Új Szó, 1973. február (26. évfolyam, 27-50. szám)
1973-02-17 / 41. szám, szombat
Belpolitikai kommentár Gondoskodik róluk társadalmunk BESZÉLGETÉS DR. KONCZ LAJOS VÉLEMÉNYEZŐ ORVOSSAL Nehéz és felelősségteljes, sőt mi több, kényes munkaterületen dolgozik dr. Koncz Lajos, a Dunajská Streda-i (Dunaszerdahely) Járási Nemzeti Bizottság társadalombiztosítási bizottságának véleményező orvosa, aki a bizottság többi tagjával főleg a baleset vagy betegség következtében munkaképtelenné vált dolgozók részleges vagy teljes rokkantsági állományba való helyezéséről, a csökkentett munkaképességűek munkaköréről és a családfenntartók vagy azok családtagjainak megbetegedés alapján jogosan járó adókedvezménye odaítéléséről dönt. Ezen kívül különféle, a munka- ténykedésétől elválaszthatatlan statisztikák készítésével is foglalkozik, sőt mi több, a betegségeket — főleg szakmai betegségekről van szó — megelőző egészség- ügyi intézkedések foganatosításával is. Munkája azért nehéz, felelősségteljes és kényes, mert beteg, rokkant emberek problémáit kezeli, méghozzá orvosi és jogi vonalon. • Milyen a munkatöltete a jnb társadalombiztosító bízott, ságának? — Ez a bizottság mindennemű nyugdíj- és rokkantsági kérdésben dönt. Fiatalok és öregek esetében egyaránt. Hozzánk tartozik a Járásban működő valamennyi ipari és mezőgazdasági üzem, létesítmény. Azokat a felnőtteket, akik betegség következtében kiesnek a termelésből, bizottságunk különböző rokkantsági csoportok, ba osztja be. Az elbírálásnál figyelembe vesszük, hogy az illető betegsége vagy sérülése előtt milyen munkakörben dolgozott, ezek a tényezők ugyanis befolyásolják a rokkantsági illetve nyugdíjjáradék magasságát. Fontos szempontnak tartjuk azt is, hogy az illető fizikai vagy szellemi munkát végzett e? Egészen más szempontok szerint vizsgáljuk egy csökkent munkaképességű egyén további elhelyezésének körülményeit akkor, ba betegsége, sérülése előtt veszélyeztetett munkaterületen dolgozott (pilóta, bányász), vagy |Hídig ülőmunkát végző tisztviselő volt egy ipari vagy mezőgazdasági üzemben. • A dnnaszerdahelyí járás egykor mezőgazdasági jellegű volt és a felszabadulás után rohamosan iparosodott. Az ein. berek életét, egészségét hogyan befolyásolja ez a körülmény? — Még a háború előtt járásunkban néhány műhelyen és kisüzemen kívül keresve se találtunk nagyobb ipari létesítményt, ma a jelentős — és a foglalkoztatott dolgozók számát tekintve is figyelemre méltó — ipari üzemek száma: 200. Az ipar fellendülése törvényszerűen magával hozta az életszínvonal emelkedését, vagyis az anyagi jólétet. Ezzel magyarázható, hogy az egykor népbetegségnek számitó TBC ma a betegségek áldatlan rangsorolásában a hetedik helyet foglalja el. A már említett jólét, a nemzeti jövedelem emelkedé. se lehetővé tette az új lakótelepek építését, az utak portalanítását, a nehéz fizikai munka felszámolását. Ez utóbbi jelentősen járult hozzá a földművesek egykor gyakori megbetegedésének: a kéz, láb túl- erőltetéséböl származó csont- és izületi deformációk csökkenéséhez. A másik oldalon viszont a felgyorsuló élettempó, zaj- és rezgésártalom szív- és érbetegségeket okoz. Megfelelő életmóddal, alkalmas táplálkozással, a különféle zajtompító és elszívó berendezések széles körű alkalmazásával azonban sikeresen vehetjük fel a harcot: e káros megnyilvánulások ellen. • Hány esettel foglalkozik a bizottság egy egy tanácskozáson? — Hetente kétszer, olykor háromszor ülésezünk. Tanácskozásainkon részt vesznek az üzemek és tömegszervezetek képviselői is. A múltban húsz «seiet tárgyaltunk meg, később azonban ezt a számot — az alaposabb elbírálás céljából — tízre, tizenkettőre csökkentettük. Ennél több eset tárgyalását most már az érvényben levő rendeletek sem engedik meg. Azoknak az ftgyét tárgyal, juk, akik már elintézték a kötelező hivatalos formaságokat, beszereztek egy igazolást arról, hogy hány évet dolgoztak le az üzemben, hol, milyen munkaterületen tevékenykedtek, és rendelkeznek kezelőorvosuk és más szakorvos igazolásával. A kapott adatokat összegezzük, mérlegeljük és kialakítunk az illetőről egy képet, melynek alapján igazságosan dönthetünk további sorsáról. Legfontosabb annak a meghatározása, hogy a kérvényezőt melyik rokkantsági csoportba soroljuk be. Figyelembe vesszük: egészségi állapota engedi-e, hogy —akár más, az eddiginél könnyebb munkaterületen •— mint csökkent munkaképességű, dolgozhat-e tovább vagy százszázalékos rokkantsági állományba so. roljuk-e be? Nagy figyelmet fordítunk a csökkent munkaképességűek elhelyezésére. Biztosítunk számukra képességeiknek és egészségi állapotuknak megfelelő munkakört. Főleg nagy körültekintéssel járunk el, ha fizikai dolgozoról van szó. Az új munkakör meghatározásánál arra is ügyelünk, hogy <iz illető az előző állásához viszonyítva ne kerüljön jelentős anyagi hátrányba. • A bizottság tagjai hogyan értesülnek arról, hogy az egyes üzemekben milyen lehetőségek nyílnak csökkent munkaképességű személyek elhelyezésére? — Tipizáljuk a járás területén működő üzemeket. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogyabi. zottság feltérképezi a hatáskörébe eső munkahelyeket, információkat gyűjt arról, hol, melyik üzemben és egyes műveletek elvégzésének milyen a nehézségi foga. Vannak olyan munkahelyek, ahol ülve dolgozhatnak az alkalmazottak. Ilyen helyekre azokat a csökkent munkaképességűeket helyezzük el, akik lábsérülésben szenvednek. Másutt kézügyességre van szükség, az ilyen üzemekről tudjuk, hogy csak olyan egyéneket alkalmazhatnak, akiknek nincs kézsérülésük és nem hibásak a végtagjaik. A már ern. lítefct feltérképezést egyrészt üzemlátogatás, másrészt az üzemben dolgozó munkabiztonsági technikusok beküldött szakvéleménye alapján készítjük el. Lényegében két fontos ismeret összehangolása alapján döntünk: pontos adatokat gyűjtünk az üzemekről és alaposan megvizsgáljuk a kérelmező testi fogyatékosságait. Az elfogadott határozatot végleges jóváhagyás céljából elküldjük a kerületi nemzeti bizottság társadalombiztosítási bizottsága véleményező orvosának. • Nem fordulnak elő olyan esetek, hogy egyes üzemek vezetői vonakodnak csökkent munkaképességű egyének alkalmazásától? — De igen. Volt már rá példa, hogy baleset vagy betegség következtében részlegesen megrokkant, de több munkálatot ennek ellenére maradéktalanul végezni tudó, csökkent munka- képességű dolgozókra „ferde szemmel“ néztek, nyűgnek, tehertételnek tekintették. Ez per. sze rendkívül kellemetlen annak az egyébként is szerencsétlen embernek, aki igy, ilyen körülmények között kerül egy üzembe. Az esetek többségében azonban ez az állapot megszűnik, mert a testi fogyatékossággal sújtott dolgozó rendkívül szorgalmas, igyekvő, alkalmazkodó és ennek következtében jó eredményeket elérő, megbecsült munkatárs lesz. A csökkent munkakép'ísségü emberek egy részénél - • betegségükből kifolyólag — kisebbségi érzés is mutatkozik, melyet túlbuzgósággal akarnak takarni. Végső fokon ez az igyekezet is jó munkaeredmények eléréséhez vezet. Előbb-utóbb rendeződnek ezek a dolgok és nem kell használnunk a munkatörvény 101-es és 102-es paragrafusát, mely a törvény erejével biztosít munkalehetőséget a csökkent munkaképességű egyének számára és szükség esetén arra is kötelezheti az üzemet, hogy a szerencsétlenül járt dolgozót — — aki egyébként balesete vagy betegsége előtt már az üzemben dolgozott — bizottságunk döntése alapján más, az eddiginél könnyebb munkakörbe helyezze. • A továbbiakban nem kísé rik figyelemmel ezeknek a dolgozóknak a sorsát, életük ala kulását? — Ha csak elhelyeznénk valakit, ha csak döntenénk és ezzel kimerülne a tevékenységünk, kimaradna munkánkból az ember, méghozzá az az ember, aki mind a társadalomtól, mind embertársaitól megkülönböztetett bánásmódot érdemel. Félévenként felméréseket végzünk a munkahelyeken, megkérdezzük a csökkent munka- képességű dolgozót: elégedett-e sorsával, meg tud-e birkózni a rábízott feladatokkal, de megkérdezzük a feletteseit is. A legtöbb esetl>eii azt tapasztaljuk, hogy mind a munkatársak, mind az üzem vezetői humánusan járnak el. Előfordulhatnak olyan esetek is, hogy a csökkent munkaképességű dolgozó olyan előnyöket akar kisajátítani, melyek nem illetik meg, olyan hibákat vét, melyekért nem testi fogvatékosságiiból. hanem helytelen emberi magatartásából kifolyólag ő a felelős, ilyenkor az ezekre az esetekre vonatkozó jogszabályok szerint járunk el. • Növekszik, vagy csökken járásukban a rokkantak és csökkent munkaképességűek száma? — E hónap 28-án készül el a jnb társadalombiztosítási bizottságának múlt évi működéséről szóló, minden részletre kiterjedő jelentés, melyet a kerületi szervekhez juttatunk el. Néhány adatot azonban már ismerünk. 1972-ben — az előző évhez viszonyítva — növekedett a rokkantak részére kiutalt segélyek száma. Ennek több oka is van. A rohamosan előrehaladó iparosítást már említettük. Ezzel összefügg egy elég nagy baleseti veszélyt magában rejtő körülmény: sok, eddig a mező- gazdaságban tevékenykedő dolgozó kerül a számára teljesen új környezetet jelentő ipari létesítményekbe, ahol gépeket, gépi berendezéseket kell kiszolgálniuk. Az első hetekben, hónapokban balesetekre kerülhet sor, melyek közül némelyik végzetes kimenetelű, egy egész életre kiható következményeket vonhat maga után. Ennek kapcsán az újság nyilvánosságát kihasználva meg is kérem az üzemek munkabiztonsági technikusait, ezeket a dolgozókat az üzembe való bekerülésük alkalmával részesítsék alapos iskoláztatásban. Az eddigi felmérések azt bizonyítják, hogy a du- naszerdahelyi járásban az utóö bi időben évente 100—120 szál nő a rokkantak száma. • Mikor keresheti fel a be tegáillományban levő dolgozó a bizottságot? — Ha munkabaleset vagy betegség következtében több mintegy éve nem dolgozik, ugyanis ezután végleg el kell dönteni, hogy teljes vagy. részleges rokkantsági állományba kerűl-é, il; letve csökkent munkaképességű lesz-e? • Foglalkozik a társadalombiztosítási bizottság az adóked vezmény odaítélésével is? — Igen. Adókedvezményt azok a dolgozók kaphatnak, akik saját maguk, vagy az ál táluk eltartott családtagjaik olyan betegségben szenvednek, melyek az SZSZK Pénzügyminisztériumának 1972. április 18 án közzétett rendeletében adókedvezmény alá esnek. Milyen betegségek ezek? Olyan akűt vagy krónikus betegségek, melyek a hátgerincet, az ízületeket érintik és korlátozzák, illetve bénítják a mozgást; olyan betegségek, szövődmények, melyek agyvérzés következtében lépnek fel; ha a dolgozónak valamelyik végtagját amputálni kellett vagy ha félszemét elveszítette. Az adókedvezmény terjedelmét a véleményező orvos javaslatára az erre vonatkozó táblázat szerint a Jnb pénzügyi osztálya1 swibja meg. KOMLÚS1 LAJOS FONTOS IRÁNYELVEK A szövetségi kormány és a Szakszervezetek Központi Tanácsa értékelte azokat a múlt évben elért termelési eredményeket, melyeknek fő mozgatóereje a dolgozók minden munkahelyen megnyilvánuló és egyre nagyobb méreteket öltő alkotó kezdeményezése volt. A jelentős évfordulókat mindenütt munkaeredményekkel ünnepelték meg. Szép sikerek születtek a szakszervezetek nyolcadik országos kongresszusának, a Nagy Ok. tóberi Szocialista Forradalom 55. és a Szovjetunió megalakulása félévszázados évfordulójának tiszteletére szervezett szocialista munkaversenyben. Ismét jelentős évforduló kő zeledik: e hónap végén ünne peljük meg a februári győze. lem 25. évfordulóját, melynek tiszteletére dolgozóink már eddig is értékes munkafelajánlásokat fogadtak el. Örvendetes, hogy a versenymozgalom ba bekapcsolódtak a kultúra, kis intézmények dolgozói, a művészek s a tanulók is. Az ipari szaktanintézetekben, a főiskolákon és a gimnáziumokban a munkaverseny fő szervezője és irányítója a Szocialista Ifjúsági Szövetség. A versenyt az eddiginél jobban fel kell karolni. Arra kell törekedni, hogy az ősz tönösséget a tudatosság váltsa fel, ezért a szövetségi kor. mány a Szakszervezetek Központi Tanácsával kidolgozta a győzelmes február 25. évfordulójának tiszteletére szervezett munkaverseny fő irányelveit, a verseny formáját, mód. szereit, meghatározta a gazdasági vezetőknek és a szakszervezetnek a verseny szervezésével és ellenőrzésével kapcsolatos feladatait. Nagy vonalakban ezek a következők: Az elvégzett munkának az eddiginél reálisabb értékelésével növelni kell a termelés hatékonyságát és emelni a dolgozóknak nyújtott szolgáltatások színvonalát, támogatni kell a dolgozóknak az energiával való takarékosságra irányuló törekvéseit. Mivel a be nem fejezett építkezések száma a megengedettnél nagyobb, a dolgozók munkakez. deményezésél ezek mielőbbi befejezésére kell irányítani, ami főleg akkor vezet sikerhez, ha az építők a határidők lerövidítésére fogadnak el konkrét vállalásokat. Építő- munkásainknak nem szabad szem elől téveszteniük a minőség követelményét sem. A gazdasági vezetők ne zárkóz. zanak el a dolgozók olyan kezdeményezéseinek felkarolásáról, melyek a tudomány és technika korszerű, és többtermelést eredményező vívnia nyainak bevezetésére irányulnak. A mezőgazdasági dolgozóknak az eddiginél job_ ban kell gazdálkodniuk a rendelkezésükre álló földalappal, és nagyobb gondot kell fordítaniuk a mezőgazdasági gépek karbantartására. Az irány elvek érintik a piaci ellátott, ság kérdéseit is. Ezzel szoro san függ össze az a követel mény, hogy a mezőgazdasági és az élelmiszeripari üzemek dolgozói keressék az együtt működés további javításának lehetőségét. Dolgozóink eddig főleg a termelési feladatok túlteljesítésére fogadtak el kötelezettségvállalásokat. A jö. vőben szükséges bővíteni a verseny által érintett területek skáláját, mert a többtermelés elválaszthatatlan a gyártással közvetetten össze függő balesetvédelmi, munka biztonsági és egészségvédelmi intézkedésektől, melyeknek további javítását átgondolt, konkrét munkavállalások tel jesítésével szintén elősegíthetjük. A verseny formáival is fog lalkozott a szövetségi kormány és a Szakszervezetek Központi Tanácsa. Mind a két szerv hangsúlyozza az eddig jól bevált versenyformák to vábbi alkalmazásának szüksé. gességét. Ezért a jövőben is teret kell biztosítani a szocialista munkabrigádok működé séhez és arra kell törekedni, hogy egyre több munkacso port kapcsolódjon be a versenynek ebbe a formájába. Nagy súlyt kell helyezni a vál. lalatokon belüli inunkaver seny kiszélesítésére is. [ól be vált a „Mindenki szocialista módon“ és az ifjúsági munka csoportokon belül elterjedi ,,Zenit mozgalom“. A februári győzelem tiszteletére a ver senynek ezeket a formáit minden munkaterületen meg kell honosítani. A verseny eredményeit a vállalati tervvel egyidőben értékelik. A februári győzelem tiszteletére szervezett munka versenyben legjobb eredmé nyékét elérő üzemeket a Cseh szlovák Szocialista Köztársaság kormánya és a Szakszer vezetek Központi Tanácsa az Ötödik ötéves Terv Vörös Vándorzászlójának megtiszte ló odakölcsönzésével tünteti ki. (—isj Napról napra nagyobb visszhangra talál a háború következtében elpusztult Vietnami Demokratikus Köztársaság gazdasági életének felújítására megindult mozgalom. A bratislavai Kablo üzem' dolgozói 200 ezer korona értékű kábelt szállítanak és havi keresetük egy százalékál ajánlották fel. Az üzem huzaltermelő műhelyének hattagú kollektívája, amely Dezider Čačaný vezetésével „A CSKP XIV. kongresszusának szocialista munkahrigádja“ címért versenyez, kötelezettségvállalást fogadott el, hogy a vietnami nép megsegítéséire rendkívüli műszakban 15 tonna alumínium drótot gyárt. Képünkön Pavel Čerepnai a kollektíva egyik tagja látható. (Felvétel: Miro Vojtek — ČSTK)
