Új Szó, 1973. január (26. évfolyam, 1-26. szám)
1973-01-07 / 1. szám, Vasárnapi Új Szó
Bratislova 1973. ianuár 7. 0 VI. évfolyam, 1. száj«® Ära 1 korona ÖJ MUNKASIKEREa KÜSZÖBÉN Azokban a napokban, amikor a tavalyi naptárt ideire cseréltük ki, munkasikerekben gazdag új esztendőt, sok örömet és boldogságot kívántunk közeli és távoli rokonainknak, munkatársainknak és ismerőseinknek. így tesszük ezt minden évben, s nagyon örvendetes dolog, hogy kölcsönös jókívánságainkban egyre nagyobb súlyt helyezünk a munkasikerekre. Mert kívánhatnánk egymásnak szerencsét is, félmilliós főnyereményt a négylevelű óhere jegyében, amelyre a kéményseprő fekete gombjának vagy az újévi kismalac farkának érintése után szinte biztosan számíthatnánk. Nos, valamikor régen valóban csak szerencsét kívánhattak agymásnak az emberek. Emlékszünk még azokra az időkre, ami kor már az is nagy szerencse volt, ha valaki egyáltalán munká hoz jutott, vagy munkahelyét és szerény keresetét egész évben megtarthatta. Szerencse fel, és szerencse le. Nemcsak a bányá szók élete volt ilyen. A harmincas évek munkanélküli munkásai aligha kívánhattak egymásnak munkasikerekben gazdag új esztendőt. Ma mór nemcsak a szerencsében bízunk, s mintha a négylevelű lóhere és a szerencsepatkó, a régi szilveszterek és újévi üdvözletek szimbólumai lassacskán kimennének a divatból. Pedig kár értük, mert kedves, biztató, reménytkeltő jelképei voltak mindennapi életünknek. De ma reálisabb alapokon tervezgetünk. Nemcsak az új esztendőben elérhető céljainkat tudjuk viszonylag pontosan felmérni, de távolabbi, több évre szóló terveket is sző vögethetünk egyéni vagy családi költségvetésünk mérlegelése alapján. S ha véletlenül egy kis hiba csúszik ebbe a számításba, az sem olyan nagy baj, főleg ha egy sportkanyeremény képében a szerencse is ránk mosolyog, és köze'ebb hozhatjuk távlati terveink valóra váltását. Amikor ma munkasikerekben u| esztendőt kívánunk egymásnak, a jó munkáért kijáró lutalomra, szükségleteink beszerzésének biztos forrására is gondolunk. És nemcsak erre, hanem arra is, hogy az a sok kis, egyéni munkasiker annak a nagy egésznek a részét képezi, amit szocialista népgazdaságnak nevezünk. Igen, erre is kezdünk már gondolni, s menet közben talán nem is tudatosítjuk magunkban, hogy ezzel milyen hatalmas történelmi jelentőségű változásnak válunk közvetlen részeseivé. Társadalmi tudatunkat ugyanis számtalan olyan örökség terheli, amelyek a kapitalizmus termékei, és évtizedeken át iszapként rakódtak le az emberek gondolkodásában, életfelfogásában, társadalmi szemléletében. Igen, ide sorolhatjuk a kispolgári élet- szemlélet gyakorta pellengérezett megnyilvánulásait is, de most nem ezekről van sző, hanem egy spkkal mélyebbre ható jelenségről, a munkától, a termelési folyamattól való elidegenedésről Már hogyne idegenedett volna el a munkás a munkától, ha an nak eredményével nem ő, a termelő, hanem a termelőeszközök tulajdonosa rendelkezett, s ha ráadásul a szalagszerű munka gépies egyhangúságában mégcsak nem is láthatta munkájának legalább formai eredményét. A szocialista forradalom megszüntette a kizsákmányolást, megváltoztatta a termelési viszonyokat, de nem távolíthatta el egy csapásra a társadalmi tudatban lerakódott iszapot, nem változtathatta meg egyik napról a másikra az embereknek a munkához való viszonyát. Eleinte úgy gondoltuk, hogy az államosítás utáni évek lelkes hangulatában ez is gyorsan feloldódik, de nem így történt. A társadalmi tudat formálásához évekre, évtizedekre van szükség, s ez a felismerés ráadásul olyan gazdasági mechanizmusok létrehozását tette szükségessé, amelyek már figyelembe veszik a tudatformálódás objektív ütemét, és egyúttal lehetővé teszik annak fokozatos fejlődését is a kívánt irányban. Ezek az „új" gazdasági mechanizmusok a hatvanas évek közepén kezdtek kialakulni a szocialista országokban. A fennálló politikai, ideológiai és gazdasági kérdések olyan komplex megoldásáról van itt szó, amelyeknél az egyes országok történelmi sajátosságait is figyelembe kell venni. Nagyon sokoldalú, bonyolult feladat ez, amely még a legtapasztaltabb politikusokat és közgazdászokat is próbára teszi, akik bizony könnyen eltévedhet nek - és amint itthon is tapasztalhattuk, sokan el is tévedtek - a felmerülő politikai, ideológiai és gazdasági szempontok útvesztőiben. Iránytű nélkül nem is lehet itt tájékozódni. Von azonban ilyen iránytű: a szocialista forradalom eszmei tartalma. Az új jelzőt nem véletlenül tettük idézőjelbe a fenti sorokban. A társadalom fejlődése folyamán mindig merülnek fel újabb szempontok, amelyek a gazdasági életben is új intézkedéseket tesznek szükségessé. Társadalmi és gazdasági életünk „új" jelzővei ellátott jelenségei tehát idővel elévülnek. Azért sem célszerű az „új“ jelző használata, mert a mozgást megmerevíti, a folyamatot részeire bontva beskatulyázza, és erőszakosan kiragadott merev formák, úgynevezett modellek megtévesztően ható Képzéséhez vezet. Üj helyett inkább folyamatosan tökéletesített gazdasági mechanizmusról beszéljünk, ami jobban kifejezi a fejlődési folyamatok szakadatlan dinamizmusát. Gazdasági mechanizmusunkat olyan irányban is tökéletesíteni kell, hogy az eddiginél gyorsabb ütemben javuljon az embereknek a munkához való viszonya. Ez napjaink legsürgősebb feladata, további fejlődésünk alfája és ómegája. Csak így tehetjük járha tóvá a hatékonyabb társadalmi termeléshez, az eredményesebb szocialista együttműködéshez vezető utat. Ötödik ötéves tervünk első két évének biztató gazdasági eredményei mögött látni kell és értékelni kell a dolgozók aktív, építő hozzájárulását, azokat a munkasikereket is, amelyeket egy évvel ezelőtt, 1971 szilveszterén kívántunk egymásnak. Minden feltételünk adva van hozzá, hogy egy év múlva még nagyobb megelégedéssel tekinthessünk vissza a most következő 1973-as év munkasikereire. MAKRAI MIKLÓS Termelőüzemeink újabb munkasikerek elérését tűzték maguk elé az 1973 as évre. Már az Also munkanapokon lendületesen kezdtek hozzá teljesítésükhöz. A novákyi szénbányákban (felső képünkön) például inár előkészítették az új vágatdúcoló berendezéseket, hogy František Verhieb munkakoilektívája — amely az 1972. évi tervét 13 000 tonna terven felüli szénmennyiség jövesztésével még a múlt év novemberében teljesítette, ill. túlteljesítette — kipróbálhassa és munkába vegye. Jelentősen emelkedik a termelés a gépiparban (középső képi, amely ipari össztermelésünk 29,4 százalékát képviseli az idei tervévben. Terveik teljesítését gyorsabb korszerűsítéssel, a termelési struktúrák átalakításával s a tevprogramok felújításával akarják biztosítani. A vegyiparban különösen az új műanyagok termelése került előtérbe. A bratislavai J. Dimitrov Vegyiművekben 13 millió koronás tervtúlteljesítésse! léptek az új esztendőbe, s kiváló eredményeket érnek el a dúsított szuperfoszfát, valamint a pulypropylén termékek gyártásában. íCSTK FELVÉTELEI I
