Új Szó, 1973. január (26. évfolyam, 1-26. szám)
1973-01-12 / 10. szám, péntek
AHOL A MESE IGAZ Gyermeklevelezők szakköre 0 Milyen a közlekedési vetélkedő? £ Negyven lány - egyetlen probléma £ Mi lesz az üres erdészlak sorsa? £ Egy modern ragadványnév és a szójáték igaza Közismert szójáték Šahyn (Ipolyság) a tanulóifjúság, a pionírok körében: „Képes bácsi sok mindenre képes, de nem köteles. Köteles bácsi sem mindent köteles, de sok mindenre képes.“ A szójáték magyarázata az, hogy a pionírház nagyon tevékeny igazgatója Képes Tibor elvtárs, a kilencéves alapfokú iskola népszerű igazgatója pedig Köteles János elvtárs. Kettőjük iránti megbecsülésüket foglalták szójátékba a pionírok. Igazán megérteni a szójáték jelentőségét azonban csak akkor lehet, ha mindkettőjüket ismeri az ember. Legutóbb a pionírházba látogattam, hogy valamelyest képet kapjak arról, mi mindenre ké- pes munkatársai élén a szójátékba foglalt igazgató elvtárs. MESEHÄZ az a pionírház, mondták előzőleg a levicei (Léva) és a želiezovcei (Zselíz) pionírházak dolgozói. Meg is magyarázták a szó pontos jelentését: mesebeli, mert a járás pionírházai közül talán a legjobban felszerelt. Olyan ott minden, mint a mesében. A szép épület, melyet néhány évvel ezelőtt építettek újjá. A pazar berendezés. Kicsike színházterem. A játékszobában szőnyeg, forgó fotelek. Terepasztal a könyvtárban. Üvegház. Külön műhely a barkácsolók számára. Zárt udvar, ahol az asztaliteniszezők edzenek. Gyönyörű kert, melynek végében az ipoly vize csörgedez, nyáron a csónakosok kikötője, télen pedig jégpálya. Mesebeli. Mesés. Nem tévedtek, nem túloztak, akik ezt mondták a pionírházról. Minden úgy van, ahogy mondták. Esetleg csak bővíteni lehet a képet. A ház előtti nagyon szépen rendezett parkocska közepén szökőkút díszeleg, s míg az alig ötezer lakosú városka egyetlen szállójában még kályhákban fűtenek, a pio- mírházban központi fűtés biztosítja a meleget. A termek falát festmények díszítik, fejmagasságig faborítás védi. Otthonos, kedves minden helyiség. De talán az a legfontosabb, hogy a gyermekek, a fiatalok mindent megtalálnak itt, ami számukra érdekes. A legkisebbek még a mesét is, amikor mesefilmeket vetítenek, amikor mesedélutánokat rendeznek nekik. Olyankor igazi meseház ez a pionírház. MIRE KÉPES? Ez az eiső kérdés. Mire képes a pionírház? Mit tesz az igazgatója? Milyen munkát, milyen tevékenységet fejtenek ki a dolgozói? Mit találhatnak itt a gyermekek? Mit kapnak? Nagyon természetes, hogy mindent, amit általában a pionírházak adnak. A szakköri te^- vékenység élénk. Turisták, modellezők, ifjú technikusok. A szakkörök sorában azonban egy különös, nem mindennapi található: a gyermeklevelezők szakköre. Nagy Sándor elvtárs a vezetőjük, s a kör leg tevékenyebb tagjai, akik a gyermeklapok levelezői, Debnár Éva és Sógor Aranka. Bizony, máshol is szervezhetnének ilyen szakköröket. Azután természetes, hogy az országos pionírvetélkedő, ,,Ahoi a ma már a tegnapé“ elnevezésű verseny csapatokon belüli, csapatok közötti és körzeti fordulóit is jól megszervezték. A legjobbak bizonyára helytállnak majd a járási fordulóban is. Szóval ezek természetes dolgok. Magától érthetők. A pionírház azonban több olyan akciót — makarenkói fogalmazással: pedagógiai technikát — is megszervezett, amely ma még szokatlan, új. Nézzünk meg közülük néhányat! SZABAD AZ ÜT! Ez közlekedési játék, illetve játékos ve télkedő elnevezése, melyet már másodszor rendeztek meg. Králik Ferenc elvtárs, a technikai osztály vezetője szervezte. Lényege: a 80/1966-os közlekedési rendelet elméleti és gyakorlati szabályainak gyalogosokra, kerékpárosokra vonatkozó utasításait tökéletesen ismerni, s ugyanakkor tanúbizonyságát adni annak, hogy a kerékpározó pionírok bizonyos ügyességgel is rendelkeznek. Nem egyszerű pontozásos verseny ez. Több annál, hisz a városka főterén a kerékpározó fiatalok bravúrokat mutattak be: bábukat kerültek meg, menet közben lobogó szalagokat téptek, leszálltak a gépről, valamit leírtak, felpattantak a gépre. Majd a pionírház előtti hatalmas, mágneses tábla autósztrádáján egymás között versenyezve rendezték át az autófigurákat. Négyfordulós, érdekes, változatos verseny volt. Számos szülő, érdeklődő nézte, izgulta végig. A vándorserleget, vagyis az első helyet a helyi szlovák iskolának az a csapata nyerte meg, melynek tagjai Polakoviö Stanislav, Hudec Pavel, Báthy František, Zovčák Miloš voltak. Második helyre a helyi magyar iskolának a csapata jutott. Jankovics Ferenc, Cseri Jenő, Lőrincz Gábor, Szógel István sikeres szereplése nyomán. A harmadik helyezést a de- mandicei (Deménd) szlovák iskola pionírcsapatának versenyzői érték el. Egyébként nyolc pionírcsapat versenyzői küzdöttek a győzelemért. A PHSZ (Sväzarm) járási bizottsága, a városi nemzeti bizottság, a helyi közrendészeti csoport is részese volt a rendező bizottságnak. Közreműködtek, díjakat biztosítottak, segédkeztek. VEZETŐK KLUBJA. Ilyen klubot is szerveztek a pionírházban. Máshol még nincs ilyen. Kik ennek a blubnak a tagjai? Azok, akik már betöltötték 15. életévüket, már nem pionírok, de nem akarnak elszakadni a pionírmozgalomtól, viszont még nem töltötték be 18. életévüket, tehát teljes jogú pionírvezetők nem lehetnek. Segítenek a rajvezetőknek, a csapatvezetőknek, s arra készülnek, hogy néhány év múlva pionírvezetők legyenek. Negyven tagja van ennek a klubnak. Vezetőik Gajdács András és Jankovics Ferenc. A helyi szlovák, illetve magyar iskola pionírvezetői. Aki azt gondolja, hogy ennek a klubnak talán olyan gimnazisták a tagjai, akik pedagógusi pályára készülnek, csak részben találta el az igazságot. Igaz, zömében gimnazisták a klubtagok — egyik legtevékenyebb közülük Virág Éva, másodikos gimnazista — de szép számban találhatók közöttük fiatal munkásnők is. Molnár Ilona, Oroszlány Márta például a PLETA- üzem dolgozói. Érdekes tanulmányi kirándulást tettek néhány héttel ezelőtt. Bratislavába látogattak el. Viola Kaweschanová elvtársnő, a SZISZ kerületi bizottságának alelnöke fogadta őket. Meglátogatták a Klement Gottwald pionírházat, ahol a módszertani dolgozók a helyszínen példát mutatva gyakorlati útmutatásokkal szolgáltak. Majd megtekintették a Lenin Múzeumot, később városnézésre indultak. A klub tehát nemcsak elméleti ismereteket ad, hanem fokozatosan, lépésről lépésre bevezeti a klubtagokat a pionír- vezetők felelősségteljes munkájába. Ezt bizonyítja programjuk is: télen a poprádi járásba látogatnak el, hogy szlovák pio- nírcsapatokat keressenek fel, tavasszal a magyarországi Rét- ságon úttörő csapatokat látogatnak meg, a nyáron pedig a Német Demokratikus Köztársaságba, Drezdába utaznak tapasztalatszerzés céljából. Egyetlen problémájuk: a klub tagjai mind lányok. Szeretnének baráti kapcsolatot teremteni olyan hasonló klub tagjaival, ahol fiúk készülnek arra, hogy pionírvezetők legyenek. Ezt a „kívánságukat“ elmondták Bratislavában is a központi pionírházban ... Vajon kerülnek-e majd jelentkezők? MERÉSZ TERVEK foglalkoztatják a pionírház igazgatóját és munkatársait. Merész, de nem megvalósíthatatlan elképzelések. A várostól alig három kilométernyire elhagyatottan, üresen áll a Tesmagi Efsz volt tyúkfarmja. Eltűntek már a gazdasági épületek, de áll a volt vadászlak, a volt erdészház. Benne villany, víz található. A ház mellett 150X90 méteres vízitároló. Megnézték, körüljárták, szemügyre vették, s mostanában egyre gyakrabban hangoztatják: Itt lehetne valamit kezdeni Mit? Nyári laknak használhatná a pionírház. A község napközi otthonának személyzete nyaranként átverhetné az étkeztetés módját. Úszótanfolyamokat szervezhetnének, hiszen ott a közelben a víztároló. Vagy: természeti iskolát kellene az erdészházban berendezni. 'A pionírok számára aprócska faházakat építenének. Már elmondták tervüket Svec József tanfelügyelőnek, Bartus Lajos elvtársnak, a szövetkezet elnökének. Ők is egyetértenek az elképzelésekkel. Most keresik, kutatják a módját, hogy hogyan kellene megvalósítani... NINCS TITKUK. Még terveiket, elképzeléseiket is elmondják, mert úgy tapasztalták eddig, hogy minden esetben, amikor a gyermekek, a fiatalok érdekéről volt szó, kellő segítséget, kellő támogatást kaptak intézményektől, hivataloktól, üzemektől és egyénektől egyaránt. Mosolyognak. Tudják, hogy máshol meseháznak nevezik ezt a pionírházat. Nem is tiltakoznak a furcsa, modern ragadványnév ellen. Ismerik a gyermekek körében használatos szójátékot is: Képes bácsi sok mindenre képes, de nem köteles. . Nem bánják. Mosolyognak. A mosoly, az egyszerűség, a közvetlenség, a tervek, az elképzelések nyílt hangoztatása teszi természetessé a meseház nevet, a szójáték igazát. És így van jól, hiszen az igazi mese azért olyan valós, mert benne mindem egyszerű, amikor csodálatos, s minden csodálatos, amikor egyszerű. Ebben a pionírházban a mese igaz. HAJDG ANDRÁS Sztouákia v^vvarandt feladatai az 1973-as évben Szlovákia vegyiparára az 1973-as évben jelentős feladat vár, a termelésben 11,05 százalékos növekedést kell elérnie. E feladat elsősorban a beruházási terv sikeres teljesítésétől, az új termelési kapacitások idejében való üzembe helyezésétől függ. A döntő jelentőségű beruházások közül megemlíthetjük a šaľai (Vágsellye) Duslo IV. szakaszának építését, a nová- kyi Wilhelm Pieck Vegyiüzem PVC-részlegét, a púchovi Május 1 Gumiüzem kibővítését, a humennéi Chemlon üzemben a poliamid selyemszálat, a bratislavai Dimitrov Vegyiipari Művekben a dúsított szuperfoszfátot gyártó részleg, a Slovnaft- ban a polipropilént és a dime- tiltereftalátot gyártó részleg műszaki kiépítését és befejezését, végül pedig a štúrovói (Párkány) Dél-szlovákiai Cellulóz- és Papírüzem kartonpapír részlegének üzembe helyezését. A hatékonyabb termelés, a tartalékok feltárása, és főleg az új termelőrészlegek sikeres üzembe helyezése következtében az ammóniumtermelés 33,7, a nitrogénműtrágyák termelése 6,5, a karbamidé 69,2, a benziné 12,7, a nátriumhldroxidé 5,8, a PVC-anyagoké 56,1, a gumiabroncs-belsőké 15, a poliamid selyemszálé 52,8, a dimetilteref- taláté 600, a kartonpapír termelése pedig 7,8 százalékkal növekszik. Emellett növekszik a szuperfoszfát hatóanyagtartalma, valamint egyéb vegyi és papíranyagok, például a vágott polipropilén műszálak, a mono- etilénglikol, a papírzsákok stb. termelése. A felsorolt anyagok hazai termelése a népgazdaság szempontjából nagy jelentőségű, mert kiküszöböli az eddigi behozatalt, lehetővé teszi a-mező- gazdaság, a textilipar, az autó- forgalom és a csomagolástechnika hathatós fejlődését. A hazai szükségletek ellátásán kívül bizonyos anyagokat a külföldi piacokon is értékesíthetünk. A termelés alapanyagokkal és energiával biztosítva van. Gondot kell azonban fordítani a földgáz- és az energiaszolgáltatás folyamatosságára, és a behozott nyersanyagok ésszerű felhasználására. A vegyipar külkereskedelmi feladatai összhangban vannak az egész népgazdaság érdekeivel. A vegyipar, mint alapanyagokat termelő iparág, elsősorban a hazai iparágakat látja el nyers- és félnyersanyagokkal és csak a többlett kerül kivitelre. Ez azt jelenti, hogy bár a termelés jelentős mértékben növekszik, a kivitel körülbelül az elmúlt évi színvonalon marad. Kedvezően hat azonban külkereskedelmi mérlegünkre, hogy csökken a vegyipari nyersanyagok behozatala főleg a tőkésállamokból. Komoly feladatok várnak a vegyiparra a belkereskedelmi áruellátás terén is. E tekintetben az évi terv 16,9 százalékos növekedéssel számít. Főleg gumiabroncsokról, festékanyagokról, műtrágyákról és növényvédelmi vegyszerekről van szó. A beruházási feladatok teljesítése érdekében teljes mértékben ki kell használni az ágazat saját építő kapacitásait, s még külföldi kapacitásokat is igénybe kell venni, főleg a döntő fontosságú akcióknál. A tervfeladatok teljesítésénél be kell tartani az SZSZK kormányának irányelveit és határozatait, a dolgozók létszámának limitjeit, a munkabérek és a munkatermelékenység előírt viszonyait. A termelés növekedését főleg a termelékenység növelésével kell elérni. A tervnek ez a szakasza eléggé feszült helyzeteket okoz, serkenti azonban az ésszerűsítési tervek és javaslatok megvalósítását, a munkaidő maradéktalan kihasználására, a kezdeményezés és a szocialista munkaverseny fejlesztésére ösztönöz. A szlovákiai vegyipar feladatai nagyok, de a termelés hatékonyságát növelő tényezők kihasználása által nemcsak mennyiségben, de minőségben is teljesíthetők. A dolgozók munkakezdeményezéseit a szocialista ésszerűsítés feladataira kell irányítani. A döntő beruházások idejében való befejezése rendkívül fontos feladat, ezért főleg erre kell összpontosítani a vezetők minden szervező tehetségét és erejét. Az új termelő-részlegek üzembe helyezésé után pedig el kell érni a kapacitás tervezett színvonalát a munkabiztonság előírt követelményeinek megtartása mellett. VÁMOS BÉLA mérnök, az SZSZK IparUgyi Minisztériumának dolgozója Küldetésük a szolgáltatások bővítése A Košice-vidéki járás területén a nemzeti bizottságok kisüzemeinek száma alaposan megnövekedett, s ezeknek döntő többsége teljesíti küldetését. Amellett, hogy tényleg szélesítik, közelebb hozzák a lakosságnak nyújtott szolgálatokat, kihasználják a helyi anyagforrásokat és a munkaerő-tartalékokat is, bizonyos mértékben növelik a nemzeti bizottságok bevételét, amit aztán a falvak és a városok fejlesztésére, építésére használnak fel. Persze, a búza között konkoly is terem. Előfordultak olyan esetek is, hogy ezek célt tévesztettek, a szolgáltatások helyett az egész ország területén dolgoztak, s gyakorlatilag ezekben bizonyos csoportok vagy egyének becsületes emberekhez nem méltó módon a társadalom rovására gazdagodtak. Jelenleg járásunk 67 községében 246 kisüzeme van a helyi nemzeti bizottságoknak. Ezekben 709 állandó és 413 alkalmi munkás dolgozik. Közöttük sok az építkezési csoport, továbbá teherfuvarozás, üdülőszolgálatok, építőanyagok előállítása, lakatos, bádogos, asztalos, cipészet, szabóság, ablaküvegezés és hasonló kisüzem, üzemrészleg. A múlt év 9 hónapja alatt bruttótermelésük meghaladta a 60 millió koronát, ebből a lakosságnak nyújtott szolgáltatások a 15 millió koronát. A lakosságnak nyújtott szolgálatok terén a legjobb kisüzemek Slanec, Kecerovské Pekľany, Krásna nad Hornádom, Čaňa, Veľká Ida, Družstevná pri Hornáde, Košické Olšany, Rudník, Ruskov, Turňanské Podhradie (Szalánc, Kecerpeklény, Szép- lakapáti, Hernádcsány, Nagy- ida, Szövetkezetfalva, Őcsvár, Rudkov, Regeteruszka, Tornaváralja) községben és Medzev (Mecenzéf) városban szolgálnak jó példával. Ebben az évben a kisüzemek nagyban hozzájárulnak a választási tervek feladatainak teljesítéséhez is. Például Čaňán (Hernádcsány) a Szolgáltatási Ház építésénél, a helyi hangszóró kiszélesítésénél, az utak javításánál, az üdülőközpont megvilágításánál — Haniskán (Enyicke) a régi malom központi bevásárlóra való átalakításánál, Košické Olšanyban á patak szabályozásánál és járdák építésénél, Slariecon a tűzoltószertár építésénél, a vízvezeték kiszélesítésénél stb. A helyi anyagforrásokat több községünkben nagyon jól használják ki. Több mint 45 000 tonna követ fejtettek, közel 80 000 betonkockát készítettek. Ezeket a sáncok építésénél és a patakok szabályozásánál használják fel. IVÁN SÁNDOR Exportálnak A sládkovicovói (Diószeg) Len- és Kenderfeldolgozó Üzem sajtolt pozdorjahulladékból készült lemezeket szállít Francia- országba, Belgiumba, Hollandiába, Angliába, Dániába és Írországba. Ezenkívül kenderkócot és lenfonalat is gyártanak. A vállalat a közelmúltban ünnepelte fennállásának 20. évfordulóját.. 1973. I. 12. (Könözsi felvétele)
