Új Szó, 1973. február (26. évfolyam, 27-50. szám)

1973-02-26 / 48. szám, hétfő

A CSKP Központi Bizottsága 1973. február 20-21-i ülésének flip Ián Janik elvtárs felszólalása Á mezőgazdaság szocialista átépítése és a termelés magas színvonalának elérése pártunk Február utáni politikájának egyik legnagyobb sikere. A me­zőgazdaság szocialista átépíté­se programjának megvalósítá­sát a IX. kongresszus után pár­tunk elválaszthatatlanul egybe­kapcsolta a Szlovákia szocialis­ta iparosításával és általános gazdasági fejlesztésével. Amint tudjuk, a szocializálás megalku­vás nélküli osztályharc köze­pette ment végbe. A mezőgazda­ság szocialista építésével lerak­tuk a termelőerők gyors fejlesz­tésének alapjait. Az elmúlt ne­gyedszázadban Szlovákia mező- gazdasága páratlan, dinamikus fejlődést ért el. A háború előt­ti egy mezőgazdasági dolgozó három lakos számára termelt élelmiszert, ma pedig egy dol­gozó tíz lakos lényegesen gaz­dagabb élelmiszerellátását biz­tosítja. Főként az 1965-tól 1972-ig ter­jedő években volt gyors a nö­vekedés üteme, amikor is a me­zőgazdasági termelés átlagos évi gyarapodása mintegy 5 szá­zalékot tett ki. Ebben az idő­szakban már erőteljesen meg­nyilvánultak a szocialista ter­melési viszonyok, és a nagyüze­mi termelési alap összes elő­nyei. Szlovákia hányadának nö vekedése az országos mezőgaz­dasági termelésben Szlovákia természeti és emberi forrásai­nak teljesebb mérvű kihaszná­lását jelenti az egész köztársa­ság lakossága élelmiszerellátá­sának biztosításában. A tudo­mányos-műszaki haladás érvé­nyesülése következtében a me­zőgazdasági munka ipari jelle­get ölt. Az említett tényezők útján, valamint a mezőgazdasá­gi dolgozók jövedelmének lé­nyeges növelésével jelentős si­kereket értünk el a város és a falu közeledése terén, s a me­zőgazdasági foglalkozást ágak vonzóbbá válnak a fiatal embe­rek számára. Szlovákia mező- gazdaságában már 22 ezer főis­kolát* és középiskolát végzett szakember dolgozik, akik nem­csak a termelés fejlesztéséhez, hanem a falusi élet általános kulturáltságának növeléséhez is jelentős itíértékben hozzájárul­nak. Ugyanakkor történelmileg rö­vid idő alatt megoldottuk azt a komoly társadalmi problémát is, amit az egyik nemzeti terü­let gazdasági lemaradása jelen­tett az államban, és amit nem tudott megoldani a burzsoá köz társaság és nem tud megoldani egyetlen tőkés ország sem. Eb­ben a folyamatban új osztály alakult ki, a szocializmus pozí­cióin szilárdan álló szövetkeze­ti parasztság osztálya. A mezőgazdaság nagyüzemi termelési jellege, a mezőgazda- sági dolgozók szociális és lét- biztonsága, politikai öntudatos­sága, valamint az iparágazatok fontos szerepet játszottak az el­múlt évek folyamán nemcsak a lakosság élelmiszerellátásában, hanem megteremtették jövő di­namikus fejlődésének előfelté­teleit is. Csehszlovákia Kommu­nista Pártja XIV. kongresszusá­nak azon határozata alapján, hogy a fokozottabb élelmiszer­fogyasztást saját forrásainkból fedezzük, Szlovákia mezőgazda­sága előtt jelentős feladatok állnak, amelyeket az ötödik öt­éves terv fejez ki. Szlovákiában a növekedés üteme gyorsabb lett, mint országos viszonylat­ban. Az eddigi eredmények pozitív értékelése mellett nem vagyunk mindennel elégedettek, mert még számos kihasználatlan for­rásunk és tartalékunk van, fo­gyatékosságaink és problémáink vannak. Főként a gabonaprob­léma komplex megoldásáról van szó. A megoldás útját a nagy hozamú szovjet búzafajták további elterjesztésében látjuk, amelyekkel a vetésterület 42 százalékát vetettük be, továbbá a kukoricatermesztés fokozásá­ban, amelynek vetésterületeit ez évben 10 százalékkal növeljük. Rendkívül nagy figyelmet szen­telünk a szarvasmarha-tenyész­tésnek, főleg a tehén tenyész­tésnek és a tejtermelésnek. Az irányító szervekben, a vállala­tokban, a nemzeti bizottságok­ban dolgozó kommunistáktól megköveteljük, hogy fokozott felelősséget viseljenek a szocia­lista szektor állatállományúnak növeléséért, és azért, hogy az állatállomány az egyénileg gaz- dálkozó parasztoknál és a ház­táji gazdaságokban se csökken­jen. Az egyes szövetkezetek és ál­lami gazdaságok között a ter­melés színvonalának tekinteté­ben nagy, indokolatlan különb­ségek vannak. Kihasználatlan tartalékok rejlenek az agro­technika, a betakarítás és a raktározás színvonalában, az ál­latok elhullásának nem elegen­dő csökkentésében, a takar: mányfélék, a gépállomány he­lyes felhasználásában, a munka- szervezésben és az irányítás­ban. Arra törekszünk, hogy mi­előbb egységes, munkadíjazási alapelveket vezessünk be a szö­vetkezetekben és megoldjuk az állami szocialista szektor gaz­dasági lemaradásának kérdését. Továbbra is jelentős fogyaté­kosságok vannak a beruházási építkezések terén. A legsúlyo­sabb a helyzet a beruházási építkezések tervteljesítésében az élelmiszeriparban, ahol nem­csak a minőségi feladatok nö­vekszenek, hanem a termékek minőségének megjavításával és választékának bővítésével szem­ben támasztott követelmények is. Ugyanez vonatkozik a gabo­naraktárak építésére és a takar mánygyártó iparra is. Egészben véve sikeresen tel­jesítjük a vízgazdasági, talajja­vítási építkezések fokozott fel­adatait a kelet-szlovákiai síksá­gon. Ugyanakkor jelentős talaj­javítási munkálatok szüksége­sek a föld termővé tételére Délnyugat-Szlovákiában is. Ezen a talaj- és éghajlati szempont­ból megfelelő területen az ön­tözőberendezések kiépítésének népgazdasági hatékonyságát lé­nyegesen növeli a dunai vízi- erőmű tervezett felépítése is. Már ma mozgalmat bontakoz­tatunk ki az első efsz-ek meg­alakulásának 25. évfordulója és a Szlovák Nemzeti Felkelés, va lainint köztársaságunknak a szovjet hadsereg általi felsza­badítása 30. évfordulója tiszte­letére. Intenzívebbé akarjuk tenni a politikai és szakmai nevelést a szövetkezeti tagok és az állami gazdaságok dolgozói körében, mert ebben látjuk a korszerű termelési folyamatok elsajátítá­sának, s a dolgozók tömeges kezdeményezése kibontakozta­tásának alapfeltételét. Arra törekszünk, hogy min­den pártszervezet, minden kom­munista, minden gazdasági ve­zető dolgozó síkra szálljon a mezőgazdaság minőségi fejlesz­téséért, a termelés növelése for­rásainak és tartalékainak moz­gósításáért, a vállalat, a ter­melési szakasz lemaradása okai­nak kiküszöböléséért, s ezek­nek a kérdéseknek mindenna­pos figyelmet szenteljen. Ezért nagy figyelemmel kísérjük a párttagsági alap fejlődését a falvakon, különösen a kis lét­számú szervezetekben, a gyűlé­seken és azok tartalmi irányza­tát, a részvételt, a hozzászólá­sokat, a javaslatokat és ötlete­ket, a politikai-szervező munka színvonalát. Martin Dzúr elvtárs felszólalása 1973 II. 26. Á munkásosztály és az egész dolgozó nép februári győzelme jelentős fordulat volt társadal­munk és hadseregünk életében. 1948 Februárja meggyorsította a Košicei Kormányprogram megvalósítását a párt interna­cionalista katonapolitikája te­rületén. Meggyorsította a lenini elveken alapuló szocialista jel­legű csehszlovák hadsereg ki­építését, amely méltó és hűsé­ges szövetségese lett á szovjet hadseregnek, melynek példája nyomán és sokoldalú segítségé­vel épült fel. Hűségesen őrizve a Győzelmes Február hagyaté­kát, ma joggal jelenthetjük ki, liogy népünk biztonsága és szo­cialista építésünk eredményei Csehszlovákia Kommunista Párt­ja és Központi Bizottsága veze­tésével teljesen biztosított, hála a korszerű, technikailag és po­litikailag fejlett, rugalmasan szervezett és felkészített cseh­szlovák néphadseregnek, amely a Varsói Szerződés testvéri had­seregei szövetséges köteléké­nek jelentős szilárd láncszeme. A marxista—leninista világné­zet szellemében sikerült elmé­lyítenünk a hadsereg katonái­nak eszmei-politikai és osztály­szilárdságát, hűségüket a mun­kásosztály és annak élcsapata, Csehszlovákia Kommunista Párt­ja iránt. Jelentős eredményeket értünk el a Varsói Szerződés hadsere­gei, mindenekelőtt a szovjet hadsereg katonáihoz fűződő teötvéri és internacionalista kapcsolatok elmélyítésében és megszilárdításában, mégpedig a középső hadseregcsoport köte­lékei és alakulatai útján. Tovább növekedett hadseregünk tekin­télye, megszilárdult a hadsereg és a dolgozó nép politikai és erkölcsi egysége. Az eszmei-po­litikai munka pozitív eredmé­nyei gyakorlatilag a kiképzési tervek teljesítésében nyilvánul­nak meg. A katonák öntudatos, aktív viszonyulását a feladatok teljesítéséhez a szocialista ver­seny tömeges kibontakozása bi­zonyítja. Tömeges visszhangra talált az a felhívás, amelyet egy harckocsizó alakulat tett szo­cialista verseny megindítására a dolgozó nép februári győzel­me 25. évfordulójának tisztele­tére. Az elmúlt év folyamán igé­nyes ellenőrzéseknek és felül­vizsgálatoknak vetettük alá az egységek harci és mozgósítási készenlétét és felkészültségét. Felelősségünk tudatában kije­lenthetjük, hogy az abszolút többség valamennyi feladatot jól teljesítette, s hogy ma már nincsen olyan egységünk, amely ne érné el a harci készenlét megfelelő fokát. Hadseregünk felkészültségé­nek bizonyítéka volt a Pajzs ’72 sikeres szövetséges hadgyakor­lat. A csehszlovák néphadsereg újból megerősítette azt, hogy a Varsói Szerződés hadseregeinek minden téren szilárd és megbíz­ható láncszeme, következetesen teljesíti és őrzi a Győzelmes Február hagyatékát. A tartós és sokoldalú gondos­kodás következtében, amellyel pártunk és a Csehszlovák Szo­cialista Köztársaság kormánya hadseregünk korszerű techniká­val való felszereléséről gondos­kodik, a csehszlovák néphadse­reg a jelenlegi modern hadse­reg színvonalán áll az anyagi és a technikai ellátottság tekinte­tében. A hadsereg katonái tel­jes mértékben értékelik a had­sereg biztosítására fordított gondoskodást és figyelmet. Ezért arra törekszenek, hogy kiválóan elsajátítsák a fegyve­rek és technikai eszközök kezelé­sét, és maximális felhasználásu­kat a harcban, s ezeket az esz­közöket hibátlan állapotban és harci készenlétben tartják. A pozitív eredményeket ezért ér­hettük el, mert tovább mélyült Csehszlovákia Kommunista Párt­jának vezető szerepe központi bizottságunk közvetlen vezeté­sével a hadsereg életének va­lamennyi területén. A parancsnokok, a politikai dolgozók és a pártszervezetek bebizonyították, hogy követke­zetesen érvényesíteni tudják a pártnak a XIV. kongresszus ha­tározataiban tartalmazott politi­kai irányvonalát, azt helyesen tudják megmagyarázni és meg tudják nyerni a hadsereg kato­náinak többségét az irányvonal öntudatos teljesítésére. Ezzel egyidejűleg tudatosít­juk, hogy munkánk eredményei­ben az az áldozatkész segítség tükröződik, amelyben a szovjet hadsereg részesít bennünket, valamint a testvéri szocialista hadseregek tapasztalatai. Ezért szeretném hadseregünk vala­mennyi katonája nevében őszin­te köszönetünket kifejezni a szovjet elvtársaknak. A szocialista közösség és fő­ként a Szovjetunió növekvő ka­tonai és gazdasági ereje, vala­mint politikai tekintélye követ­keztében a nemzetközi erővi­szonyok megváltoztak, mégpe­dig a szocializmus javára. A kü­lönböző társadalmi rendszerű államok békés egymás mellett élésének lenini politikája, ame­lyet a jelenlegi feltételek között a szocialista közösség országai folytatnak, pozitív eredménye­ket hozott. Szemmel látható elemeket és irányzatokat figyel­hetünk meg a nemzetközi fe­szültség enyhülésében. Ez azon­ban nem jelenti azt, hogy az im­perializmus önként elfogadja a békés egymás mellett élés poli­tikáját. Ellenkezőleg, az impe­rializmus agresszív osztálylé­nyege nem változott meg és nem változott fő stratégiai célja sem: a szocializmus felszámolá­sa, és az imperializmus világ­uralmának felújítása. De kény­telen volt tudomásul venni a je­lenlegi világ realitását. Csehszlovákia Kommunista Pártja XIV. kongresszusa hatá­rozataival összhangban fő fel­adatunknak tartjuk a csehszlo­vák néphadsereg harci erejének és harc' készültségének sokol­dalú növelését úgy, hogy a Var­sói Szerződés tagállamainak többi hadseregével együtt képes legyen az imperialisták bármi­lyen agressziójának visszaveré­sére és az ellenségnek rövid idő alatti megsemmisítésére. A csehszlovák néphadsereg harcképessége további szilárdí­tásának szempontjából döntő je­lentőségű a párt vezető szere­pének és befolyásának, rend­szeres és szakadatlan megszi­lárdításának a hadsereg élete valamennyi szakaszán. Tudato­sítjuk, hogy a csehszlovák nép­hadsereg jelentős feladatait csak azért teljesítheti, mert Csehszlovákia Kommunista Párt­jának Központi Bizottsága ál­landóan gondoskodik felépíté­séről és szükségleteiről. Bizto­sítjuk a plenáris ülést, hogy a csehszlovák néphadseregben működő kommunisták erejüket nem kímélve konkrét tettekkel teljesítik e plénum határozatait és Csehszlovákia Kommunista Pártja XIV. kongresszusának határozatát. Ján Piri elvtárs felszólalása Nagy büszkeséggel készül pártunk kelet-szlovákiai kerüle­ti szervezete a dolgozó nép februári győzelme 25. évfordu­lójának megünneplésére. Nem keli különösebben hangsúlyoz­ni, hogy Kelet-Szlovákia a pol­gári köztársaság legelmaradot­tabb területe volt. Ipar gyakor­latilag néni létezett. A kerület­ben több ezer munkanélkülit tartottak nyilván. Az egyetlen kohászati üzemet Kroinpachy- ban a burzsoázia leszerelte, ki­téve a népet az éhségnek és nyomornak. Hazánknak a dicső szovjet hadsereg által történt felszabadításával és dolgozó népünk 1948 februárjában ara­tott győzelmével új fejezet kez­dődött Kelet-Szlovákia történe­tében A ’szocialista építés huszonöt esztendeje alatt kerületünk ar­culata a lelismerhetetlenségig megváltozott. Százötven új üzem épült, kifejlődött a gép-, vegyi­kohászati, élelmiszeripar és az építőanyag-gyártás. Az iparban foglalkoztatottak száma 1945- ben mindössze 22 ezer volt, de 1972-ben már 520 ezer. Az ipari termelés terjedelme az 1948. évihez képest a 12,5-szeresére növekedett. Ma egyetlen nap alatt annyi árut termelünk a kerületben, mint amennyit 1948- ban fél év alatt termeltünk. 1948 óta több, mint 170 ezer lakás épült fel a kerületben. A lakosságnak gyakorlatilag több mint 50 százaléka költö­zött új, korszerűen berendezett lakásba. Fejlett az egészség- ügyi gondoskodás is. 1948-ban négyezer személy jutott egy or­vosra, ez a szám 1.972-ben 320- ra csökkent. Kelet-Szlovákiának ma a kö­zépiskolákon kívül főiskolái is vannak. A košicei és prešovi Safarik Egyetemen a Košicei- Műszaki és Állatorvosi Főisko­lán több mint 10 ezer fiatal tanul. A szocialista nagyüzemi mezőgazdasági termelés alap­jaiban megváltoztatta a kelet- szlovákiai falvak életét. Az ipar, a mezőgazdaság, az iskolaügy és kultúra fejlődése megváltoztatta az emberek gon­dolkodását. Csehszlovákia Kom­munista Pártja és szocialista társadalmunk új, fiatal, politi­kailag érett, osztályöntudatos és szakképzett munkásosztályt, szövetkezeti parasztokat és mű­szaki értelmiséget nevelt fel Kelet-Szlovákiában. A volt som­másokból, kis- és kíUépparasz- tokból mesterek, technikusok, kiváló szakemberek lettek. A különböző gazdasági ágazatok­ban ma több mint hvrtezer fő­iskolai végzettségű eiwber dol­gozik Kelet-Szlovákiában. Fia­talok további tízezrei szerezték meg a középiskolai végzettsé­get. A 25 esztendő, mely a Győ­zelmes Februártól elválaszt minket, gazdag országépítő si­kerekben. A mi kerületünkben is felépült a szocializmus ha­talmas anyagi-műszaki bázisa. Igaz, nem magunk építettük fel, hálásak vagyunk a cseh mun­kásosztály, a cseh intelligencia és különösen a Szovjetunió testvéri segítségéért. Pirč elvtárs ezután elmondot­ta, hogy két év alatt, vagyis a CSKP XIV. kongresszusa óta az ipari termelés a kerületben 3,5 milliárd koronával, azaz 20 szá­zalékkal növekedett. Különösen nagy figyelmet for­dítunk a mezőgazdasági terme­lés fejlesztésére. A mezőgazda­ság kerületünkben hatalmas változásokon ment keresztül, az utóbbi időben. Az egységes földművesszövetkezetek és az állami gazdaságok évről évre jelentős sikereket érnek el a termelésben. A vízgazdálkodásba befekte­tett hatalmas beruházások és a szövetkezeti dolgozók áldoza­tos munkája meghozták a gyü­mölcsüket. Amíg 1960-ban 15— 17 métermázsa volt a búza hek­tárhozama, ma már 26—L3 mé­termázsánál tartunk, sőt a mi­chalovcei és a trebišovi, tehát a síkvidéki járásokban általá­ban 31—32 mázsás termésered­ményeket és 50 métermázsás csúcséredeményeket is érnek el hektáronkét. Beszédének második részében Pirč elvtárs hangsúlyozta: a kerületi pártszervezet arra tö­rekszik, hogy munkájában és életében következetesen érvé­nyesüljenek a pártmunka és a pártvezetés lenini normái és el­vei. A XIV. kongresszustól eltelt időben, mondotta, a párt belső életében is pozitív eredménye­ket értünk el. Megszilárdultak a demokratikus centralizmus és a párton belüli demokrácia el­vei. Büszkén jelenthetjük pártunk Központi Bizottságának, hogy állandóan növekedik a kelet­szlovákiai kerületi szervezet ak­tivitása. A kerületben eddig mintegy 800 évzáró taggyűlést tartottunk meg. A részvétel át­lagosan 95,5 százalékos volt. 360 alapszervezet 100 százalé­kos részvételt mutatott fel. A vitában a kommunisták 36,8 százaléka szólalt fel. Ez is azt mutatja, hogy jó az aktivitás, és hogy a szervezetek munkája biztosítékot nyújt valamennyi feladat sikeres teljesítéséhez.

Next

/
Thumbnails
Contents