Új Szó, 1973. február (26. évfolyam, 27-50. szám)
1973-02-04 / 5. szám, Vasárnapi Új Szó
Bratislava, 1973. február 4. £ VI. évfolyam, 5. szám ÄrAra 1 korona B É K F Észak-Vietnamban elnémultak a fegyverek. Hanoi és Haiphong lakossága új életet teremt a romok helyén. Felvetődik természetesen a kérdés, vajon a huszadik század második felében miért volt e pusztítás, miért oltották ki az emberi életeket oktalanul, bestiálisán? Európa új nemzedéke, Európa fiatalsága nem ismeri a háborút. A harmincasok viszont még emlékeznek a gránátok, bombák fülsiketítő robbanásaira. Emlékeznek a frontra készülő édesapák könnyáztatta szemére, emlékeznek az idegen egyenruhákra, a vaskos bakancsok barátságtalan dobogására. Európa átélte a második világháborút, kontinensünk nagyvárosai átélték az elsötétítést, a szirénák vijjogó hangja is vissza-visszarezdül emlékezetünkben. A hanoi gyerekek ismét kimerészked riek az utcákra, a lakóházak romhalmazai közt botorkálva, keresik az új élet alapköveit. Mert a vietnami főváros lakossága úi várost akar építeni a régi kövekhő' Dél-Vietnarnbon még ropognak a tegyverek, az önkény, az erőszak nem óhajt fejet hajtani a józan ész diktálta megállapodás előtt. Nem vitás, hogy c vietnami nép vérével harcolta ki a békét, nem kapta ajándékba a tegyvernyugvást. Kétségtelen azonban, hogy a békés országépítés korszaka sem lesz mentes az éles politikai küzdelemtől, attól a harctól, amelyet végeredményben ennek a kis országnak a népe immár több évtizede folytat. Vi szont bebizonyosodott, hogy kis nép fegyveres har ca is sikeres lehet az imperialista világ nagyhatal ma ellen, ha ezt a küzdelmet a haladó emberiség támogatja, ha a progresszív közvélemény felemel' szavát az oktalan pusztítás ellen. Washington meghátrált, az Egyesült Államok kivonult Vietnam ból. Viszont rendkívül találó a Washington Post szemleírójának a paradoxa' az Egyesült Államok kivonult Vietnamból, de Vietnam nem vonult ki az Egyesült Államokból. Szofizmus az idézett mondat, ám tény, hogy a vietnami háborúnak az Egyesült Államok belső életében messzemenő következményei vannak. S ezeket aligha enyhítik a Fehér Ház nyilatkozatai, amelyek az indokínai ország újjáépítésére apellálnak. Mert bár igaz, hogy az Egyesült ÁllamoK képes tetemes anyagi összegekkel hozzájárulni az agyonkínzott ország újjáépítéséhez, ám történeiméből nem képes kitörölni a szégyenfoltot, nem képes letagadni, hogy a műveltség századában a népirtás fogalmát kimerítő agressziót követett el. A Vietnami Demokratikus Köztársaság nagyvá rosai, falvai hozzáláttak a háborús sebek eltűnteié séhez. A szocialista társadalomközösség országai, a kommunisták, lehetőségeikhez mérten mindent megtesznek, hogy elősegítsék Vietnam újjáépítését. A károk mérhetetlenek, az emberéletekről lehetetlen számszerűleg számot adni, viszont a jövőt teremtő akarat csodákra képes. Képes arra, hogy feledtesse a borzalmakat, hogy a romok omladékai- ból új életet, új jötfőt teremtsen. Ma mindannyian Vietnamra gondolunk. Keressük, kutatjuk a lehetőséget, miként segíthetnénk a leghatékonyabban a hős vietnami népnek, amely bátran helytállt a harcokban, és ugyanilyen lelkesedéssel lát hozzá országa újjáépítéséhez. Természetesen mindannyiunkon múlik, hogy segítségünk a lehető leghatékonyabb legyen. Bízunk benne, hogy a vietnami nép viszonylag rövid időn belül újjáteremti otthonát. Ám bízunk abban is, hogy a világnak ebben a térségében soha többé nem kerül sor gyilkos háborúra, békés otthonok bombázására, annak ellenére, hogy Dél-Vietnamból mindmáig pesszimizmusra okot adó hűeket röppentenek világgá a sajtóiro dák. Előre látható volt ugyanis, hogy a saigoni bábrendszer mindent megtesz pozíciója megtartása érdekében. Nem meglepő, hogy Thieu a hitszegéit választotta egyik eszközéül, hiszen tengerentúli szövetségesei sem jobbak a „Deákné vásznánál". Ám a haladó emberiség ereje, akarata - ezt bizonyítják a legújabb fejlemények - végül is érvényesül. Békét teremt Vietnamban, és bízunk benne: békét és biztonságot teremt az egész földkerekségen. BALOGH P. MRE Új élet köszönt a véráztatta földre. A harcot, a szenvedést, a nélkülözést a béke, az építés, az örömteli teremtő munka váltja fel. Képünkön: a liaiduongi porcelángyár egyik fiatal inunkásnöje. (Foto: ČSTK — VTKJ £letiik egybeforr! a harccal Németh János riportja A tudományos- műszaki forradalom társadalmi szerepe Radovan Richta és Jindrich Filipec cikke Fertődé fals Tőzsér Lajos riportja Maddalena és az idegenek Szardínia a NATO árnyékában Jiŕí Marek: A szerelmes őrmester SZIOVÁKIA KOMMUNISTA PÄRTJ
