Régen egyes afrikai törzsek a vöröshangyák mérgét használták fel mérgezett nyilaik készítésére. (dj) 1973. III. 20. ELDORADO (amerikai)
