Új Szó, 1973. február (26. évfolyam, 27-50. szám)
1973-02-04 / 5. szám, Vasárnapi Új Szó
FORTUNA ‘71 1971 februárjában három jó barát — mindhárman a beat-zene hódolói — elhatározta, hogy zenekart alakít. Az elhatározást tett követte, s két hét múlva, miután negyedik tagot is sikerült szerezniük, megtartották bemutatkozásukat egy dél-szlovákiai kis községben. Azóta Dél-Szlovákia középső részén kedveltek a fiatalok körében. Székhelyük Šafárikovo (Tornaija), de felléptek már Košicén, Moldava n. B. (Szep- si) és a Rim. Sobota-i (Rimaszombat) járás számos községében. A zenekar vezetője Burszky József, szólógitáros és egyben énekes is, a basszusgitárt Antal László pengeti, Molnár László hangszere a ritmusgitár. Ök hárman az alapító tagok. Hozzájuk csatlakozott Márton Ottó dobos. Az ő helyét, mivel most éppen katonai szolgálatot teljesít, Szenyeda László foglalta el. Palugyai Attila a zenekarban a szerelési munkálatokat végzi. „Hangszere“ a cínező, de néha a gitárt is pengeti. — A kezdet nehéz volt. Majdnem felszerelés nélkül indultunk. Amink volt, az is mind saját készítmény. Ez a kezdéshez elegendő volt, de a folytatáshoz már nem felelt meg. Mivel támogatást sehonnan nem kaptunk, saját pénzünket tettük össze, abból vásároltuk meg a legszükségesebbeket — mondja Burszky József, a zenekar vezetője. Jelenleg a zenekar már komoly, mintegy félszázezer koronát érő felszereléssel rendelkezik. Eddig már kétszer léptek fel a járási táncdalfesztiválon kísérő zenekarként. Legszívesebben Bergendy-, Omega- és Illés- számokat játszanak, de műsorukból más külföldi számok sem hiányoznak. A zenekar tagjai hosszú hajat viselnek. Nemcsak azért, mert ez hozzátartozik a beat-zenéhez, hanem azért is, hogy bebizonyítsák: a hosszú haj nem egyenlő a huli- ^ánkodással, hogy a hosszú hajúak is lehetnek rendes emberek, szorgos építői szocialista társadalmunknak. Beszélgetésünk végén arra kértek, semmi olyat ne írjak róluk, ami dicsekvésnek hatna. ök a dicséretet játékukkal akarják kivívni. Borzi László ÖSSZEKÖTŐ KAPOCS MONDD: Ml ÉRDEKEL? Oj ismerőseinknek nemcsak a nevére vagyunk kíváncsiak, hanem arra is, hogy mi érdekli őket, mi a hobbyjuk. Igen, az érdeklődési kör összekötő kapocs az emberek között. Az az ember, aki semmi iránt nem érdeklődik, nemcsak unalmas társalgó, de saját magát zárja ki a társadalomból. Oldrich fanotával, a SZISZ KB osztályvezetőjével arról beszélgettünk, hogyan járul hozzá a fiatalok érdeklődési köre egyéniségük formálásához. • Szerinted mi tulajdonképpen az érdeklődéi — Azt is mondhatnám, hogy az emberek hozzáállása bizonyos dolgokhoz, vagy egy másik emberhez. Érdektevékenységen a SZISZ-ben azt értjük, amit a fiatalok szabad idejükben önkéntesen végeznek a szervezet keretén belül. Konkrétan a sport-, a kulturális-, a művészeti tevékenységről, a honvédelmi nevelésről van szó © Milyen szerepe oan az érdeklődésnek a fiatalok egyéniségének kialakításában? — Még mindig kevés azoknak a száma, akiknek az érdeklődési köre vagy hobbyja megegyezik a foglalkozásával. Sokan érdeklődésüket foglalkozásukon kívül elégítik ki, így az érdektevékenység fejleszti és kiegészíti az ember egyéniségét. De azoknál is, akiknél az érdeklődés és a foglalkozás fedi egymást, a szabad időt lefoglaló hobby sokoldalúvá és kiegyensúlyozottá teheti az egyént, hisz az nem más, mint aktív pihenés és erőgyűjtés. Az érdektevékenységnek az egyén harmonikus kiteljesedését kell elősegítenie. Nem arról van szó hogy pl. mindenki kitűnő sportoló legyen, hanem arról, hogy a sport örömet szerezzen, és fejlessze a mozgáskészséget. • Mit tesz ezen a téren a SZISZ? — Szervezetünknek e terén jelentős funkciója van, mert közvetlenül kapcsolódik társadalmunk nevelő intézményeire, a családra és az iskolára. Részt akarunk venni a fiatalok szocialista nevelésében, érdeklődési körük szélesítésében ® Érdekelne bennünket, hogy a SZISZ-alap szervezetek hogyan tudják összhangba hozni o. fiatalok különböző irányú érdeklődését? * — Végeztünk egy felmérést a 15—25 éves fiatalok érdeklődésével kapcsolatban. Összeköttetésben vagyunk szervezetünk ama funkcionáriusaival, akik a fiatalok közt mozognak. Problémáink azonban még így is vannak. Az érdektevékenység szervezetünk kiépítésekor természetesen egy kissé mellékszerepet töltött be. A szervezetnek azonban rögtön megalakulása után élénk és érdekes tevékenységet kell kifejtenie, különben veszít vonzerejéből. ® Néhány konkrét példa? — Ha például egy csoportnak tizenöt tagja van, keresni kell egy olyan tevékenységet, területet, ahol az érdeklődési körök érintkeznek, mert tizenöt különböző érdeklődést nem lehet kielégíteni. Erre általában a sport, a kultúra és a művészet ad lehetőséget. Mindenütt szervezhetnek pl. közös színházlátogatást, ezáltal kialakul egy közösség, arra pedig a fiataloknak nagy szükségük van. • Milyen az érdektevékenység és az ideológiai nevelés közti viszony? — Az érdektevékenység nem lehet öncélú. Véleményem szerint az ideológiai nevelés az egyéniség kerete és irányítója. Éppen a világnézeti nevelés és a helyes politikai tájékozódás keretén belül alakítja ki az érdektevékenység az egyén sokoldalúságát és értékét. A kultúra iránt érdeklődő ember nem győződhetne meg érdeklődése mélységéről, ha nem érdekelné, hogy ez vagy az a művészet milyen környezetben keletkezett, mik az őt körülvevő világ problémái. Az egy álmodozó lenne, nem pedig reális ember. Ha valaki azt akarja, hogy jó viszonya legyen az emberekhez, ismernie kell életmódjukat. Mindenkit kell, hogy érdekeljen, hogy mi történik körülötte, a világban. Ebben rejlik az ideológiai nevelés és az érdeklődés szélesítésének értelme. • Sokra megtanított bennünket ezen a téren a múlt. Tudjuk, hogy nagy veszélyt jelent a formalizmus. Miben látod ma a formalizmus veszélyét? — Formalizmus ott jön létre, ahol a tevékenységnek nincs világos célja, vagy ahol a hozzáállás nem igazi. Természetes orvosság ez ellen az érdektevékenység, amely összekapcsolja a közösséget. Két fiatal között például, aki közös munkahelyen dolgozik, sokkal meghittebb kapcsolat alakulhat ki, ha rájönnek, hogy mindkettőjük hobbyja a fényképezés. A formalizmus ellen azonban nem vagyunk védve, mindig és újból tevékeny hozzáállással kell legyőznünk PRTR BILEK Sokak hobbyja a modellezés. Juraj Štrkula és Ladislav Pindroch, egy košicei modellezőkor tagjai, éppen az Eiffel-torony 73 cm es modell jén dolgoznak. Habár a bratislavai Dimitrov Vegyi Művek VII. üzemrész- lege még csak két éve működik, termékei iránt — polipropilén fonalak — nagy az érdeklődés. Az új üzemrészleg előirányzott tervét minden téren teljesíti. Nagy részük van ebben a szocialista munkabrigádoknak, melyek a termelésben és a karbantartási szakaszon egyaránt jó munkát végeznek. A legtevékenyebbek közé az ifjúsági brigádok tartoznak. Ez nem csoda, hisz a részleg 400 dolgozójának nagyobb része fiatal. A képen egy hazánkban előállított, a műszálak gyártásánál használatos gépsor látható, mely iránt a KGST-államokban is nagy a kereslet. FIATALOK az efsz MÜHE LY ÉBEN A mužlai (Muzsla) földművesszövetkezet javítóműhelyében tizenöt, könyökig olajos, vidám, tréfálkozó fiatalt találtam. A központi fűtéses, modernül felszerelt javítóműhelyben szétszedett traktorok meg más gépek alkatrészei fölé hajolva szorgoskodtak. Észre se vették, amikor bementem. Fesztelenül tréfálkoztak tovább. Ezek azok a fiatalok, akik a földművesszövetkezet lelkét alkotják. Leg- albbis így nyilatkozott róluk a hnb elnöke, amikor felhívta rájuk a figyelmemet. — Olyan fiatalok — mondta —, akikre mindig lehet számítani. Jól dolgoznak, és a rájuk bízott feladatokat maradéktalanul teljesítik. A sok-sok dicséret hallatára munkahelyükön kerestem fel a fiatalokat. — Ilyenkor a legtöbbjük itt van — fogadott Kanovszkv Pál mester, aki korára nézve maga is a fiatalok közé tartozik —, de nyáron meg ősszel ezekkel a fiúkkal csak szerte a határban lehet találkozni. Mindig oda mennek, ahol szükség van rájuk. Kora tavasztól késő őszig a traktorokat nyergelik, vagy a kombájnokon dolgoznak. A terménybegyűjtést nagyrészt gépesítettük, így munka mindig akad. A fiatalok elmondták, hogy jól érzik magukat a szövetkezetben, s a keresettel is elégedettek. Ezt bizonyítja, hogy néhányan más üzemből, gyárból jöttek vissza falujukba dolgozni. Például Foltán László, aki alig pár hónapja dolgozik a szövetkezetben, de Fülöp Ferenc és Fodor Imre is azok közé tartozik, akik először máshol próbáltak szerencsét. Fodor Imre például öt évig papírgyárban dolgozott. Szerinte itthon többet kell dolgozni, ám többet is keres, s az alig egyéves házasnak ez nem mindegy, valamint meg az sem, hogy a szövetkezettől lakást is kapott. Mikor a munkáról, a mun-, kakörülmények felől érdeklődtem, mindannyian egy szó-* val feleltek: jók. Kíváncsi voltam, hogv mit értenek ezen. Ekkor elmondták, jó az* hogy úgy élnek mint egy nagy család, segítenek egymásnak, ha erre szükség van. Jó az, hogy mindenki maga végzi a javítást saját munkagépén. így nemcsak az előforduló hibákat tudják gyorsan kijavítani, . de sok esetben meg is tudják előzni a komolyabb meghibásodásokat. Mindenkinek érdeke, hogy saját gépe mindig rendben legyen. Jó az, hogy az idősebb szakemberek szívesen segítenek, ha erre szükség van. Tudásukat, tapasztalataikat átadják a fiataloknak. És jó az, hogy otthon, saját falujukban is megtalálták a megfelelő munka- és kereseti lehetőségeket, nnm kell máshová utazniuk. Munka után pihenés, szórakozás következik. Mikor arról érdeklődtem, hogyan szórakoznak, egymásra néztek. Kiderült, hogy a szórakozásban már nem olyan egységesek, mint a munkában. Szerintük kevés a faluban a szórakozási lehetőség. A faluban működik a SZISZ-szervezet, sőt a fiatalok majdnem valamennyien tagjai is. De úgy érzik, a szervezetnek sokoldalúbbnak kellene lennie ahhoz, hogy az egész falu fiatalsága otthon érezze magát benne. Búcsúzáskor Kanovszky Pál mester kísért- ki. Elmondta, hogy nagyon elégedett a fiúk munkájával. Nehéz lenne munkájuk szerint különbséget tenni közöttük, mind szorgalmas, ügyes, megbízható szakmunkás. Bent, a műhelyben újra felhangzott a ezerszám csörgés zaja. Az olajos kezek alatt a gépek újjászületnek, készülnek a tavaszra. KREMMER LÁSZLÖ 1973. II. 4. Fiafalnknalt Flalalnkifll
