Új Szó, 1973. február (26. évfolyam, 27-50. szám)
1973-02-15 / 39. szám, csütörtök
Kiskapu a nagyvilágba... Látogatás a Tatratour iroda Ipolysági kirendeltségén Május elsején lesz négy éve, hogy Sahyn (Ipolyság) is megnyílt a Tatratour szövetkezeti utazási iroda kirendeltsége. Az utazási iroda megnyitását nagy örömmel fogadta a város és a környező falvak lakossága, hiszen az egyre emelkedő élet- színvonal évről évre a dolgozók újabb ezreinek teszi lehetővé a bel- és a külföldi utazásokon, kirándulásokon, tanulmányutakon való részvételt. Az ügyfelek túlnyomó többsége a Tatratour által nyújtott szolgáltatásokkal messzemenően elégedett. Ez elsősorban az utazási iroda két állandó alkalmazottjának, Ihraczky Gyuláné nak és Irena Žuffovának az érdeme. Ez a két rendkívül kedves és rokonszenves fiatalasz- szony kiváló szakértelemmel és igen nagy odaadással végzi a munkáját. Igen szépen és szellemesen jellemezte ezt a munkát Irena Žuffová: — A mi foglalkozásunk igen attraktív, de amellett igényes is és egész embert követel. Ügyfeleink tőlünk az utazásaik alkalmával szerzett feledhetetlen élményekre, tehát nem mindennapi dolgokra vágynak és mi nem okozhatunk nekik csalódást. Egy-egy út előkészítése, realizálása számunkra rengeteg telefonbeszélgetés lebonyolítását. táviratváltást, levelezést igényel és ez igen fáradságos munka. De ha elégedett ügyfeleink elismerő szavait halljuk, vagy elégedettségük bizonyítékaként egy-egy kedves üdvözletei kapunk tőlük az úti- céljukról küldött képeslevelezőlapon, akkor elfelejtjük a fáradságot és csak a jól végzett munka örömét érezzük. • Miként jellemezné az iroda múlt esztendei munkáját? — fordultunk első kérdésünkkel Ihraczky Gyulánéhoz, aki elsősorban a külföldi utazások le bonyolítását intézi. — Az 1972-es év utazási irodánk munkájában a további fellendülés esztendeje volt. Mimikánk terjedelmét talán jól jellemzi egy számadat: az elmúlt esztendő folyamán. 7540 személy vette igénybe szolgálatainkat. Köztük sokan voltak olyanok, akik a távoli Feketetenger partján, a román vagy a bolgár Riviérán, a Balatonnál töltötték jól megérdemelt szabadságukat, de olyanok is. akik csupán a közeli Budapestet látogatták meg a több alkalommal „Jöjjön velünk Budapestre!“ mottóval szervezett hétvégi autóbuszkirándulások alkalmával. • Milyen újdonságokat je lent az utazni vágyók számára az 1973-as esztendő? — Az idén is számos bel- és külföldi társas- és egyéni utazás szervezését, lebonyolítását tervezzük. Ügyfeleink a Stop auto-mcto revue című, a motorosok számára kiadott havi folyóirat különszámában közzétett bel- és külföldi egyéni és társasutazásokra, gyógyfürdőinkben történő kezelésre és különféle "anulmányutakra jelentkezhetnek utazási irodánkon keresztül. Idei programunk külön érdekessége és újdonsága az úgynevezett „Agroprogram“. Ipolyság köztudomásúan Szlovákia déli részének egyik legjelentősebb mezőgazdasági övezetében fekszik, és így bizonyára a mezőgazdaságban dolgozó szakemberek nagy érdeklődésére tarthat igényt az a 87 különféle témijú szakmai tematikus túra, melyeket az év különböző szakaiban 16 országba indítunk. A kereskedelemben és főleg a külkereskedelemben érdekelt szakemberek számára „Merkurium servis“ elnevezésű szolgálataink által lehetővé tesszük 120 különféle külföldi kereskedelmi kiállítás, árumintavásár és nemzetközi vásár megtekintését. Az „Agro- program‘‘-hoz hasonlóan a műszaki szakemberek számára 18 országba indítunk tematikus jellegű tanulmányi kirándulásokat. O Vannak-e megoldásra váró problémáik? — Sajnos, igen. Pillanatnyilag meglehetősen kicsi az irodahelyiségünk, ahová régi helyünkről, egy olyan épületből költöztünk át, amelyet lebontottak. A régi épület helyén épül ugyanis a Jednota vállalat új kétemeletes épülete, amelyben a szálloda, a különféle vendég- látóipari létesítmények és üzletek mellett helyet kap majd a mi utazási irodánk is. Amíg azonban ez az új épület felépül, beletelik még legalább két esztendő. Nekünk addig is tágasabb irodahelyiségre lenne szükségünk, olyanra, amely vízvezetékkel is el van látva, mert jelenlegi irodahelyiségünkben ezt is kénytelenek vagyunk nélkülözni. A városi nemzeti bizottság és a házkezelőség illetékeseitől ígéretet kaptunk, hogy az idei főidény beállta előtt megkapjuk a kívánt tágasabb és vízvezetékkel is ellátott irodahelyiséget, most már tehát csak rajtuk a sor, hogy ígéretüket valóra váltsák. Van egy további problémánk is: kívánatos lenne irodánk állandó alkalmazottainak számát a kétszeresére, vagy legalábbis három főnyire emelni. Jelenleg ugyanis mindössze ketten vagyunk a vállalat állandó alkalmazottai és a nyári turista fő- idényben mutatkozó munkatorlódás idején egy-egy ideiglenesen felvett pótmunkaerő alkalmazásával igyekszünk a temérdek munkát elvégezni. Ezt a problémánkat azonban természetesen csupán vállalatunk igazgatósága tudja megoldani. • Kitől kapják a legtöbb segítséget? — Szolgáltatásaink között jelentős helyet foglal el a devizaárusítás egész esztendőn át. Bevételeink jelentékeny része is ebből adódik. Ehhez a munkánkhoz természetesen nagy szükségünk van a deviza- és a vámelőírások legaprólékosabb ismeretére. Ezen a téren viszont a legkisebb hiaa sincs soha mert a helybeli vámőrök és vámtisztviselők minden új előírásról telefonon vagy személyesen azonnal tájékoztatnak bennünket. Ez vonatkozik kivétel nélkül valamennyiükre, tehát elmondhatjuk, hogy a velük való együttműködésünk igen jó, és segítségükért, a mindenkori gyors és pontos tájékoztatásért köszönet illeti va- lamennyiüket. Csak a legnagyobb elismeréssel szólhatunk arról a segítségről és együttműködésről is, melyet a Csehszlovák Autóközlekedési Vállalat (ČSAD) részéről tapasztalunk. Igényünk néha meglehetősen nehéz feladat elé állítja az autóközlekedési vállalat illetékeseit, mivel társasutazásaink számára úgy kell járművet és gépkocsivezetőt biztosítaniuk, hogy közben a menetrend szerinti autóbuszforgalom is hiánytalanul bonyolódjék le. A vállalat vezetője, Plaštiak elvtárs, a diszpécserek és a gépkocsivezetők mindent megtesznek annak érdekében hogy ügyfeleink legteljesebb megelégedésére lássák el feladatukat. Társasutazásaink részvevői különösen megkedvelték Molnár István és Pásztor Vilmos gépkocsivezetőket, akiket mint igen megbízható és kiváló dolgozókat tartanak számon. Igen jó érzés tudnunk, hogy ügyfeleink életét, utazásuk kellemes lebonyolítását ilyen kiváló gépkocsivezetőkre bízhatjuk. * * * Dante „Isteni színjátókában“ olvashatjuk, hogy a pokol kapujának felirata e szavakkal végződik: „Ki itt belépsz, hagyj fel minden reménnyel!“ Nos ha az ipolysági Tatratour iroda kapuját is valamiféle felirattal kellene ellátnunk, oda Dante mondásának az ellenkezőjét kellene felírnunk: „Ki itt belépsz, reméld a gyors és korrekt ügyintézést!" Mert az ipolysági Tatratour maga is afféle kiskapu, melyen be kell lépnie annak, aki a nagyvilágba vágyik üdülni, pihenni, szórakozni, tanulni, világot látni. Az iroda két lelkes, kötelesség- tudó és mindenkihez kedves dolgozója a biztosítéka annak, hogy ügyfeleik mindig a legnagyobb elismeréssel és elégedettséggel fognak gondolni a vállalat által szervezett és lebonyolított utazásokra. SÁGI TÓTH TIBOR Tóthpál Gyula felvétele Fejlődő könyvtárhálózat A rožňavai (rozsnyói) járás az élen Az elmúlt évben a kelet-szlovákiai karületben a könyvtárak fokozott tevékenységet fejtettek ki. Ehhez hozzájárult az SZLKP kelet-szlovákiai kerületi bizottsága elnöksége, valamint a Kelet-szlovákiai Kerületi Nemzeti Bizottság Tanácsa határozatának megvalósítása. Ez a fontos határozat növelte a könyvtáraknak a politikai nevelő és kulturális szakaszon végzett munkájának jelentőségét. Részletesen elemezte a könyvtárak munkáját, a könyvtárhálózat fejlesztésénak távlati terveit. A felettes szervek az elmúlt év folyamán a lehető legjobb feltételeket teremtették meg a könyvtárak munkája számára. Ez természetesen nem vonatkozik egyformán a kelet-szlovákiai kerület valamennyi járására. A Kelet-szlovákiai Kerületi Nemzeti Bizottság Tanácsa a napokban értékelte az előbb említett határozat teljesítését. Ezzel kapcsolatban megvitatták a központi könyvtárak rendszere kiépítésének kérdését is. A kerülat könyvtárainak fej- íesztése nagymértékben attól függ, hogyan sikerül kiépíteni az egyes járásokban a központi könyvtárakat. A központi könyvtárak a könyvek kölcsönzésén kívül szervezik a körzetükbe tartozó könyvtárak között a könyvcserét és a módszertani központ szerepét is betöltik. A kelet-szlovákiai kerület 1174 könyvtára közül csak 60 központi könyvtár működik jelenleg 342 fiók-könyvtárral. A legkedvezőbb a helyzet a rožňavai (Rozsnyó) járásban, ahol már 1971-ben kiépült a központi könyvtárak hálózata. Ez a járási könyvtár jő munkájának, valamint a felettes szervek megértésének eredménye. NEMŰEK BOHUŠ SZÜL Ű..K, N E V El ŐK FÓR UM A A problémafelvető oktatás A Prágai Magasépítő Vállalat kutatóintézetében kidolgozták az acélbetonszerkezetek új technológiáját. Felvételünkön az új módszerrel készült elemek. (Felvétel: Krejčí — CSTK) Napjaink egyik legaktuálisabb pedagógiai-pszichológiai problémája az oktatás, a nevelés korszerűsítésének, hatékonysága emelésének megoldása. A korszerűsítéssel összefüggő kutatások egyik — s véleményünk szerint igen lényeges — területe a problémafelvető oktatással kapcsolatos. Már csak azért is fontos e probléma kiemelése, mert a pedagógusok körében elvileg ugyan elismert szükségszerűség a problémafelvető oktatás meghonosítása, de gyakorlati megvalósítása vagy helytelen úton történik, vagy a szükséges lélektani megalapozottság hiányában rosszul, hatástalanul valósul meg. Éppen ezért az alábbiakban szeretnénk elemezni azokat a lélektani tényezőket, amelyeknek ismerete feltétlenül szükséges a problémafelvető oktatás pszichológiai megalapozásához, az ilyen jellegű oktatás eredményessé tételéhez. Hangsúlyoznunk sem kell talán, hogy a problémafelvető oktatás a gondolkodás aktivizálásával, Illetve a gondolkodásnak az ismeretszerzésbe való maximális bevonásával függ össze, a hagyományos oktatásban még ma is oly szívesen használatos mechanikus emlékezés rovására. Ismeretes, hogy a gondolkodási folyamat és az oktatás kölcsönös viszonyának kérdését általában két szélsőséges álláspontról közelítik meg: az első álláspont szerint a gondolkodás csupán az oktatás eszköze; a másik szerint (éppen ellenkezőleg) az oktatás során a tartalomtól, a módszertől függően maga a gondolkodás fejlődik, alakul. Mindkét álláspont olyan hibát rejt magában (az első végeredményben tagadja a specifikus, emberi gondolkodás fölényét, a másik nem okolja, hanem magyarázza a gondolkodási formák elsajátításának törvényeit), amely akadályozhatja a gondolkodás helyes értelmezését, ami viszont elengedhetetlenül szükséges az oktatás és a gondolkodás viszonyának meghatározásához. Sz. L. Rubinstein több helyütt hangsúlyozza, hogy a gondolkodás meghatározásakor elengedhetetlen a gondolkodás két legfontosabb oldalának: a gondolkodásnak mint folyamatnak és mint tevékenységnek a megkülönböztetése. Az ilyen megközelítés alapján A. M. Matyus- kin két olyan cselekvés-szabályozási típust különböztet meg, amely a tanulói megismerő tevékenység irányításának alapjául szolgál. Szerinte: „Az elsajátítási folyamat irányításá- nak egyik típusa a már kialakult cselekvések pszichikai regulációján alapszik, és meg- formulázott szabályok, előírások, instrukciók stb. révén mehet végbe. Az elsajátítási folyamat irányításának másik típusa kialakulóban lévő cselekvések regulációjának sajátosságain, a szabályokhoz, cselekvési elvekhez való eljutás folyamatának sajátosságain alapszik, e folyamat azon szakaszáig, amikor a szabályok már meghatározzák a cselekvések regulációját. Ez a két reguláció-típus lényegében két alapvető szakasz, mégpedig a cselekvés kialakulásának kezdeti és záró szakasza“. Abszolutizálni természetesen egyiket sem lehet. Esetenként egyiknek vagy a másiknak a túlsúlya megtalálható ugyan az ismeretelsajátítás valamilyen formájában. ><■ általában elengedhetetlen komponensei az oktatásnak — következésképpen a problémafelvető oktatási formának is. Köztudott, hogy gondolkodni csak akkor kezd az ember (a tanuló), ha olyan helyzetbe kerül, amikor valamilyen jelenség, kérdés, feladat problémát jelent. Ezzel a gondolkodás-lélektani ténnyel függ össze a problémafelvető oktatás alapelve is: ti- az, hogy az elsajátítási folyamat problémaszituációk megoldásának folyamataként megy végbe. A már említett irányítás (reguláció) a probléma felvetésében, a megoldási feltételek biztosításában valósul meg. Erre az irányításra feltétlenül szükség van, mert a problémamegoldás módjaira, a gondolkodás eljárásaira és módszereire, egyáltalán a probléma meglátására külön is meg kell tanítani a tanulót. A problémafelvető oktatás központi fogalma tehát a problémahelyzet fogalma. A tanulónak probléma-szituáció elé állítása az új ismeretek elsajátításának mintegy kiindulópontja, s megoldásuk lényegesen szilárdabb és hatékonyabb ismeretszerzést eredményez. A megoldásnak általában három fő szakasza van: Az első szakasz tulajdonképpen a problémamegoldás „zárt“ szakasza. A gondolkodási műveletek közül az analízis, illetve az összevetés van túlsúlyban. A tanuló tulajdonképpen a megoldás feltételeit elemzi a birtokában lévő ismeretek, módszerek alapján, összeveti a végrehajtandó cselekvés követelményeit az általa ismert eljárásokkal s ilyenkor jön rá, hogy ezek nem alkalmazhatók — szükséges az ismeretlen feltárása. A második szakaszban a tanuló keresi a megoldási lehetőségeket, mégpedig olyan formában, hogy távolabbi megoldási területekről vett módokkal próbálkozik, közvetlen kapcsolatban nem lévő összefüggéseket keres, tehát az adott problémahelyzet új tartalmat nyer. A harmadik szakaszban felszínre kerül a probléma-szituáció reális tartalma, természetesen az előzetes analízis, összevetés, transzformációk eredményeként. Ebben a szakaszban a probléma megszűnik probléma lenni. Létrejön a belátás, új kapcsolatok alakulnak ki, amelyek meghatározzák a cselekvés regulációját, s a tények új értelmezést kapnak. Lélektani szempontból ezzel be is fejeződik a problémaszituáció megoldása. A többi szakasz már a megtalált megoldás realizálása, a logikai megalapozás, az ellenőrzés. A felsorolt szakaszok természetesen viszonylagosak: hogy több vagy kevesebb lesz a lépések száma, az függ a probléma milyenségétől, az egyén ismereteinek jellegétől, speciális, illetve általános intellektuális jártasságaitól stb. A lényeg azonban az, hogy a tanulók csak akkor képesek a feladat, a probléma megoldására (s ezt meggyőzően bizonyítják Galpe rin, fakobszon. Kelemen, Kudr- javcev, Lénárd, Mencsiszkaja stb. kutatási eredményeit), ha megfelelő gondolkodási műveletekkel és eljárásokkal rendelkeznek. Ezeknek viszont csak akkor jutnak birtokába, ha az oktatás is aktív gondolkodtató módszerekkel történik. Kudr- javcev szerint a passzív, a problémamentes ismeretelsajátítás esetében az ismeretek izoláltak maradnak, s ennek következtében a tanulók fejében külön rendszert alkotnak az elméleti ismeretek és a gyakorlati tevékenység, s így az átlépés az egyikből a másikba súlyos nehézségeket okoz. Az önálló és aktív gondolkodással szerzett ismeretek viszont általában „mozgékonyak“, könnyen „le- fordíthatók“ szemléletes, cselekvő helyzetekre, a képszerűség nyelvére s jól átvihetők más, új helyzetekre is. Mindez érvényes a gyakorlás folyamatára is. Az elmondottakkal kapcsolatban szeretnénk néhány elvi jelentőségű megállapítást tenni. A problémafelvető oktatás csak abban az esetben lesz hatékony, ha az oktatás során a problémahelyzeteket nem izoláltan alkalmazzuk, hanem a problémaszituációk rendszerét tárjuk a tanulók elé. Továbbá: a problémafelvető oktatás nem mindenható, annak ellenére sem, hogy egyaránt alkalmazható az összes oktatási feltételre. Eredményessége különösen az új elvek, törvényszerűségek vagy törvények feltárásakor, ezek alkalmazásának kezdeti szakaszában mutatkozik meg. Viszont nem helyettesítheti a tényanyag közlését, illetve ennek racionális módjait, sem a gyakorlást. A probléma felvető oktatás az ismeretelsajátítási folyamatnak csupán egyik szakasza, mMia. ZIRIG MARGIT 1973. II. 15 6
