Új Szó, 1973. február (26. évfolyam, 27-50. szám)

1973-02-18 / 7. szám, Vasárnapi Új Szó

A Rempo kézműipari nagykereske­delmi vállalat az idén ünnepli fennál­lásának 25. évfordulóját. Ennek elle­nére a nagyközönség előtt kevésbé ismert. A vállalat elsősorban ugyan­is termelő üzemekkel, intézmények­kel és kereskedelmi szervezetekkel áll gazdasági kapcsolatban. Jelentő­sége egyre fokozódik: az iparügyi miniszter rendelkezése alapján a vál­lalatot az idén szakágazati szintre emelték, ami még igényesebb felada­tok elé állítja a Rempo dolgozóit. Megkértük Eduard Vanek elvtársat, a vállalat vezérigazgatóját, válaszol­jon néhány kérdésünkre. 9 Bevezetőül arra leérjük az igazgató elvtársat, tájékoztassa olvasóinkat a Rempo tevékeny ségéről, küldetéséről. — Munkánk igen sokrétű. Tévé kenységíink túlnyomó részét (87 szá­zalékát) a nagykereskedelem alkotja, a külkereskedelem 10 százalékkal, a kiskereskedelem pedig 3 százalékkal részesedik. Vállalatunk szállítja a szlovákiai helyi üzemeknek és a kis­ipari termelőszövetkezeteknek a be­rendezéseket, a gépeket. Mi látjuk el anyaggal a szabóságokat, a kárpitos­üzemeket, a fodrászatokat. Vállala tünk szállítja a védőöltönyöket a ve­szélyes munkahelyek számára; szál lítunk festékeket, ablaküveget, padló és bútorfedő anyagokat, szőnyegeket, függönyöket stb. Mi biztosítjuk a kór­házak, fürdők, szállodák, vendéglők berendezéseit is. Így sorolhatnám még tovább. Naponta szállítunk kü­lönféle árucikkeket az ipar, a mező- és erdőgazdaság, valamint az iskola­ügy számára. Mint említettem, kiskereskedelmi árusítással is foglalkozunk. Szlovákia 17 városában 21 üzletünk van. Ezek egyrészt piackutatást végeznek, más­részt ezeket az elárusító helyeket olyan áruval látjuk el, amellyel az állami és a szövetkezeti kereskede­lem nem foglalkozik, fgy akarunk hozzájárulni a lakosság jobb áruellá­tásához. Külkereskedelmi tevékenységünket illetően elmondhatom, hogy már ed­dig is hasznos munkát végeztünk: bekapcsoltuk a helyi gazdálkodási üzemeket az exportfeladatok teljesí­tésébe. Pár évvel ezelőtt ezek az üzemek még nem szállítottak külföld­re, ma viszont már harminc helyi gazdálkodási üzem termel exportra is. Ez a tevékenység igen kedvezően befolyásolja a termelés fejlődését és színvonalát, mert szakembereink új technológiai eljárásokat vezetnek be a termelésbe, és ez természetesen meglátszik a hazai piacra szállított áru minőségének javulásán is. Ezek­ben az üzemekben például a munka­ruhák gyártásánál a munkatermeié kenység mintegy 100 százalékkal, a konfekciónál 25 százalékkal növe­kedett. Igen hasznosnak tartom árucsere forgalmunkat a Magyar Népköztársa­sággal. A határmenti árucsere-forga­lommal Szlovákiában négy keres­kedelmi vállalat foglalkozik — ezek egyike a Rempo. S tényként megem­líthetem, hogy a határmenti árucsere összforgalmának ötven százalékát a mi szakágazati kereskedelmi vállala­tunk bonyolítja le. És ez figyelemre méltó eredmény. ^ Milyen forgalmat bonyolít le a Rempo, s hány termelővál­lalattal működik együtt? — A nagykereskedelmi áron érté­kesített termékek értéhe évente két­Beszélgetés EDUARD VANEK vezérigazgatóval milliárd korona. Egy év alatt mintegy 6000 gazdasági szerződést kötünk a szállítóvállalatokkal — természetesen az egész ország területén - s ezeket a termékeket kb. 10 000 átvevőnek továbbítjuk Szlovákiában. Az árut 720 hazai termelőüzemtől vásároljuk. Ugyanakkor 60 külföldi üzemmel tar­tunk fenn kapcsolatot, illetve hozzuk be áruikat 16 külkereskedelmi válla­laton keresztül. Kereskedelmi tevékenységünk je­lenleg mintegy negyvenezer árufaj­tára terjed ki. Az értékesítő vállala­tok közül a Rempo rendelkezik a legkiterjedtebb kereskedelmi hálózat­tal. Vállalatunk nagykereskedelmi forgalma 1953-hoz viszonyítva több mint a hatszorosára növekedett, lé nyegében azonos létszámú munkaerő ve). 6 A szállító átvevő kapcsola tok színvonala messzemenően befolyásolja a piacellátást. Mi lyen szempontokra helyezik a fő súlyt? — A szállító-átvevő kapcsolatok fejlesztésében többek között ahhoz az alapelvhez igazodunk, hogy nemcsak a szerződéses termékek szállítása a kötelességünk, hanem közvetlen fele­lősséggel tartozunk átvevőink sziik ségleteinek idején való kielégítéséért is. Kereskedelmi partnereinkkel együttműködési szerződéseket kö­tünk, szem előtt tartva az együttműködés és a kölcsönös tájé­koztatás elmélyítését, a kölcsönös előnyösséget, az áru útjának egy szerűsítését és meggyorsítását. Célunk az együttműködés elmélyítése, a ter­melési programok inoválása a ter- mék-szükségletek felmérése terén. Továbbá elő kívánjuk segíteni, hogy egyre több új, korszerű termék ke­rüljön a piacra, főleg a -helyi gazdái kotlási üzemekből és a kisipari tér melőszövetkezetekből. Vállalatunknak szakágazati szintre történt emelése — a középfokú irá­nyításra való áttérés — lehetővé teszi a kereskedelmi szolgáltatás megszer­vezésének tökéletesítését, a gazdasá­gi propaganda megjavítását. Folytat­juk a haladó kereskedelmi módsze­rek bevezetését, rpint pl. a komplex áruellátást, a szervezett árukiválasz­1 üst stb. Eddig 36 együttműködési szerződést kötöttünk vállalati szinten # A fogyasztók bő áruválasz­tékot, egyre korszerűbb termé­keket igényelnek. Bizonyára foglalkoznak ezekkel a kérdé­sekkel is. — Kereskedelmi tevékenységünket azzal is javítani kívánjuk, hogy in­tenzívebben bekapcsolódunk az új gyártmányok bevezetésének előkészí­tésébe. A jövőben nem szándékozunk csak arra várni, mikor jönnek a ter­melővállalatok új áruval. Aktívabbak leszünk már a termelés előkészítése folyamán, s a termelőhöz olyan ötle­teket továbbítunk, amelyekből az ér­demeseket tovább fejleszthetik. Ha keresett termékekkel jelentkeznek, kevesebb lesz az ún. „holt áru“, és a korszerűbb, jobb termékeket, a na­gyobb választékot a fogyasztó mege­légedéssel fogadja. A termelőkkel va­ló szorosabb együttműködést szüksé­gesnek tartjuk azért is, hogy idejé­ben előterjeszthessük igényeinket és hozzászólásainkat pl. az áru csoma­golását illetően, hogy megegyezzünk a propagálására, a szervizre, s a ke­reskedelmi apparátus iskoláztatására vonatkozó kérdésekben. ® Az ilyen nagy hálózatot mozgató, ennyi árufajtát nyil­vántartó nagykereskedelmi vál­lalatban valószínűleg napiren­den szerepel az irányítás gépe sílése, az adminisztráció racio­nalizálása is. — A kereskedelmi műveletek nyil­vántartása, s az információk feldol­gozása rendkívül igényes munka. Évente mintegy negyedmillió faktúrá­val dolgozunk. A gépesítés tehát el­kerülhetetlen. Az említett munkák korszerűsítésére fokozatosan kerül sor. Vállalatunkban 1970-ben öt ARIT- MA típusú berendezés működött. Más­fél évvel ezelőtt ezeket kicseréltük, s üzembe helyeztünk egy UNIVAC 1005 típusú kis számítógépet. Vállala­tunk szem előtt tartja a korszerű irá­nyítást és racionalizálást. Figyelmün­ket egyrészt a komplex információ­feldolgozásra, másrészt a döntések­hez szükséges fontos információk kiválasztására összpontosítjuk. Szá­mítóközpontunk például áttekintést készít az árukészletekről, figyelmez tét a számlakiegyenlítés elmulasztá­sára stb. Különben a következő főbb adatfeldolgozást végzi: a vállalat, az üzemek és részlegek komplex szám­lanyilvántartását, az árukészlet és vá­laszték nyilvántartását Ugyanakkor folyamatban van több program elő­készítése, mint például a raktárak üzemirányítása, s az adminisztra­tív munkák további ésszerűsítése és korszerűsítése. 1975-ben tervezzük egy újabb, a ZPA 6000/20 típusú, hazai gyártmányú számítógép beállítását, amelyet mára keraskedelmi tevékeny­ség közvetlen irányítására akarunk felhasználni. # A vállalat munkáját — az eddig elmondottakon kívül — azonban igen jelentősen befo­lyásolja az anyagi-műszaki alap. Mi a helyzet ezen a té­ren? — Az anyagi-műszaki alap legfon­tosabb része a raktár. Raktáraink összterülete 50 000 négyzetméter. En­nek a fele — minőségi és területi szempontból — nem felel meg a kö­vetelményeknek. Hasonló a helyzet az irodahelyiségek terén is. A fejlődés koncepciós tervét természetesen ki­dolgoztuk: raktárakat, lakásokat, iro­daházat és üdülőközpontot építünk. Építkezési beruházásokra 1985-ig mintegy 350 millió koronát fordítunk. Jelenleg Brutislavában épül — 26 mil­lió korona befektetéssel — egy 8000 négyzetméteres alapterületű raktár. Folyamatban van — 6,9 millió korona beruházással — a košicei raktár első szakaszának építése is. Sajnos az építés ütemével nem lehetünk elége­dettek. A jövő évben Banská Bystrica közelében megkezdődik a kráíovái nagyraktár építése is. Ennek beruhá­zási költsége 17,7 millió korona. A távlati tervek szerint — a 6. ötéves terv elején — Prešovban és Zvolen- ban építünk nagy raktárakat. Az épülő és a tervezett új rakta rakban a legkorszerűbb raktározási technológiát vezetjük be. A raktára­kat teljesen gépesítjük. Ugyanakkor a szociális berendezésekről sem fe­ledkezhetünk meg. Természetesen ré­gebbi raktárainkban is korszerű üze>- meltetésl módszereket vezetünk be. Erre irányul komplex szocialista ra- cionalizációs tervünk is, melynek tel­jesítése érdekében kihasználjuk újító­ink tevékenységét, dolgozóink aktivi­tását, kezdeményezését. A Rempo a múlt évben megkapta „A CSKP megalakulása 50. évfordu­lójának vállalata“ címet. Ezt a meg- üsztelést valóban kiérdemelte. A szo­cialista munkaversenynek hagyomá­nyai vannak, s a kötelezettségvállalá­sok teljesítésével a dolgozók nagyban hozzájárultak a tervezett feladatok maradéktalan teljesítéséhez, sőt túl­szárnyalásához. Tavalyi gazdasági tervét a Rempo sikeresen teljesítette, sőt exportfeladatainak már december 1-én eleget tett. Nem kisebb elszánt­sággal kezdték meg az idei feladatok teljesítését, amelyek igényesek, s még fokozottabb aktivitásra serken­tenek. A vállalat ezért számos poli­tikai-gazdasági Intézkedést dolgozott ki. A Rempo célja — és kereskedelmi politikáját arra irányítja —, hogy aktívan, kezdeményezően hozzájárul­jon a XIV. pártkongresszus, valamint a Központi Bizottság decemberi ha­tározatainak teljesítéséhez — a nép gazdaság azon feladatainak megváló sításához, amelyek lehetővé teszik életszínvonalunk állandó emelkedé sét. KEREKES ISTVÁN t»73. II. 18. A REMPO NAGYKERESKEDELMI VALLALAT RAKTÁRAI BRATISLAVÁBAN I

Next

/
Thumbnails
Contents