Új Szó, 1973. január (26. évfolyam, 1-26. szám)

1973-01-07 / 1. szám, Vasárnapi Új Szó

Kéz és jellem Az emberi kéz „értelmessége“ és szinte végtelenül fokozható tanulékonysága már a régi idő­ben is felkeltette az ember ér­deklődését kezének alakja és formája iránt. Az ember keze sokféle. Min­den testalkatnak megfelel egy kézforma. Nagyjából vannak keskeny, vékony csontozatú és széles, vastag csontozatú ke­zek, és ezeknek számos átme­neti formája fordul elő. A kéz alakja függ a foglalkozástól, az életkortól, s nemek különbö­zőségétől. Egészen más alakú egy nehéz fizikai munkát vég­ző ember keze, mint egy szel­lemi dolgozóé. A kéz nagysága és keménysége megváltozhat, az eredeti kézforma azonban, ame­lyet már születésekor magával hoz az ember, nem változik. Lavater filozófus és költő, aki a XVIII. században élt, úgy találta, hogy amint nincs két egyforma arc, egyforma kéz sincs. Lavaternek, aki a kopo­nya alkatából és az arckifeje­zésből akarta megállapítani az egyéniséget, korában nagy sike­re volt. Csak később derült ki, hogy koncepciójának nincs tu­dományos alapja. Az embert azonban nem ret­tenti vissza a kudarc. Oj tudo­mányág született, a kirológia (kheir = kéz; logos — tudo­mány). Hívei a kéz alakjának és a kéz formájának vizsgálatá­ból következtetnek tulajdonosá­nak jellemére, tehetségére, gon­dolkodási módjára és általános szellemi képességeire. Július Spier 1905-ben kezdett foglalkozni a kirológiával. Sok­ezer tenyér lenyomatot gyűjtöt­tek egybe fizikai és szellemi dolgozók, kereskedők és, diplo­maták, bírák és bűnözők stb. kezeiről. Amikor Charlotte Wolf, a ki­rológia egyik kutatója Párizs­ban járt Wallon professzornál, azt kérte, hogy egy függöny ré­sein keresztül mutassanak neki emberi kezeket. A függöny el­takarta az egyén arcát, testét, jellemzései még így is találóak voltak. A kirológusok szerint a kéz nem tud alakoskodni, és a gya­korlott kirológus egy óra alatt többet tud meg az egyén lelki alkatáról, mint más hetekig tar­tó lélekelemzéssel. A kezek vizs­gálatával lehetséges az ember személyiségét teljes mértékben feltárni. Ehhez azonban alapo­san ismerni kell a lélektant. Ezenkívül szükséges még bizo­nyos fokú intuíció, Ítélőképes­ség, szorgalom, művészet is. A kéz vizsgálói mindenre fi­gyelnek. Fontos a kéz alakja, az ujjak egymás közti és a kéz­háthoz való viszonya, az ujjak egymástól való távolsága, a kör­mök formája és színe, a hol­dak alakja stb. KÉZTÍPUSOK Kétféle kéztípus van: a négy- szögletes és a háromszögletű vagy hosszú kéz. A többi ezek­nek csupán a változatai: A négyszögletes kezek gya­korlatias, praktikus embert mu­tatnak, aki dolgos, szorgalmas. Esztétikailag nem szép kéz, mégis a legjobb kezek egyike. Az ilyen kezek tulajdonosai va­lóságemberek, nem álmodozók. Megbízható házastársak, gyűlö­lik a váratlan fordulatokat, éle­tüket szeretnék nyugodtan le­élni. A hegyes vagy háromszögletű kezek tulajdonosai inkább a szellemi tevékenységek iránt érdeklődnek. Ilyenek általában a művészek kezei. Ezek a kezek finomságot és a külvilággal szemben érzékenységet árul­nak el. Érzelmi skálájukat pil­lanatok alatt végigjátsszák, egyik percben sírnak, a másik­ban nevetnek. A női kezek nagy része a mű­vészi kezek közé sorolható. A szögletes kezű nők jó dolgozók, talpraesettek, szívósak, megbíz­hatóak, míg a háromszögletű kezek tulajdonosai szeszélye­sek, könnyen befolyásolhatók. A KÉZ NAGYSÁGA A nagy kéz aprólékos munká­ra való hajlandóságot jelez. Ilyen az órások, ötvösök, fi­nommechanikusok keze. A fel­tűnően nagy kéz gyakran erő­szakos hajlamról és zsarnokos­kodó természetről árulkodik. Közepes nagyságú kéz: alkal­mazkodó természet, részletező, számító, kombináló szellem. Kis kéz nagyvonalúság. Feltűnően kis kéz gyenge fizikum, zaklató, szekáns természet. KÉZ ÉS ARC Kirognómusok szerint jellem­ző a kéznek az archoz való vi­szonya. Mindkét kéz egymás mellé fektetve megfelel az arc szélességének. A kéztőnek az ujjhegyektől való távolsága az arc hosszát jelenti. Ha a kéz az arc hosszához viszonyítva túlsá­gosan nagy, az többnyire ala­csony szellemi képeségekre mutat. A KÉZ KONZISZTENCIÁJA. Kemény kéz energikus, moz­gékony, intelligens embert je­lez. Nedves kéz érzékiséget, lus­taságot takar. Meleg kéz élénk, heves, szorgalmas temperamen­tumot. Hideg kéz szerelmes ter­mészetet, titkolt érzékiséget. (Talán innen ered az a mon­dás: hideg a keze, de meleg a szerelme.) Ernyedt kéz elpu- hult, közömbös, megbízhatatlan jellemre vall. De figyelembe veszik vizsgá­latnál a tenyeret is. Könnyen izzadó tenyér ideggyöngeséget, világos, rózsaszínű tenyér fris­seséget, jó kedélyt és jó alap- természetet jelent. Sötétebb ró­zsaszínű vagy piros, reményke­dő természet. Vörös tenyér he­ves, szenvedélyes embert jelez. Sötétvörös brutális, erőszakos temperamentumú személyről árulkodik. De figyelni kell a szőrzetet is. A dús szőrzet a kézen erősza­kos temperamentum. Szőrzet csak az ujjakon: izgulékony, kolerikus természetű. Gyér szőr- zetű férfikéz óvatos emberre vall. Csupasz férfikéz elpuhult- ság, bátortalanság. Szőrös női kéz kegyetlen természet. Ha az ujjak hossza egyezik a tenyér hosszával, akkor harmo­nikus, kiegyensúlyozott ember­rel állunk szemben. A tenyér hosszához viszonyítva rövid uj­jak a szellemi élet beszűkülését jelzik. A gyenge vitalitású, in­tellektuális embernek hosszú ujjai vannak. Számít az ujjak hossza és egymáshoz való viszonya is. Ha a mutatóujj hosszabb, mint a gyűrűsujj, pozícióra való törek­vésre, anyagias felfogásra, ön­hittségre gondolhatunk. Ha rövi- debb a gyűrűsujjnál, békés ter­mészet a jellemző. Ha a közép- sőujj hosszú, okosság, magá­nyosság, szomorúságra való haj­lam. Túl hosszú középsőujj bete­ges ösztönök, beteges hajla­mok, ha túl rövid, kényelmes­ségre való hajlamosság. Hosszú kisujj szellemi élénkség, jó be­szélőképesség, alkalmazkodó képesség. Túl hoszsú, diplomá­ciai hajlam. Nőknél a rövid hüvelykujj szeretetreméltóságot, gyengédé- get, nagy hüvelykujj pedig ural­kodni vágyást és kicsinyessé­get fejez ki. A papucshős fele­ségének nagy hüvelykujja és szögletes tenyere van. Sok mindenről árulkodnak a körmök is. A hosszú, keskeny körmök különösen éles elmére és nagy becsvágyra mutatnak. Rövid körmök szenvedélyes al­kotóról, izgulékonyságról valla­nak. A kézolvasás szabálya az, hogy mindkét kezet egyszerre kell vizsgálni. Férfiaknál a jobb kéz fontos, nőknél a bal. Bal­kezeseknél fordított a helyzet. Nézik a tenyérvonalakat is, de nem jósolnak belőle. Megálla­pították, hogy ha a férfi bal ke­ze sok vonalat és jelet mutat, tulajdonosa feminin természetű vagy művészi hajlamú. DR. MARÉK ANTAL Az öregedés kettős mércéje Az öregkor igazi megpróbál­tatás, férfiak és nők úgyanúgy szenvedik el. Az öregedés meg­próbáltatásai főként a képzelet­ben játszódnak le — erkölcsi károsodás, társadalmi betegség — és lényegükéhez tartozik, hogy sokkal erősebben sújtják a nőket, mint a férfiakat. A társa­dalom kevesebb kárpótlást nyújt az öregedő nőnek, mint az öregedő férfinak. A fizikai vonzerő többet számít a nő éle­tében, mint -i férfiéban, és a szépség, ha azonosítják a fia­talsággal — mint ez a női szép­ség esetében történik — kevés­sé ellenállóképes az idővel szemben. Semmilyen konkrét esemény nem szükséges a nő életében ahhoz, hogy az öregedés levert­séget váltson ki belőle. Az át­lagos életkor megnövekedett ugyan, tehát a női „visszavonu­lás“ kora is magasabb, de vál­tozatlan maradt a forma, amelyben a nők élményeiket élik: könyörtelenül közeledik egy pillanat, amikor el kell szánniok magukat arra, hogy most már „túl öregek“. És ez a pillanat — objektíve — mindig idő előtti. Az idős nővel szemben érzett viszolygás kultúránk egyik mé­lyen gyökerező esztétikai és erotikus érzése. Nők és férfiak egyaránt osztoznak benne. Az esztétikai tabu a fai tabuhoz hasonlóan működik a szexuális beállítottságban. Ha sajnálnak is egy elhagyott feleséget, min­denki megérti azt a banális drámát, amikor az ötvenéves férfi egy huszonnyolcéves lány­ért otthagyja negyvenötéves fe­leségét. A fordított helyzetet senki sem „érti meg“. Az egyenlőtlenség rendszere a férfiak műve, de nem működ­hetne, ha a nők nem törődné­nek bele. Az ő elégedettségük, szorongásaik, hazugságaik erő­sítik a rendszert. A nők apró hazugságait a férfiak atyai el­nézéssel fogadják. Nem is vár­nak tőlük mást, mint hogy „n i- sodosztályű“ felnőttek legyenek. A nők nagyon is régóta hozzá­szoktak a maszkjaik, mosolyaik, magukat megkedveltető hazug­ságaik nyújtotta védelemhez. Tudják, hogy e védelem nélkül sebezhetőbbek lennének. De amikor mint nők védelmezik magukat, mint felnőttek árulást követnek el önmaguk ellen. Va­lahányszor egy nő letagadja a korát, maga is segédkezet nyújt ahhoz, hogy gyengén fejlett emberi lény maradjon De a nőknek van más válasz­tásuk is. Törekedhetnek arra, hogy bölcsek, és ne csak csi­nosak, hogy hozzáértők, és ne csak segítőkészek, hogy erősek, és ne csak kecsesek legyenek. Engedhetik, hogy természetes módon, zavar nélkül öregedje­nek, és aktívan tiltakozzanak a konvenciók ellen, amelyek a társadalomnak az öregedésre alkalmazott kettős mércéjéből erednek. Engedjék a nők, hogy arcukon megmutatkozhassék mindaz, amit átéltek. Mondja­nak igazat. (SATURDAY REVIEW* Az óriások Az exkavátorok a technika „góliátjai“, a ma ismert legna­gyobb gépkomplexumok. Szer­kesztésüknél jóformán csak a szerkezeti anyagszilárdság az egyedüli „ellenfele“ a mérnöki fantáziának, ugyanis méreteik, teljesítményük felső határa nincs megszabva: minél na­T eher s za 111 tás c s övezet éken Lassan elfeledkeztünk a szá­zad elején használatos csőpostá­ról, pedig a pneumatikus szállí­tás napjainkban a reneszánszát éli. A szovjet főváros alatt konté­nerszállításokra szolgáló csőve­zetéket — bizonyos értelemben második metrót — építenek. A Moszkvai Városfejlesztési Ter­vezőintézetben és néhány más intézetben jelenleg kétfajta pneumatikus vonal részletes technikai kidolgozásával fog­lalkoznak. Az egyik a háztartá­si hulladékot szállítaná fel- dolgozási helyére, a másik pe­dig a pályaudvari postahivata­A bratislcrvai J. Dimitrov Vegyipari Művek azonnali belépéssel, kedvező fizetési feltételekkel nagyobb számban felvesz: lakatosokat-hegesztőket, gépberendezés-karbantartókat, esztergályosokat, villanyszerelőket, darukezelőket, kőműveseket, ácsokat, samottozókat, asztalosokat, segédmunkásokat műszakmunkára vegyi és segédüzemeltetéshez, to­vábbá áru és anyag ki- és berakásához, építőipari munkásokat, 17 éven felüli leányokat kétműszakos üzemeltetéshez. Hajadonok és nőtlenek számára elszállásolást biztosítunk. Étkezés az üzem éttermében. Bővebb felvilágosítást üzemünk személyzeti osztálya nyújt. Telefon: 177. 2041-es és 2476-os mellékállomás. OF 206 lókba, illetve a repülőterekre juttatná el a csomagokat. A több mint két méter átmé­rőjű acélcsöveket a föld fel­színéhez közel helyezik el. A henger alakú konténerkocsik harminc kilométeres óránkénti sebességgel haladnak bennük. A kocsik gumiabroncsokKal el­látott kis kerekeken gördülnek, és a pneumatikus vonat egyik vagy másik végén bekapcsolt légsűrítő berendezések által előidézett nyomáskülönbség hajtja őket. Egy-egy szerelvény nyolc-kilenc tonna terhet szál­lít, a végállomáson gyorsan ki­rakodhat, és automatizált irá­nyítással indul majd vissza áz ellenkező irányba. (SZOVJETSZKIJ SZOJUZ) gyobb kapacitásúak, annál gaz­daságosabban dolgoznak. Az exkavátorok legismertebb munkaterülete a külszíni bá­nyaművelés, ahol rendszerint az a feladatuk, hogy eltávolít­sák a kisebb-nagyobb vastagsá­gú fedőréteget, majd kitermel­jék a szenet, ércet stb. Nap­jainkban nem egy olyan exka­vátor dolgozik, amelynek 50— 100 ezer tömörköbméter a napi teljesítménye, de már 200 ezer köbméteres marókerekes kot­ró tervei is készen állnak. Az exkavátor „lelke“ a ha­talmas forgó marótárcsa, amelynek kemény vágóélű „put­tonyai“ kétirányú mozgást vé­gezve vájnak bele a megmozga­tandó rétegbe. Szállítószalago­kon, rakodószalagokon, surran- tókon vezet tovább a kitermelt anyag útja a tehervagonokig vagy a rakodókig. A legújabb konstrukció marófejeit már olyan szerkezettel is ellátják, amely esős időben előmozdít­ja a tapadó anyagok kiüríté­sét. Egy-egy „góliát“ energia- szükséglete egy kisebb telepü­lés áramellátására is elegendő lenne. (DL) Véres filmek Japánban A jelek szerint a nyugati or­szágokban nemcsak a japán au­tóipar, hanem a filmgyártás is az élre tör. Sajnos, a japán filmipar is a pervertálódott igé­n yeket akarja kielégíteni, és szadista-pornográf filmekkel árasztja el a nyugati piacot. A második világháború után Japánban gyors ütemben követ­kezett be az ipari forradalom, és Koji Wakamatsu rendező megteremtette az új műfajt: az anarchista árnyalatú, de szél­sőségesen pornográf filmek mű­faját. Ezen az úton haladt és halad tovább Oshima — a japán film­ipar legnagyobb rendező-tehet­APRÓHIRDETÉS A jó nagyapát, apát, férjet, M A T Z O N ERNŐT, nyolcvanadik születésnapján szeretettel üdvözlik és jó egész­séget kívánnak felesége, Zsuzsi, Kató és családja. n-1449 sége is. A most 40 éves Nagisa Oshima nevét olyan filmek tet­ték hírhedtté, mint „A szertar­tás“, „A kötél általi halál“ és a „A shinjukui tolvaj naplója“. A lázadást (ami szintén csak ne­gatív előjelű: vagy dekadens, vagy anarchista!) csak jelsza­vak hirdetik, a nyers valóság viszont a test, a szadista-ma­zochista őrjöngés. Filmjei vas­kos és durva realitással mutat­ják be fiatal lányok meggyalá- zását és megölését, és egyik filmjében például egy fiatal diáklányt elevenpn — mognyúz- nak. A japán írók természetesen szintén igyekeznek „lépést tar­tani a korral“ és kiszolgálni a legalantasabb ösztönöket. Mű­veik erkölcsi-etikai kicsengését talán Shuji Terayama „Mária bundában“ c. műve érzékelteti a legkifejezőbben: „Dobjátok el a könyveket és menjetek az ut­cára!“ Mint mindenben, a japánol' a filmiparban is a sorozatgyártás­ra rendezkedtek be. 1946-tól 1971-ig 9000 filmet forgattak. (DER SPIEGEL)

Next

/
Thumbnails
Contents