Új Szó, 1973. február (26. évfolyam, 27-50. szám)
1973-02-18 / 7. szám, Vasárnapi Új Szó
1973. II. 18. Gyalog két sivatagon át Tizenegy önként jelentkező két ázsiai sivatagot keresztezett, a Ki- zil-Kumot és a Kara-Kumot — gya'og. Több mint 1600 kilométert gyalogoltak hat hét alatt, és azt állítják, hogy az utat gyorsabban is megtehették volna, csakhogy a tevék nem bírtáki Ezért legközelebb, valószínűleg jövőre, megismétlik az utat, de tevék nélkül. Az egyetlen megoldásra váró probléma, hogyan tudnak elegendő vizet magukkal vinni. A háromhóna- pos előkészület után a kazahsztáni Kizil-Orda határától indult a gyalogosok karavánja, és Ashabadban, szovjet Türkménia fővárosában, fejezte be útját. Ez az út is része volt annak a sokoldalú kísérletsorozatnak, amelyet a Szovjet Tudományos Akadémia kezdeményezésére önként jelentkezők csoportjai hajtanak végre: különböző körülmények között hogyan és mit bír ki az ember. A sarkvidéken egy héttagú csoport huszonegy napig bírta háromnapi élelemmel és kézi- szerszámokkal. Ejtőernyővel ledobott ötfőnyi repülőszemélyzet hetvenkét óra után föladta a sivatagi megpróbáltatásokat. Egy hattagú csoport kerek egy esztendőt töltött egy föld alatti barlangban. És végül, de nem utoljára, a tizenegy gyalogos negyvenkét nap alatt „játszva“ átsétált a két embertelen sivatagon. A kísérletek, melyeknek célja a túléléshez szükséges minimális eszközök biztosítása a bajbajutottak szártiára, és az ehhez legszükségesebb eszközök tisztázása, az esetleg szerencsétlenül járt légiutasok, hajósok, turisták, sportolók és gyalogosok megmentésének ügyét szolgálják. [APN] Lengyelország a neiwetközi távközlési rendszerben A legrégibb hagyományokra kétségtelenül a nemzetközi postaügyi és távközlési együttműködés tekinthet vissza. Lengyelország itt jelentős szerepet tölt be nemcsak a távközlés-technika fejlesztése, hanem a nemzetközi távközlési és postaforgalom szervezeti kérdéseinek megoldása terén is. Az ENSZ védnöksége alatt működő Nemzetközi Táviró- és Teiefonügvi Tanácsadó Bizottság szakmai albizottságaiban számos lengyel tudós és szakember tevékenykedik. Kulcsjelentőségű a KGST- országokkal való együttműködés. Ez az együttműködés igen eredményes, s a tarifa- és szervezeti kérdéseken túl kiterjed a távközléstechnikái kooperációra és megfelelő rendezések gyártására Is. A nemzetközi „Interszputnyik“ távközlési rendszer létrehozása lehetővé teszi, hogy Lengyelország is bekapcsolódjék a világszínvonalat képviselő műholda§ távközlési rendszerbe. Megindultak az előkészületek a lengyel földi szatelitáris távközlési állomás építéséhez. „Légiveszély” Ankarában Ankara ma a világ legszennyezettebb levegőjű városa. A szakemberek szerint ennek oka elsősorban a lakások fűtéséhez használt, magas kéntartalmú, silány barnaszén, amelynek égéstermékei- fojtó párnaként telepednek a városra. Szélcsendes napokon olyan mennyiségű széndioxidot kénytelen belélegezni a török főváros minden egyes lakosa, amely napi három csomag cigaretta elszívásának felel meg. Ilyen napok pedig bőven akadnak. Egy felmérés szerint évente kilencven olyan nap van, amij kor a levegő szennyezettsége több száz (!) százalékkal meghaladja a veszélyességi szintet. Ha ez ilyen ütemben folytatódik tovább — mondják a szakemberek — 1990-ben Ankara holt város lesz, egyetlen ember sem tud majd benne élni. A megoldás az lenne, ha nagyon gyorsan áttérnének korszerűbb fűtési rendszerekre. Hogy ez mennyire utópisztikus kívánság, azt az ország elmaradottságának egyéb adatai tanúsítják, így egyelőre maradnak a tudósok és újságírók vészjelzései. Felemelt áron. Mert hogy a török újságírók szövetsége veszélyességi pótlékot fizet ankarai tagjainak, akik hivatásuknál fogva kénytelenek sokat tartózkodni a „friss levegőn!“ (WOCHENPOST) 86 éves táncos Miljutyinszkája nevű kozák faluban rendezték meg a közelmúltban a kozák dalok és táncok legjobb előadóinak versenyét. A pálmát váratlanul és mindenki nagy meglepetésére Pjotr Lesznyikov 86 éves kolhoztag vitte el. Harmonikán kísérte a táncosokat, s hirtelen olyan jó kedve kerekedett, hogy jómaga is táncra perdült. Az elragadtatott zsűri neki ítélte az első díjat. (MOLOT) Fedett lakótelep Gázfővezeték épül Nyugat- Szibériából a Szovjetunió európai körzetein át egy sor európai országba. A vezeték egy része áthalad a Jamai- tundrán, ahol örökké fagyott a föld, télen mínusz ötven fok alá száll a hőmérséklet és a kilenc hónapig tartó kemény tél szinte lakhatatlanná teszi a vidéket. A gázvezetéket kiszolgáló, személyzetnek és családtagjaiknak külön lakótelepet terveznek. amely a sarkkörön túli települések egyik prototípusa lesz. A telepen 184 lakást építenek, ezekhez járul az óvoda, iskola, uszoda, poliklinika, étterem, az üzletek, de nem feledkeznek meg az amatőr fotólaborról, barkácsműhelyről és egy kis múzeumról sem. A különleges lakótelepet teljes egészében befedik. A tetőzet átlátszó szerves üvegből készül. Ugyanezzel az anyaggal fedik be a több mint hatezer négyzetméter területű télikertet is, ahol állandó pliisz tizenhat fokos hőmérséklet és 30—60 százalékos relatív páratartalom mellett örökzöld növények és virágok szolgálják az ott lakók felüdülését. (APN) sok öszesen két és fél órán át fognak alagútban utazni, és 243 hídon fognak áthaladni, közöttük Európa legmagasabb vasúti hídján, amely 200 méter magasságban íveli át a Malá Riekát. A Belgrád—Bar vasútvonal a nemrég üzembe helyezett vaskapui vízerőmű után Jugoszlávia legnagyobb építkezése. A tervek szerint 1973 végéig az egész vonalon megindul a forgalom. Már most rendszeresen közlekednek a vonatok Belgrád—Val- jevo—Titovo—Uzice és Titograd—Bar vonalakon. A jugoszláv gazdasági szakértők becslése szerint az új vasútvonal segítségével mintegy 3,3 milliárd tonna kő- és barnaszenet, 250 millió tonna nikkelt, ?50 millió tonna bauxitot. valamint gazdag márvány- és fakészleteket lehet majd Ipari célokra felhasználni. Ugyanakkor Bulgária, Románia, Magyarország és a Szovjetunió számára előnyös tranzitösszeköttetést jelent az Adriai-tengerhez. Ezért Bar kikötőjét olyannyira kiépítik, hogy ott évente 3 millió tonna árut lehet majd átrakni. (NEUES DEUTSCHLAND) Ältotkert rácsnk nélkül Az új moszkvai állatkert, felépülése után, a világ legnagyobb ilyen jellegű intézménye lesz. 3200 állatfaj, 13 ezer példánya kap helyet a 150 hektárnyi területen. Ebben az állatkertben a lakóknak a természetes viszonyokat maximálisan megközelítő körülményeket biztosítanak. A madárházak és kifutók flórája a szabadság teljes illúziójának érzetét kelti. Különösen élvezetes lesz a tengerek és folyók mélyének lakóit megfigyelni a hatalmas akváriumban. Ezeket oldalról és alulról szemlélhetik meg a látogatók. Az új állatkert Moszkva délnyugati részén, a Tyop- Uj Sztan negyed közelében épül fel a következő ötéves tervidőszakban. (APN) Új mentőhajó A Szovjetunióban kidolgozták egy új óceáni mentőhajó tervét. Több hatalmas szivattyú, tűzoltó csövek, plasztiküveg mentőcsőnak vágó- és hegesztőrendezések (víz alatti alkalmazásra is), két búvárállomás és egy kórház van rajta. (NEGYELJA) Két és fél éra alagútban Üj híd Maszlenicánál Nemsokára egyhuzamban végighaladhat az első vonat Belgrádtól egészen Bárig, az adriai kikötőig. Több mint 10 ezer munkás építi öt év óta ezt a vasútvonalat a Balkán-hegység ormain és szakadékain keresztül, ösz- szesen 475 kilométer hosszúságban 258 alagutat kell építeni. Közülük kettő egyenként meghaladja a 6 kilométer hosszúságot. Belgrád és Bar között az uta-
