Új Szó, 1973. március (26. évfolyam, 51-77. szám)
1973-03-18 / 11. szám, Vasárnapi Új Szó
T izenegy nappal ezelőtt megkezdődtek illetve folytatódtak az európai kupaküzdelmek, hogy május végén sokadszor megismétlődjék a látványosság: egy fáradt labdarúgó hatalmas serleget emel a reflektorok fényében. BEK. KEK. UEFA Kupa... A szurkoló különös rövidítéseket kénytelen megtanulni (persze csak az, aki még nem ismeri), mert az európai klubcsapatok számára kiírt kupák eldöntése szeptembertől május végéig az egész futballévet betölti, a kontinens minden számottevő — és igen sok jelentéktelen — együttesét megmozgatja. Hogyan is kezdődött? Amikor elcsendesedtek a második világháború fegyverei, a sportok közül a labdarúgás kezdett elsőként eszmélni. A rádió és az akkor Induló televízió soha nem látott közelségbe hozta a különben is népszerű labdarúgást. Az ember azonban furcsa lény. sohasem elégszik meg azzal, ami van. A közönséget már akkor is azok a találkozók érdekelték Igazán, amelyeknek volt tótje. Az Ilyen mérkőzések száma viszont elenyészően kevés volt. Léteztek ugyan helyi jellegű nemzetközi kupák, mint a Latin Kupa, brit bajnokság. Közép-európai Kupa, de ezek a tornák sokat veszítettek népszerűségükből. Valami új, valami más kellett a nézőknek ... És csakhamar jelentkeztek Is jobbnál Jobb ötletekkel a Labdarúgás fantáziadús hívei, de a FIFA (Nemzetközi Labdarúgó Szövetség), akárcsak az akkor alakuló UEFA (Európai Labdarúgó Szövetség) nem mutatott valami nagy érdeklődést a nemzetközi tornák Iránt. A párizsi sportszaklap főszerkesztőjének, Gabriel Hanoinak a fellépése aztán meggyorsítja a fejleményeket Bajnokcsapatok Európa Kupája Hanot javasolja: rendezzenek tornát az európai bajnokcsapatok számára. A FIFA azonban nem nézi jó szemmel a kezdeményezést, érvek és ellenérvek, sajtóviták következnek. S végül azok döntik el a „háborúskodást“, akik a leginkább érdekeltek, akik a kapitalista országokban megszabják a labdarúgás útját: az új oligarchák, a pénzmágnások, akik a nagy profi egyesületek élén állnak. Felfedezik a nagy lehetőséget: új bevétel, reklám és televíziós közvetítések busás haszonnal. Gabriel Hanot eszméje tehát győ zött, létrejött a Bajnokcsapatok Európa Kupája. 1956 őszén 16 csapat kezdte meg öreg kontinensünkön új tornáját, amely az utóbbi években színvonalát és az Iránta tanúsított érdeklődést tekintve a világbajnoksággal vetekszik. Az első döntőt Párizsban rendezik meg 1956 nyarán. Di Stefano fehér mezes csapata, a Real Madrid 4:3-ra győzi le a Stade Reims együtteséi. És a spanyol nábob, Bernabeu, az egykori kiváló labdarúgó, dúsgazdag mecénás nem sajnálja a pénzt, hogy világverő csapatot hozzon össze, amelyben a spanyolok csak a másod- hegedűs szerepét játsszák, mert a prímet a külföldiek viszik. Akkor még csak 29 mérkőzésből állt a BEK, ma maximális nevezési létszámmal rendezik meg. Az UEFA 33 tagországa közül egyetlenegy sem marad távol, s hozzájuk jön az előző évi kupagyőztes. A BEK és egyáltalán a nemzetközi kupák történetében páratlan győzelmi sorozat jelzi a Real tündöklését: egymás után ötször nyeri el a kupátl A Reált utánozza egész Európa: mindenütt igyekeznek erős klubcsapatokat kiépíteni és rendszeres edzésmunkával, komoly felkészüléssel fokozni a játéktudást. S éppen itt kell keresnünk a „királyi“ csapat legnagyobb érdemét. Hogy milyen páratlan a Real teljesítménye, az a másik szupercsapaton, az Inter Milánón mérhető le. Micsoda félelmetes csapat volt a nagymágus, Herrera csapata, s mégiscsak kétszer sikerült elhódítania a kupát. A Real után két évig a Benfica uralkodott, amely azokban az időkben egyenlő volt Eusébióval, és a támadó labdarúgással. De nem sokkal később jelentkezik a „déli veszedelem“. a támadó labdarúgás sírásója, az Inter Milano, amely hírhedt „ca- tenaccio“-iával nagyban befolyásolja az európai játékfelfogást. Azóta vallják kontinensünk edzői a „boszorkány“ Herrera alapelvét: nem az a csapat győz, amely gólt rúg, hanem az. amelyik nem kap gólt. A BEK-ben a latinok tíz éven át nem engedlek senkit szóhoz 1utni. 1967 ben a Celtic csodálatos támadó- játékával állít parancsol a „catenac- cio“-nak. és megnyitja a brit fejezetet a kupa történetében. A kővetkező évben a Manchester United végez az élen; bár az AC Milan még betör a brit sorozatba, de már 1970-ben Feijenoord —Celtic döntőt játszanak. Majd az Ajax brilírozik. És a holland futball majdnem mindig hű mása volt a britnek ... Csehszlovákia nem vett részt az első évfolyamban. 1956 óta azonban minden egyes alkalommal ott van a rajtnál. A legsikeresebben eddig a Dukla szerepelt, amely a hatvanas években a világ legjobb csapatai közé tartozott. Utána következik a Spartak Trnava: újoncként egyszer bekerült az elődöntőbe. idővel mindkét dolgon változtatnak, mert így mégiscsak reálisabb sorrend és eredmények születhetnek a klubcsapatok „Európa-bajnokságán". Kupagyőztesek Európa Kupája öt évvel a nagy népszerűségnek örvendő BEK után az osztrák dr. Alfred Frey javaslatára újabb tornát szerveznek kontinensünkön. Eleinte sokan ellenzik a „kis kupát“, mondván, hogy a nemzeti kupagyőzteseket nagyon kevés országban tartják számon, így nem lehet sikere a KEK- nek. Valójában, az első két évben a siker még nem bontakozik ki igazán de aztán 1963-ban jön a bomba: a kessége. hogy a BEK-ikel ellentétben, egy csapatnak sem sikerült megvédenie. illetve kétszer elnyernie a kupát az elmúlt tizenkét év folyamán. UEFA Kupa 1969-ben a Kupagyőztesek Európa Kupájának döntőjében a Slovan Bratislava 3:2-re győzött az FC Barcelona ellen. Balról: Horváth, Vencel, Móder, Fillo, Cvetler, Juki, Jozef Capkovič, Ján Čapkovič, Hrdlička, Hrivnák, Ján Zlocha. Magyarország is csak egyszer hiányzott a küzdelmekből, mégpedig az 1968—69. évfolyamban. A Vasas és a Győri ETO bekerült a legjobb négy közé 1958 ban, illetve 1965-ben. A Bajnokcsapatok Európa Kupájának népszerűségét növeli, hogy a tornát egyszerű szabályok alapján bonyolítják le. Minden fordulóban sorsolják az ellenfeleket, s a csapatok oda-vissza alapon játszanak két mérkőzést. Két dolgot azonban sokan kifogásolnak: mégpedig éppen a sorsolás mikéntjét és a döntő kijelölésének színhelyét. Gyakran előfordul ugyanis, hogy az esélyes csapatokat már az első fordulókban egymásnak „ereszti“ a vak véletlen. (Lásd az Ajax —Bayern negyeddöntőt). Egyesek azt mondják: éppen ez teszi igazán vonzóvá a mérkőzéseket. Természetesen ha nem saját csapatukról van szó... A másik dolog a döntő színhelye. Több példa volt már rá, hogy a döntőbe került csapat otthon, saját városában játszott, mert a színhelyet jóval előbb kijelölték. Lehet, hogy Tottenham—Atletico Madrid döntő Rotterdamban, amely fantasztikus játékot hoz és 5:l-es londoni győzelmet. A találkozót a televízió is közvetítette. Mi kell még több? A Kupagyőztesek Európa Kupájának legnagyobb érdeme, hogy fellendítette, népszerűsítette a kupaküzdelmeket azokban az országokban, ahol bizony nem nagyon „ölték“ magukat az élcsapatok a kupa elnyeréséért. Például Csehszlovákiában és Magyar- országon. Amióta a KEK exkluzív európai kupatorna, azóta rangja lelt a nemzeti kupaküzdelmeknek, hiszen melyik csapat ne akarna részt venni Európa második legrangosabb tornáján. Közép- és Kelet-Európában a Slovan Bratislava az egyetlen csapat, amely 1969 ben elnyerte az értékes trófeát; a döntőben volt még az MTK (1964 ben megismételt mérkőzésen maradt alul a Sporting Lisszabon ellen) és a Dinamó Moszkva. Érdekes egyébként, hogy ebben a kupában is előretörnek a britek, az utóbbi négy évben angolszász csapatok vitték el a pálmát. A KEK érdeAz ötvenes évek végén az üzletemberek gondoltak egy merészet és nagyot: milyen \ó lenne, ha a nagy európai vásárok alkalmából labdarúgó-tornákat rendeznének, hadd szórakozzanak a „kuncsaftok“. Valahogyan így keletkezett a Vásárvárosok Kupája. A VVK tekintélye sokáig lemaradt a BEK és a KEK mögött. Nemcsak azért, mert eleinte városok szerepeltek a tornán, hanem mert a későbbi részt vevő kiubok nagyon vegyes játékerőt képviseltek. Az utóbbi években viszont vetekszik a KEK-kel. mert az egyes országok élcsapatai rajtolnak a kupában, ellentétben a KEK-kel, hol bizony gyakran előfordul, hogv a nemzeti kupagyőztes a sereghajtók között kullog. 1970 ben az Európai Labdarúgó Szövetség irányítása alá került a torna, s az UEFA Kupa nevet kapta. Eredetileg a Fővárosok Kupája névre akarták „keresztelni“, és csak a fővárosi csapatok vehettek volna részt a küzdelmekben. de mivel az UEFA amely irányítja a tornát, ebben az esetben nem kapta volna meg a bevételek őt százalékát, lemondtak az eredeti gondolatról. Csehszlovákiában eleinte nem volt nagy az érdeklődés a VVK iránt. 1966- tól kezdve azonban rájöttek a klubok, hogy ez a kupa is jó „üzlet". 1970-ben a második és a harmadik helyezett, a Trnava, Illetve a Sparta indult a kupában, de a negyeddöntőben leküzdhetetlen akadálynak bizonyult az FC Köln. illetve a Leeds United. Érdekes, hogy a VVK-ban, az UEFA Kupában is — a többi tornához hasonlóan — brit fölény váltja fel a latinok uralmát. Magyar csapat háromszor szerepelt a döntőben. Kétszer nem sikerült (1968: Leeds—FTC 1:0, 0:0, 1969: Newcastle United—Újpest 3:0, 3:2), de 1965-ben Igen: a Ferencváros Torinóban a döntő egyetlen mérkőzésén l:0-ra győzött a Juventus ellen, s ezzel egy évre védője lelt a kupának. Közép-európai Kupa A Közép-európai Kupa volt a klubcsapatok számára kiírt legelső nagy nemzetközi versengési lehetőség, már 1927-ben lebonyolították a tornát, amelyet az akkor nagyhírű Sparta nyert. Hogyan jött létre a kup^? Azokban az időkben a fővárosokban tömörültek a legrangosabb csapatok, melyek úgy nyerték meg a hazai bajnokságokat, ahogy csak akarták. így a mérkőzések nem elégítették ki a nézőket, s a klubok gazdasági helyzete is sürgetett egy állandó jellegű, jól jövedelmező nemzetközi díjmérkőzés-soroza- tot. Ugyan a KK megindulása előtt is játszottak barátságos nemzetközi mérkőzéseket Közép-Európa nagynevű labdarúgó-csapatai, de hát nem sok rendszer volt az akkori találkozókban. És ráadásul csak „babra ment a játék“, nem volt igazi tétje egy-egy találkozónak. 1926-ban Meisl Hugónak, az osztrák „Wundermannschaft“ szülőatyjának javaslatára Prágában összeülnek Közép-Európa labdarúgásának „vezérkari főnökei“ és elindítják útjára az őskupát. A 4250 korona értékű becses trófeát a csehszlovák miniszterelnök biztosította. Már az első évfolyamokban óriási népszerűségnek örvendtek a KK-mér- kőzések. Bécsben, Prágában, Budapesten 40—60 ezres nézősereg előtt játszották le a találkozókat, amelyek drámai küzdelmet, sok gólt és legalább annyi izgalmat hoztak. A második világháborúig tizenhárom KK-győztes nevét vésték rá a ser legre. A nagy világégés után csak 1955-ben éledt újjá a KK. de a háború előtti dicsőségét már nem tudta elér ni. Az ötszörös győztes Vasas az ötve nes években ugyan telt házakat von zott (gondoljunk csak a Rapid elleni 9:2-re), de aztán jöttek a fiatalabb „kupatestvérek“, a BEK, a KEK, az UEFA Kupa, s lassan csak negyedran- gú lett a világ legrégibb díimérkőzés- sorozata. Ez a kupatorna ugyan lehe tőséget ad a nagyobb tornákon nem szereplő csapatoknak, azonban ez mit sem von le az igazságból: a Középeurópai Kupának jelenleg csak múltja van. TOMI VINCE Kiadja Szlováklo Kommunista Pártja Központi Bizottsága Szerkeszti o szerkesztő bizottság. Főszerkesztő: lőrlncz Gyula. Szerkesztőség: 893 38 Bratislova, Gorkl| utca 10. Telefon: 168, 312 52. 323 01, főszerkesztő: 532 20 titkárság 550 18 (portrovat: 505 29 gazdcságl Ügyek: 506 39. Távíró' 09308 Pravda Kiadóvállalat, Bratislava, Volgogradská 8. Nyomio o Pravdo Nyomdovállolot brat s'avo’ üzeme Bratislava. Štúrova 4 Hirdetőirodo. Jesenského 12 Telefon' 551 83 előfizetési df| havonta 14.70 korona, a Vasárnapi Oj Szó negyedévre 13 — Korona lerjeszti o Posta Hfrlopszolgálat Előfizetéseket elfogod minden postahivatal és postai kézbesítő. Külföldi megrendelések PNS — Ostrednó expedíció tlače, Bratislava, Gottwaidovo námestie 48/VII.
