Új Szó, 1973. február (26. évfolyam, 27-50. szám)
1973-02-24 / 47. szám, szombat
(Folytatás az 1. oldalról) Csehszlovákia Kommunista Pártja harcolt a néphatalom megszilárdításáért, a kétéves terv sikeréért, harcolt a további államosításért és a földreformért, azért, hogy rend legyen az elosztás területén, és a dolgozók életszínvonalának emelésére és szociális létbiztonságának a növelésére törekedett. Pártunk kezdeményezte az új alkotmányjavaslatot, amelyben rögzíteni kellett a nép alapvető forradalmi vívmányait — egyebek közölt a csehek és a szlovákok egyenjogúságát, az államosítást, a nemzeti bizottságok kulcsfontosságú küldetését stb. Politikájával következetesen teljesítette a Nemzeti Front, a városi és a vidéki dolgozók szövetségének irányvonalát. Közismert tény, hogy a burzsoázia és politikai reprezentációja hogyan lépett fel a munkásosztály és a dolgozók érdekeit védő politika ellen, amely kifejezte a kommunisták ezreinek és a további haladó hazafias állampolgárok ezreinek áldozatkészségét és a CSKP irányvonalát. A burzsoáziának a kormányban ülő képviselői minden lehető módon fékezték a kormányprogram megvalósítását, támadást intéztek a Szovjetunióhoz fűződő szövetség ellen. A demokrata párt reakciós, nagy- birtokos-ludák szárnya összeesküvést szőtt a köztársaság ellen, és megnyitotta a politikai élet kapuit a legreakciósabb elemek előtt, szembeszállva a Szlovák Nemzeti Felkelés hagyatékával és a Nemzeti Front politikájának szellemével. A burzsoázia visszahúzó erői kezdték kinyújtani kezüket az államosított ipar felé (javasolták, hogy az államosított vállalatokat külföldi töke részvételével alakítsák át részvénytársaságokká), támadták a tervgazdaságot, védekeztek az ellen, hogy a nagybirtokokat elosztják a parasztoknak, kihasználva az akkori rossz termést szabotálták az ellátást, támogatták a lánckereskedelmet és a feketé- zést. Vagyis a burzsoázia osztályérdekeivel összhangban arra törekedett, hogy visszafordítsa a történelem kerekét. Tetteit legkifejezőbben jellemzi jelszava: „Minél rosszabb (a népi demokrácia számára), annál jobb (a reakció számára).“ Abban a politikai küzdelemben, amelynek célja a kormány- program teljesítése, a gazdaság felvirágoztatása volt, az, hogy megoldják a dolgozók életének égető problémáit, a nép széles rétegei vettek részt. Ezt a harcot folytatták a Nemzeti Front talaján, a nemzeti bizottságokban, az államosított vállalatukban, a parasztbizottságokban, a kormánytól kezdve egészen az utolsó faluig. Ebben a harcban a dolgozók hatalmas többsége felismerte a burzsoázia reakciós, nép- és nemzetellenes arcát. A nép egyre jobban támogatta Csehszlovákia Kommunista Pártja építő programját. Támogatták a népi demokratikus köztársasághoz hű állampolgárok is, akik addig bizonyos illúziókat tápláltak a burzsoázia „hazafiságáról“ és „demokratiz- musáróľ*\ Felismerve, hogy hová akarták juttatni őket a demokrata párt és más pártok reakciós politikusai, fokozatosan, de különösen 1947-ben szakítottak ezekkel a pártokkal. Támogatták a nemzeti és demokratikus forradalom kibontakoztatását, a kommunisták programját. A burzsoázia egyrészt rettegett a közeledő választásoktól, másrészt a nemzetközi imperialista erőktől ösztönözve kormányválságot idézett elő azzal a céllal, hogy ellenforradalmi fordulatot hajtson végre. Ebben a döntő összecsapásban a munkásosztály a parasztsággal és a többi dolgozóval szövetkezve felzárkózott Csehszlovákia Kommunista Pártja köré, és a politikai hatalom kérdését a saját javára, a szocializmus javára oldotta meg. A kormányválságot Csehszlovákiában az alkotmányos eívek és a parlamentarizmus elvének tiszteletben tartásával oldották meg. Amikor tehát a Február előtti burzsoá politikusok az imperialista központokkal együtt évek óta és ma is valami ősz- szeesküvést emlegetnek Csehszlovákiában, azt mondhatjuk: Igen, urak, ez a saját összeesküvésük volt Csehszlovákia érdekei ellen. Ez a maguk sötét összeesküvése volt azért, hogy meghiúsítsák az akkori társadalom alapvető ellentéteinek demokratikus megoldását. Ez a törekvésük a csehszlovák munkásosztály és a dolgozók egységén, öntudatán és felzárkózottságán hiúsult meg. Emellett a dolgok lényege nemcsak abban rejlik, hogy a burzsoá politikusok — ahogyan azt külföldi barátaik fejükre olvassák — nem álltak volna taktikailag a kor magaslatán. A burzsoázia mint politikai erő nemzeti történelmünkben már régóta visszahúzó tényező nemzeti és állami értelemben is, és csődjét bizonyította München, s végleg bizonyította a fejlődés 1948 februárjáig és azt követően. Munkásosztályunk a többi dolgozóval szövetkezve azért arathatott dicső győzelmet, mert a harcokban tapasztalt, megacélo- zódott Csehszlovákia Kommunista Pártja vezette, az a párt, amely Gottwald vezetésével alkotó módon alkalmazta és használta ki Lenin eszméit, melyek szerint a nemzeti demokratikus forradalom szocialista forradalommá alakul át, és el tudta kerülni a szektarianizmust, a revizionizmust és az opportunizmust. Forradalmunk gyakorlata és győzelme igazolta a leninizmus életképességét és helyességét a munkásosztály szociális forradalmának elméletében és gyakorlatában. Népünk Februárban azért győzött, mert a népi demokratikus Csehszlovákia a Szovjetunióhoz fűződő barátságra és szövetségre támaszkodhatott. Éppen ez a szövetségünk tette lehetővé, hogy a dolgozók ez esetben szabadon, imperialista beavatkozás nélkül dönthettek saját sorsukról és léphettek a szocializmus útjára. Negyed évszázad elteltével elmondhatjuk, hogy pártunk és népünk méltón teljesítette a Győzelmes Február hagyatékát. A CSKP IX. kongresszusának irányvonala, amely meghagyta, hogy hazánkban felépítsük a szocializmust, megvalósult. Csehszlovákiában felszámoltuk az embernek ember által történő kizsákmányolását, kiépítettük a szocializmust, azt a társadalmi rendszert, amelyben a termelőeszközök a dolgozók tulajdonába mentek át, és a nép munkája a legfőbb társadalmi tényező, s az ember anyagi és szellemi szükségleteinek kielégítése a párt és az állam alap- vető feladata. Az elmúlt 25 év alatt megoldottuk a dolgozók sarkalatos szociális és nemzeti problémáit. Felszámoltuk a munkanélküliséget, biztosítottuk a nép szociális biztonságát, megteremtettük minden állampolgár számára a művelődés és a kulturális fejlődés, az egészségügyi gondoskodás és az öregségi biztosítás lehetőségét. A lenini tanok szellemében kialakítottuk a feltételeket a csehek és a szlovákok és a köztársaságban élő nemzetiségek új, egyenjogú testvéri kapcsolatai számára. Szlovákia iparosításával leküzdöttük az országrész lemaradását, és kialakítottuk a lehetőségeket, hogy gyors ütemben a cseh országrészekkel azonos színvonalra kerüljön. A szocialista rendszer lehetőséget adott a dolgozóknak, hogy aktívan és reálisan részt vehessenek az állam irányításában, saját ügyeik intézésében, a különféle funkciók teljesítésében az állami, a gazdasági és a társadalmi szervezetekben a legalacsonyabbaktól egészen a megmagasabbakig. A dolgozók valóban saját hazájuk uraivá és gazdáivá váltak. A szocializmusnak köszönhető, hogy Csehszlovákia megszabadult a saját nemzeti és állami létét örök idők óta fenyegető bizonytalanságtól. A Szovjetunióhoz fűződő szövetséggel örök időkre megoldottuk a csehek és a szlovákok köztársaságának ezt a sorsdöntő problémáját. A szocializmus meggyőzően bizonyította és bizonyítja előnyeit az ország termelőerőinek fejlődésében. Az ipari termelés 1937-hez viszonyítva több mint nyolcszorosán nőtt. Csehszlovákia ma nemzetközileg elismert, fejlett ipari állam. Mí j » háború előtti tőkés Csehszlov íki »ban a termelés egy lakosra számított terjedelme az átlagos világszínvonalnál 2,4-szer volt magasabb, ma a szocialista Csel' -zluvákia egy lakosra számított nari termelése a világszintnek több mint négyszerese, anrntk ellenére, hogy az elmúlt negyed évszázad- ban általában gyorsan fejlődött az ipari termelés. A mezőgazdaságban végbement szocialista változások megteremtették a feltételeket a mezőgazdasági termelés intenzitásának és termelékenységének tartós növekedésére. A nemzeti jövedelem négyszeres növekedése lehetővé tette az életszínvonal lényeges emelkedését. Dolgozóink még soha nem rendelkeztek olyan élet- és szociális biztonsággal és olyan életszínvonallal, mint ma. Mindez a munkásosztály, a parasztság és a hazafias értelmiség áldozatkész munkájának az eredménye. A CSKP nagy politikai ós szervező tevékenységének a műve. Bizonyítja a leninizmus életképességét, a szovjet példa történelmi jelentőségét, a szocialista társadalom építése alapvető törvényszerűségeinek általános érvényét, amit pártunk is megvalósított. Népünk ellenségeink és rágalmazóink ellenére, mindazok ellenére, akik itthon és a határokon túl ezt az alkotást ciniku(CSTK) — A februári győzelem 25. évfordulója alkalmából Vasil fíiľak, a CSKP KB Elnökségének tagja, a Központi Bizottság titkára tegnap a prágai várban a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága négy vezető dolgozójának átadta a Februári Győzelem Érdemrendet. A kitüntetéseket Andrej Mi~ hajlovics Alekszandrov, Anatoli/ Ivanovics Blatov, Georgij Hosz- rojevic Szahnazarov és Szergej (ČSTK) — A szovjet hadsereg és haditengerészet megalakulásának 55. évfordulója alkalmából tegnap Prágában, a vörös hadsereg olšanyi temetőjében ünnepélyes keretek között megkoszorúzták az elesett szovjet hősök emlékművét. A koszorúzáson részt vettek: K. G. Ko- zanov vezérezredes, a Varsói Szerződés egyesült fegyveres erői főparancsnokságának csehszlovákiai képviselője, I. 1. Tyenyiscsev vezérezredes, a Szovjetunió Hőse, a szovjet fegyveres erők Csehszlovákiá- kiában állomásozó középső hadseregcsoportjának parancsnoka, Martin Dzúr hadsereg tábornok, a CSSZSZK nemzetvédelmi minisztere és dr. Zdenék Zuska Prága főpolgármestere. A szertartáson részt vettek a csehszlovák néphadsereg más képviselői, szovjet katonai tényezők, a népi milícia főparancsnokságának tagjai, válásán lebecsülték, és arcátlanul rágalmazták, büszke volt és büszke maradt munkájának eredményeire, Februárra és a szocializmusra. Február hagyatéka, a megalkotott mű számunkra mindenkor a nemzeti és az osztálybüszkeség forrása volt és marad. Ebből merítünk erőt és tanulságot a párt XIV. kongresszusa programjának megvalósításához, anii a fejlett szocialista társadalom építésével tovább fejleszti ezt a forradalmi hagyatékot. A dolgozók februári győzelme, a szocialista építés évei, és különösen a drágán megfizetett válságos évek ismét arra emlékeztetnek minket, milyen döntő jelentőségű a marxista—leninista párt, valamint a párt eszmei és akcióegysége. Bizonyítja, hogy ilyen párt nélkül a nép nem győzhette volna le a burzsoáziát, nem fejleszthette és szilárdíthatta volna a szocializmust, nem védhette volna meg vívmányait. Ezért megszilárdítjuk a párt eszmei és akcióegységét, valamennyi pártszervezet és párttag aktivitását. A forradalmi erővel és elszántsággal bíró párt a XIV. kongresszuson kitűzött célok megvalósításának fő szavatossága. A februári győzelem, a szocializmus építésében elért eredmények és az elkövetett hibák arra tanítanak, hogy a mű csak akkor sikerülhet, ha a párt helyesen vezeti a széles néptömegeket, tanítja a tömegeket, de tapasztalataikból is merít, ha a párt ás a dolgozók között kölcsönös a bizalom. Azok a feladatok, amelyeket ma a népgazdasági szférában oldunk meg, a hatékony fejlődésért folytatott küzdelem, az a lehetőség és szükségszerűség, hogy egybeNyikolajevics Antonov vette át. Az ünnepélyes aktuson részt vett František Ondrich és Old- rich Švestka, a CSKP KB titkárai, Miroslav Moc, a CSKP KB titkárságának tagja és Pavel Auersperg, a CSKP KB nemzetközi osztályának vezetője. Jelen voltak a Szovjetunió csehszlovákiai nagykövetségének tagjai Sztyepan Vaszlljemes Cservonyenko nagykövet vezetésével. mint a politikai és a társadalmi élet képviselői is. KÖZÉLET — A CSEHSZLOVÁK NÉP februári győzelme 25. évfordulójának alkalmából E. Gierek, a LEMP KB első titkára, H. (ablonski, az LNK Államtanácsának elnöke és P. Ja- roszewicz, az LNK Minisztertanácsának elnöke táviratban fejezte ki jókívánságait G. Husáknak, a CSKP KB főtitkárának, L. Svoboda köztársasági elnöknek és L. Štrougal szövetségi miniszterelnöknek. — A NÉMET DEMOKRATIKUS KÖZTÁRSASÁG Nemzeti Frontja Nemzeti Tanácsa táviratilag üdvözölte Csehszlovákia Nemzeti Frontja Központi Bizottságát a Győzelmes Február 25. évfordulója alkalmából. — A FEBRUÁRI GYŐZELEM 25. évfordulója alkalmából Vladimír Trvala, az SZLKP KB osztályvezetője a bratislavai Állami Szanatórium orvosainak és más dolgozóinak eddigi önfeláldozó politikai és közéleti tevékenységéért emlékérmeket nyújtott át. kapcsoljuk a szocializmus nagy előnyeit a tudományos és mű« szaki forradalom vívmányaival, a szocialista demokrácia, a kultúra és a művelődés fejlesztése megköveteli, hogy megszilárdítsuk és elmélyítsük a párt élő kapcsolatát a munkásosztállyal és a dolgozók széles tömegeivel. Megköveteli, hogy meggyőzzük az embereket igazunkról, megnyerjük őket a közös programnak szóval, de a munkában mutatott személyes példával is. Ez minden kommunista forradalmi küldetése. És végül a dicsőséges februári győzelem csakúgy, mint 1945 feledhetetlen májusa és népeink egész újkori története arra emlékeztet bennünket, hogy milyen sorsdöntő jelentőségű a Szovjetunióhoz és a szovjet néphez fűződő szövetségünk és barátsá- gunk. A Szovjetunió szabadította fel népünket a fasiszta iga alól, védelmezett bennünket 1948 februárjában az imperialista beavatkozás ellen. 1968-ban a Szovjetunió internacionalista segítsége tette lehetővé, hogy országunkban elkerüljük a polgárháborút, a vérontást, hogy az ellenforradalom ellen meg* védjük dolgozóink szocialista vívmányait. Ezek a sorsdöntő tapasztalatok, közös céljaink, köztársaságunk létérdeke és szükségletei arra köteleznek bennünket, hogy védjük és szilárdítsuk internacionalista kapcsolatainkat, s határozottan haladjunk országaink és népeink közeledésének útján. A dicső február hagyatékához hűen, a XIV. kongresszus programját megvalósítva haladunk továbbra is a bevált lenini úton előre, a szocializmus új győzelmei felé hazánkban és a világon. A CSKP KB küldöttsége visszatért Moszkvából (CSTK) — Február 22-én visszatért Prágába a CSKP KB küldöttsége, amely František Ondrichnak, a CSKP KB titkár, sága tagjának, a KB titkárának vezetésével Moszkvában részt vett az európai országok 27 kommunista és munkáspártja képviselőinek találkozóján, ahol az ifjúság körében végzendő munka kérdéseiről tárgyaltak. A küldöttséget Prágában Ján Fojtik, a CSKP KB titkára, Jindrich Polednik, a SZISZ KB alelnöke, valamint a CSKP KB és a SZISZ más dolgozói fogadták. Jelen volt Gennagyij Nyiki- tyics Fominov, a Szovjetunió prágai nagykövetségének tanácsosa. Az SZLKP Központi Ellenőrző és Revíziós Bizottságának ülése (ČSTK) — Ülést tartott tegnap Bratislavában az SZLKP Központi Ellenőrző és Revíziós Bizottsága. A tanácskozást elnöke, Viliam Šalgovič nyitotta meg és vezette. Bevezető beszédében megemlítette és értékelte a csehszlovák dolgozó népnek a burzsoázia felett aratott győzelme jelentőségét és az eredményeket, amelyeket a szocialista építés 25 esztendeje alatt értünk el. Egyszersmind megemelékezett a szovjet hadsereg megalakulásának és fennállásának 55. évfordulójáról. Az ülés további részében a KERB megtárgyalta a CSKP XIV. és az SZLKP legutóbbi kongresszusa óta eltelt időszakban kifejtett tevékenységéről szóló jelentést és megállapította, hogy ez összhangban van a kongresszusi határozatokkal és azokkal a feladatokkal, amelyeket a bizottság az SZLKP kongresszusán tűzött maga elé. A bizottság a továbbiakban megtárgyalta a tagsági igazolványok elvesztésének okait és a tagsági bélyegek kezelését vizsgáló ellenőrzés eredményeit. Az SZLKP Központi Ellenőrző és Revíziós Bizottságának alel- nökévé megválasztotta Štefan Blaikot. Megkoszorúzták a szovjet hősök emlékművét Szívélyes találkozó (ČSTK) — Leonyid Iljics Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára tegnap a prágai várban találkozott a CSKP KB Elnökségének tagjaival és póttagjaival — Vasil Bifakkal, Peter Colotkával, Karéi Hoffmann-nal, Gustáv Husákkal, Alois Indrával, Antonín Kapekkal, Josef Kempnývel, Josef Koreákkal, Jozef Lenárttal, Ludvik Svobodával, Ľubomír Štrougallal, Miloslav Hruškovič-csal és Václav Hülával, továbbá Miloš Jakešsal, a CSKP Központi Ellenőrző és Revíziós Bizottsága elnökével, Jan Fojtíkkal, František Ondrichhal, Oldrich Svestkával és Miroslav Moccal, a CSKP KB titkáraival, a CSKP KB titkársága tagjaival, valamint Pavel Auersperggel, a CSKP KB nemzetközi osztályának vezetőjével. A tanácskozás légköre rendkívül szívélyes és elvtársi volt, és minden kérdésben ismét bizonyította a teljes egységet. Szovjet pártfimkcionáriusok csehszlovák kitüntetése Kibontakoztatjuk a februári győzelem forradalmi hagptilát
