Új Szó, 1973. február (26. évfolyam, 27-50. szám)

1973-02-16 / 40. szám, péntek

AZ IRODALMÁR MILAN PIŠÚT 65 ÉVES Ma, február 16-án ünnepli hatvanötödik születésnapját a szlovák irodalomtudomány sa középkelet-európai összeha­sonlító irodalomtörténet kivá­ló képviselője, Milan Pisát egyetemi tanár. Mint a ma­gyar nyelv és irodalom szak­értőjével gyakran találkozunk vele a nemzetiségi irodalom alkotásait értékelő bizottsá­gokban, őszinte jóakarattal és szakmai tanácsokkal támogat­ja a hazai magyar szakosok tudományos továbbképzését, s jórészt az ő érdeme, hogy irodalmunk első klasszikusá­nak, Fábiy Zoltánnak szlovák fordításban is megjelent egy könyve, amelyhez előszót írt. Számos magyar vonatkozású tanulmányában ma is érvé­nyes és időszerű igazságokat állapít meg. Pl. „Petőfi és lanko Kráľ című tanulmányá­ban bebizonyítja, hogy a szlo­vák költőre hatott Petőfi köl­tészete. „De ugyanakkor két sáqtelen téni/ az is, hogy Pe­tőfi és Kráľ a maga irodalmá­ban két teljpsen önálló költői egyéniséget jelent. Petőfi a magyar irodalom adott fejlett­ségi fokán az önkifejezés le hetőségett a maximális mér­tékben ki tudta használni. Sokkal változatosabb skálán játszik. Král'nak nincs szerel­mi költészete, nem is szólva azokról a folklorisztikusan tréfás bordalokról, amelyek­kel Petőfi éppen kezdetben olyan rendkívüli nagy nép szerűségre tett szert” (Ta­nulmányok a csehszlovák­magyar irodalmi kapcsolatok köréből, Bp. 1965.) Pi.šút professzor egyénisé­gében különösen két dolog megragadó. Az egyik a bámu­latos olvasottsága és tájéko­zottsága. Az irodalomkritikai polémi­ákban és az 1968-ban kiéle­zett szlovák—magyar viszony­ban is igazi humanistaként, elfogulatlanul és igazságosan nyilatkozott. Tanulmányaiban és előadá­saiban elsősorban a XIX. szá­zad szlovák irodalmával fog­lalkozott (Janko Kráľ, a Stár- iskola költői), de sokféle el­foglaltsága mellett talált időt arra is, hogy a szlovákiai ma­gyar irodalom termékeit érté­kelje, ha erre szükség mutat­kozott. Éveken keresztül írt magvas lektori véleményeket a Madách-díjut odaítélő bizott­ságnak, a hatvanas években szlovák folyóiratban is ismer­tette a hazai magyar nemze­tiségi irodalom egy-egy évé­nek termését, s nem egy eset­ben — a vélemények és el­lenvélemények kereszttüzében — épp az ő véleménye volt a döntő, mert mindenki elismer­te, hogy szakszerű és elfogu­latlan. Ezért magyar tanítvá­nyai és barátai nevében sike­rekben gazdag, hosszú életet kívánunk Pišút professzornak, hogy még sokáig munkálkod- hassék népeink barátságának, tudományos és kulturális éle­tének elmélyítésén. CSANDA SÁNDOR BARÁTOK KERESKEDELMI KAPCSOLATA (CSTK) — A CSSZSZK és a Magyar Népköztársaság közöli ez évben aláírt megállapodás alapján az árucsere-forgalom kétszeres növekedésére számi tanak az 1972. évhez viszonyít­va. Az árucsere-forgalom keres­kedelmi kapcsolataink történel­mében első ízben haladja meg a 9 milliárd koronát. A csehszlovák export alapját az egész beruházási egységek képezik, mint pl. a gőzerőmű berendezések, elsősorban kazá­nok, öntödék és cementgyárak. Továbbá segítséget nyújtunk a Magyar Államvasutak villamosí­tásában. Ugyanitt említhetjük meg a Skoda márkájú személygépko­csik szállítását. Ezek a gépko esik a Magyar Népköztársaság­ban nagy közkedveltségnek ör­vendenek. Az eddigi tárgyalá­sok alapján csupán ez évben több mint 10 000 Škoda sze­mélygépkocsit szállítunk Ma­gyarországra. Magyarországból a hazánkba irányuló export is főleg gépek­ből és gépi berendezésekből áll. Több mint 1000 vasúti vagont vásároltunk a Magyar Népköz- társaságtól. Távlati jellegűek a bauxitszállítmányok, ez a nyers­anyag a Žiar r.wd Hronom-i alu­míniumgyár alapanyaga. A Ma­gyar Népköztársaság egyik leg­főbb és hagyományos szállítója a mezőgazdasági és élelmiszer- ipari gyártmányoknak. A köl­csönös együttműködés az építő­ipar terén is emelkedő irányza­tot mutat. Nagy sikereket értünk el a kooperáció és a szakosítás fej­lesztésében, ami konkrét formát öltött számos ágazatban, főleg a gépiparban. BRNÓBA IS ELJÖNNEK (ČSTK) — A Magyar Népköz- társaság a brnói nemzetközá vá­sárok hagyományos részvevői kö-é tartozik. A közszükségleti cikkek áp­rilis 7-én kezdődő IV. nemzet­közi vasárán 12 magyar külke­reskedelmi szervezet összesen 649 négyzetméternyi területen mutatja be a magyar közszük­ségleti ipar gyártmányait — «leim islereket, illatszereket, bőrdíszműárukat, elektronikai gyártmányokat, háztartási cik­keket, szerszámokat és építő­anyagokat. A magyar kiállítók nem hiá­nyoztak eddig a nemzetközi gép­ipari vásárokról sem. A szep­tember 7-én kezdődő XV. nem­zetközi vásáron 1250 négyzet- méternyi területen mutatnak be mezőgazdasági és textilipari gé­peket, irodagépeket és számító- géjjeket, gyengeáramú elektro­technikai gyártmányokat, labo­ratóriumi felszereléseket és víz. tisztító berendezéseket. A Szlovák Filharmónia épületének előcsarnokában — amint arról már hírt adtunk, február 13 án megnyitották Kodály Zoltán ma­gyar zeneszerző életművét bemutató kiállítást, amelyet a Szlo­vák Zeneszerzők Szövetsége és a Magyar Népköztársaság brati­slavai fükonzulátusa rendezett Kodály Zoltán 90. születésnapja alkalmából. A kiállítás megnyitásán részt vettek a szlovák mű­vészet képviselői. (Fölvétel: M. Vojtek — CSTK) SZÖVETKEZETI ZÁRSZÁMADÁS Andrássy Tibor linómetszete Együttműködés (CSTK) — Száztízmillió ko­rona értékű Orion és Videoton gyártmányú — a hazai piacon nagyon kedvelt — televízió­készülékeket, 40 millió korona értékű bőrcipőt, 77 millió koro­na értékű konfekciógyártmánvt és kötöttárut stb. importálunk ez idén Magyarországról. A be­hozatali árlistán jelentős helyet foglalnak el a magas színvona­lú magyar gyógyszerek és gyógynövények. Déli szomszédaink hazájába mindenekelőtt mintegy 20 000 motorkerékpárt és robogót szál­lítunk, s természetesen személy­autók is szerepelnek ez export­jegyzéken. A magyar partnerek nagy érdeklődést tanúsítanak bútorok, víkendházak, szőnye­gek, különféle szövött anyagok, játékok, díszműáruk, haszon­üveg, bizsutéria és porcelán iránt is. A két ország együltműködé- sére jellemző, hogy hazánkban már néhány év óta magyar épí­tőipari vállalatok is dolgoznak, s mindenekelőtt ipari létesítmé­nyeket, de szállodákat, lakáso­kat és kereskedelmi egységeket is építenek. Pl. az elmúlt évtől Levicén (Léva) és Stúrovón (Párkány) részt vesznek a nagysütöde építésében, s ebben az évben két hasonló létesít­mény építését kezdik meg Tfe- bíčben és Dunajská Stredán (Dunaszerdahely). A tágas kultúrteremben, a vojnicei (Bátorkeszi) szövetke­zet múlt évi eredményeit sum­mázó zárszámadási közgyűlésen az ünneplőbe öltözött férfiak és fejkendős asszonyok nagy fi­gyelemmel hallgatják Zatykó István elnök beszámolóját, aki a vezetőség megbízásából a 3274 hektáros gazdaság hiteles tükörképét terjeszti a tagság elé. — Annak ellenére, hogy a múlt év szeszélyes időjárása sok nehézséget okozott — hangsú­lyozta Zatykó elvtárs — a szö­vetkezet közössége jól végezte a munkáját. A tagság egész esz­tendőben szorgalmasan dolgo­zott, védte a föld termését, óv­ta a közös vagyonát. Ennek kö­szönhető, hogy a termelési ter­vet mintegy 6 millió koronával túlteljesítettük. Miből származott a jövede­lem? A beszámoló első helyen a növénytermesztési csoportok eredményes munkáját említette, amelyek minden mutatóban túl­szárnyalták előirányzatukat. Szegi István csoportja például a tervezett 4 millió 664 ezer ko­ronával szemben 5 millió 329 ezer korona termelési értékke! járult hozzá a közös jövedelem­hez. Az 1 millió 233 ezer koro­na többletbevételt a csoport tagjai 128 ezer korona megta­karításával biztosították, és egy-egy korona termelési érték­re csak 32 fillért használtak fel. Vankó Gábor szőlészeti cso­portja a tervezett 87 mázsa he­lyett 136 mázsa szőlőt termelt és 1 korona értéket 27 fillér rá­fordítási költséggel hozott lét­re. A bátorkeszi szövetkezet tag­jaira a számok szeretete, az adatok gondos elemzése jellem­ző. Ennek szellemében taglalta a beszámoló a többi termelési ág eredményeit is. Megtudhatta belőle a tagság, hogy a gépesí- tők közül Zatykó János brigád­ja érte el a legszebb eredmé­nyeket. A brigád kilenc trakto­rosának teljesítménye 18 769 át­laghektárt mutat, s annak elle­nére, hogy rendkívül nehéz fel­tételek mellett végezték a szán­tást, betakarítást, egy-egy hek­tár megművelésére csak 10,8 liter üzemanyagot használtak fel. A szövetkezet gazdálkodásá­ban a legnagyobb gondot az ál­lattenyésztés fejlesztése okoz­za. Noha az előző 1971-es év­vel szemben 216-tal gyarapítot­ták a szarvasmarhák létszámát, az elért eredményekkel távol­ról sem lehetnek megelégedve, hiszen száz hektárra számítva csak 45,7 egyedet, ebből 19,7 tehenet tenyésztenek. A szarvas­marha-tenyésztés bevétele 479 ezer koronával volt kevesebb a tervezettnél, ami főleg az egy tehénre eső évi 2953 literes fe- jési átlag rovására írható. A tej­hozam növelésének szép példái­val is találkozhatunk a szövet­kezetben. Bukovinszky József a gondjaira bízott 18 tehéntől 3755 literes évi hozammal di­csekedhet, Hornyík Mária ugyanilyen állománytól 3621, Mikié Tibor pedig 3425 liter tej kifejésével járható utat mutat a tehénállomány hasznosságá­nak növelésében. Nem rózsásabb a helyzet a sertéstenyésztésben sem — ál­lapította meg a beszámoló — ahol 1 millió 300 ezer korona kiesés mutatkozik az 1972-es évi terv teljesítésében. Az igaz, hogy az évközben bekövetke­zett fertőző betegség megritkí­totta az állományt és kedvezőt­lenül befolyásolta a súlygyara­podás alakulását, de felkészül­tebb állategészségügyi beavat­kozásokkal elejét lehetett volna venni a veszteségeknek. A sok hiányosság ellenére a szövetkezet sikeresen zárta a múlt évi gazdálkodást, noha húszéves fennállása óta éppen az 1972-es esztendő volt a leg­nehezebb. A két évtized alatt befejezték fontos beruházásai­kat, mégpedig olyképpen, hogy adósság nem terheli a közössé­get, s az egy tagra eső havi jövedelem megközelíti a 2470 koronát. A közös vagyon értéke 75 millió körül mozog, ami biz­tosítja a tagság nyugodt meg­élhetését és a szövetkezet to­vábbi fejlődését. A termelés korszerűsítését és fokozását cél­zó alapokon kívül mintegy 9 millió koronát vezetnek a tar­talékalap számláján, ami biz­tonságot nyújt az idei tervek sikeres teljesítéséhez. A zárszámadási közgyűlés jó­váhagyta a beszámolót és azt a javaslatot is, hogy ez idén a szövetkezet a munkaegységek­ben kifejezett díjazási formáról áttér a szilárd jutalmazási rend­szerre. Ez az eljárás mindenütt bevált s a termelési kedv tá­mogatójává válik a bátorkeszi szövetkezetben is, mely ez idén kétmillió korona értékkel bő­víti a termelését, ami 5 száza­lékos emelkedést jelent a tag­ság jövedelmében. Mi a biztosíték arra, hogy t szövetkezet maradéktalanul tel­jesíti ez évi feladatait? Elsősor­ban a tagság szorgalma és lel­kesedése, s azok a 750 ezer ko­rona értékű kötelezettségválla­lások, melyeket a Győzelmes Február 25. évfordulója méltó megünneplésének tiszteletére a zárszámadási közgyűlés egyér­telműen megszavazott. SZOMBATH AMBRUS Tapasztalatcsere nemzetközi szinten A Cedok keretében a mező- gazdasági kirándulások szerve­zése az „Agroturist“ utazási irodákhoz tartozik. A tapaszta­latok azt mutatják, hogy szük­ség van a mezőgazdasági kirán­dulásokra és tanulmányutakra, mert jelentősen hozzájárulnak az integrációs kapcsolatok el­mélyítéséhez, illetve a mezőgaz­dasági termelés színvonalának emeléséhez. Tavaly 20 483 cseh­országi és szlovákiai mezőgaz­dasági dolgozó vett részt kül­földi mezőgazdasági kirándulá­son, amelyeken bőséges alka­lom kínálkozott a tapasztalat- cserékre. A vállalat dolgozói az év kü­lönböző időszakaira előre meg­hirdetett kirándulásokon kívül az év folyamán megrendezésre kerülő mezőgazdasági kiállítá­sokra is biztosítják a részvé­telt. A mezőgazdászok számára tervezett kirándulások, tanul­mányutak sorrendjének előké­szítésénél figyelembe vették az érdekeltek lehetőségeit, hogy kiesésük ne okozzon fennaka­dást a mezőgazdasági munkák elvégzésében. Az idei alapprog­ram 81 mezőgazdasági jellegű kirándulást tartalmaz. Az alap­programokat elküldték az ösz- szes mezőgazdasági üzemnek, földművesszövetkezetnek és ál­lami gazdaságnak. A Szovjetunióba 19 különböző mezőgazdasági jellegű kirándu­lást kínálnak, amelyek között a hagyományos útvonalakon kí­vül újabbak is találhatók. Ilyen például a Kurszk vidéki mező- gazdasági terület megtekintése Moszkva, Kurszk, Harkov és Ki- jev érintésével, valamint a mező- gazdasági gépesítő k számára szervezett Moszkva—Frunze— Taskent közti útvonal, amely témájával már az előadás első napjaiban nagy érdeklődést kel­tett. Az NDK-ba 1G mezőgazdasá­gi kirándulás között válogat­hatnak a mezőgazdasági szak­emberek. A már hagyományos 2—4 napos kirándulásokat, me­lyek célja az „Ágra“ mezőgaz­dasági kiállítás, illetve az Er­furtban sorra kerülő nemzetkö­zi virág- és kertészeti kiállítás megtekintése, összekötik a Bal. tl-tenger, a főváros és az or­szág főbb nevezetességeinek megtekintésével. A Bulgáriába tervezett 10- napos kirándulások alkalmával jelentős mezőgazdasági kombi­nátokba látogatnak majd a rész. vevők. Több mezőgazdasági témájú kirándulást szerveznek Romá­niába is. Azok számára, akik közelebbről szeretnének megis­merkedni Románia gyümölcs­ös bortermelésével, valamint nagyüzemi baromfitenyésztésé­vel, megrendelésre külön kirán­dulásokat is szerveznek. A Magyar Népköztásaságba irányuló kirándulások közül ér­dekesnek ígérkezik az Agárdi Állami Gazdaság megtekintésé­vel összekötött négynapos ki­rándulás. Ez az állami gazda­ság kiváló eredményeket ér el és a legjobbak közé tartozik Magyarországon. A hatnapos ki­rándulásokat Budapestre, Ka­posvárra és Tihanyba, az állat­tenyésztésben és a kísérleti in­tézményekben dolgozó szakem­berek számára tervezték. A Lengyel Népköztársaságba a növénytermesztésben, vala. mint az állattenyésztésben dol­gozók számára vannak olyan kirándulási lehetőségek, ame­lyeket eddig kevésbé használ­tak ki. Az Agroturist az 1973-as év­re egész sor érdekes kirándu­lást szervez a szocialista álla­mokon kívül is, amelyeken me­zőgazdászaink megismerkedhet­nek Dánia, Belgium, Hollandia, Svédország, Norvégia és Finn­ország mezőgazdászai sikerei­vel és gondjaival az állatte­nyésztés területén. A bor- és g y ümö 1 cs t e rinesztő k 15-na pos kirándulások alkalmával Fran­ciaországban, Olaszországban és Spanyolországban cserélhetik ki tapasztalataikat az ottani hoz­záértőkkel. (pákozdi I 1973. II. 16

Next

/
Thumbnails
Contents