Új Szó, 1973. február (26. évfolyam, 27-50. szám)
1973-02-10 / 35. szám, szombat
BERTOLT BRECHT:* (1898- 1956) UTÓDAINKHOZ (Részlet) A városokba a zűrzavar idején jöttem, midőn az éhség uralkodott. Az emberek közé a zendülés idején jöttem, így telt el időm, mely e földön énnekem adatott. A csaták szünetében költöttem el étkem. A gyilkosok közé feküdtem aludni. Hanyagul ápoltam a szerelmet, s a természet türelmetlenné lett. Így telt el időm, mely e földön énnekem adatott. Az utcák posványba vezettek az én koromban. A beszéd elárult hóhéraimnak. Nem tehettem sokat. De nélkülem az uralmon levők biztosabban ülnének helyükön, ezt remélem. így telt el időm, mely e földön énnekem adatott. Erőm csekély volt. Nagy messzeségből villant a cél, jól láthatóan, noha én bajosan érhetem el. így telt el időm, mely e földön énnekem adatott. Ti, akik fel fogtok bukkanni az árból, amelybe elsüllyedtünk, ha gyengéinkről beszéltek, gondoljatok a sötét korszakra is, amelyből megmenekültetek. Hisz mi cipőnknél gyakrabban cseréltük az országokat, amíg átláboltunk az osztályok háborúin, kétségbeesve, ha a jogtalanságra nem felelt lázadás. De eközben tudjuk: az aljasságra vicsorgó gyűlölet is eltorzítja az arcvonásokat. Az igazságtalanság miatt érzett haragtól is bereked a hang. Ö, kik a nyájasság számára akartuk előkészíteni a talajt, még mi sem lehettünk nyájasok. De ti, ha eljön majd az a kor, hogy az ember az ember segítője lesz, gondoljatok ránk kímélettel. Borsi Utván fordítása ’Hetvenöt éve született Bertold Brecht, a huszadik század legjelentősebb német drámaírója, a modern drámairodalom egyik leghatásosabb mestere. Brecht lírikusként kezdte és fejezte be életművét. Verseiben, ugyanúgy mint drámáiban, a társadalmi forradalom elkerülhetetlen szükségességét hangsúlyozta. ÁLLAMFÉRFI ÉS TUDÓS 95 ÉVE SZÜLETETT ZDENÉK NEJEDLÝ „Szerintem nincsenek különös személyes érdemeim. Azt tettem, amit tennem kellett, amit eszem és szívem parancsolt“ — mondotta Zdenék Nejedlý, amikor 75 éves születésnapja alkalmából a legmagasabb elismerésben részesült, a Szocialista Haza Építésében Szerzett Érdemekért érdemrendet és a Szovjetuniótól a Lenin- érdemrendet kapta. Ezek a szavak a neves politikus, tudós és pedagógus szerénységét tanúsítják, aki egész életében fáradhatatlanul dolgozott és küzdött a kommunista eszmék megváló sításáért. 1878. február 10-én Litomyšl ben született. Iskoláit szülővárosában végezte, majd Prágában a bölcsészkaron folytatta. Kora fiatalságától óriási tudásvágy hajtotta, rengeteget tanult, az élet valamennyi területe érdekelte. Nyolc nyelvet sajátított el, alapos történelmi ismereteket szerzett, kitűnő zenész volt. 27 éves korában a Károly Egyetemen a zenetudományok tanszékének tanára lett. Életének ezt a szakaszát a zenének szentelte. Több zenetörténeti művet írt, énekkel és zenével kísért előadásai nagy érdeklődést váltottak ki. Az NOSZF, az első világháború befejezése, majd Csehszlovákia megalakulása új szakaszt nyitott életében — Nejedlý politikus lett. A munkásosztály mellé állt a burzsoáziával szemben. Újságcikkeiben az igazságot védelmezte, és emiatt a reakció részéről támadások érték. Kezdettől fogva látta, hogy az Októberi Forradalom az emberiség történelmének legjelentősebb eseménye. Ugyanilyen lelkesedéssel üdvözölte a CSKP megalakulását, amelynek 1929- től a tagja volt. Tanári munkája mellett előadásokat tartott a munkásoknak, tanítóknak, megalakította a Szocialista Társaságot. Hallgatóit arra tanította, hogy egységes munkásfrontot kell kialakítani a burzsoázia ellen. Kíméletlenül bírálta a kormány népellenes politikáját. A kultúra területén is azért küzdött, hogy a művészek a dolgozó nép mellé álljanak, a népnek alkossanak. Nejedlý minden alkalmat megragadott, hogy rámutasson a Szovjetunió példájára, megmutatta, hogy az igazi hazafi egyformán szereti hazáját és a szocializmus első országát. 1925-ben megalakította Az Oj (Könözsi felvétele) A nemzetiségi-kulturális szövetségek szerepe az SZSZK kuiturátis szervezeteinek rendszerében Irta: VASIL CHOMA, az SZSZK kultürálisügyi miniszterének helyettese A CSKP XIV. kongresszusa és az SZLKP rendkívüli kongresszusa határozatainak megvalósításában a magyar és az ukrán dolgozók kulturális fejlődését illetően fontos szerepet játszanak a nemzeti kulturális szövetségek — a magyar dolgozók kulturális szövetsége, & CSEMADOK, és az ukrán dolgozók 'kulturális szövetsége, az UDKSZ. A CSEMADOK és az UDKSZ eddigi kulturális-népművelő és politikai tömegmunkáját a legfelsőbb pártszervek nagyon pozitívan értékelték. A CSKP és az SZLKP KB ideológiai plénumain megerősítették, hogy a nemzetiségi kulturális szervezetek nagyon fontos szerepet töltenek be a nemzetiségi kisebbségek körében végzett kulturális-népnevelő munka fejlesztésében. A szövetségek tevékenysége nem szigetelődik el az állami intézmények, a nemzeti bizottságok kulturális-népnevelő tevékenységétől. A nemzeti kulturális szövetségek központi szervei feldolgozták az ideológiai plénumok határozatait. A konszolidációs folyamat nagyon pozitívan nyilvánult meg a szövetségek szerveinek munkájában, valamint a tagság aktivizálásában. Miután a szövetségek szerveit megtisztították a jobboldali opportunistáktól és revizionistáktól, a szervezetek sikeresen részt vesznek a szocialista kultúrpolitika megvalósításában, elsősorban a tagságnak a szocialista hazafiság és a proletár Internacionalizmus szellemében történő nevelésében. A két-három év előtti Időszak, amikor a legfelsőbb párt- és állami szervek határozatot fogadtak el, miszerint a nemzeti szövetségek az SZSZK Kulturálisügyi Minisztériuma által irányított szervezetek rendszeréhez tartoztak, már a múlté; akkoriban még találkozhattunk a szocialistáéi len-es erők, a revizionisták és opportunisták segítőtársai tevékenységének nyomaival, azok tevékenységének maradványaival, akik politikai válságot idéztek elő társadalmunkban. Ebben az időszakban Csehszlovákia Kommunista Pártjának új vezetősége minden erejéből arra törekedett, hogy felújítsa és megerősítse a kultúra területén a szocialista állam funkcióját. Ezért a döntés, hogy a CSEMADOK-ot és az UDKSZ-t e központból irányítsák, nagyon helyes és szükséges volt. Ez a döntés azonban nemtetszést váltott ki azok körében, akiket a revizionisták félrevezettek. Nem tudatosították, hogy ez az eljárás nem áll ellentétben a demokratikus centralizmus elveivel, és célja az, hogy A nemzetiségek kulturális társadalmi szervezetei a szocialista állam szervezeteihez tartozzanak, A párt kulturális politikáját megvalósító és a kultúra fejlesztése terén a szocializmus építését biztosító szervek rendszerébe tartoznak. Ez azt jelenti, hogy a nemzetiségi kisebbségek körében kulturális- nevelő munkát kifejtő szervezetek is csak a szocialista állam rendszerében dolgozhatnak. Csakis ezek felelősek a legfelsőbb állami és pártszerveknek az egész kulturális fejlődésért. Ma ez már nyilvánvaló tény. Sokan akadtak azonban, akik ezt nem akarták megérteni, akik nem akarták észrevenni, hogy ez a megoldás helyes. Ma már az összes kételkedő meggyőződött arról, hogy ez a megoldás jelentette a kivezető utat ezeknek a szervezeteknek a válságából, amelybe 1968-ban kerültek. Miután a CSKP KB új vezetőségének irányításával leküzdöttük a válságot, szükségessé vált, hogy a nemzetiségi kulturális szervezetek számára is megteremtsük a feltételeket ahhoz, hogy teljesítsék a kulturális tevékenység fejlesztésének feladatát. Ezek a feltételek attól kezdve alakultak ki, hogy az UDKSZ és a CSEMADOK az SZSZK Kulturálisügyi Minisztériuma szervezeteinek rendszerébe tartozik, amióta a szövetségek járási és helyi szervezetei a járás egységes, kulturálisnépművelő munka terve keretében fejtenek ki kulturális- népművelő munkát. A nemzetiségi kulturális szövetségek helyzete lehetővé teszi a kulturális-nevelő munkájuk fejlesztését. Az a célunk, hogy az erők ne forgácsolód- janak szét, a járásban, városokban, falvakban egyesüljenek a kulturális erők az egész kulturális-nevelő és művészeti tevékenység fejlesztése érdekében, a 'könyvtárak, az ismeret- terjesztés, az előadói tevékenység stb. területén is. Ily módon sikeresebben és összehan- goltabban dolgozhatunk a magyar és ukrán dolgozók kultu, rális színvonala felemelése érdekében, és jobban elmélyíthetjük a szocializmus szellemében történő nevelésüket, fejleszthetjük hazafiúi érzelmeiket, a proletár Internacionalizmus tudatát. A nemzetiségileg vegyes területeken végzett kulturális népnevelő munka tapasztalatai, valamint a nemzeti kulturális szövetségek mai munkájának tapasztalatai megmutatják, milyen előnyt jelent a nemzetiségi kulturális szövetségek munkájának ilyen megoldása. Azáltal, hogy a szocialista népnevelés ideológiai hatásának megszilárdítása érdekében a nemzetiségi kulturális szövetségek munkáját az SZSZK Kulturálisügyi Minisztériuma irányítja, és a szövetségek járási szerveiben és helyi szervezeteiben a kulturális-nevelő munkát a népnevelési törvény elveivel összhangban az 'illetékes nemzeti bizottságok irányítják, jelentősen emelkedett a nemzetiségi kulturális szövetségek tekintélye. Az inOroszországhoz Közeledés KuU turális és Gazdasági Társaságát, mely fő feladatának azt tekintette, hogy igaz tájékoztatásokat adjon a Szovjetunióról. Nejedlý 1927-ben a társaság küldötteként részt vett az NOSZF 10. évfordulójának ünnepségein. Korán felismerte a fasizmus veszélyét és hangsúlyozta, hogy csakis egységes frontban, a Szovjetunióval szövetségben tudunk megbirkózni ezzel a veszéllyel. Nemcsak itthon, hanem külföldön is küzdött a tőke önkénye ellen. Elnöke volt a Nemzetközi Munkássegélynek és ellátogat a harcoló Spanyolországba is. München után tovább folytató ta küzdelmét, bírálta az árulást, erősítette a Szovjetunió iránti bizalmat. Amikor 1939. március 15-én a német fasiszták bevonultak Prágába, a Gestapo azonnal le akarta tartóztatni Nejed- lýt, neki azonban barátai segítségével sikerült a Szovjetunióba eljutnia. Hat évig élt Moszkvában, ahol a Lomonoszov Egyetem tanáraként dolgozott, közben előadásokat tartott, cikkeket írt, rádióbeszédeket mondott. Szorosan együttműködött Klement Gottwalddal és a párt többi vezetőjével, akik Moszkvából irányították az ellenállási mozgalmat. A felszabadulás után hazatért és a kormány tagjaként kezdte megvalósítani azt, amiért egész életében küzdött. Külön meg kell elmékeznünk Nejedlý pedagógiai munkásságáról. Sok figyelmet szentelt a nevelési kérdéseknek, megalapozta a szocialista iskolát. Már fiatal tanárkorában szoros kapcsolatba került a pedagógusok haladó csoportjávl. A szabad hazában, mint iskolaügyi miniszter rövid idő alatt újjászervezte az iskolahálózatot. Először nyílt alkalom arra, hogy a fiatal nemzedék egységes iskolában, új haladó elvek alapján tanuljon. Az iskolák kapui mindenki előtt megnyíltak. „Nemzeti, népi kultúráért!'* jelszóval kifejtett tevékenységével a kulturális és tudományos élet minden szakaszán nagy érdemeket szerzett. Sokoldalú tudományos munkásságot fejtett ki a történelemtudomány, a zenetörténet és az esztétika területén. „A fiatalok a példamutatásból meríthetnek a leg- többet“ — írta egyik munkájában Nejedlý, aki maga is egész életével ezt példázta. CSIZMÁR ESZTER tézkedések következtében a szövetségek kulturális-nevelő munkája a szocialista állami népnevelés szilárd része lett, és újból kiemeli pártunk kulturális politikájának azt az alapelvét, hogy a nemzetiségi kultúrák fejlődéséért, valamint a nemzetiségileg vegyes területek kulturális-népnevelési színvonalának rendszeres emeléséért a különböző fokú állami szervek és nemzeti bizottságok felelősek. A CSEMADOK és az UDKSZ mint nemzetiségi szervezetek, kulturális-nevelő munkájukkal segítenek az állami szerveknek abban, hogy biztosítsák az egyes kulturális politikai feladatok teljesítését, valamint a nemzetiségi kultúra fejlesztés» fontos kérdéseinek megoldását. A nemzetiségi kulturális szövetségek tagsága, valamint funkcionáriusai ma már teljes mértékben megértik az intézkedések szükségességét és nagy politikai jelentőségét. Meg kell jegyeznünk, hogy a szervezetek vezetőségében végrehajtott káderváltozások után, melyeket közgyűléseiken, plénumaikon vagy konferenciáikon hajtottak végre, jelentősen megjavult a nemzetiségi kulturális szövetségek munkája. A szövetségek választott szervei jobb munkamódszereket és formákat alkalmaznak, megjavították kulturálisnevelő munkájukat s azt az említett intézkedések szellemében végzik. A nemzetiségi kulturális szövetségek kulturális-nevelő munkájával kapcsolatban az egyes járásokban végrehajtott felnié1973. 11. 10. 4