Új Szó, 1973. február (26. évfolyam, 27-50. szám)

1973-02-27 / 49. szám, kedd

Negyed évszázad eredményei (Folytatás az 1. oldalról) tek, a feladatok teljesítése so­rán. Külön figyelmet szentelt az iskolaügyi dolgozók politi- kai-nevelő_ tevékenységének. Viliam Šalgovič elvtárs hang­súlyozta. hogy a CSKP XIV. kongresszusa és az SZLKP kongresszusa után fokozódott a pártszervezetek aktivitása. Be­jelentette, hogy az SZLKP Köz­ponti Ellenőrző és Revíziós Bi­zottsága lényegében befejezte a pártból való kizárás ellen be­nyújtott fellebbezésekkel kap­csolatos munkát. Az eredmények bizonyítják, hogy az igazoló bi­zottságok elvszerűen és a CSKP KB levele értelmében jár­tak el. Fehérváry Géza beszámolt ar­ról, milyen eredményeket ér el a járási pártszervezet a Nové Zámky-i (Érsekújvár) járásban a qazdasági kérdések megoldá­sában, mindenekelőtt az ipari termelés hatékonyságának terü­letén. Hongsúlyozta, hogy a tá­rásban a mezőgazdasági terme­lés 1937-hez viszonyítva több, mint kétszeresen nőtt. Gejza Šlapka elvtárs foglal­kozott azzal, hogyan teljesítik Bratislavában az SZLKP KB nak azt a határozatát, amely meg­hagyta a tagalap gyarapítását. Közölte, hogy a bratislavaiak eddig a győzelmes február 25., az SZNF 30. és a felszabadulás évfordulója tiszteletére összesen 554 millió korona értékű köte­lezettséget vállaltak. A tanácskozás szünetében Jo­zef Lenárt, a CSKP KB Elnök­ségének tagja, az SZÍ,KP KB el­ső titkára átadta „Az építésben szerzett érdemekért“ állami ki­tüntetést Alžbeta Pončičovának és Ján Šulajnak, az SZLKP KB tagjainak és Jozef Bočáknak, •az SZLKP KB póttagjának, Ed­mund Bray er nak, az SZLKP Központi Ellenőrző és Revíziós Bizottsága tagjának és átnyúj­totta „A kiváló munkáért“ ki­tüntetést Fehérváry Gézának, az SZLKP KB tagjának, a Győzel­mes Február 25. Évfordulója Emlékérmet az SZLKP KB tag­jainak és póttagjainak, az SZLKP Központi Ellenőrző és Revíziós Bizottsága tagjainak és az SZLKP KB osztályvezetőinek. A tanácskozás délután foly­tatódott. Első felszólalóként Jo­zef Chorvát elvtárs, a párt gaz­daságpolitikájának az energeti­kai iparban való biztosításáról beszélt. Hongsúlyozta a kivite­lezői-megrendelői kapcsolatok olyan formáinak szükségessé­gét, amelyek fedeznék az épít­kezést beruházások igényeit. Jozef Kliment elvtárs a CSKP XIV. kongresszusa határozatai teljesítésének néhány problémá­jával foglalkozott a főiskolák viszonylatában. Kiemelte a párt­nak a nevelői-oktatói folyamat­ról való gondoskodását, s e fo­lyamat fejlesztésének szüksé­gességét a további távlatok szempontjából. Ferenczy Ottó elvtárs össze­foglalta az utóbbi 25 év alatti szlovákiai zenei alkotások ered­ményeit. Megállapította, hogy különösen sikeres fejlődést mu­tathat fel a szimfonikus és a kamarazene, de a népi irányza­tú zeneművészet is. Az SZLKP prešovi járási bi­zottságának a mezőgazdasági üzemekben mutatkozó tartalé­kok feltárására irányuló igye­kezetéről, valamint a járás me­zőgazdasági hosszú lejáratú fej­lesztési tervéről KonStantyin laššo elvtárs tájékoztatta a plénumot. A közép-szlovákiai nemzeti bizottságok tevékenységéről és a választási program teljesítésé­ről Imrich Daniš elvtárs beszélt. Elmondotta, hogy válaszként Banská Bystrica és Martin vá­rosnak „Mindenki szocialista módon“ címen a februári győ­zelem 25. és a Szlovák Nemze­ti Felkelés 30. évfordulója al­kalmából meghirdetett verseny­felhívására, a kerület valameny- nyi nemzeti bizottsága kötele­zettségeket vállalt. Michal Suchý elvtárs, azzal foglalkozott, hogy milyen mér­tékben veszi ki a részét az eszmei-politikai munkával a qa- lántai járási pártszervezet az Igazi ünnep voit A tegnap délutáni hóhullás- ban Banská Bystrica utcáin több ezernyi csehszlovák és szovjet állami zászlót lobogta­tott a czél. A kellemetlen hideg idő ellenére mintegy 30 000 ember gyűlt össze a Szlovák Nemzeti Felkelés terén, ahol a hazánk felszabadításában ele­sett szovjet katonák emlékmű­vének megkoszorúzásával kez­dődött a februári győzelem negyed évszázados jubileumá­nak ünneplése. Dr. Emil Seidl- nek, a járási pártbizottság ve­zető titkárának üdvözlő szavai után dr. Vladimír Pirošík elv­társ, a közép-szlovákiai kerületi pártbizottság vezető titkára méltatta a februári események jelentőségét és nagy vonalak­ban ismertette Közép-Szlovákia 25 év során végbement fejlő­dését. Ezt követően a nevezetes évforduló kapcsán Szergej Ri- gorjevics Marisev, a Szovjetunió bratislavai konzulja tolmácsol­ta a szovjet nép jókívánságait. A percekig tartó tapsvihar és éljenzés után dr. Vladimír Pi- rnsík elvtárs és Ondrej Hro­mádka, a népi milícia-egységek közép-szlovákiai kerületi pa­rancsnoka dekorálta a munkás­őrség aranybetűs lobogóját. Az ünnepi nagygyűlés az Interna- cionálé hangjával ért véget.-ly­A SZOCIALISTA BELKERESKEDELEM 25 EVE Természetes jelenség, hogy a piaci ellátással szemben tá­masztott igények a kiskereske­delmi árak csökkenésével és a bérek, tehát az életszínvona.l emelkedésével arányosan nö­vekszenek. Ebből következik, hogy bár az elmúlt 25 év során belkereskedelmünk óriási lé­pést tett meg előre, az állandó fejlődés folytán az igények tel­jes mértékben talán sohasem lesznek kielégíthetők. F. Ružička belkereskedelmi miniszterhelyettes a tegnap Prágában megtartott sajtóérte­kezleten az élelmiszerkereslet­tel kapcsolatban kijelentette, hogy míg 1955-ben 309 000 tonna húst fogyasztottunk, 1971-ben ez a mennyiség 624 000 tonnát tett ki. Az elfo­gyasztott vaj mennyisége ugyanebben az időszakban 37 ezerről 92 000 tonnára emel­kedett. Az egy személyre jutó húsfogyasztás 1971-ben 72 kg- ot tett ki. A főzelék- és zöld­ségfélékből fejenként 76,3 kg- ot fogyasztottunk. Az iparcikkek, elsősorban a ruházati cikkek esetében ugyan­csak fokozott keresletnek vol­tunk tanúi. Az életszínvonal emelkedése következtében azon­ban a fogyasztó egyre nagyobb súlyt helyez az áru minőségé­re és a választékra. Míg 1955- ben 1,5 milliárd korona értékű bútor került a piacra, 71-ben ez az összeg 5 milliárd koronára emelkedett. 1937-ben csupán 170 autótulajdonost tartottunk nyilván. 1965-ben azonban már minden 33. és 1970-ben min­den 17. polgárnak volt gépko­csija. Ugyanebben az évben minden második háztartás jég­szekrénnyel rendelkezett és min­den családnak volt már mosó­gépe, sőt tv-készüléke is. Az üzletek hálózatának kiter­jesztését tekintve sincs ok pa­naszra. A nagy áruházak léte­sítésével az üzletek száma csökkent ugyan, de lényegesen megnövekedett az árusítási fel­ület, úgyhogy az 1971-ben ren­delkezésre álló 67 000 boltban több mint 3 millió négyzetmé­ternyi területen folyt az árusí­tás. Ugyanakkor a raktárak korszerűsítésére is sor került. Gépesítésük folytán meggyor­sult az áruellátás ás 10 száza­lékkal növekedett a raktárak befogadóké'pessége. Az önkiszolgáló boltok be­vezetésével az árusítás is meg­gyorsult. A közszolgáltatások folyamatos fejlesztése, a meg­vásárolt áru házhoz szállítása, a megrendelésre történő árusí­tás mindmegannyi vívmány a fogyasztó kényelme és elége­dettsége érdekében. A belke­reskedelem azonban még ennél is többre törekszik, hogy kel­lemesebbé tegye a bevásárlást, és csökkentse az ezzel kapcso­latos időveszteséget. —km — ipar és a mezőgazdaság gazda­sági feladatainak teljesítéséből a CSKP KB XIV. kongresszusa után. A Spišská Nová Ves-t járás gazdasági eredményeiről és az 5. ötéves terv feladatainak teljesí­téséről Ján Vencko elvtárs szá­molt be. Andrej Sirácky akadémikus elvtárs a tudomány és a tech­nika jelentőségének szélesebb körű értelmezésével foglalko­zott. Rámutatott, hogy a tudo­mány és a technika ma nagy szerepet játszik a társadalmi élet valamennyi területén. Hang­súlyozta a munkásosztály sze repének megnövekedését a tu­dományos-műszaki forradalom­ban. A mezőgazdaság fejlődéséről a kelet szlovákiai kerületben Štefaji Mikuláš elvtárs tájékoz- tatott. A vitában tizenhárom elvtárs szólalt fel. Szlovákia Kommunista Párt­ja Központi Bizottsága ezután meghozta határozatát, amelyben egyebek között I. JÓVÁHAGYTA I az SZLKP KB Elnökségé ■■ nek jelentését a CSKP XIV. kongresszusa, az SZLKP kongresszusa határozatainak végrehajtásáról és a párt to­vábbi szlovákiai feladatairól; az SZLKP Központi Bi- ~m zottsága szerveinek 1973 első félévére szóló munkater­vét; 3 az SZLKP szerveinek és ■ intézményeinek 1973. évi költségvetését; H az SZLKP KB Elnökségé- nek és titkárságának az SZLKP KB decemberi ülése óta megtartott tanácskozásairól szó­ló jelentést. II. UTASÍTOTTA az SZLKP kerületi és járási bi­zottságait, használják fel az SZLKP KB Elnökségének a mos­tani ülésen elhangzott jelenté­sét a járási és a kerületi párt- szervezetek évzáró taggyűlései­nek előkészítésében. Hl. TUDOMÁSUL VETTE 1 a CSKP KB és az SZLKP • KB februári ülései ered­ményeinek politikai-szervezési biztosítását; 2 az SZLKP Központi El- • lenőrző és Revíziós Bi­zottságának jelentését a tag- könyv-cserével kapcsolatban a CSKP ból való kizárás ellen be­nyújtott panaszok és a párttag­ság megszüntetése elleni ellen­vetések érdemi megoldásával kapcsolatban 1970—71-ben és 1972-ben szerzett tapasztalatok­ról; 3 az SZLKP Központi Ellen- • őrző és Revíziós Bizottsá­gának a CSKP XIV. kongresszu­sa és az SZLKP kongresszusa óla eltelt időszakban kifejtett tevékenységéről készült átte­kintést. Az SZLKP KB tanácskozását Miloš Hruškovič, a CSKP KB Elnökségének póttagja, az SZLKP KB titkára zárta be, aki meggyőződésének adott kifeje­zést, hogy a párt szlovákiai tag­jai minden erejüket a CSKP XIV. kongresszusa és az SZLKP kongresszusa határozatainak si­keres teljesítése szolgálatába fogják állítani. Az SZLKP KB ülése az Inter- nacionálé hangjaival ért véget. Távirat Laoszba (ČSTK) — A laoszi béke hely­reállításáról szóló megállapodás aláírása alkalmából Ludvík Svo­boda hadseregtábornok, köz­társasági elnök Tiao Savang Vatthan laoszi királynak távi­ratot küldött, amelyben kife­jezi reményét, hogy az egyez- mély megkötése a laoszi nép vágyainak megfelelően megnyit­ja Laosz előtt a boldog alkotó fejlődésnek és a viszonyok igazságos rendezésének távla­tait. Csehszlovákia a szocialista világrendszer szilárd láncszeme A moszkvai Pravda vezércikke Moszkva — Csehszlovákia népe 1948 februárjának napjai­ban végérvényesen a szocializ­mus mellett, az igazi független­ség, a demokrácia és a haladás mellett döntött, — írja a moszk­vai Pravda a Februári Győze­lem 25. évfordulójával kapcso­latos tegnapi vezércikkében. A csehszlovákiai februári események a történelembe olyan nagy osztály-összecsapás­ként íródtak be, amelyben a szocializmus győzött. A kommu­nisták e győzelemben a marxis­ta—leninista elmélet és gya­korlat alkotó érvényesítésének példáját, a dolgozók internacio­nalista szolidaritásának, annak a segítségnek világos bizonyíté­kát látják, amelyben a testvér­országok és valamennyi haladó erő részesítette Csehszlovákia dolgozó népét, amely szembe­szállt a hazai és külföldi reak­cióval. A mai Csehszlovákia gazda­ságilag az egyik legfejlettebb ország, szerepe és befolyása szüntelenül növekszik. Dinami­kusan fejlődik a gazdaság és a nép jóléte. Sikeresen valóra váltják azokat a feladatokat, amelyeket a CSKP XIV. kong­resszusa tűzött ki és megszilár­dul a dolgozók marxista—leni­nista élcsapatának szerepe a társadalomban. Csehszlovákia aktívan hozzájárul a béke és a biztonság biztosításához. A mai Csehszlovákia a szo­cialista világrendszer szilárd láncszeme —- hangsúlyozza a továbbiakban a moszkvai Prav­da. A szocializmus valamennyi Igazi barátját örömmel tölti el az a tény, hogy a csehszlovák kommunisták az 1968. évi poli­tikai válság után a helyzet ja­vítására törekedve egyértelmű­en a szocialista építésre, a szo­cialista országokkal való kap­csolataik felújítására és meg­szilárdítására összpontosították erejüket. A Szovjetunió és Cseh­szlovákia teljes bizalmon, mély­séges tiszteleten és igazi ba­rátságon alapuló kölcsönös kap­csolatai és együttműködése egy­re mélyül és fejlődik. Ezt vilá­gosan bizonyította Leonyid Brezsnyevnek, az SZKP Közpon­ti Bizottsága főtitkárának ba­ráti látogatása Csehszlovákiá­ban, részvétele a Februári Győ­zelem ünnepségein — hangsú­lyozza a moszkvai Pravda ve­zércikke. Szervezeti egység Tokió — Az okinawai Nép­párt elhatározta, hogy szerveze­ti egységre lép a Japán Kom­munista Párttal. Ezzel egyidejű­leg a párt vezetése úgy döntött, hogy hasonlóan a Japán Kom­munista Párthoz, a tudományos szocializmus elméletét fogadja el tevékenysége irányvonalául. A döntésről Szenaga Kamedzsi- ro, az okinawai Néppárt elnöke tájékoztatta a sajtót — Szena­ga hangsúlyozta, pártja azért törekszik a Japán Kommunista Párttal való szervezeti és akció egységre, mert ez az egyetlen párt Japánban, amely a tudomá­nyos szocializmus alapján áll és nemcsak a japán munkások, hanem az egész nép élcsapata. Az egység megvalósításának módozatairól az okinawai Nép­párt április 14-én összeülő or» szágos konvencióján döntenek. Reális problémák Washington — Nixon elnök szociálpolitikai terveit körvona­lazó rádióbeszédében elismerte, hogy a szegénység, a munka- nélküliség, az egészségügyi rendszer hiányosságai, a növek­vő oktatásügyi költségek reális problémát jelentenek a mai Amerikában. Ugyanakkor az elnök azt ál­lította, hogy a szövetségi kor­mány a hatvanas években túl­zott igényű, gyakran utópiszti­kus elkötelezettségeket vállalt szociális politikájában, az ered­mények azonban siralmasak voltak. Nixon bejelentette, hogy a munkanélküli segélyprogra­mok, valamint a szegénység el­leni harccal kapcsolatos prog­ramok felülvizsgálatát, illetve korlátozását tervezi. Beszünte­tik a kórházépítések szubven­cionálását is, hogy így „több pénz jusson a rák- és szívbeteg­ségek ellen folyó harc kísérle­teire“. Újjászervezés Peking — A kínai kulturális forradalom elején 1966-ban fel­számolt, akkoriban több mint 25 milliós létszámú ifjúsági szövet­ség újjászervezésének új sza­kaszát jelentette be a pakingi sajtó. Sanghajban ugyanis feb­ruár 12-e és 19 e között meg­tartották a szervezet városi kongresszusát, amely új vezető­séget választott és a Zsenmin Zsipao ezzel foglalkozó vezér­cikkében kilátásba helyezte ha­sonló kongresszusok gyors ütemben való megtartását az ország valamennyi közigazgatá­si egységében. A kongresszusra — mint a közzétett anyagból és a vezér­cikkből kitűnik — a „munkastí­lus kiigazítására és a revizio­nizmus bírálatára“ indított moz­galom jegyében került sor. A pekingi megfigyelők fontosnak tartják, hogy a kongresszusra éppen Sanghajban, a kulturális forradalom egyik legradikáli­sabb gócában került sor, ahol az elsők között mozgósították az ifjúságot a régi párt- és állami apparátus ellen. Ugyanakkor Sanghaj volt az a város is, ahonnan a legnagyobb eréllyel küldték a feleslegessé vált vö­rösgárdistákat falura. A kongresszuson a Zsenmin Zsipao vezércikkében méltatták ugyan a vörösgárdista szerveze­tek lázadását, de a jelenre vo­natkozóan egyértelműen az if­júsági szövetség szerepét emel­ték ki. Megnyílt a nemzetközi Vietnam-konferencia (Folytatás az 1. oldalról) koztatták ki vasárnap. A Lón Nol rezsim csapatainak állá­sait a 2-es és 3-as főút teljes hosszában, valamint a Mekong- folyó mentén támadták. Miután a rezsim csapatai a nyomásnak nem tudtak ellenállni, az ame­rikai légierő segítségét kérték. Nem szünetelnek a harcok Dél-Vietnam területén sem. A dél-vietnami ideiglenes forra­dalmi kormány vasárnap este nyilatkozatban mutatott rá ar­ra, hogy bár a tűzszüneti meg­állapodás csaknem egy hónap­ja érvényben van, a helyzet Dél-Vietnamban továbbra is fe­szült. Az amerikaiak és a sai­goni kormánycsapatok széles körben és igen intenzíven foly­tatják a harci cselekményeket, szabotálják a békét, és rend­szeresen megsértik a tűzszüne­ti megállapodást. A DIFK nyi­latkozata szerint január 28. és február 24. között a saigoni rendszer csapatai 12 000 tárna dást intéztek a felszabadított területek ellen. A fogolycsere ügyében foly­tatott tárgyalásokon vasárnap nem született megállapodás. A VDK delegációjának szóvivője szerint, miután a részleteket nem sikerült tisztázni, kedden még nem kerülhet sor az ame- rikia foglyok újabb csoportjá­nak átadására. A Patet Lao nyilatkozata Hanoi — A Patet Lao hírügy nökség jelentése szerint a Laoszi Hazafias Front Pártjá­nak Központi Bizottsága nyilat­kozatban ítélte el a vientianei kormányzatot a laoszi béke helyreállításáról és a nemzeti egyetértés megvalósításáról szó­ló megállapodás megsértése miatt. Miközben a laoszi hazafias erők betartják a megállapodás valamennyi kikötését, a vientia nei fél folytatja támadó akcióit és az amerikai stratégiai légi erő is folytatja a felszabadított területek bombázását. 1973. II. 27. 2

Next

/
Thumbnails
Contents