Új Szó, 1973. január (26. évfolyam, 1-26. szám)

1973-01-06 / 5. szám, szombat

(Molnár János felvétele) TÍZ ÉVE (ČSTK) — A szocialista orszá­gok óriási energetikai szerveze­te — az egyesült energetikai rendszer központi diszpécseri szervezete — 1973. január 1-től fennállásának második évtize­débe lépett. Az egyesült energetikai rend­szer fejlődése rohamos volt. Ma e hálózat mintegy 1,1 millió négyzetkilométernyi területét látja el villanyenergiával. Pár­huzamos áramcserét bonyolított le a kezdeti időszakban a Ma­gyar Népköztársaság, az NDK, a Lengyel Népköztársaság, a CSSZSZK és a Szovjetunió Ívovi energetikai rendszere között dupla és két egyszerű 220 kv-os vezetékével és négy 110 kv-os vezetékével, amelyeken össze­sen 2200 mW mennyiségi áram haladhat át. 1972-ben az ener­getikai rendszerek között már három 400 kv-os vezetéken és ti­zenegy 220 kv-os vezetéken, to­vábbá nyolc 110 kv-os vezetéken áramlott az áram. 1972 elején az energetikai rendszer üzeme­lésébe már 58 821 mW-ot kap­csoltak be . Az egyesült energetikai rend­szer erőműveinek teljesítménye tehát 10 év alatt 2,5-szeresére emelkedett. A nemzetközi energetikai szervezet jelentősége, akkor nö­vekedik majd, ha rákapcsolják a Szovjetunió nagy energetikai rendszerét és a KGST tagálla­mai komplex integrációjának keretében felépítik a közös energetikai műveket. lay fonadalintir életregénye Szabó Béla: Mindhalálig SZÁZADUNK ELSŐ FELÉNEK CSEH TÁJKÉPEI A Bratislava! Városi Galéria tárlata A Gottwaldovi Területi Kép­tár tulajdonát képezi huszon­négy festő alkotása, melyek a Városi Galéria tárlatán a cseh és morva táj balladás, vagy derűs egyszerű szépségét, s az egyes -aűvészek szülőföldjét Idézik, ahogy a művészek azt századunk új látásával észlel­ték, éreztették. A nyugtalan hu­szadik század az élet minden síkján, így a művészetben is forrradalmi változásokat ho­zott. Míg a 19. századi tájkép az optikailag ábrázolt valósá­got tárja elénk, a 20. század festői az akadémiai realizmus ellen lázadoznak s a valóság képzőművészeti változatát akar. ják vászonra vetni. Marák prágai tanár már a múlt század vége felé kivitte növendékeit a műterem zárt falai közül a szabad természet­be. Legtehetségesebb tanítvá­nya, a korszaknyitó szemléletű A. Sláviček a századforduló legtehetségesebb tájfestője. A hazai hagyományhoz és szülő­földjéhez ragaszkodik. Képein a fény, a tartalom s a történés szószólója. Amint a szabad ecsetkezelésű és g maga lelki- állapotát is kifejező Bechynéi síkság elárulja, a táj szerke­zetét, belső lényegét keresi. Az Umelecká Beseda tagjai is a népi hagyományból indulnak ki. De Párizs magával ragadó példája is ösztönzi őket, új ki­fejező eszközökkel s a témához való új hozzáállásukkal ők is kialakítói a modern, cseh táj­festészetnek. M. Hollý 1933-as élénk zöld­ben ragyogó Helvikovicei kert­jén Bonnard hatása érzik. K. Holan inkább városképek festő­je. A Régi Dejvice a köd szür­kés fátyoléból r3ontakozik ki. O. Nejedlý iskolájába csehek és morvák tartoznak, akiket a fény- és árny s a képesítés problémája izgat. Öt magát egy Téli táj képviseli, mely Cé­zanne új képi rendjét követi, a szem és agy közös munkájá­ra törekedve. V. Beneš belső átéléssel ecsetre vett dél-cseh táján a természet lélegzetét, emberi vonatkozásait ragadja meg, és saját életérzését vetíti ki. A tavaszi fák szegélyezte út a fel­színről a belső tartalom, az ér­zékektől az értelem felé vezet. Ifjúkori szavai jellemzik törek­vését: „Azért akarok festő len­ni, hogy ne csak leírhassam, hanem kifejezhessem mindazt, amit kiskoromtól fogva szeret­tem, s ami annyira meg­indított.“ Ahhoz a nemzedék­hez tartozik, amely szembefor­dul az impresszionizmussal és a posztimpresszionista festé­szet alkotó gyakorlatából és Cézanne-ból .merít. A cseh táj monumentális szintézisében „egyszerűséget, magától érthe­tőséget teremt az élet és a ter­mészet zűrzavarában.“ W. Nowak a legkiválóbb cseh koloristák egyike. A látványt lendülettel lényegíti át szépség­gé. Érzelmeit is kifejező sajá­tos festői nyelvre fordítja le a kiapadhatatlan ihletésű termé­szet jelenségeit. A Halászok, ég- és folyó kékje, a hamvas­zöldek s barnák az ember vi­lágáról beszélnek. V. Rabaš kis­korától kezdve szívja magába a természet lelkét. A táj határoz­za meg művészete célját. Ö fe­dezi fel a nyugat-cse*h vidéket hazája festészete számára. V. Spála eredeti tehetségű, ösztönös festő. Sokat tanult, ta­pasztalt. Munch, Cézanne, Gau­guin s a kubisták új távlatokat nyitottak számára. Ám fő ele­me s mestere a természet ma­radt. Eszménye ennek egészsé­gét, frisseségét tükrözi s minél érezhetőbben kifejezni a való­sághoz kapcsolódó bensőséges viszonyát. Berounka című vász­nán is érezhető az élet áram­lása. Nagyon hiányoznak utá­nozhatatlan, bűvös kék tájai. Befejezésül V. Beneš szavait idézem: „A képet szívvel kell megérteni." BÁRKÁNY [ENÖNÉ A bratislavai J. Dimitrov Vegyipari Müvek azonnali belépéssel, kedvező fizetési feltételekkel nagyobb számban felvesz: lakatosokat-hegesztőket, gépberendezés-karbantartókat, esztergályosokat, villanyszerelőket, darukezelőket, kőműveseket, ácsokat, samottozókat, asztalosokat, segédmunkásokat műszakmunkái a vegyi és segédüzemeltetéshez, to* vábbá áru és anyag ki- és berakásához, építőipari munkásokat, 17 éven felüli leányokat kétműszakos üzemeltetéshez. Hajadonok és nőtlenek számára elszállásolást biztosítunk. Étkezés az üzem éttermében. Bővebb felvilágosítást üzemünk személyzeti osztálya nyújt. relefon; 177, 2041 es és 2476-os mellékállomás. OF 206 A Népszabadság 1973. január 4-én megjelent száma írta: Négy évvel ezelőtt e helyen méltatták a kitűnő csehszlová­kiai magyar író regényének Hű­ség címmel megjelent első kö­tetét. Az életregény Mindhalá­lig című második kötete most jelent meg a Madách Könyv­kiadó (Bratislava) és a Kos­suth Könyvkiadó közös kiadásá­ban, harminc évvel azután, hogy Steiner Gábor nyomdász, Cseh­szlovákia Kommunista Pártjá­nak alapító tagja, a két világ­háború között a csehszlovák parlament kommunista képvise­lője, majd szenátora Buchen- waldban mártírhalált halt. Sza­bó Bélának nem volt könnyű dolga, nem egyszerű feladatra vállalkozott, amikor regényé­ben kívánta megrajzolni a küz­delmes sorsú forradalmár élet­útját. Nyolcvanöt éve, 1887-'ben, Komáromban született Steiner Gábor. A róla szóló regény el­ső kötetéből a prolelármilliőben, várossszéli szegény negyedben átélt gyermekkorát ismerte meg az olvasó, iskolai éveit, öntu­datosodásának folyamatát. A Mindhalálig már lépésről lé­pésre kimutatta, miként hatot­tak egy fiatal munkás életére a húszas évek politikai-társa­dalmi eseményei, a magyaror­szági ellenforradalom és az új közép-európai állam, a Masaryk vezette polgári demokratikus Csehszlovák Köztársaság viszo­nyai, a gazdasági világválság, a nyomor, a munkanélküliség, a nemzeti elnyomás, a fasizmus előretörése, a háborús veszély növekedése. Szabó Bélának kettős felada­tot kellett megoldania: felvá­zolnia a politikusi pálya mér­földköveit, ütközőpontjait, be­mutatnia a forradalmár maga­tartását, eszközeit, módszereit az osztályharc nagy ütközetei­ben és a népi érdekekért folya­tatott mindennapi munkában, másrészt megismertetnie az olr vasóval — ha ez így elválaszt­va egyáltalán lehetséges — a magánembert, a férjet, az apát, a rokont, a barátot. Szabó Béla le'küzdi a nehézségeket és ér­zékeltetni tudja az állhatatos, megfélemlíthetetlen pártmunkás emberközelségét, alaptermésze­téből adódó humanizmusát, mindenkit őszinteségre, nyílt­ságra késztető barátkozóképes­ségét, kérlelhetetlen szigorúsá­gát a rosszal szem'jen. Jó ideig afféle „senki föld­je“ volt a szlovákiai magyar dolgozók forradalmi tevékeny? ségének témaköre. Szlovák történészek és írók a magyar szakemberek kutatási területér nek tekintették, a magyarok pedig a szlovákokat érezték il­letékeseknek. Az utóbbi évek­ben írók és történészek, mind Csehszlovákiában, mind nálunk nagyobb figyelmet fordítanak a kommunista mozgalom e fe­jezetére, amelynek 1918 és 1938 között Pozsony és Kassa volt a politikai-kulturális központja, s arra is, ami 1938-at követően a felszabadulásig ott lezajlott. Ezek az események a csehszlo- vákiai és a magyarországi for- radalmi munkásmozgalom múltú­ja — a proletár internaciona­lista együttműködés — feltár rása szempontjából fontosak. Örvendetes, hogy ma már itt is, ott is szólunk róluk, műfaji- lag különböző kiadványokban. Az eddig elért eredmények­hez értékes, szép hozzájárulás Szabó Béla műve. VADÁSZ FERENC KEFE ÉS NYELES TÜKÖR Kedvtelve nézegettem a ré­giségbolt kirakatát, ahol min­denféle ódon kacat keltette fel az igen tisztelt vásárlók figyelmét, mert az utóbbi idő­ben az ódon kacat nagyon ke resett cikk a világpiacon. Láttam egy ütött-kopott réz­mozsarat potom 400 koronáért, igazi alkalmi vétel, hiszen még egy iitött-kopott mozsár­ütőt is adnak hozzá és azért nem kell külön fizetni. Aztán eladásra vár egy feszület réz­ből 400 koronáért, valamint egy üveg gyertyatartó, erede­ti nekünkerreistelikstílusban, 160 koronáért, ugyanez ezüst­színű bádogból, a miénkérlé­kesebbdrágámpukkadjmeg- stílusban, 300 koronáért. Aztán láttam a kirakatban egy kis bronzszobrot: egész pici bronzemberke ül egy egész apró bronzszéken. A cső. dálatos, lenyűgöző plasztika Dilettáns Arnold Ede teljesen ismeretlen sírkőfaragó és sporthorgász alkotása és ez a csoda, ez a világundor, ez a kivagyokén-stílusban fogant mű csak 350 koronába kerül. Nahát, hogy mik vannak — hüppögtem egy elmebeteg gú­nár meghatottságával, amikor megláttam — még mindig ugyanabban a kirakatban- a „nagy készletet": két kefét egy nyeles tükörrel. Ez az egész izé ezüstből készült. Csak a tükör lapja, meg a kefék szőre nem ezüst. Meg az egész olyan csábítóan ron­da, piszkos, hogy ha kézzel kellene érintenem nyavalya- törést kapnék. Viszont az is igaz, hogy én nem vagyok mű­értő és nincs ízlésem. Meg fe­lesleges kétezer koronám sincs, amiért ezt a csábítóan ronda, piszkos gyönyörűséget Rongyrázó Kivagyi Gedeon vásárolja. A kirakat legértékesebb da­rabja az ingaóra. Rettenetesen nagy dög ez az ingaóra, ara­nyozott fakeretben és állan­dóan hét óra öt percet mu­tat, mert nem inog, ugyanis a szerkezetet még a törökdú- lás idején kilopták belőle, te­hát azóta csak áll, mint sza­már a hegyen és csak azért különb mint a szamár, mert a szamár nem tud hét óra öt percet mutatnt. Ez az aranyo­zott szerkentyű csak 2500 ko­ronába kerül, főbb házaknál ezt bizonyosan az asztal köze­pére teszik és úgy kálanazzák a köménymagos levest. És erre a sok ódon kacatra mindig akad vevő, kérem tisz­telettel, mert mint közöltem, ma az emberek egy része ilyen ódon kacatokkal tömi tele a barlangját, így bizonyítván, hogy ő igenis művelt ember. Persze a látszat csali PÉTERFl GYULA j z b b >n i ISMERKEDÉS ■ 21/173 szőke, kék szemű, érett­ségizett, jó anyagiakkal rendelke­ző leány megismerkedne jó megje­lenésű, intelligens fiatalemberrel 30 éves korig. Jelige: Sorsvirág. Ú-1429 ■ Két magányos özvegyasszony (52/170 — 51/167] két komoly, in­telligens úr ismeretségét keresi. Jelige: Meleg otthon. 0-8 H Elcserélném gyöngyösi kétszo- ba-összkomfortos, erkélyes lakáso­mat rimaszombati, rozsnyói vagy kassal ugyanilyen lakásra. Érdek­lődni írásban lehet: Dr. Fehér Gyöngyös, Zeneiskola. 0-1456 ■ Fiatal kertésztechnikus hatéves gyakorlattal állást keres. Zöldség-, virág-, természetszak. Jelige: Jő szakember, 0-4 ■ A drága jó édesapának, ld. Flander Istvánnak Hosszűszóra 70„ valamint nejének 62. születésnap­jára ezúton szívből gratulál és bol­dog, hosszú életet kíván fia Pista, Gyula, menyei: Marika, Vallka és hat unokája. Ü-1455 H Neszméry Sándornak Magyar­bélre 70. születésnapja alkalmából jó egészséget és hosszú, boldog életet kíván felesége, lányai, vejel, menye, unokái és dédunokái. 0-5 ■ A Dunaszerdahelyi Magyar Gimnázium Igazgatósága, üzemi bizottsága és tanári kara jó egész­séget és további sok sikert kíván Kovács Miklós kollégának 50. szü­letésnapja alkalmából. 0-11 1973. I. 6.-.V; KÖSZÖNTŐ

Next

/
Thumbnails
Contents