Új Szó, 1973. február (26. évfolyam, 27-50. szám)

1973-02-19 / 42. szám, hétfő

Nikolaj Kopernik születésének 500. évfordulói«!

A

lexikoni adatok azt árulják el Kopernikuszról (Nikolaj Kopernik volt az eredeti neve), hogy a világhírű legyei csillagász, a mai világképünk alapjául szolgáló heliocentrikus rendszer megalkotója, 1473. február 19-én született és 1543. május 25-én halt meg. Apja rézkereskedő volt. A híres krakkói egyetemen tanult. 1497-tíÜ 1506-ig Itáliában élt; 1Bolognában jogi, Padovában orvosi tanulmányokat folytatott; a doktori címet Ferrarában szerezte meg.

Lengyelországba való visszatérése után egy ideig nagybátyja háziorvosa, majd kanonok volt. 1512-től küzdve főleg csillagászattal foglalkozott. Bolognában barátja, Domenico Maria di Novara csillagászati előadásai és a szabadabban gondolkodó humanistákkal folytatott beszélgetések hatására megérlelődött benne a ptolemaioszl geocentrikus világkép revíziójának szükségessége, és 1507-re nagy vonalakban már kidolgozta az új, heliocentrikus világképet.

Felfogását először az 1512-ből származó Common- tariolusban fejtette ki vázlatosan. Népszerű formában Rheticus, a wittenbergi egyetem matematikaprofesz- szora ismertette Narratio Príma c. munkájában 11540 körül), és az ő hatására írta meg Kopernikusz fő művét, a De Revolutionibus Orbium Caelestium (Az égi pályák körforgásairól) c. könyvet. Ez a mű, mely az egyház tanításával ellentétes világkép kifejtését tartalmazza, csak a nagy csillagász halála napján jelent meg nyomtatásban.

Engels Kopernikusz elméletét forradalmi tettnek nevezte, „amellyel a természetkutatás kinyilvánította függetlenségét..., innen számítódik a természetkutatás felszabadulása a teológia hatalma alól..

Művét eleinte csak ártalmatlan hipotézisnek tekintették, s ezért néhány évtizedig sikerült az inkvizíció figyelmét elkerülnie. Kopernikusz tanítását később J. Kepler, C. Galilei és I. Newton fejlesztette tovább.

Négy város fia

Ebben az évben érik el tetőpontjukat a Kopernikusz születése 500. évfordulója alkalmával rendezett ünnepségek. Már ez ideig is számos kiadvány jelent meg a nagy tudós életéről és munkásságáról, nemzetközi értekezleteket és szimpozionokat rendeztek életműve kiértékelésére, kiállításokat nyitottak meg, amelyek megközelítik a heliocentrikus világkép megalkotójának és az utókor tudományára gyakorolt hatását, szobrokat emeltek tiszteletére.

A „Kopernikusz-év“ felett az UNESCO, a Béke Világtanácsa és számos nemzetközi tudományos szervezet vállalt védnökséget. A legkiemelkedőbb ünnepségek azonban hazájában, Lengyelország i vannak folyamatban. 'Az előkészületi munkák mar az elmúlt évben megkezdődtek és a különféle akciók ezekben a napokban csúcsosodnak ki. Természetesen nem csupán az ország fővárosában, Varsóban, hanem további városokban is, amelyek magukénak vallják Kopernikuszt. A lengyel hon nagy fiára való „igényük“ nem elhanyagolható, hiszen életútja során sok helyütt megfordult és tevékenykedett.

Kopernikusz 1473-ban Torunban született. Ifjúkoráról kevés pontos feljegyzés maradt fenn. Annyi bizonyos, hogy szülővárosának egykori Szí. Anna utcáján 17. számú házában lakott, amely máig is áll. Ott alapos műveltséget kapott, majd később Chelm ben vagy Wloclavkban végezte tanulmányait — ezt a kérdést még nem tisztázták a történészek. Már mint ifjú hajlamot mutatott a matematika, a csillagászat és természettudományok iránt.

A fiatal Kopernikuszra nagy befolyással volt nagybátyja, Lukás Watzenrode, aki magára vállalta a tanításáról való gondoskodást. Kérésére bátyjával együtt 1491 őszén a krakkói egyetemre ment folytatni tanulmányait. Ezt bizonyítja az egyetemi nyilvántartásban fennmaradt bejegyzés, miszerint itt tanult „Nicolaus de Thuronia". Ezen az egyetemen már érvényesült a humanizmus befolyása, szervezete azonban még középkori jellegű volt. Kopernikusz a művészeti kar előadásait hallgatta, megismerkedett azonban a középkori csillagászat eredményeivel és a haladó tudósok müveivel is. Már itt megfogamzott benne az első bizalmatlanság Ptolemaiosz világképével szemben. Kopernikusz 1494 őszén elhagyta Krakkói, anélkül, hogy befejezte volna tanulmányait.

Olaszországi tanulmányai után (1496—1506) hazája ban mint orvos és mint nagybátyjának Watzenrode püspöknek titkára működött. Politikai tapasztalatokra tett szert, megismerte a diplomáciai tevékenységet,

A HELIOCENTRIKUS

VliÁGKÍP

IVIE 0 i\i I» K! ö Ť ^ J

A krakkói Jagelló Egyetem „Collegium Mains“ ának udvari része. Itt végezte Kopernikusz tanulmányait az 1491—1494. éveikben.

de tudományosan is dolgozik. Ekkor dolgozta ki a heliocentrikus rendszer első vázlatát.

Nagybátyja halála után (1512. március 29) From borkban telepedett le és kisebb szünetekkel itt élt élete végéig. Három alapelvhez igazodott: lelkiismeretesen teljesíteni kanonok) kötelességeit, nem utasítani vissza sohasem az orvosi segítséget a sze gényeknek és a betegeknek és a fennmaradó időt a tudományos munkának szentelni. Nem csoda tehát, hogy Frombork is magáénak vallja Kopernikuszt. Az ottani, az 1329—1388. évekből származó katedrális- ban van eltemetve. 1948-ban Kopernikusz Múzeumot nyitottak meg a városban.

Kopernikusz életében komoly változást hozott az 1518. év, amikor a káptalan adminisztrátora lett. Ebben a funkcióban az 1516—1521. években Olsztynban tevékenykedett s itt ő irányította a keresztesek elleni védelmet. A kastélyban fennmarad! az általa készített napóra, amelyet a De revolutionibus c. müve megírásához szükséges adatok összegyűjtésére és igazolására használt. Természetesen ez, a Mazuri-ta- vak környékén fekvő város, amelyet 1334 körül alapítottak, is büszke arra, hogy Kopernikusz benne élt

Kopernikusz - o forradalmár

Idézzük emlékezetünkbe még egyszer Eugels szavait, aki Kopernikusz elméletét forradalmi tettnek nevezte, „amellyel a természetkutatás kinyilvánította függetlenségét“. Valóban „innen számítódik a természetkutatás felszabadulása a teológia hatalma alól".

Tudjuk, hogy a csillagászat — a gyakorlati szűk ségletek kielégítésére — már az ókori Egyiptomban keletkezett, ahol előre kellett jelezni a Nílus áradásának időszakát. Az első csillagászok papok voltak, akiktől ezt az örökséget átvették az ókori görögök. Ezek már az i. e. VI. és V. században a természetfeletti erőktől függetlennek tartották a természetet, amely saját törvényei szerint igazodik. Hét évszáza dón át Anaximandrosztói Pithagorászon át Ptolema ioszig keresték a „világegyetem közös eszméjét“.

Ezek a természetkutatók két fontos megállapítás hoz jutottak: a Föld gömbölyű és saját tengelye kö rül forog. A későbbi időszakban azonban, főleg Platón és Arisztotelész érdeméből csak az első eszme ma radt fenn. Ez sem akadályozhatta meg azonban, hogy a gondolkodás ne az igazság irányában haladjon. A Szamoszi Arisztarhosz, amint Engels írja, „már 270 évvel időszámításunk előtt a kopernikuszi elméletet hirdette a Földről és a Napról. „Az alexandriai Ptolemaiosz zseniális agyafúrtságának érdeméből azonban a geocentrikus elméletek kerültek fölénybe. Ezek szerint a világegyetem központja a Föld. Ptoh maiosz világképe évszázadokat túlélt. Az európai matematikusok és csillagászok semmiféle fáradozást sem fejtettek ki, hogy megszabaduljanak tőle. Egy szerűen vakon másolták és követték. Az okot abban kell keresni, hogy Ptolemaiosz és Arisztotelész egy házi tekintélyek lettek, és bárminemű támadást ellenük bűnös, sőt veszedelmes istenkáromlásnak minősítették.

Említettük, hogy Kopernikusz már ifjúkorában áttanulmányozta Ptolemaiosz egész müvét és magyar

Kopernikusz iegregibb emléktáblája a tor uni János szekesegyházban »5ÖU ban leplezték le ex ai XVIII. szazadban restaurálták.

rázóinuk munkáit is, amelyek leleplezték ennek a világszemléletnek a gyengéit. Kopernikusznak is két* uége támadt Ptolemaiosz elmélete iránt, ámde akkoriban kétségbe vonni Ptolemaiosz tanítását a tudományos világtól és az egyháztól való elválást jelentettel

Itáliai tanulmányai ós hazatérése utáni kutatásai eredményeképpen Kopernikusz rádöbbent arra, hogy kritikailag vizsgálva Ptolemaiosz elméletét, gyakorlatilag nem tartható fenn a világegyetemről e vonatkozó csaknem kétezer éves elképzelés. A harminchárom éves tudós, s egyúttal forradalmár, hét axiómájában mérhetetlen merészséggel pozdorjává zúzta a régi csillagászati örökséget. Kijelentette: Nem a Nup, hanem a Föld keringI Az új heliocentrikus rendszert ábrázoló vázlata olyan nagyfokú valószínőségr geJ rendelkező hipotézist képviselt, amellyel 30Ö évvel megelőzte a maga korát. Az, ami Arisztarhosz- nál homályos tézis volt, Kopernikusznál harmonikus és következetesen átgondolt rendszer lett.

Nyilvánvaló volt, milyen reakcióval találkozik az új elmélet a tudományos és az egyházi körökben, ezért nagyon megfontoltan kellett a forradalmi gondolatokat hirdető Kopernikusznak viselkednie. A katolikus egyház ugyan kezdetben elnézően viselkedett vele szemben, a protestánsok táborában azonban gyűlölködő türelmetlenséggel találkozott. Maga Luther sajátos durvaságával bolondnak nevezte. Melanchton kijelentette, hogy az a tanítás, miszerint a Föld mozog, nem más, mint a fantázia okoskodó játéka. Kor perníkusz tudatára ébredt, hogy még nem érkezett e? az idő a teljes traktátus közzétételére.

Már az élete vége felé közeledett, amikor a wittenbergi fouchim Rhaeticus meggyőzte, hogy készítse elő kinyomtatásra az életművét. Kopernikusz megírta a bevezetést és Rhaeticus magával vitte a kéziratot Nürnbergbe. Itt azonban a Kopernikuszhoz való szimpátiája miatt elveszítette a tanszékét és Lipcsébe kellett költöznie. A kéziratot csillagász-barátjára, Ossianderra bízta, ennek azonban a kéziratban kifejtett gondolatok túl merészeknek tűntek, ezért felkérte Kopernikuszt, hogy dolgozza át a művet. Kopernikusz ezt elutasította és így Ossiander a Pál pápának való ajánlás elé saját, aláírás nélküli bevezetését helyezte el, amely lekicsinyelte, sőt úgyszólván tagadta a heliocentrizmus lényegét. Csak kevés ember ismerte ennek a gyalázatos csalásnak a háttérét.

Köbe vésve és bronzba öntve

Kopernikusz tanításának forradalmisága szembetűnő és grandiózus volt. Engels úgy fejezte ki, hogy Kopernikusz bátortalanul, 36 évi habozás után, csaknem a halálos ágyán vetette oda a kesztyűt az egyházi babonának. Azóta a természettudomány nagymértékben megszabadult a vallási nézetektől, bár az összes részlet tisztázása napjainkig tart és távolról sem ért véget... Meg kellett halnia Brúnónak, Galileinek esküt kellett tennie, hogy lemond a nézeteiről... ámde megjelent Newton, Kepler és a többiek — a heliocentrikus világszemlélet egyes fokozatainak megalkotói, amelyeken az emberi szellem visszatar- tóztathatatlanul halad a magasságokig.

A De revolutionibus szerzőjének halálával megkezdődött a halhatatlansága. Emlékét nem csupán a tudományos és történelmi művek őrzik, hanem számos műalkotás is. Az utolsók közé tartozik az a 8 méteres bronzba öntött Kopernikusz-szobor, amelyet ezekben a napokban lepleznek le a fromborki székesegyház közelében. Bratislavában is kőbe vésett szobrot emelnek a nagy csillagász tiszteletére.

Az első emléktáblát szülővárosában, Torunban kapta Kopernikusz, halála után 37 évvel (1580). Melchior Pirnesius ismert humanista és orvos készítette s később a helyi Szt. Jakab templom egyik kápolnájának falán helyezték el. Egy évvel később hasonló, a Kopernikusz arcképét tartalmazó emléktáblát avattak fel a fromborki székesegyházban is.

Ma számos város büszkélkedik Kopernikusz szobrával. A legnagyobbak Varsóban és Torunban találhatok, de nem hiányzik Krakkóban sem, ahol a híres lengyel csillagász az ottani egyetemen tette meg első lépéseit a világhír felé.

Hozzátehetjük még, hogy a római Szent Officium Kongregáció 1616. március 5-én elítélte Kopernikusz müveit és mint eretnek könyveket a hírhedt „Index“- be sorolta. Tilalmukat csak 1822-ben oldotta fel. A tudományos világ azonban ennek ellenére mindig tiszteletben tartotta és mindmáig a heliocentrikus világkép ludományos alapjának tekinti őket.

DÚSA JÓZSEF