Új Szó, 1973. február (26. évfolyam, 27-50. szám)

1973-02-14 / 38. szám, szerda

Távlatot, biztos jövőt ígér AZ IPARI ÜZEMEK VÄRJÄK A FIATALOKAT Szlovákiáoan két tényező tét. te lehetővé a népgazdaság fej­lődését: az ipar fejlesztése, korszerűsítése és újjáépítése, valamint a foglalkoztatottság jelentős emelkedése. 1937-hez viszonyítva az ipari termelés több mint 24-szer3sére nőtt. A felszabadulás óta több mint 400 ezer ember talált munkára az új üzemekben, az ipar fej­lesztésére pedig több mint 130 milliárd koronát fordítottunk. Az ötödik ötéves tervidőszak­ban még gyorsabb léptekkel akarunk haladni a népgazda­ság fejlesztésében, hogy még tökéletesebben és sokoldalúb­ban elégíthessük ki a társadal­mi igényeket. Az ipari beruhá­zások értéke erre az időszakra 'kb. 50 milliárl korona. Szlová­kia gazdaságában több mint 120 ezar főiskolát és középiskolát végzett s több mint 230 ezer tanonciskolából kikerülő fiatal lép munkaviszonyba. A tudományos-műszaki forra­dalom előretörését, a tudomá­nyok széleskörű technikai al­kalmazását mutatja a friss munkaerők ilyen mértékű be­kapcsolása is a termelésbe. Aránylag magas a főiskolai és középiskolai végzettséggel ren­delkezők száma, de sokan ké­szülnek jövendő foglalkozásuk­ra szak- és tanonciskolákon is. Ez a folyamat már az említett években is észlelhető volt. Az első ötéves terv végén nem egész 50 százalék volt a szak­képzett ipari dolgozók száma. Ez érthető, hisz az ipari fejlő­dés kezdeti fokán álltunk. Je- lenlag az iparban dolgozók két­harmada rendelkezik szakkép­zettséggel. Az ötödik ötéves tervidőszakban ez az arány még javulni fog. Csupán a közszük­ségleti és vegyiparban szlová­kiai viszonylatban több mint 30 ezer — s ebből 60 százalék lány — fiatalt akarnak meg­nyerni a szak- és tanoncisko­lákba. Az utóbbi években azonban ez nem nagyon sikerül. Az idős, tapasztalt szakemberek nyug­díjba vonulnak, és nincs min­denütt megfelelő utánpótlás. Helyes, hogy nálunk is évről évre több a fő- és szakiskolák Iránti érdeklődők száma, ezzel szemben azonban elgondolkod­tató a fiatalok érdeklődésének csökkenése a tanonciskolák iránt. A fiatalok nem tudatosít­ják. hogy a tanonciskolákban való szakképzés megbízható ér­vényesülési lehetőségeket biz­tosít minden fiatal számára. Sőt, jó előkészítő a szak- és főiskolai tanulmányokhoz is. A fiatalok és a tanulóifjúság ilyan irányú érdeklődésének csökkenését befolyásolja pél­dául az, hogy az alapiskolákon nem propagálják megfelelően a szakmunkák jelentőségét az ipar számára. A fiatalságot nem világosítják fel arról, mi mindent tanulhat, sajátíthat el a tanonciskolákban és szaktan­intézetekben, hogyan készülhet fel jövendő foglalkozására. Az ipar.i üzemek és a nemzeti bi­zottságok sem szentelnek kellő figyelmet a tanulóifjúság meg­nyerésének. Nincs áttekintésük róla, hány fiatal távozik üze­mük, városuk, járásuk terüle­téről az egyes foglalkozási ágakba. Sem az üzemak, sem a nemzeti bizottságok nem vé­geznek alaposabb felmérést az­zal kapcsolatban, milyen fog­lalkozási ágak iránt érdeklő­dik az ifjúság. Az üzemek meg­feledkeznek arról, hogy a mai fiatalság teljesen más körűimé, nyék között él, mint apáik él­tek, hogy nem fél a munkanél­küliségtől, a bizonytalan meg­élhetéstől. Mindez csökkenti az érdeklődését a foglalkozásra való felkészülés iránt. Az üze­mekben ezért ezt a problémát másként kell kezelni, mint né­hány évvel azelőtt. A termelésben döntő tényező az ember. A legkorszerűbb tech­nikát Is az ember irányítja, minden az emberi munka ered­ménye. Ezért erre az ötéves tervre és az elkövetkező idő­szakra is, felelősségteljesen kell felkészít anünk megfelelő Külkereskedelmünk dinamikusan fejlődik Csehszlovákia külkereskedel­me az elmúlt évben kedvezően alakult. A szocialista államok­ba irányuló kivitel tervét 104,0 %-ra teljesítettük. Az orszá­gos eredményekhez jelentős mértékben hozzájárultak a szlo­vákiai vállalatok és szerveze­tek is. Az SZSZK külkereskedel­me 1972-ben 8 százalékkal, ezen belül a szocialista államokba irányuló kivitel 11,3 százalék­kal növekedett. Legintenzívebb volt a növekedés december hó­napban, amikor az előző év azonos hónapjához viszonyítva 17,3 százalékos növekedést ér­tünk el. Az SZSZK kivitelének fi3,l százaléka a szocialista államok­ba irányult. A megelőző évek­hez hasonlóan 1972-ben is a Szovjetunió volt a legnagyobb átvevő partnerünk, amely a KGST-tagállamokba irányuló ki­vitelünkből 51,0 százalékos arányban részesedett. A termelőerők fejlődésében bekövetkezett jelentős változá­sok megmutatkoznak a nemzet­közi termelési és társadalmi kapcsolatok területén is. A köl­csönös árucsere-forgalom a ter­melési szakosítás és kooperá­ció alapján rohamos fejlődés­nek indult. Ezek a fejlődési irányzatok 1972-ben csaknem az összes szoc'alista államban azo­nos mértékben érvényesültek. Érdekes azt is megfigyelni, mi­ként alakult az SZSZK kivitelé­nek elmúlt évi fejlődési dina­mikája az egyes szocialista or­szágokkal kapcsolatban. 1.971- hez viszonyítva az elmúlt év­ben a Szovjetunióba Irányuló kivitel 11,6 százalékkal, az NDK- ha 2,7 százalékkal, a Magyar Népköztársaságba 2,8 százalék­kal, Bulgáriába 41,9 százalék­kal, Albániába 5,5 százalékkal, a Mongol Népköztársaságba 14,3 százalékkal, a Kubai Köztársa­ságba pedig 24,3 százalékkal növekedett. A behozatal viszonylag szin­tén kedvezően alakult, a szo­cialista államokból 12,9 száza­lékkal több terméket hoztunk be, mint az előző évben, s ez a mennyiség az egész behoza­talnak 55,5 százalékát teszi. Ta­valyi behozatalunk a Szovjet­unióból 6,2 százalékkal, Bulgá­riából 16,3 százalékkal, a Ma­gyar Népköztársaságból 40,6 százalékkal, az NDK-ból 26,6 százalékkal, a Lengyel Népköz- társaságból 15,3 százalékkal, a Román Szocialista Köztársaság­ból 35,5 százalékkal és Jugo­szláviából 12,2 százalékkal nö­vekedett. A KGST-tagországoknak és fő­leg a Szovjetuniónak külkeres­kedelmi mérlegünkben való vi­szonylag nagyarányú részese­dése lehetővé teszi együttmű­ködésünk tovább: dinamikus fejlesztését. Az SZSZK feldol­gozó iparának termékeiért a szocialista államok, főleg a Szovjetunió elsősorban nyers­anyagokat és anyagokat szál­lítanak. Ez a körülmény a to­vábbi évek szempontjából is fon­tos stabilizációs tényező, mert reális feltételeket teremt a szlovákiai iparosítási program megvalósításához. A. MIKLÓS, mérnök számú fiatalt. Az elmúlt évek­ben nem sikerült biztosítani a tervezett tanoncutánpótlást. Le­gyen ez intő jel. Már ma ész­lelhető egyes foglalkozási ágak­ban a munkaerőhiány. Szabad szombatokon, vasárnap és ün­nepnapokon dolgoznak, hogy teljesítsék a tervfeladatokat. Főleg az anyagi termelésben halaszthatatlan a munkaerő­kérdés megoldása, ennek kü­lön figyelmet kell szentelni. Az ipari üzemak közül például csak néhány gépgyár használta ki a kormány által nyújtott esz­közöket a szakképzett munka­erőpótlás biztosításának töké­letesítésére. Ideje alaposan fe­lülvizsgálni a szakképzett mun­kaerőpótlás felkészítését, neve­lését, kezdve a szaktanárokon, mestereken, szociális berende­zéseken, a szabad idő kihasz­nálásán, egészen a termelésbe való bekapcsolódásig. Külön fi- gyeimet érdemel a munkaerő­vándorlás problémája, a fiatal szakemberek átlépése az egyik termelési ágból a másikba. Az üzemekben ós vezérigazgatósá­gokon a személyzeti és káder­osztályok kiépítése hozzájárul­na ahhoz, hogy a szakképzett utánpótlás biztosítására olyan figyelmet fordítanának, ami­lyent az a termelés és az egész népgazdaság szempontjából megérdemel. Ebban az ötéves tervidőszak­ban a közszükségleti és vegyi­ipari termelésnek 60 százalék kai kell emelkednie. Ezt kü­lönféle beruházásokkal valósít­juk meg, de döntő szerep jut itt a szakképzett munkaerők nek is. A termelés ütemének eddigi gyors fejlődését úgy ér­tük el, hogy rendszeresen emel­kedett az iparban a szakmun­kások száma is. A modern tech- ninai berendezéseket csak jól képzett szakember tudja meg­felelően kezelni. Az ifjúságot tehát idejében meg kell ismer­tetni a szakképzettség jelentő­ségével, előnyeivel és jövendő munkahelyével. Ez az üzemek, iskolák és nemzeti bizottságok közös feladata. A következő hó­napokban dönt ugyanis tanu­lóifjúságunk egy része arról, milyen foglalkozást válasszon. A nyitott kérdésekre adjunk bíztató választ: az ipar jó meg­élhetési lehetőség és biztos jö­vő a fiatalok számára. SZABÓ LAJOS Kielégítik a lakosság szükségleteit Összhangban pártunk gazdaságpolitikájával £letkörnyezetiink problémái szükségessé teszik, hogy figyel­münket ráirányítsuk a közszolgáltatási üzemek működésére. Az ilyen kisüzemek feladata elsősorban, hogy szolgáltatásokat nyújt­sanak, javító- és karbantartó munkákat végezzenek. Nem enged­hetjük meg, hogy a közszükségleti cikkek sorozatgyártásával vagy pedig a központilag irányított iparral való káros kooperációval foglalkozzanak. Olyan termékeket várunk tőlük, melyek gazda­gítják az állami ipar gyártatta áruválasztékot. Kolárovo (Gúta) hazánk egyik fejlődésben levő városa, mező? gazdaságilag fontos területen fekszik. A februári győzelem idő­szakáig a városban szegényes műhelyekben több kisiparos dolgo­zott. A februári győzelem lehetővé tette, hogy megalakuljanak az első szocialista UzemtársuHások. Így jött létre Kolárovón is a közszolgáltatási üzem. Az eredményekről, az elmúlt huszonöt évről és a XIV. pártkongresszus határozatainak teljesítéséről be­szélgettünk Kertai Andrással, a közszolízá'+wt'^s v, i^a^gató- jával. — Az elmúlt huszonöt évről nehéz beszélni. Rossz álomnak tűnik az a sok probléma, mely- lyel a kezdeti időszakban meg kellett küzdenünk. Főleg mun­kaerő- és nyersanyagproblémá­ink voltak. Ezekről ma már múlt időben beszélhetünk, s üzemünk gazdasági helyzete is megszilárdult. A múlt évben 102,2 százalékra teljesítettük tervünket, ami az 1971-es év­hez viszonyítva jelentős fejlő­dés. A lakosságnak nyújtott szolgáltatások tervét 107,5 szá­zalékra teljesítettük. Üzemünk­ben a dolgozók átlagbére eléri a havi 2200 koronát. ' Az igazgató elmondotta, hogy helyiséghiánnyal küzde­nek. Ha tovább akarják bővíte­ni a szolgáltatásokat, minde­nekelőtt ezt a problémát kell leküzdeniük. Erre valószínűleg még ebben az évben sor kerül, ugyanis július elején megkez­dik a próbaüzemeltetést az új asztalosműhelyben. Ebben a „minigyárban“ a többi munkán kívül évi 8000 bútordarabot ké­szítenek majd. A gépi berendezések 80 szá­zaléka már megérkezett Len­gyelországból — mondotta Ker­tai András —, és szükségessé vált, hogy mintegy 20 szakmun­kásunkat elküldjük a lengyel- országi üzemekbe, hogy a hely­színen tanulmányozzák az új munkamódszereket. Tekintettel a rohamosan növekvő közjármű- forgalomra, szükségessé vált, hogy autójavító-műhelyünket mintegy 700 négyzetméternyi alapterületűvé bővítsük. Itt a iuvaob ^ másságnak nyújtott szolgáltatásokat. Ennek érdekében a múlt év folyamán Čičovra (Csicsój és Zem. Olčá- ra (Nemesócsa) is kiterjesz­tették szolgáltató hálózatukat. Gépkocsival gyűjtik be vidéken a tisztításra szánt ruhaféléket, amelyeket vissza is szállítanak. Egyik személygépkocsijukat a televízió- és rádiójavító-műhely rendelkezésére bocsátották, s így megoldották, hogy a kisebb javításokat a szerelő a helyszí­nen végezhesse el. Bevezették az elektromos háztartási gépek (mosógépek, centrifúgák, robo­tok) javítását is. A kolárovói közszolgáltatási üzemnek 330 alkalmazottja van. A dolgozók 39 munkaszakaszon tevékenykednek. Egy viszony­lag kis létszámú üzem ilyen nagy tagoltsága természetesen sok nehézséget okoz. Minde­nekelőtt szem előtt kell tarta­niuk a XIV. pártkongresszus ha­tározatát, amely a lakosságnak nyújtott szolgáltatások bővíté­sét tűzte ki célul. — Ezt a problémát lehetet­len lenne megoldani üzemi mértékben — mondotta az igaz­gató —, ezért a gazdasági ér­tekezletek előtt megbeszéljük problémáinkat a városi nemzeti bizottság elnökével és a többi gazdasági vezetővel. Az ilyen tanácskozásokon mindenekelőtt azt tárgyaljuk meg, milyen szakágazatokat kellene beiktat­ni a lakosságnak nyújtott szol­gáltatások további bővítésére. Ezeknek az intézkedéseknek köszönhetjük, hogy a kolárovói A tartóoszlopuk már állnak, rövidesen megkezdik a gépek be- szerelését. (Csizmadia Zoltán felvétele) legmodernebb elektromos be­rendezésekkel végzik el dolgo­zóink a szükséges javításokat, futó ellenőrzéseket. A KORRÓZIÓ ELLENI HARC JEGYÉBEN A Hungarocorr nemzetközi felszíni anyagkezelési kiállítás szervezői a bratislavai Techni­ka Házának közreműködésével a csehszlovák vállalatok ter­mékeit és a hazánkban gyártott anyagvédő technológiai beren dezéseket is bemutatják. A ki­állítást 1973. szeptember 21-től 27-ig tartják Budapesten 5000 négyzetméter területen. A Hungarocorr kiállítást a hazai Danube Surface kiállítás­sal együtt a KGST-tagországok szakosított kiállításai közé so­rolták. Ezeken a kiállításokon bemutatják a fémes és a nem fémes tárgyak felületi védelmé re szolgáló különböző anyago­kat, valamint a tárgyak védő bevonására szolgáló, többnyire automatikus gépeket és műsze­reket. A kiállításon bemutatásra ke­rülő anyagok és berendezések a korrózió által okozott tete­mes népgazdasági károk csök­kentését szolgálják. A kutatás és a műszaki fejlesztés ezen a területen a felszíni kezelés költségeinek csökkentésére, és főleg a vegyi ártalmakkal szemben tanúsított ellenállóké- pesség növelésére irányul. A Hungarocorr nemzetközi kiállí­táson a magyar és a csehszlo­vák vállalatokon kívül egész Európa ismertebb vállalatai bemutatják termékeiket és leg­újabb technológiai eljárásaikat. A Szlovák Tudományos Mű­szaki Társaság intézménye, a bratislavai Technika Háza, a Hungarocorr kiállítás megtekin­tésére szakmai kirándulást szervez, és kérik az érdeklődő­ket, hogy legkésőbb 1973. áp­rilis 30-ig a következő címre küldjék be jelentkezéseiket: Dom techniky SVTS, Kocehiva 17., Bratislava. J. DEMIANČOK közszolgáltatási üzem már 1972. december 31-én teljesítette * XIV. pártkongresszusnak azt a határozatát, amely szerint az ötödik ötéves terv végéig a közszolgáltatási üzemeknek — az 1970-es évhez viszonyítva — 25—30 százalékkal kell emel­niük a lakosságnak nyújtott szolgáltatásokat. Míg 1970-beti csak 3 millió 530 ezer korona értékben végeztünk ilyen mun­kákat, 1971-ben ez az összeg már közel 4 millió 100 ezer 'koronát tett ki. Mivel ez a mu­tatószám 1972-ben elérte az 5 millió 055 ezer koronát, a ki­alakult arányszám 43,2 száza­lék. — Valamennyien tudjuk, hogy nem elégedhetünk meg a fel­adatok formális teljesítésével. Ezért munkánkat kiszélesítjük, támogatjuk a dolgozók önálló kezdeményezését, a szocialista munkabrigádok működését és az ifjúsági szervezetet. Nagy munka vár ránk ebben az év­ben, de reméljük, hogy vala­mennyi feladatunkat maradék­talanul teljesíteni tudjuk — fe­jezte be beszélgetésünket az igazgató. MOROVICS LAJOS ÚJ szó 1973. II. 14.

Next

/
Thumbnails
Contents