Új Szó, 1973. január (26. évfolyam, 1-26. szám)
1973-01-11 / 9. szám, csütörtök
Felvétel a žilinai Slovena üzemből (Foto: Grossmann) A felhívás visszhangra vár A nitrai Állandó Országos Mezőgazdasági Kiállítás gazdaságának dolgozói nagy érdeklődéssel figyelték az SZLKP KB decemberi ülésének lefolyását. Jogos büszkeséggel és elégedettséggel nyugtázták a plé- numról érkező híreket, hiszen az ülés részvevői elismerő nyilatkozatokban méltatták a mezőgazdasági és élelmiszeripari dolgozók munkasikereit. A nitrai üzem dolgozói az 1973-as évi feladatok teljesítésével kapcsolatban felhívással fordultak a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Miniszétrium közvetlen irányítása alá tartozó mezőgazdasági üzemekhez. A felhívást az üzemi pártszervezet 1972. november 30-án megtartott gyűlésén fogalmazták meg, melynek lényege és egyben célja az 1973-as tervfeladatok mutatóinak a lehető legnagyobb mértékű túlteljesítése, és a szarvasmarha-tenyésztés intenzifikálása. A vállalat dolgozói egyértelműen kötelezték magukat, hogy aktívan bekapcsolódnak az általuk kezdeményezett felhívásba. Az érdeklődő vállalatok az üzemek között folyó szocialista munkaverseny keretén belül vehetnek részt az akcióban. A kezdeményező üzem bízik abban, hogy a többi mezőgazdasági nagyüzem sein hagyja figyelmen "kívül felhívásukat. Magától az akciótól a marhaállomány létszámának növekedését, a vágómarhák megfelelő súlyátlagának elérését és nem utolsó sorban az anyagi ráfordítások tekintetében rendkívül igényes mezőgazdasági beruházások sikeres megvalósítását várják. A felhívás konkrétan a következő mutatókat érinti: — a tervezett szarvasmarhaállomány létszámának a lehető legnagyobb túlszárnyalása, — a fejőstehenek létszámának növelése a múlt évi állapothoz viszonyítva, — az egy fejőstehénre, illetve 100 hektár termő területre eső tejhozam növelése, — a fejőstehenek legnagyobb termelékenysége fajtánként differenciálva, — a tejeladási és vágómarha eladási tervfeladatok minél nagyobb mértékű túlszárnyalása, — a borjúállomány létszámának gyarapítása. A verseny eredményeit a minisztérium fogja értékelni. Az értékelés két szakaszban történik, éspedig az 1973. VI. 30. és XII. 31-ig elért állapotok alapján. Ezért a versenyben részvevő üzemek vezérigazgatóságai áttekintést terjesztenek fel e két időpontban az említett mutatók teljesítésének pillanatnyi helyzetéről. A nitrai kiállítási gazdaság dolgozói a maguk részéről kötelezik magukat, hogy minden igyekezetükkel továbbra is a XIV. párt- kongresszus, valamint a decemberi plénum határozatainak megvalósítására fognak törekedni. Remélik, hogy ez a felhívás élénk visszhangra, megértésre talál és részvételükkel támogatni fogják a mezőgazdasági és élelmezésügyi ágazat valamennyi gazdaságainak párt- és szakszervezetei. v. e. Példamutató kötelezettségvállalások 1973 r. 11. Az ötödik ötéves terv igényes feladatokat tartalmaz népgazdaságunk minden ágazata számára. A feladatok megvalósítása megkívánja, hogy a CSKP XIV. kongresszusa határozatai, nak értelmében tovább fejlesz- szük a politikai tömegmunkát és támogassuk a dolgozók műn- Ikakezdeményezését. A jelšavai magnezitüzem dolgozói elfogadták a martini járás „Mindenki szocialista módon“ versenyfelhívást, amelyre a Győzelmes Február 25., az SZNF 30. és az üzem megalapításának 50. évfordulója tiszteletére tett kötelezettségvállalásukkal válaszoltak. Az üzemben megvannak a feltételek a kötelezettségvállalások teljesítésére, hiszen 80 szocialista munkabrigád dolgozói állandóan emelik a brigádok közötti verseny színvonalát és jó munkaerkölcsükkel példát mutatnak a többi dolgozónak. Kötelezettségvállalásuk a termelés minőségi és mennyiségi mutatóira, az önköltségek csökkentésére, valamint a politikainevelőmunka feladataira vonatkoznak. A termelés szakaszán tett kötelezettségvállalásuk közül a következők emelhetők ki: — Szem előtt tartják a termelési terv egyenletes teljesítését a minőségi előírások betartásával. — Havonta terven felül 200 tonna K I 10—40-es koncent- rátumot termelnek. — Biztosítják a folyamatos termelés feltételeit. Az önköltségek csökkentése érdekében ésszerű intézkedéseket tesznek, amelyekkel kétmillió korona megtakarítást érnek el. Ugyanezt a célt szolgálja majd a 20 040 ingyenes brigádóra ledolgozása is a különböző üzemi létesítmények felépítésénél. A politikai nevelő tevékenység szakaszán tett vállalásaik értelmében 100 önkéntes véradó bekapcsolásával növelik az önkéntes véradómozgalomban résztvevők számát, továbbá a vezető dolgozók, a technikai káderek és a szakmunkások szak- és politikai továbbképzését különböző tanfolyamok megszervezésével szeretnék elérni. Több kötelezettségvállalást tettek Még a kulturális élet színvonalának emelése, valamint a munkahelyeken az egészségügyi előírások betartásának érdekében is. A vállalati kötelezettségvállalás három részleg és négy termelési szakasz kötelezettségvállalásai alapján készült el, amelyeket viszont 80 munkabrigád vállalásai támasztanak alá. A szocialista kötelezettségvál lalások értéke 4 076 200 koronát tesz ki, gazdasági eredménye pedig 2 200 000 korona lesz Az üzem vezetői a Szovjetunió megalapítása 50. évfordulója alkalmából versenyfelhívással fordulnak a SzlováK Magnezit Üzemek minden üzeméhez a „mintaüzem“ cím eléréséért. P. G. Megoldásra váró problémák KELET-SZLOVÄKIA ZEMPLÉNI RÉSZE IVÔVÍZELĽÄTÄSÄNAK TÁVLATAI Kelet-Szlovákia zempléni körzete a múltban köztársaságunk gazdaságilag legelmaradottabb országrésze volt. Pártunk gazdaságpolitikája azonban fokozásán felszámolja az elmaradottságot. Ehhez a körzethez 4 járás tartozik: a humennéi, a michalovcei, a vranovi és a trebišovi. Zemplén északi részén ma virágzó gépipar, egyre rohamosabban fejlődő vegyipar és a feldolgozó iparának egész sora működik, vagy pedig most van kialakulóban. Zemplén déli részén viszont hazánk legnagyobb energetikai gócpontja, és köztársaságunk legnagyobb szárazföldi kikötője hirdeti szocialista társadalmunk messzemenő gondoskodását legkeletibb országrészünk gazdasági felemelkedéséről. Ezek az ipari centrumok egész sor olyan gazdasági ágnak a megteremtői, amelyek szerkezetileg szorosan ösz- szefüggnek, vagy inkább nélkülözhetetlen részei a felsorolt kiemelt gazdasági ágazatoknak. A nagymérvű iparosítás egyúttal a lakosság koncentrációját is maga után vonta. A zempléni járás városai gyors ütemben fejlődnek, lakosaik száma az utóbbi 10—15 évben úgyszólván megkétszereződött. A kelet-szlovákiai síkság teljes terjedelmében ezen a területen fekszik. Az integrációs folyamat különösen az utóbbi két évben itt is meggyorsult. Az állami gazdaságok és az egységes földművesszövetkezetek öszevonása egyúttal a termelőeszközök és a termelőerők koncentrálását is jelenti. Ez a mélyreható gazdasági átalakulás arra késztette az említett járások vezetőit, hogy behatóan foglalkozzanak gazdasági előrehaladásunk egyik legfontosabb tényezőjéről — a vízellátással. Ebből a célból december elején értekezletet hívtak össze Humennén, ahol először is a jelenlegi helyzet elemzésével foglalkoztak, majd a problémák konkrét megoldásáról folyt a vita. Ami a jelenlegi helyzetet illeti, az értekezlet résztvevői megállapították, hogy Medzilaborce, Snina, Humenné és Sečovce helyzete tarthatatlan. Ezekben a városokban a vízhiány olyan méreteket ölt, hogy gazdasági fejlődésünk szempontjából gátló tényezőként hat. Michalovce, Strážske, Vranov és Trebišov városban szükség van az állandóan növekvő vízhiány pótlására. De nem rózsás a helyzet a Kr. Chlmec — Čierna nad Tisou — Veiké Kapušany közti háromszögben sem. Az értekezlet résztvevői nem egy példát hoztak fel a ivóvízhiány tarthatatlanságának bizonyítására, miint például — ciszternákban történő vízszolgáltatást, vagy pedig, hogy naponta csak egy-két óráig tart a vízadagolás, esetleg a víz csupán az első emeletre jut fel stb. Ami a probléma megoldását illeti, több javaslat hangzott el. A legoptimálisabb javaslat az volt, hogy a Ciroka völgyében építenének ki egy olyan víztárolót, amelynek kapacitása 1200—1400 liter lenne másodpercenként. Ezzel a kapacitással meg lehetne oldani a bardejovi és a svidníki járás vízellátását is. Az értekezlet másik fontos megállapítása, hogy nem zárja ki a helyi jellegű víztartalék kihasználását sem. A trebišovi járás gazdasági életének fejlődésére mindkét, koncepció előnyös. Mindenekelőtt azonban meg kell állapítani, hogy járásunk vízellátási gondjai kissé eltérőek a szomszédos járásokétól. Bodrogközt ellátja a Slovenské Nové Mesto-i Rongon melléki kút, melynek kapacitása 60 liter másodpercenként. Sajnos, az egész Bodrogköz nincs bekapcsolva erre a vízhálózatra, tekintettel, arra, hogy a szükséglet kb. 40 literrel meghaladja a mostani kapacitást. Szükség van tehát további kutak fúrására. Nagykapost az Ung melléki partiszűrésű kút látja el ivóvízzel, de a hálózatra a környező falvakból egyetlen egy sincs bekapcsolva. Ezen a környéken külön gondot okoz az épülő kőolajfeldolgozó üzem, amelynél a szakértők számolnak a környező falvak kútvízszennye- ződésével. Ezt a problémát az illetékes minisztérium oldja meg, mégpedig újabb kutak fúrásával. A Latorca vízgyűjtőterületén Botany (Battyán) község határában gazdag víztartalékra találtak, amely másodpercenként 350 liter vizet képes szolgáltatni. A Ronyva, a Latorca és az Ung folyó mentén nyert víz, illetve ezek hálózatának összekapcsolásával járásunk egész déli részének a vízellátása megoldódik. Sokkal kritikusabb a helyzet járásunk északi részén. Sečov- cén például egyáltalán nincs vízhálózat, a több mint ötezres városka lakosai saját kútjaik- ból nyerik a vizet. Ebben a városban a vízhiány nemcsak a lakónegyedek kiépítését, de az iparosítást is gátolja. Trebišo- von, a járás székhelyén a lakosság ivóvízellátása egyelőre biztosítva van, de az ipar céljaira nem elegendő a víz. Ezt a problémát szintén partiszűrési kutakkal oldják meg. A Topia folyó mentén, Božšice határában vizet találtak, amely 4—5 évig képes lesz fedezni a szükségletet. A humennéi értekezlet járásunkra vonatkozó határozata a Cirokó menti víztároló építésével kapcsolatban azért fontos, mert központi szerveink távlati tervei szerint járásunk területén 1974-től kezdődően nagyszabású ipari létesítményeket hoznak létre, ami a lakosság további koncentrációját vonja majd maga után, azonkívül az ipar és a mezőgazdaság is több vizet igényel majd. Lehetőség nyílik a kelet-szlovákiai vízhálózat egységes rendszerré való kialakítására. A szakértők számolnak azzal is, hogy a helyi jellegű partiszűrési kutak részint a mezőgazdasági termelés növekvő kemi- zálása, részben pedig a folyóvizek szennyeződése miatt idővel elértéktelenednek, és így rá leszünk utalva a Vihorlát környékén nyert víz használatára. Az elmondottakból megállapítható, hogy az ivóvízellátás korunk fontos problémái közé sorolható. Nemcsak a milliós, hanem a kis vidéki városoknak is komoly gondot okoz, sőt Bodrogköz egyes falvaiiban aszály esetén ugyanolyan kellemetlenséget okoz, mint a nagyvárosi embernek. VERES SÁNDOR mérnök, a Trebišovi Jnb alelnöka KORSZERŰBBEN, MAGASABB SZINTEN A Dunajská Streda-i (Duna- szerdahely) járási szervek mindig kezdeményező szerepet vállalnak a párt által meghirdetett mezőgazdasági politika valóra váltásában. Nem idegenkednek a korszerű termelési eljárások bevezetésétől, úttörőszerepet vállalnak a termelés ésszerűsítése, valamint az irányítómunka tökéletesítése terén. Nyilván ez is közrejátszik abban, hogy a járás mezőgazdasága a növénytermesztésben és az állattenyésztésben az országos átlagnál jobb eredményeket ér el. A kisebb mezőgazdasági üzemek már a hatvanas évek elején egyesültek a nagyabbakkal. Hogy ez a lépésük gazdaságosnak és kifizetődőnek bizonyult, azt legékesebben termelési eredményeik bizonyítják. Rátértek az intenzív módszerek alkalmazására, minek következtében emelkedtek a hektárhozamok, megnőtt az állattenyésztési termelés hatékonysága. Köztudomású, hogy az emberek általában nehezen alkalmazkodnak az újhoz. Ez a szokás talán a legmélyebben a parasztemberek tudatába vésődött be. Ám a párt célravezető, mindannyiunk számára gyümölcsöző politikája ezen a szakaszon is babért aratott. Ma már csak a rossz előítéletekkel rendelkező, a társadalmi haladást fel nem ismerő egyének nem veszik észre azt a nagyarányú fejlődést, amely erre a népgazdasági ágazatra annyira jellemző. A párt és a társadalom törekvése nem öncélú. Elsődleges és legfontosabb cél a termelési mutatók szintjének állandó emelése. A járásban szerzett tapasztalatok bizonyítják, hogy a nagyobb mezőgazdasági üzemekben jobban lépést tudnak tartani a fejlődő technikával és technológiával, s azt lehetőségeiket figyelembe véve, teljesebben tudják kihasználni. Ugyanakkor a kisebb üzemek saját eszközeikből nem képesek fedezni a fejlesztési célokra fordítandó anyagi kiadásokat, nem tudják kihasználni a nagy teljesítményű gépi berendezéseket, melyeknek értéke az évi amortizáció folytán állandóan csökkent. így aztán vagy elállnak megvásárlásuktól, vagy ez ráfizetéses lesz számukra. Hasonló a helyzet az állattenyésztésben, ahol az új technológia az automatizációs eljárások következtében költségessé válik, tehát a kis efsz-ek ismét hátrányos helyzetbe kerülnének. A járásban az elmúlt években már megkezdődött a mezőgazdasági üzemek kooperációja, mely főleg az állattenyésztést és a gyümölcstermesztést érintette. Például a járás valamennyi szövetkezete társult a Bellov Vesen épülő sertéshizlalda felépítésére, mely már az idén megkezdi a termelést. Az együttműködés formái azonban túlnőtték a járás kereteit. A Hubicei (Gomba) Állami Gazdaság például nemzetközi együttműködést írt alá a magyarországi Bábolnai Állami Gazdasággal a kukorica termesztésében. A kölcsönös együttműködés terén nyert tapasztalatok alapján megállapíthatjuk, hogy ez a gazdaságok számára nagyon előnyös, elősegíti a termelés növelését, hozzájárul a termelési költségek csökkentéséhez. Ennélfogva ki kell alakítani az említett tényezők további optimális feltételeit. A járásban megfontoltan, céltudatosan járnak el ezen a téren, figyelembe véve az üzemek specifikus helyzetét, megtartják a szövetkezeti demokrácia alapelveit. A jövő minden kétséget kizáróan a szorosan együttműködő üzemeké, hiszen csak ezek tudják kielégíteni a tagság és az egész társadalom növekvő igényeit. A járási szervek által kidolgozott fejlesztési irányszámok alapján a közeljövőben 3000— 5000 hektár földterületű nagyüzemeket hoznak létre, s a termelési feltételek figyelembevételével rátérnek a szakosított termelésre. Még ebben az évben egyesítik az ezer hektáron aluli efsz-eket, hogy ezzel létrehozzuk a magasabb szintű termelés alapfeltételeit. így egyesült pl. az 500 hektáron gazdálkodó Cakanyi Efsz (Csákány) a Zlaté Klasy-i (Nagyma- gyar) Béke Efsz-szel, mely ezentúl közel 2000 hektáron fog gazdálkodni, továbbá a šamorí- ni (Somorja), a Vojkai (Vajka), a Báöi (Bacsfa) és a Mliečnói (Tejfalu) Efsz. Ezek ezentúl közel 4000 hektáron gazdálkodnak. Mindez konkrét kifejezője szocialista mezőgazdaságunk továbbfejlesztésének, ami minden bizonnyal megnyitja az utat a kongresszuson kitűzött célok sikeres eléréséhez, valamennyiünk életszínvonalának további emelkedéséhez. SVINGER ISTVÁN Növelik a termelést A štúrovói (Párkány) Délszlovákiai Cellulóz- és Papírgyárban 124 millió koronával növekszik ez évben a termelés. Többek között 92 ezer tonna rostlemezzel többet állítanak elő. Szigetelő és tetőfedő anyagot gyártanak az NSZK, az NDK és Magyarország számára.