Új Szó, 1973. január (26. évfolyam, 1-26. szám)
1973-01-07 / 1. szám, Vasárnapi Új Szó
A kemény télben is fo»lyik az építkezés. Az új egyetem Az új egyetemen oroszul oktatják majd a matematikát, fizikát, sőt a tervgazdaságtant is — értelmetlennek tartanák, ha másképpen lenne. Az egyetemen ugyanakkor komi anyanyelvű tanárokat, tudósokat, nyelvészeket, írókat, újságírókat, kritikusokat képeznek majd: az általános és a nemzett kultúra ésszerűen egymásra találhat. November és december: két fontos évforduló a Szovjetunióban, Moszkvában is, Sziktivkárban is gyakran hallottam a visszatérő megállapítást: 1922 decembere, a szovjet államiság megalkotása, a nemzetiségi probléma marxista—leninista alapokon való megoldását hozta. Fél évszázad után ezt tapasztaltam a tizenöt szövetségi köztársaságot, húsz autonóm köztársaságot, nyolc autonóm területet, tíz nemzeti körzetet magába foglaló- Szovjetunió egyik, mondhatnám találomra kiválasztott pontján. Komiban. S amikor a szerveződő egyetemen megkérdeztem, hány nemzetiség fiai és lányai közül kerülnek ki a hallgatók, akik ma még az új épület környékének csinosítását, parkosítását végzik — egyelőre nem tudtak rá válaszolni. A komik földje sajátos világ. Mivel két nagy városa, Sziktivkar és Vorkuta a szénbányászat központja, valamint a náluk valamivel kisebb Pecso- ra, az olajváros összesen négyszázezer embernek ad otthont a kilencszázezer lakosból — húsz-harminc kilométereket lehet megtenni a fenyőerdőkben és a havas tundrákon, anélkül, hogy településekkel találkoznánk. Legfeljebb egy-egy nyáját terelgető rénszarvaspásztor vagy magányos vadász bukkan elő, amint csapdáit ellenőrzi. Zord és hideg a táj, az évi középhőmérséklet fagypont alatt van. Télen bizony már mínusz ötvenhat fokos lehűlést is feljegyzett a krónika, a negyvenfokos hidegek mindennaposak januárban, februárban. Ha magas a hó, a gépek, hómarók hajnalban kezdenek, utat vájnak a munkába indulóknak, tanulóknak. Az igazi veszélyt a feltámadó szél és a hófúvás jelenti: ilyenkor a kisdiákok csoportosan mennek, hosszú kötelet visznek magukkal, belekapaszkodnak, szinte élő láncként védik, oltalmazzák egymást. „Költségvetés" a magas Északon Hogyan telnek a hétköznapok Komiban? Az átlagbér itt jelentősen magasabb, pontosan havi 58 rubellel több, mint amit az össz-szövetségi statisztikák mutatnak fel. Minél északabbra, tehát minél nehezebb körülmények között dolgozik valaki, annál többfajta pótlékot élvez. Ugyanazért a munkateljesítményért egy vorkutai bányász 140 százalékkal nagyobb pénzösszeget kap, mint társa, mondjuk a Donyec-meden- cében. A kolhozokban egy munkaegységre 3 és fél rubelt fizetnek ki. A köztársaságban előre tudják, hogy februárban újabb általános 10 százalékos béremelésre számíthatnak majd. A pedagógusoknak és az egészségügyi dolgozóknak a fizetését szeptember elsején az egész Szovjetunióban rendezték. Hosszabb az évi szabadságidő, 36 nap, és minden három esztendőben egyszer jogosult a dolgozó teljesen ingyenes üdülésre. Hozzátartozik ehhez a repülőjegy is: Sziktivkárbói nyáron közvetlen repülőjáratok indulnak Szimferopolba és Szocsiba, a Feketetenger partjára. Alacsonyabb a nyugdíjkorhatár, nők 50, férfiak 55 évtől vonulhatnak nyugdíjállományba, természetesen, ha kívánják. Nagy összegeket költenek lakásépítkezésre, az üzlethálózat fejlesztésére, kulturális, oktatás- és egészségügyi létesítményekre. Néhány esetben — természetesen — tudomásul kell venni, hogy északi környezetben járunk. A családi kiadásokat megemeli, hogy ajánlatos személyenként legalább két télikabátról gondoskodni, a meleg ruházatra is többet kell költeni, mint Délen. Az igények és a szokások napról napra változnak: a legújabb vorkutai statisztika szerint a bányászvárosban tavaly több pezsgő fogyott és kevesebb vodka. Podoplelov professzor, a Tudományos Akadémia komi intézetének vezetője tréfásan idézte a régi mondást: a muzsik azzal palástolta szegénységét, hogy rögtön 200 gramm vodkát töltött bögréjébe. Ma már megengedhető, hogy kis pohárral koccintsunk. A bolgár erdőben Van természetesen, akit a magas bér vonz Északra, van, akit a pionírmunka nagyszerűsége, a romantika, a jóformán korlátlan szakmai fejlődési és kiugrási lehetőségek. Van, aki hamarosan gyökeret ver és otthonának érzi az új környezetet, mások nem tudnak RÉTI ERVIN megbarátkozni vele. A mérleg egyre kedvezőbb, de amint Podoplelov professzor elmondotta, előfordult év, hogy 25 ezren jöttek Ukrajnából, s majd 20 ezren előbb-utóbb visszatértek oda. A professzor illetékes a témában: disszertációját a népességnövekedés és letelepedés komi köztársaságbeli problémáiról írta. Az akklimatizálódásnak van egy szabálya: lehetőleg nyáron kell megkezdeni, nem télen. így tesznek a „bolgár erdő“ munkásai is. Uszogorszk mellett, ahol télen a mínusz 50 fokos hideg sem ritka, szovjet— bolgár egyezmény keretében folyik az erdők kitermelése. A Szovjetunió adja magát a nyersanyagot, a kitermelendő famennyiséget és a szükséges technika nagy részét. Bulgária gondoskodik a munkaerőről, 1968-ban 260-an kezdték, számuk ma lényegesen több. Tavaly októberben indították útnak az egymilliomo- dik köbméter fát, és a munka gyors ütemben folytatódik. (Három bolgár települést létesítettek: mivel a munkások fele családdal jött, bolgár iskolában folyik a tanítás, a bajnokságban részt vevő bolgár futballcsapatnak szurkolnak, saját együtteseik vannak. Kollégámmal a Druzsba című bolgár nyelven megjelenő újság szerkesztőjével csak egyszer tudtam találkozni, mert repülőgépre szállt, hogy riportot írjon a bolgár konyhaművészeti fesztiválról...) / A Darázs és az Északi Csillag Amikor szerkesztője elém teszi a magyarul Világos Utat jelentő Jugid Tűit, a 13 ezer példányszámban megjelenő napilapot, első pillantásra orosz nyelvűnek nézem. Valószínűleg a cirill betűk miatt. De már a Legfelsőbb Tanács külügyi bizottságának üléséről tudósító elsőoldalas főcímnél szembetűnő a különbség. Még az alakra hasonló szavakat is gyakran másképpen nyomtatják, s különösen gyakorinak tűnnek az „ö“ betűk. Tehát nem Verhovnij Szovjet, hanem Ver- hövnij Szovjet. Hiába, az olvasáshoz el kellene sajátítani a komi aburt, vagyis ábécét. (Szó szerint fordítva az áb-t, hiszen az abur csak az első két betű neve.) A finnugor nyelvcsaládban a kominak is vannak összefüggő ősi írásos emlékei, néhány ikonfelirat. Az írásbeliség tehát megvolt, de a lakosság csaknem kilencven százaléka nem juthatott el a betűvetésig. A szovjet hatalom előtt sem újság, sem nyomtatott könyv nem jelenhetett meg komi nyelven. A sziktiv- kári múzeumban megmutatták az első „ősnyomtatványokat“: egy mesekönyvet, egy iskolás könyvet és Viktor Szavin agitversét 1921—22-ből. Ugyanő alakította meg később a köztársaság első művészcsoportját, ma nemzeti színházát. Ma a könyvüzletek kirakatai tele vannak komi kiadványokkal: könyvekkel, folyóiratokkal, újságokkal. A napi- és hetilapok mellett különösen népszerű a havonta megjelenő Északi Csillag című irodalmi szemle, a szatirikus-fullánkos Darázs (Csuskanzi). A harmincas évek derekán volt egyébként egy időszak, amikor a cirill írásmódot latin betűkkel vegyítették, de a lakosság kívánságára visszaállították az eredetit. A kitérőre csupán néhány „hibrid“ nyomtatású könyv emlékeztet. Vitatkoznak a kortárs komi regényírók és költők művein, büszkék az első nemzeti balettre, a Jagmort- ra. Kevésbé elégedettek az első operákkal, de hát így van ez rendjén, egy nagy kulturális fellendülés közben nyilván akadnak jobban és gyengébben sikerült művek. A tudomány művelői a Bogatir-eposzt elemzik, terjedelmében és hangvételében Kalevala- jellegű alkotás. Hol vannak azok a próféciák, amelyek Zöld oceannak is nevezik Komiföldet. Felvételünkön a főváros egyik fakombinátja. a cári Oroszországban még századunk első másfél évtizedében is elhangzottak a komik pusztulásáról, kihalásáról, nemzeti jellegének elsorvadásáról? A Komi ASZSZK-ban nemcsak komik élnek: hetven nemzetiség fiai találnak Itt otthonra. A komik mellett az oroszok, ukránok, beloruszok, tatárak, litvánok, csuvasok, baskírok képviseltetik magukat legnagyobb számban. Ez a természetes keveredés nem mai keletű: 1. Péter novgorodiakat és pszkoviakat telepített le Uszty-Szilmában, akik máig megőrizték hagyományaikat és szokásaikat: a házassági jegykendőt például az anya külön ünnepség keretében adja tovább a lányának. A köztársaság egyik legtapasztaltabb rénszarvastenyésztője, llja Grigorjevics, nemcsak munkájára, hanem nyelvtudására is büszke. Á komi mellett tökéletesen bírja az oroszt, a nyenye- cet és a manysit. Az új telepesek igazi hulláma azonban az elmúlt években indult meg Komi felé, amikor kiderült, milyen óriási természeti kincsek rejtőznek földje alatt. Szén, olaj. földgáz, bauxit, vasérc, színes fémek, jóformán lehetetlen végigsorolni valamennyit. Hiába nőtt jelentősen a fakitermelés, még mindig sokkal több az erdő természetes gyarapodása, mint felhasználása. A mostoha időjárási körülmények nagyfokú gépesítést követelnek, a munka érthetően rendkívül termelékeny. Mégis állandó hiány van munkaerőben, egyre több ember kellene. Magának a köztársaságnak a természetes szaporodása megugrott a gyermekhalandóság alapos leszorítása miatt, viszont az urba- nizálódás, a városiasodás a korábbi 8—10 gyermekes családok helvébe a két-három gyermekeseket állította. Komiban találhatók munkások és értelmiségiek, a Szovjetunió szinte minden pontjáról. Az orosz nyelvű napilap, a Krasznoje Znamja szerkesztője — akt korábban a már említett komi lapot szerkesztette — hirtelen u,tána kellett, hogy számoljon, akkor tudta csak megmondani, hogy a szerkesztőségben hét különböző nemzetiség fiai dolgoznak együtt. \ népi együttes hatvan énekese és táncosa között nyolcfajta nemzetiség található meg, akik a művészi munkában annyira összeforrtak, hogy egyforma tökéllyel adják: elő a legküiönbözőbb népdalokat. A legjobb állomás- főnök üzbég, hirtelen azt sem tudták m megmondani, hogyan került délről északra. Amikor az autonóm köztársaságnak átnyújtották a Lenin-rendet, jogosan hangsúlyozták: Komiföldön baráti szellemben dolgoznak a Szovjetunióban élő, különböző nemzetiségele fiai, valóságos példája ez a megbonthatatlan szövet- ségnek.
