Új Szó, 1973. február (26. évfolyam, 27-50. szám)
1973-02-22 / 45. szám, csütörtök
SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PARTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA Világ proletárjai, egyesüljetek! 1973. február 22. CSÜTÖRTÖK BRATISLAVA XXVI. ÉVFOLYAM 45. szám Ára 50 fillér Véget ért a CSKP Központi Bizottságának ülése Csehszlovákia Kommunista Pártjának Központi Bizottsága szerdán Prágában vitával folytatta plenáris ülését. A felszólalók foglalkoztak a CSKP KB Elnökségének beszámolójával, amely ismer (ette a CSKP XIV. kongresszusa határozatainak teljesítését. A tanácskozást Josef Kempný, a CSKP KB Elnökségének tagja nyitotta meg és vezette. josef Hlavička elvtárs rámutatott, milyen jelentős szerepe van a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalomnak a szocialista forradalom fejlesztéséhen. Hangsúlyozta, hogy a szakszervezetek egyik leg fontosabb feladata a dolgozók szocialista öntudatának kialakítása. Martin Ozúr elvtárs felszólalásában rámutatott, milyen jelentős mértékben befolyásolta a februári győzelem, hogy szocialista hadseregünket mielőbb a lenini elveken építsük fel. Hangsúlyozta, hogy tovább mélyül a CSKP vezető szerepe a hadsereg életének minden területén, és a csehszlovák néphadsereg a Varsói Szerződés fegyveres erőinek szilárd része. František Samec elvtárs foglalkozott a dél csehországi kerület gazdaságfejlesztési proble matikájának megoldásával, a párt vezető szere pének kérdésével és a tagsági alap minőségi ja vitásával. Eugen Turzo elvtárs beszámolt a pártmunka tapasztalatairól a nyugat-szlovákiai kerületben. Különösen hangsúlyozta, mennyire fontos és nélkülözhetetlen az ideológiai küzdelem, és rámutatott, milyen szükség van a párt befolyására a dolgozók szocialista öntudatának kialakításában. Cenék Libái elvtárs foglalkozott a mezőgazdaság fejlesztésével és az ötödik ötéves terv irányelveinek teljesítésével a kelet-csehországi kerületben. Rámutatott, hogy a kerület mezőgazdasági termelése 1972-ben 6 százalékkal nőtt, és így kialakultak az idei feladatok teljesítéséhez szükséges feltételek. Ján Pirii elvtárs ismertette, milyen eredménye két értek el a kelet-szlovákiai kerületben a szó cializmus építéséőek 25 éve alatt* A kerület ipari termelése 1948-hoz viszonyítva 12,5-szeresen nőtt. Nagymértékben fejlődött az ipar. az építőipar, az iskolaügy. az egészségügy és számos további terület. Emil Langer elvtárs pozitívan értékelte az ötödik ötéves tervidőszak első két évének az észak-innrvaországi kerületben elért eredményeit. .Rámutatott, hogy fellendült az Ostraváról elindult „Szárnyald túl öninagad“ mozgalom, s az elért eredmények valamennyi állampolgár előtt jelentősen megszilárdították a párt tekintélyét. Alois Indra elvtárs felszólalásában rámutatott, hogy a szocialista demokrácia alapvető pille: reinek egyikét a nemzeti bizottságok képezik. Különösen kiemelte azokat a kedvezőbb feltételeket, amelyeket a CSKP XIV. kongresszusa teremtett met; a nemzeti bizottságok és a törvényhozó testületek munkája számára. A nemzeti bizottságok valóban a néphataluni iskolájává váltak. Václav Šleinr elvtárs a helyi gazdálkodás kérdésévé! foglalkozott, mindenekelőtt a szol{Folytatás a 2. oldalon) KITÜNTETÉSEK A FEBRUÁRI GYŐZELEM 25. ÉVFORDULÓJA ALKALMÁBÓL A Szövetségi Gyűlés Elnöksége Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának javaslatára a februári győzelem 25. évfordulója alkalmából LUDVlK SVOBODA hadseregtábor- nokot, köztársasági elnököt a Győzelmes Február Érdemrenddel tüntette ki. Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága javaslatára a Csehszlovák Szocialista Köztársaság elnöke a Győzelmes Február Érdemrendet adományozta a CSKP Elnöksége tagjainak és póttagjainak, a KERB elnökének, a CSKP KB titkárainak és titkársága tagjainak. A köztársasági elnök a Győzelmes Február Érdemrenddel tüntette ki az alább felsorolt kollektívákat és magánszemélyeket: A CSKP KB TAGJAI: Ladislav Abrahám, Jaromír Brnvjak, Václav David, Evžen Erban, Gusta Fučíková, Václav Hájek, Jan Havelka, Jaroslav Hejna, Josef Hlavička, Ján Janik, Václav Klail, Jaroslav Kožešník, František Krajčír, Bohuslav Lastovička, Lőrmcz Gyula, Miroslav Maniula, Karel Neubert, Jan Nemec, Vilém Nový, , Ján Pirč, Vladimír Pirnšík, Václav Rohlen, Jan Šiinek, Gejza Šlapka, Ladislav Štoll, František Tesaŕ, Eugen Turzo, František Zupka. A CSKP KB PÓTTAGJAI: Antonín Prepsl, Tomáš Trávníčak, Jan Zubíček A CSKP KÖZPONTI ELLENŐRZŐ ÉS REVÍZIÓS BIZOTTSÁGÁNAK TAGJAI: Miroslav Čapka, Jozef Hojč, František Hons, Štépán Horník, František Jeŕábek, Rudolf Kadlec, Karel Kodovský, Josef Macháček, Eduard Manďák, Milan Rázus, Viliam Šalgovič, Václav Uhlíŕ, Miloslav Vecker AZ SZLKP KB TAGJAINAK; Herbert Ďurkovič. Fábry István. Ondrej Klokoč, Ondrej Kuliš, Elena Litvajnvá, Ladislav Novomeský, a Rudé právonak, Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága központi lapja. PRÁGA FŐVÁROS: a prágai városi pártszervezet, a prágai ČKD vállalat dolgozói, a ČKD Dukla vállalat dolgozói, a Prága 4. kerületi, inichlei Klement Gottwald gázmű dolgozói, Antonín Cerný, Jan Dvoŕák, Jan Hlina, Josef Kolský, Marie Jarošová, Stanislav Neuman, Antonia Rožníčková, Anna Svárovská, Karel Valenta, Vítézslav Vejražka, František Veselý. KÖZÉP CSEHORSZÁGI KERÜLET: a kladnói egyesült acélmű dolgozói, Jirí Burian, Karéi Pnmajzl, Jozef Kupecký, Adolf Holý, Václav Mandovec, Marie Müllerová. DÉL-CSEHORSZÁGI KERÜLET: a Dél-csehországi Papírgyárak vetrníi Rudé právo üzemének dnlgnzói, a Malom- és Tésztaipari Vállalat 2. számú brezii üzemének dolgozói, Bedrich Drajer, Jan Hrneček, Karel Chybšman, Jaroslav Kalkus. Jaroslav Kubát. NYUGAT-CSEHORSZÁGI KERÜLET: a plzeüi V. I. Lenin Művek dolgozói, a Královské Poriéi i (sokolovi járás) Marie Majerová bánya dolgozói, Jaromír Gottlieb, Eliška Koutská, Jan Švík, Josef Vostŕadovský, ÉSZAK CSEHORSZÁGI KERÜLET: az Észak-csehországi Barnaszénbányák dolgozói, az Üstí nad Labem-i Északcsehországi Olajipari Vállalat dolgozói, az Észak-csehországi Papírgyár Česká Kamenice-i (dé- číni járás) Február 25 üzemének dolgozói, František Auersperg, Ladislav Brada, Jaroslav Hajn, Oldŕich Jaroméŕský, Josef Siknla, Emanuel Šmíd, Miloslav Švandrlík, KELET CSEHORSZÁGI KERÜLET: a Kelet-csehországi Vegyigyárak semtíni Synthesia üzemének dolgozói kollektívája. (Folytatás a 2. oldalon) Szívélyesen üdvözöljük hazánkban leonyid lljics Brezsnyev elvtársat Leonyid lljics Brezsnyev, a Szov jetun ió Kommunista Pártja Központi Bizottságának íőtit kára 1906. december 9-én az ukrajnai Kamenszkijban (a inai Dnyeprod- zerzsinszkben) született. Apja munkás volt az ottani kohó üzemben. 15 éves korában kezdett dolgozni és 1923- ban belépett a Komszomolba. Munkája mellett Kurszkban mező- gazdasági iskolában tanult, majd a kurszki területen és az Uralon talajjavító munkálatokat végzett. 1931-ben felvették a Szovjetunió Kommunista Pártjába. Négy évvel később Dnyeprod- zerzsinszkben elvégezte a vaskohászati Intézetet és mérnökként kezdett dolgozni a kohászati üzemben. 1939-ben a dnyepropetrovszki területi páti- bizottság titkárává választót ták. A Nagv Honvédő Háború ide jón Brezsnyev elvtárs különbö ző politikai funkciókat töltött be a hadseregben. A déli front politikai főcsoportfőnökének helyettese, a 18. hadsereg politikai osztályának parancsnoka, a 4. ukrán front politikai főcsoportfőnöke volt. A Kaukázusban, a Fekete-tenger vidékén, a Krímen és Uk rajnában részt vett a hadműveletekben, majd a Csehszlovák kia, Lengyelország és Magyar- ország felszabadításáért folytatott harcokban. Vezérőrnagyi rangot ért el. 1945—1946-ban a kárpáti katonai körzet politikai főcsoportfőnöke volt. 1946 augusztusától a zapo- rozsjei, 1947 novemberétől a dnyepropetrovszki területi pártbizottság első titkáraként dolgozott. 1950-ben a Moldovai Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkárává választották. 1952 ben az SZKP XIX. kongresszusa a központi bizottság titkárává választotta Leonyid Brezsnyevet, és az SZKP KB októberi plénuma ugyanebben az évben az SZKP KB titkárává és az elnökség póttagjává választotta. 1953 márciusától újból politikai munkát fejtett ki a hadseregben, 1954 februárjáig altábornagyi rangban a szovjet hadsereg és haditengerészet politikai főcsoportfőnökének helyettese volt. . 1954 februárjában Brezsnyevet Kazahsztán Kommunista Pártja Központi Bizottsága másodtitkárává, később első titkárává választották. Az SZKP XX. kongresszusa után 1956-ban újból a párt Központi Bizottsága Elnökségének póttagjává és titkárává választották. 1957 júniusától tagja az SZKP KB Elnökségének (ma a Politikai Bizottságnak). Brezsnyev 1960-tól 1964-ig a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke, 1963-tól pedig egyúttal az SZKP KB titkára volt. Az SZKP KB 1964 októberi plenáris ülésén Leonyid lljics Brezsnyevet az SZKP KB első titkárává választották. Az SZKP XX11II. kongresszusa után 1966- ban az SZKP KB plénuma Brezsnyevet az SZKP KB főtitkárává választotta és az SZKP KB plénuma 1971-ben a XXIV. kongresszus után újból ebbe a magas funkcióba választotta. Brezsnyev elvtársnak a Szocialista Munka Hőse és a Szovjetunió Hőse címet adományozták. Négy ízben kapott Leuin- rendet, kétszer a Vörös Zászló Munkaérdemrendet. A Csehszlovák Szocialista Köztársaság Hőse tiszteletbeli cím tulajdo nosa. Brezsnyev elvtárs már többször volt a csehszlovák nép vendége. Legutóbb tavaly januárban látogatott Csehszlovákiába, amikor részt vett a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Bizottságának ülésén. KITÜNTETÉSEK ÁTADÁSA (ČSTK) — Tegnap a prágai vár Trón-termében Gustáv Husák és Ludvík Svoboda elvtársak ünnepélyes keretek között adták át a februári győzelem 25. évfordulója alkalmából az érmeket és a kitüntetéseket a CSKP KB tagjainak és póttagjainak, a CSKP Központi Ellenőrző és Revíziós Bizottsága tagjainak és a CSKP KB osztályvezetőinek. A CSKP KB Elnökségének javaslatára a köztársasági elnök a sokévi és áldozatkész tevékenységért néhány magánszemélynek is állami kitüntetést adományozott. A kitüntetettek a CSKP KB Elnökségének tag jai és póttagjai, a CSKP KB titkárságának tagjai és a CSKP KERB elnökségének jelenlétében vették át „Az építésben szerzett érdemekért“, a „Kiváló munkáért“ és a „Népi milícia szolgálatában“ első fokozata kitüntetéseket. Ezt követően Gustáv Husák és Ludvík Svoboda elvtársak átadták a CSKP KB tagjainak és póttagjainak, valamint a CSKP Központi Ellenőrző és Revíziós Bizottsága tagjainak a „Februári győzelem 25. évfordulója “emlékérmeket. (Folytatás a 2. oldalon)