Új Szó, 1973. március (26. évfolyam, 51-77. szám)

1973-03-02 / 52. szám, péntek

W73. Ul. 2. 5 Az alacsony műszakszám is rejthet tartalékot A CSKP XIV. kongresszusa és az SZLKP KB múlt évi februári plenáris ülésének határozatai egyaránt hangsúlyozzák az ipa­ri termelőfolyamatok gazdasá­gossága növelésének fontossá­gát. A munkatermelékenység ós a gazdaságosság javításának alapvető eszköze a termelőala­pok jobb kihasználása, aminek szerves része a műszakszám nö­velése. A továbbiakban azt fogjuk részletezni, liogy milyen Szlová­kia iparában, nevezetesen a ve­gyi és közszükségleti iparban a műszakszám alakulásával kap­csolatos helyzet. Először is azt kell tisztáznunk, hogy mit ér­tünk műszakszámon és hogyan mérjük. A termelőalapok időbeli kihasználása szempontjából mű- szakszámon az egyes műszakok munkásokkal való elfoglaltságát értjük. A gyakorlatban a mű­szakszám a három műszakban összesen és a legtöbb munkást foglalkoztató műszakban, rend­szerint az első műszakban, le­dolgozott munkanapok számá­nak hányadosa. Ezt a mutatót negyedévenként értékelik a vál­lalatok. Minél nagyobb a mű­szakszám, annál egyenletesebb a munkások elosztása az egyes műszakokban. A munkások he­lyes létszámbeli elosztása mű­szakonként nagyon fontos sze­repet játszik, mert a munkások a legnagyobb teljesítményeket az első és a második műszak­ban, a legalacsonyabbat a har­madik műszakban érik el. A gé­pek és berendezések időbeni ki­használása szempontjából vi­szont nagyon fontos a munká­sok egyenletes elosztása az egyes műszakokban. Hogyan alakul a műszakszám a szlovákiai iparban? Ez bizony az utóbbi években slagnál, hi­szen 1971-ben a műszakszám ér­téke 1,499 volt, vagyis az 1960-as évi színvonalon mozgott. Emelkedik viszont az első mű­szakban ledolgozott munkana­pok részaránya. 1971-ben az iparban az összesen ledolgozott munkanapok 69 százalékát az első, 23,9 százalékát a második, és csupán 7,1 százalékát dolgoz­ták le a harmadik műszakban. rA műszakszám legkedvezőtle­nebb a hő- és energiatermelés­ben, valamint az élelmiszer- és a gépiparban. Szlovákia ipará­ban 1971-ben a második és a harmadik műszak munkanapjai együttesen is csupán az első mű­szakban ledolgozott munkana­pok 44,7 százalékál adták-. Ez a hő- és energiatermelésben csnk 27 százalék, az élelmiszeripar­ban 37,8, a gépiparban 34,1 szá­zalék. A többi ágazatban ez a számérték magasabb. A tüzelő- anyagiparban 66,6 százalék, a kohászatban 59,7 százalék, a vegyiparban 52,5 százalék. Az alacsony műszakszám maga után vonja, hogy 1971-ben a ter­melési kapacitások alig több mint 50 százalékban voltak ki­használva. Tavaly szeptemberben és ok­tóberben folyt le az a központi szervek által kezdeményezett akció, amely a gépi berendezé­sek munkaerővel való ellátott­ságát volt liivutva felmérni. Ez a vizsgálat megmutatta, hogy még sok a tartalék a gépek ki­használásánál, habár a gépek­nél emelkedik a műszakszám. Csupán nyolc ágazat ért el 1,5— 2,0 közötti értékű müszakegyütt- hatót, 2,0 fölötti értékkel csak a vegyi-, a gumi- és az azbeszt- ipar büszkélkedhet. A gépek elégtelen időbeni kihasználásá­nak fő okai a műszaki-szervezé­si és a technológiai színvonal elmaradása, a nem átgondolt termelési programok felállítása, valamint az új kapacitások üzembe helyezésénél előforduló rendellenességek. A műszakszám a vegyi és a közszükségleti iparban mérsá kelten emelkedő értéket mutat, ennek ellenére negyedévenként ingadozó. Míg 1971-ben az első és a negyedik negyedévben a műszaki együttható 1,55 volt, a második és a harmadik negyed­évben 1,53-ra csökkent. A leg­magasabb műszakszámot a ru­haipar, 1,82-t, a papír- és cellu­lózipar, 1,77 ot, a gumiipar, 1,64-ot ért el. A legalacsonyabb a műszakszám a poligráfiai iparban — 1,26, valamint a fa- és bútoriparban — 1,38. 1972 első negyedévének ered­ményei mutatják, hogy a vegyi és a közszükségleti iparban a műszakszám emelkedik. Ez a vállalatok által foganatosított intézkedések következménye. Ide sorolható a munkaidő jobb kihasználása, a betegségből eredő és az indokolatlan hiány­zások csökkentése, végül a szer­vezés javítása és a munkafegye­lem megszilárdítása. A vegy­iparban az abszolút legmaga­sabb műszakszámot a következő vállalatok érték el: a púchovi Május 1. Gumigyár 2,04-et, 11970-hez viszonyítva a növeke­dés 0,14), a senicai Szlovák Se­lyemgyár 1,75-öt (0,09-es emel­kedés). Szépen növekedik a mű- szakszóm legnagyobb vegyipari kombinátunkban, a bratislavai Slovnaftban, ahol 1972 első ne­gyedévében 1,51-re emelkedett az 1971-es 1,46 értékről. A köz­szükségleti iparban a legmaga­sabb műszakszámmal a ruha­gyárak büszkélkednek: a Tren- ííni Ruhagyár 1,84-ot, a Prešovi Ruhagyár 1,84-ot, a bánovcei Zornica 1,83-ot ért el. A jövőben a poligráfiai ipar­ban kell a figyelmet a műszak- szám emelésére fordítani, ahol alacsony ez a mutató azon ok­ból kifolyólag, hogy a kis és szétszórt üzemrészlegekben leg­erősebben az első műszak fog lalt. A bútoriparban az ala­csony műszakszámot a nők nagyfokú alkalmaztatottsága (akik főleg az első műszakban dolgoznak) és a faraktárak egy- műszakos üzemeltetése befolyá­solja. Szlovákia Iparügyi Miniszté­riumának intézkedései, melye­ket a CSKP és az SZLKP tavalyi februári ülése határozatainak megvalósítására fogadlak el, tá­mogatják a műszakszám nőve lését. Ezek a vezető és irányító munkák színvonalának emelésé­re, a tanoncífjúság nevelésére, a dolgozó nők számára jobb szo­ciális körülmények megterem­tésére irányulnak. Különösen fi­gyelemmel kísérik az új kapa­citások átadását és működésbe helyezését, a káderképzést, oly módon, hogy rögtön az átadás után azonnal magas teljesítmé­nyek elérése mellett megindul hasson a zavartalan termelés. Nem kisebb szerepet szánnak a komplex szocialista racionalizá­ciónak, főleg olyan feltételek kialakításának, melyek biztosít­ják a gépi berendezéseik maxi­mális kihasználását. Néhány vállalatban külön figyelik a gé pék üzemeltetési rendszerét, mindenekelőtt az átállási idők lerövidítése céljából. A műszak szám növelésében és a termelő­alapok jobb kihasználásában nem kis szerepet játszik a dol­gozók kezdeményező készsége és a szocialista munkaverseny. A szocialista kötelezeltségválla lás keretén belül például a ve­gyi- és a közszükségleti Iparban 1971-ben átlagosan öt szabad szombatot és vasárnapot dolgoz lak le. A dolgozók kezdeménye­zései ez évben is az igényes ter­vezett feladatok teljesítésére irányulnak. A felsorolt intézkedések cél­ja a létező é« az új termelési kapacitások jobb kihasználása és a gazdaságosság megjavítása. SZABÓ LAJOS TÜLTÉLJESÍTETTÉK KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSUKAT Milliós ériékek terven felül A Komámul (arasi Nemzeti Bi fcottságon a napúkban értékelték a kötelezettségvállalások teljesíté­séi Örömmel és megelégedéssel ál­lapíthatták meg, hogy az elmúlt év­ben a járás dolgozói 44 542 ÓBB ko­rona értékű felajánlást tettek, ezt 53 174 BOB koronával túlteljesítet­ték, s így 97 716 BBU korona értéket alkottak. A járás lakossága szocialista munkaverseny keretében 4 324 BÚB órát dolgozott le és sokrétű mun­kát végzett. Koinárnóban például 360 BBU korona beruházással gyer­mekparkot létesítettek, befejezés eltitt áll a čaloveci víztároló építé­se. Vojnicén megkezdik az üj óvo­da és a művelődési otthon építését. Figyelemre méltóak az útépítés te­rén elért eredményeik Is. A komár- nói járás községeiben 37 474 négy­zetméter aszfaltos, 71 339 négyzet- méter betonút van. Az elmúlt év folyamán 28 934 négyzetméter terü­leten új parkot létesítettek. A nem­zeti bizottságok versenyében a kö­vetkező sorrend alakult ki: az «Isti helyet a vojniceiek szerezték meg. 7 799 175 korona értéket alkottak. A versenyben a második helyre a Vŕbové nad Váhom-Iak (Vágfii- sesdj jutottak, harmadik helyen pedig a martovceiek (Martos) vé­gezték. A martini és a Banská Bystrica-I felhívásra a komárnói járás nem­zeti bizottságai is válaszoltak. Az 1973-as évre tett kötelezettségvál­lalásuk értéke eddig már több mint 47 millió korona.-akció keretében építik Vojnicén (Bátorkeszi) az új kultúr- tiázat. Képünkön az alapozási munkálatok láthatók. PUŠKAR MILAN Kolárovón (Gútaj 1972ben 1777 négyzetméter új betonjárdát épí­tettek. (Puškár Milan felvételei) Eredmény és gond Tőrgyilagos beszámoló - gazdag vita A nagyobb városok közelében levő községek pártszervezetei­nek egyik legnagyobb gondja a regisztrált tagok aktivizálása. Az ilyen községek lakosainak nagy része nem helyben, hanem a városban dolgozik. Ez vonat­kozik a községek kommunistái­ra is, akik nem a helyi, hanem a munkahelyükön levő üzemi pártszervezetek tagjai. Ezért la­kóhelyükön csupán regisztrált tagok, vagyis saját kezdeménye­zésükön és a falusi pártszerve­zet vezetőségén múlik, hogyan kapcsolódnak be lakóhelyükön a pártmunkába. Ez a tapasztalat igazolódott a A lakosság aktivitása az utób­bi időben ismét fellendült. En­nek köszönhető, hogy a válasz­tási program teljesítése eddig eredményes. Legutóbb egy kor­szerű napközi otthon átadására került sor. Sikerült megoldani a művelődési ház fűtésének sok éve húzódó kérdését is, és eZzel kedvező feltételt biztosítani a i ömegsze rvezetek munká j á n a k. Tavaly új posta is épült a falu­ban. A régi postaépület helyén pedig gyümölcs- és zöldségbol­tot rendeztek be. Nem sikerült viszont a közvilágítás korszerű­sítése, ami ugyancsak égető fon­tosságú feladat. Feltételezhető Az elmúlt időszakban új posta épült a faluban. A régi posta he­lyén zöldség és gyümölcsboltot rendezlek be. (Szabó Vendel felvétele) Bratisláválól mintegy 25 kilomé­terre levő Veľký Biel-i (Magyar- bél) falusi pártszervezet évzá­róján is. A pártbizottság minden tekintetben rendkívül tárgyila­gos és alapos beszámolója leszö­gezte, hogy nem sikerült aktivi­zálni a regisztrált tagokat. Ezért az új pártvezetőség egyik fő feladata lesz ennek a kérdés­nek a megoldása. Annál is in­kább, mivel lényegesen több re­gisztrált, mint rendes tagja van a szervezetnek. Itt jegyezzük meg, hogy a taggyűlésekre a szervezet rendszeresen meghív­ja a regisztrált tagokat, de konkrét pártfeladattal már ke­vésbé bízza meg őket. Rendes tagja 23 van a szerve­zetnek. Ezek nagy része idős elvtárs. Ezért a tagállomány megfiatalítása szintén a szerve­zet sürgős feladatai közé tarto­zik. Az elkövetkező időszakban két fiatal munkás felvételét ter­vezik. Az idős tagok munkájáról — kivéve a betegeket, akik a taggyűlésekre sei járhatnak rendszeresen — nagyon elisme­rően szólt a beszámoló. Egyik­másik veterán a fiataloknak is példát mutat aktivitásával. Ilyen a 74 éves Szigeti ]ózsel' elvtárs, aki a kulturális munkában vesz részt. Tagja a CSEMADOK helyi szervezete vezetőségének is. A CSEMADOK a helyi tömeg szervezetek közül a legeredmé­nyesebbek közé tartozik. Szá­mos sikeres rendezvénnyel — népdal vetélkedő, esztrádműsor, Petőfi-emlékműsor stb. — büsz­kélkedhet.. jól működik a Nő­szövetség, a Vöröskereszt és a SZISZ helyi szervezete. Az el­múlt időszakban a művelődési házban ifjúsági klub Is létesült. A jövőben fontos lesz a nem szervezett fiatalok politikai ne­velésének és aktivizálásának a megoldása. Ideológiai tevékenységről szólva a beszámoló bírálókig le­szögezte, hogy nagyobb figyel­met kellene szentelni a faluban a különféle előadások megren­dezésének. Mindössze egy elő­adás hangzott el — az ateista nevelés keretében. A pártoktatá­son nem mindenki vesz részt rendszeresen. A hiányzókat a beszámoló név szerint bírálta. Ugyancsak név szerint megem­lítette, kinek mi a pártfeladata és hogyan teljesíti azt. Az agi- tációs munka a faluban szintén jobb lehetne — az elmúlt idő­szakban két jelentősebb agitá- ciós rendezvényre került sor, hogy megnyerjék a lakosságot a választási program teljesítésére. azonban, hogy a közeljövőben sorra megvalósulnak a célkitű-r zések. Horváth László, a nemze­ti bizottság elnöke tájékoztatta az évzáró taggyűlés részvevőit azokról az anyagi ígéretekről, melyeket a jnb-től kapott a köz­ség vezetősége a további fela­datok megoldásához. Jelenleg a legsürgősebb teendő a nemzeti bizottságtól a vasútállomásig vezető út burkolatának rendbe­hozása. Ezen az úton ugyanis nemrég feltörték a régi burko­latot, hogy alagcsöveket rőt hassanak le. Az illető útépítő vállalat azonban abbahagyta a munkát, pedig az út teljesen járhatatlan. Érthető, hogy ezt a mulasztást az évzáró taggyűlés résztvevői nagyon határozottan bírálták. Bírálta az évzáró taggyűlés a hnb kisüzemét is, melynek töb­bet kellene foglalkoznia az ere>- deti küldetéséből eredő felada­tokkal, a lakosságnak nyújtandó szolgáltatásokkal. Ettől eltek-' ít- ve azonban igen jól gazdálko­dik. A nemzeti bizottság általá­ban jó munkát végez. Elmarasz­talta viszont az évzáró beszámo­lója a hnb pártcsoportját, meti nem ülésezik rendszeresen. A gazdag vitából néhány fel­szólalás feltétlenül említést ér­demel. Neszmóry Tibor például fontosnak tartja, hogy a gyűlé*- sekről hiányzó tagok távolma­radásának okáról a vezetőség tájékoztassa a tagságot. Mag szívlelendő észrevétele az is, hogy a hnb már jóval az egyes építkezések megkezdése élőt*; gondoskodjon az építődzemek- ről... Mazuch Ferenc egyebek közt azt szorgalmazta, hogy a hnb nyújtson anyagi lá^oj, Lást a falu kulturális életének bizto­sításához. Hasonló problémáit* mutatott rá Dordai Gyihgy is, aki többek közt a művelődé. I ház fűtésének költségeiről be­szélt. Rigó Dániel elvtárs felszó­lalásának főleg az a része vál­tott ki általános helyeslést, melyben azt javasolta, hogy a pártszervezet tagjai nyújtsanak anyagi támogatást a hős viet­nami népnek. A Nőszövetség 43 tagú helyi szervezete takarókat készít a háború sújtotta vietna­mi családok megsegítésére. Liismerés, bírálat és észrevé­tel egyaránt hangzott el a ma« gyarbéli kommunisták évzáró tanácskozásán. Valamennyi azt a célt szolgálta, hogy a jövőben a község a pártszervezettel az élen az eddiginél íigyelemve- méltóbb eredményeket érjen eL FDLÖP IMRE

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents