Új Szó, 1973. március (26. évfolyam, 51-77. szám)

1973-03-11 / 10. szám, Vasárnapi Új Szó

Komputergyártás A számítógép, jóllehet alig húszéves múltra tekinthet vissza, becslések szerint 1980-ban már a harmadik legnagyobb ipar lesz a vilá­gon, az olajipar és a gép­gyártás után. Máris évi 100 milliárd frankot meghaladó összegű termelést könyvel­het el magának., Óriási üz­let ez, amelyből az európai cégek is ki akarják venni részüket, kormányaik támo­gatásával. Különösen jelen­tős ez azért is, mert a szá­mítógép, amely már ma is nagymértekben megtalálható a kutatás területén és a vál­lalatoknál, hamarosan az em­beri tevékenység minden te­rületén használatos lesz. De az európai országok cégei nagy falba ütköznek: az IBM fáláfea. Ez az első és legnagyobb amerikai cég egymaga gyártotta a világ komputer-állományának 55 százalékát. Ez óriási bevé­telt biztosít számára: tízsze­resét a négy legnagyobb eu­rópai cég együttes összbevé­telének. (LE POINT) A menyasszonyi csokor A legtöbb népnél megta­lálható az a szokás, hogy az esküvő napján virággal ékesítik a menyasszonyt. Az oroszországi szokások sze­rint is virágcsokorral aján­dékozzák meg az ifjú arát. Milyen legyen a csokor? Még a régi időkből szár­mazik az a szokás, hogy a menyasszonyi csokor fehér virágokból — rózsából, szeg­fűből —• áll. Az utóbbi idő­ben azonban egyre gyakrab­ban kötnek bele a csokorba más színű virágokat is, így piros- és tearózsát, kék íriszt, jácintot, rózsaszín szegfűt. Mezei virágokból, vagyis ne­mes pipacsból, búzavirág­ból, margarétából szintén készülhet csokor. Különféle lehet a formája is: laza, szerteágazó, ami­kor egy-egy virágszál köny­nyedén hajlik a zölddel együtt, vagy pedig tömörebb, szabályos kerek alakzatú. (SZOVJETSZKIJ SZOJUZ) Jellemző adatok „A Szovjetunió népgazda­sága 1922—1972" címmel ju­bileumi statisztikai évkönyv jelent meg a Szovjetunióban. A Szovjetunió nemzeti jö­vedelme az elmúlt félévszá­zad alatt 112-szeresére nőtt. Az ipari termelés 321-szere­sére, a mezőgazdasági össz­termelés 5,1-szeresére emel­kedett. 1922-ben a lakosságnak 84 százaléka volt a falusi és 16 százaléka a városi. Ez az adat 1972-re 58, il­letve 42 százalékra változott a városi lakosság javára. A Szovjetunió ötven év alatt elmaradott agráror­szágból fejlett ipari ország­gá vált. Ezt bizonyítja az ipari munkások és alkalma­zottak létszámának növeke­dése is: 1922-től 1972-ig 6,2 millióról 95 millió főre emel­kedett. Az ipar egyre teljesebben elégíti ki a népgazdaság és a lakosság szükségleteit. A szovjet ipar termelése 1922-ben a világ ipari össz­termelésének körülbelül egy század része volt, jelenleg annak egyötödét adja. A Szovjetunió ipari termelése 1971-ben az Egyesült Álla­mok ipari termelésének több mint 75 százalékának felelt meg. A nemzeti jövedelem há­romnegyedét a dolgozók anyagi és szellemi szükség­leteinek kielégítésére fordít­ják. (KOMMUNYISZT) A Togliattiban levő Vulgai Gépkncsigyár szerelőcsarno­kait a harmadik gyártási vo­nal üzembe helyezése óta naponta 1400 Zsiguli hagyja el. Év végéig a napi termelés 2030 személygépkocsira nö­vekszik. A 9. ötéves terv elő­irányzata értelmében az au túgyár 1975 végéig összesen 2 275 000 Zsiguli típusú sze­mélygépkocsit gyárt. Képün­kön az üzem egyik részlege. (Felvétel: CSTK — TASZSZ) Reklám — telefon Az üzleti életben új felfe­dezés született: a telefonhí­vás hatékonyabb az üzleti levélnél. A felfedezést nyo­mon követte az -ötlet elter­jesztése. az új módszer meg­valósításának megszervezése. New Yorkban a Lexington Avenue egyik irodaházában tucatnyi csinos lány ül egy­egy hangszigetelt falú fül­kében, és élénk hangon cse veg, telefonkagylóval a fü­lén. Mit csinálnak? Reklámot. Murray Roman, a Campain Communications Institute öf America igazgatója találta ki a szellemes ötletet: a te­lefont is fel lehet használni a reklám eszközének, épp­úgy, mint a sajtót, a rádiót vagy a plakátokat. — Á levelezés útján tör­ténő reklámozás rettenete­sen drága. Mi olcsóbban és ráadásul személyesebb han­gon folytatjuk a reklámtevé­kenységet — mondja. A vállalatok egyre gyak­rabban folyamodnak a tele­fonhoz, mint a piackutatás eszközéhez. Az újságok tele­fonon toboroznak előfizető­ket. Egyes intézmények te­lefonon igyekeznek finanszí­rozókat keresni. Az ötlet most bontakozik ki a maga egészében, mivel a CCI tevékenysége három év alatt megnégyszereződött. De nem egészen új: húsz évvel ezelőtt alkalmazott először a nagy Sears áruház­hálózat telefonosnőket, akik sorra felhívták a vevőket, és kedves hangon figyelmeztet­ték őket: el ne felejtsék át­tanulmányozni az áruház ka­talógusát. Ennél az óriási vállalat­nál is csak az utóbbi három évben vált igazán fontos esz­közzé a telefon. Jelenleg 600 női alkalmazott tájékoztatja állandóan a vevőket az áru­ház különleges szolgáltatá­sairól, kiárusításairól, árle­szállításairól. (BUSINESS WEEK) 1975-ig 100 ezer lakást építenek Kubában. Csaknem 24 ezer lakást most önkéntesekből álló brigádok építenek fel, akik munkaidejük befejezte után dolgoznak az építkezéseken. Eddig már 940 ilyen mikrobrigád dolgozik, jelentős segítséget nyújtva az építőipari dol­gozóknak a lakásépítési feladatok teljesítésében. Képünkön a havannai Altahabana ne­gyedben lévő lakóházak láthatók, amelyeket mikrobrigádok építenek. [Felvétel: CSTK — Prensa Latina] Gyógyító kígyóméreg A közelmúltban a kirgiz fő­városból, Frunzéból egy alig 15 gramm súlyú kis csomagot küldtek Jugoszláviába. A kül­demény mégis rendkívül érté­kes volt, mert a közönséges vipera mérgét tartalmazta. Ah­hoz ugyanis, hogy 1 gramm kí­gyúmérget nyerjenek, 300 vi­perát kell „megfejni". A Kir­giz Területi Zookombinát tíz­éves fennállása óta a Szovjet­unió, Franciaország, Csehszlo­vákia ás más országok gyógy­szergyárainak több száz gramm kígyóméreg-alapanyagot szállí­tott. A kígyóméreg kiválóan al­kalmas izületi gyulladás, reu­ma, hörghurut és más hasonló megbetegedések gyógyítására. A kirgiziai laboratórium az egyetlen a Szovjetunióban, amely nagyüzemi módszerek­kel állítja elő a kígyómérget. Jelenleg több, mint kétezer vi­pera, négyszáz levantei vipera, kobra stb. található Itt. A kí­gyóméreg gyűjtése nehéz és veszélyes munka. A munkatár­saktól nagy figyelmet igényel. Képünk azt a pillanatot ábrá­zolja, amikor a viperától mér­get vesznek. (FÁKLYA) Elárverezett vasútvonal A dél-amerikai kontinens egyes részeit vasút nélkül csak expedíciókkal lehetne elérni, és vasút nélkül nem lehetne kihasználni az ás­ványi nyersanyagokat. Ez a helyzet Peruban is, ahol az Andokon át a világ legma­gasabban fekvő vasútvonalai húzódnak. A vasúti szállítás igen fontos abból a szem­pontból, hogy az Andokból eljusson a csendes-óceáni kikötőkbe. A perui Andokon át veze­tő vasút alaptervét még 1870­ben Henry Meiggs készítet­te el, és e tervet külföldi pénzemberek finanszírozták. Elképzeléseinek megvalósu­lását már nem élte meg. Ha­lála után egy névleg perui társaság 33 milliós amerikai dollárhitellel folytatta a vasútvonal kiépítését. A kö­vetkező időben az Andokon át vezető vasút — aszerint, hogy melyik külföldi mono­pólium uralta a helyzetet — gyakran változtatta tulajdo­nosát. A legutóbbi tulajdo­noscsere azonban szemlélte­tően tükrözi a perui gazda sági viszonyokban bekövet­kezett új helyzetet. A múlt év november 30-án az 1244 kilométer hosszú sínpálya, a 46 vontatómozdony, az 5 vas­úti komp, a 66 alagút és az 59 híd olyan vállalkozó ke­zébe került, aki e vasútvo­nalat — nem úgy, mint az előjő tulajdonosok — soha­sem fogja elárverezni. Az Andokon át vezető vasút ugyanis 847 millió soles ér­tékben az 1972-ben megala­kított „Enafer Peru" állami vasútvállalat tulajdonába ment át. A vasútvonal rossz álla­potának megjavítása érdeké­ben a perui kormány azon­nal tetemes összegeket fo­lyósított. Azon utasok szá mára, akik nem szokták meg a nagy magasságot — az Andokon át vezető vasút ugyanis több mint 4000 mé ter magasságban halad — a világon elsőként a személy­kocsikban oxigén-palackokat bocsát rendelkezésre. (NBI) Ritka pillanat: villamos az iskolában. Zürichben történt, hogy a 4-es járat vezetőjé­nek, Adolf Leutwylernek, hirtelen mosdóba kellett mennie, ezért leállította a villamost és beszaladt a leg­közelebbi bódéba. Mire visz­szajött, a be nem fékezett kocsi eltűnt. Utánairamodott egy autóval, de már csak a kisiklás után talált rá. Az egyetlen utas, a 67 éves Fritz Schelling újságot olva­sott, és a száguldás közben észre sem vette, hogy „va­lami nem stimmel". (QUICK) Ritka pillanat 1973. III. IL

Next

/
Thumbnails
Contents