Új Szó, 1973. január (26. évfolyam, 1-26. szám)

1973-01-12 / 10. szám, péntek

Orvosi tanácsadó LELKES NÉPMŰVELŐK A rendezőházaspár 0 Nyolc év alatt 19 irodalmi összeállítás % A Jókai-napok állandó részvevői A komárnói (komáromi) já­rásban jelenleg több irodalmi színpad működik, mint a többi dél-szlovákiai járásban együtt­véve. Közülük a CSEMADOK bú- či (búesi) helyi szervezetének Lant Irodalmi Színpada kétség­telenül a legjobbak egyike. Ve­zetői — Szobi Kálmán, a falu szövetkezeti klubjának dolgozó­ja és Szobiné Kerekes Eszter, a helyi óvoda igazgatónője — házastársak, akik munkájukban támogatják, segítik egymást. Az irodalmi színpad létrejötte és sikeres szereplése is nagyrészt együttműködésüknek köszönhe­tő. No de ne vágjunk a dolgok elébe, látogatssunk el hozzájuk. Először az irodalmi színpad megalakításának előzményeiről a „gondolat“ megszületéséről érdeklődünk. — A műfajjal Léván ismer­kedtünk meg, amikor a CSE­MADOK helyi szervezetének iro­dalmi színpada a Juhász Gyula verseiből összeállított „Him­nusz az emberhez“ című műsor­ral az 1964. évi Jókai-napokra készült — tájékoztatott Szobi Kálmán. — A feleségem akkor még óvónőképzőbe járt. Én Tol­mácson dolgoztam. Később mindketten Búcsra költöztünk s itt 1966-ban megalapítottuk a mostani Lant Irodalmi Színpa­dot. Persze, nem volt nehéz dolgunk, hiszen a faluban már idejövetelünk előtt működött egy irodalmi kör, mely színvo­nalas irodalmi esteket tartott Petőfiről, Aranyról, Adyról és Józref Attiláról. Első összeállí­tásaink szereplőinek nagy ré­sze ennek az irodalmi körnek a tagai közül került ki. — Melyik volt az első műso­ruk? — A „Himn :sz az emberhez“ című, vagyis ugyanaz, amelyet a lévaiak adtak elő. Kölcsön­kértük tőlük a szövegkönyvet, sőt a vetítéshez szükséges dia­pozitív lemezeket is. Későbbi műsoraink nagy részét azonban már magunk állítottuk össze. — Melyik közülük a legki­emelkedőbb? — Talán a Jannisz Ritszosz: A börtön fája és az asszonyok című, mellyel díjat nyertünk a legutóbbi Jókai-napokon. Az iro­dalmi színpadok országos fesz­tiváljáról ezzel együtt most már három díj van a tarsolyunkban. Örömmel tölt el bennünket az is, hogy a műit év végén meg­hívtak bennünket a magyaror­szági Balassagyarmatra, ahol az irodalmi színpadok országos fesztiválján a legszebb színpa­di beszéd díját nyertük el. Amikor a további összeállí­tások felől érdeklődünk, Szobi Kálmánné fényképgyűjteményt vesz elő. Fellépéseik egy-egy pillanatát örökítették meg. Mi­közben lapozgatjuk, a házaspár magyarázatot fűz valamenyi fel­vételhez. Megtudjuk tőlük, hogy 1966-tól mostanáig összesen 19 irodalmi színpadi műsort ren­deztek. Az összeállítások a té­mák sokrétűségéről tanúskod­nak: a forradalom, a szerelem, a béke, a humor, az újjászüle­tés, valamint a nők emancipá­ciójának és a haladó hagyomá­nyok ápolásának motívuma egyaránt szerepe] bennük. Igaz, hogy a versválogatás néhány esetben nem a legszerencsésebb, de örömmel állapíthatjuk meg, hogy a két népművelő figyelme a népköltészeten és a hazai költők művein kívül a világiro­dalom jelentősebb költőinek al­kotásaira is kiterjed. A fellé­pések száma szintén figyelem­re méltó. Az irodalmi színpad tagjai ugyanis két év alatt több mint harmincszor szerepeltek közönség előtt. — Néhány műsorunkat fel- játszottuk magnetofonszalagra és közvetítettük a helyi hang­szóróban — jegyzi meg Szobi Kálmán, miután végiglapoztuk a fényképalbumot. Aztán a versmondókról beszél. — Mint említettem, kezdet­ben az irodalmi színpad sze­replőinek „gerincét“ a régi irodalmi kör tagjai alkották. Voltak közöttük idősebbek és fiatalok is. A szereplők azon­ban az évek folyamán cserélőd­tek. Az újak többnyire diákok voltak. Akadtak közöttük olya­nok is, akik egyszerre két iro­dalmi színpadban is tevékeny­kedtek. Legutóbbi műsorunkban hét gimnáziumi tanuló szere­pelt. Öten közülük a komáromi, keten az ógyallai gimnáziumban tanulnak, illetve tanultak. A többi szereplő közül kettő taní­tónő, egy üzemi munkás, egy üzletvezető, egy hivatalnok, egy pedig szövetkezeti dolgozó. El­mondhatom, hogy valamennyien jó előadók. Csekes Edit például többször vett részt az országos kiejtési versenyen, s hogy si­kerrel, ezt leginkább az bizo­nyítja, hogy két évvel ezelőtt Gútán a harmadik kategóriában az első helyen végzett. Örven­detes egyébként, hogy a diák­szereplők tudása évről évre fo­kozódik, s ez a pedagógusok munkáját dicséri. — Milyen tapasztalatokat sze­reztek önök az irodalmi szín­padi műsorok összeállítása és rendezése közben? — Elsősorban műsorainkat rövidítettük le. Első összeállí­tásaink mintegy másfél órásak voltak, a legutóbbi csupán 20— 25 perces. Továbbá: a költészet rovására menő sok csecsebecse díszlet helyett most már csu­pán néhány jelképszerű díszle­tet alkalmazunk. A szó erejére helyeztük a fő hangsúlyt. — Gondolnak e az önképzés­re? — Igen, hiszen ez feltétlenül szükséges a fejlődéshez. 1964- től a Jókai-napokon minden iro­dalmi színpadi műsort megnéz­tünk. A színdarabok többségét is. Részt vettünk minden iro­dalmi színpaddal kapcsolatos vitaértekezleten, s az utóbbi öt évben rendszeresen látogattuk a Szlovákia különböző helyein megtartott rendezői tanfolya­mokat. Ezenkívül egy alkalom­mal Jiráskov Hronovon, a színjátszók országos fesztivál­ján és három alkalommal a ma­gyarországi Balassagyarmaton megrendezett Madách Imre iro­dalmi színpadi napokon vol­tunk tapasztalatokat gyűjteni. — Milyen terveik vannak? — Szeretnénk összehívni az irodalmi színpad régi tagjait a Petőji Sándor születésének 150. évfordulója kapcsán „Csalogá­nyok és pacsirták“ címmel ve­lük közösen egy emlékünnepsé­get rendezni. Az idei Jókai-na­pokra szintén egy Petőfi Sán­dorral kapcsolatos összeállítás­sal vagy egy szovjet író drama­tizált novellájával szeretnénk felkészülni. Ezenkívül igyek­szünk majd megfelelő összeál­lításokkal reagálni az aktuális politikai eseményekre. TŐZSÉR LAJOS Januári könyvújdonságok Az óesztendő utolsó, s az új esztendő első napjaiban több figyelemre méltó könyv jelent meg a Madách Könyvkiadó gondozásában, örvendetes, hogy « kiadványok között néhány eredeti alkotás és több értékes műfordítás is napvilágot látott. Minden bizonnyal érdeklődést vált ki Csontos Vilmos Gyalog­út című önéletrajzi regénye, amely a neves hazai magyar költőnk első prózai műve. A szerző sajátos élményanyagával, képet ad arról, hogyan indult el a gyakran szűkös kenyéren élő falusi fiú a rögös költői pályán, s mi mindenen kellett átesnie, míg a „tengerbe“, vagy­is irodalmi életünk vérkeringé­sébe ért. Szellemi életünk gazdago­dását jelenti Duba Gyula Való­ság és életérzés című könyve, amelyben neves prőzaírók első­sorban a csehszlovákiai magyar irodalom jelenségeiről, esemé­nyeiről írott tanulmányait és kritikáit gyűjtötte össze. A műfordítások közül Miros­lav Válek magyarul megjelent válogatott versei érdemelnek megkülönböztetett figyelmet. A mai szlovák költészet egyik legnépszerűbb képviselője iro­dalmi munkásságának legsike­rültebb verseit tartalmazza ez a kötet. Valószínűleg sokan el­olvassák majd Alfonz Bednár Egy marék aprópénz című re­gényét, amely ugyancsak most jelent meg magyar fordításban. Ladislav Ballek a szlovák iro­dalom legfiatalabb nemzedéké­hez tartozik, s a most napvilá­got látott, két kisregényt tar­talmazó könyvével mutatkozik be a magyar olvasóközönség­nek. Ballek mindkét műve a magányos ember, a társadalom elől menekülő, illetve a társa­dalom után vágyakozó ember problémáját boncolgatja. A két látszólag igénytelen terjedelmű és laza meseszövésű írás a lé­lektan, sőt egyes vonatkozásai­ban már-már a gyakorlati pe­dagógia tételeit ostromolja, faggatja, hogy választ kapjon korunk egyik világszerte idő­szerű kérdésére, az egyén és a társadalom viszonyának és köl­csönhatásának erkölcsi normái­ra. Az eddig drámaíróként ismert Ivan Izakoviö most prózaíró­ként debütál: most jelent meg Rekviem című regénye. A fia­tal szlovák szerző alkotásának a témája látszólag hagyomá­nyos, hiszen a cselekmény a Szlovák Nemzeti Felkeléshez kapcsolódik. Az író ábrázolás- módja, látószöge azonban egyé­ni, s elsősorban ez teszi ezt a regényt érdekes olvasmánnyá. Jaroslav Zýka nevét, aki ere- deti foglalkozását tekintve ve­gyészprofesszor, a cseh olva­sóközönség a Bizonytalanságok című nagysikerű elbeszélés­gyűjtemény megjelenése után ismerte meg. Magyar nyelven most második könyve A Ke­gyetlen Luenga című novellás- kötete látott napvilágot. Zýka novellái az ázsiai őserdők, a csendes-óceáni szigetek bűvös légkörét, a forró égövű part­vidékek egzotikus, fülledt ha­gyományait tárják fel, benn­szülöttek sötét babonái kava­rognak együtt a modern idők kalandorainak világával. Makszim Gorkij egyik leg­szebb elbeszélése, a Malva ez­úttal külön könyvben jelent meg. Gorkij az ifjúság és a felnőtt kor határmentéjén Irta meg e költői szépségű, roman­tikus elbeszélését. A történetet a nagyszerű természet fogja ke­retbe: a tiszta, csillogó tenger és a hatalmas végtelen égbolt. Egy világtól távoleső kis ha­lásztelepen bontakozik ki há­rom ember összecsapása. Apa és fia támad egymásra Malvá- ért, ezért az izgalmas szépségű asszonyért. De Malva leigázha- tatlan, ő nem árucikk: szabad és független a szerelemben, mindig maga dönt sorsáról. Gorkij az önmaga életét élő, a szabadságot tudatosan vállaló Malva alakjában életművének egyik legvonzóbb, legérdeke­sebb nőalakját rajzolta meg. A Dumas-kedvelők most a ne­ves szerző legnépszerűbb regé­nyének, a Monte Cristo grófjá­nak a harmadik kötetét vásá­rolhatják meg. A Világjárók so­rozatban jelent meg Ignácz Ró­zsa Argentina viharszünetben című útikönyve, amelyeí sok fénykép és illusztráció tesz még színesebbé, vonzóbbá. Samuel Beckett Nobel-díjas szerző egyik korai művét a Murphy-t találjuk meg most magyar fordításban könyves­boltjainkban. Ez a mű szabá­lyos regény, fordulatos cselek­ménnyel reálisan megformált alakokkal. Mégis megtaláljuk benne a mai Beckett minden jellegzetes tulajdonságát: ra­gyogó iróniáját és az élettől elszakadt, magányos ember sorsának együttérző, poetikus ábrázolását. Oj könyvnek örülhetnek a fantasztikus regények kedvelői is. Most jelent meg Ludvik Sou- ček műve Az ősi lovagi jel, amely a magyarul is megjelent és nagy sikert aratott A vak madarak titka című könyv sza­bad folytatása. Legfiatalabb olvasóink figyel­mét ezúttal janikovszky Éva és Réber László szellemes gyer­mekkönyvére, a Velem mindig történik valami címűre hívjuk fel, amely a gyermek szemével állít görbetükröt a mai családi élet elé.- íí-/ A VESZETTSÉG L. Károly olvasónk levelére válaszolunk, midőn megírjuk, hogy a veszettség (latinul: lys­sa, szlovákul: besnota) nap­jainkban is gyakran előforduló, igen veszélyes fertőzés. Kór­okozója vírus, amelyet vadon élő állatok, pl. róka, farkas, őz, szarvas, nyest, menyét, borz, madarak, de kóbor kutyák és macskák, sőt, fertőzött háziál­latok, lovak, tehenek, juhok, sertések és patkányok is ter­jeszthetnek. A veszettség vírusa az állat nyálával kerül a megmart vagy máskép sérült ember szerveze­tébe. Az emberi fertőzések túl­nyomó többsége kutyaharapás­tól származik; ezért kötelező az ebek védőoltása és a kóbor ebek ártalmatlanná tétele. Ha veszettség üti fel a fejét, a jár­ványügyi szolgálat elrendelheti a meghatározott területen vala­mennyi kutya és macska kiirtá­sát. Az utóbbi években elter­jedt a veszettség a rókák köré­ben is, ezért helyenként a ve­szettség felszámolása érdeké­ben a rókaállományt is ki kel­lett irtani. Ily gyökeres intéz­kedésekre azért van szükség, mert emberre nézve a fertőzés halálos veszélyt jelent; az or­vosi szakirodalomban nem ta­lálunk esetet, hogy emberi ve­szettséget kigyógyítottak vol­na. Nem minden kóbor kutya ve­szett, sőt ezeknek is csupán kb. egyharmadának fertőző a ha­rapása. Ezért, ha valakit kutya vagy más állat mar meg, ne veszítsük el a fejünket, hanem tegyük meg a kötelező intézke­déseket. Minden harapásos ese­tet be kell jelenteni az orvos­nak, illetve a járványügyi szol­gálatnak (OHS). A megmart ember védőoltás­ban részesül. Nálunk kb. 30 esztendeje alkalmazzák az el­ölt vírust tartalmazó Hempt- féle vakcinát, amely juhok vagy nyulak agyvelejéből ké­szül. A vakcina az oltás he­lyére szállítható, ma már nem kell a megmart embert mint hajdan, valamely központba szállítani. Az oltási módszert egyrészt a sérülés természete, másrészt az állat egészségi ál­lapota szerint határozzák meg. Ha ismeretlen vagy veszett ál­lat marásáról van szó, általá­ban kétnapos megszakításokkal a has bőre alá hat adagban kap injekciót a megmart em­ber, egy hónappal később meg­kapja a hetedik adagot. Az elpusztított, veszettségre gyanús állat fejét elküldik az agy és gerincvelő kivizsgálásá­ra, mivel a kórokozó vírus a nyálmirigyek váladékán kívül megbízhatóan a beteg állat köz­ponti idegrendszerében mutat­ható ki. Miről ismerhetjük fel a ve­szett állatot? Gyanús, ha az ál­lat elveszti, megváltoztatja jel­legzetes tulajdonságait. A be­tegség kezdetén az állat apati- kus, nem törődik környezetével, majd nyugtalankodni kezd, ide­gesen szaladgál egyik helyről a másikra, végül pedig már dü­höngő és támadó. Az erdei vagy mezei állatok elvesztik félénkségüket. Ártatlannak, egészségesnek látszó, szelíd ál­lat is okozhat fertőző marást, mert nem ritkák azok az ese­tek, hogy a betegség lefolyása nem tipikus. Ha a szabadban vagy a ház­tájon állat vagy madár támad­ja meg az embert, igyekezzék oly helyzetet teremteni, hogy ne marhassa, haraphassa, csíp­hesse meg fedetlen testrészeit. A veszettség fertőzésétől csak elővigyázatosság és fegyelme­zett magatartás óvhat meg. Dr. SZÁNTÓ GYÖRGY HISZTÉRIA A hisztéria (hysteria) előfor­dulhat a gyermekkorban is, de szerencsére sokkal ritkábban, mint később felnőttkorban. Már három vagy négyéves korban megfigyelhetünk olyan állapo­tokat, amelyeket hisztériának kell venni. A pubertás táján szaporodik a hisztériák száma. A pubertás kezdete után a lá­nyoknál sok az enyhébb ideges- ségi panasz, amelyeket azonban el kell választanunk a hiszté­riától. Hisztériának általában olyan állapotot vagy tünetcso­portot tekintünk, amely pszichi­kus behatásra jön létre, szervi idegbetegség képét adja, anél­kül, hogy a látszólagos ideg- rendszeri betegség valójában jelen volna. A fennt említett pszichikai behatás különféle lehet. Hisz­tériához vezethetnek az egyén gondjai, föltéve, hogy érzelmei­re, indulataira erősebben hat­nak, mégpedig kedvezőtlen, za­varó módon úgy, hogy bántó, fájdalmas érzéseket, hisztériát válthatnak ki. Az emberek egy részének érzékenysége fokozott, másképpen kifejezve az érzés­világuk „labilis“. A kiváltó gon­dolatok alapja lehet kívánság, vágy, vagy bántó, sértő emlék. Némely eset szexuális „balese­tekre“ vezethető vissza. Gyako­ri jelenség, hogy a betegséget csupán a fantáziának a csapon- gása váltja ki. Valójában ma­napság sem tisztázott teljesen a hisztéria mibenléte. Legelter­jedtebb a Freud-féle elmélettel történő magyarázat, amely sze­rint a „tudatalatti“ rész műkö­désének és a szexuális élmé­nyeknek van nagy szerepük. Milyen is ez a betegség, ame­lyeket nyugodtan besorolhatunk a gyermekkori neurózisok nagy csoportjába? A betegség előfor­dulhat hisztériás roham, bénu­lás, remegés, görcsök, mozgás­zavarok, sántítás, beszédhibák, érzészavarok, és ezeknek kom­binációs alakjaiban. A hisztériás rohamoknál ro­hamszerűen jönnek a hisztériás állapotok, ahol a tudat zavart- nak látszik és lelki és mozgási izgalmi tünetek lépnek fel. A beteg izgatottan viselkedik, za­varosan, összefüggés nélkül be­szél. Néha makacsul hallgat. Notorikus nyugtalanság is ész­lelhető. Néha ehhez toporzéko­lás, földreverés, rángatódzás já­rul, ami a kórképet az epilep­sziához teszi hasonlóvá. A gyer­mek viselkedése nem természe­tes, van benne erőltetettség, szí­nészkedés! A bénulások hirte­len fejlődnek ki. Néha csak az egyik végtagot, néha többet is érint. E bénulások rövid ideig tartanak, és nem hagynak nyo­mot maguk után. A reszketés szintén átmeneti tünet, éppen úgy mint egyes izmok, izom­csoportok görcsös összehúzódá­sa. A mozgászavarok szintén átmenetiek és jelentkezhetnek sántítás, „bábjárás“ és más for­mában is. A hisztéria megnyil­vánulhat különféle beszédhi­bákban is. Ilyenek a hisztériás némaság, afázia, és dadogás. E hibák többnyire testi vagy lelki megrázkódtatás, baleset után hirtelen jelentkeznek, s gyorsan meg is szűnnek. A kisgyermek- kori, 2—5 év közötti dadogást „neuróziának“ szokták venni, s nem hisztériának. Hisztériás da­dogás inkább a nagyob gyer­meknél fordul elő, s többnyire más hisztériás jelenség is ki­mutatható. A hisztériánál nem ritkák az érzészavarok sem. Néha, a test bizonyos felületi része teljesen érzéketlen. Néha a gyerek csomókban tépi ki a haját, és közben fájdalmat nem érez. A hisztéria diagnózisát akkor állíthatjuk fel, ha ki tudunk zárni minden szervi idegbeteg­séget. Ehhez sok kiegészítő vizsgálatra van szükség, ame­lyeket leginkább csak kórhá­zakban lehet megvalósítani. A diagnózist alátámasztja a pszichoterápiás kezelés hatá­sossága. A hisztéria kimenetele általában jő, és néhány hónap alatt a tünetek maguktól is megszűnnek minden nyom nél­kül. A kezelésnél nagy szerepe van a nyugalomnak, amelyet úgy biztosíthatunk a legjobban, ha a gyereket kórházban he­lyezzük el, de nagyon ajánlatos a gyereket átmenetileg kivenni az eddigi hazai környezetéből. A kórházban szép eredménye­ket érhetünk el szuggesztióval. Az injekciók, tabletták szedése és a különféle légzési gyakor­latok, zuhanyozás stb. szintén inkább szuggesztív módszerek. Dr. JUHÁSZ ISTVÁN 1973. I. 12

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents