Új Szó, 1973. január (26. évfolyam, 1-26. szám)
1973-01-06 / 5. szám, szombat
(Molnár János felvétele) TÍZ ÉVE (ČSTK) — A szocialista országok óriási energetikai szervezete — az egyesült energetikai rendszer központi diszpécseri szervezete — 1973. január 1-től fennállásának második évtizedébe lépett. Az egyesült energetikai rendszer fejlődése rohamos volt. Ma e hálózat mintegy 1,1 millió négyzetkilométernyi területét látja el villanyenergiával. Párhuzamos áramcserét bonyolított le a kezdeti időszakban a Magyar Népköztársaság, az NDK, a Lengyel Népköztársaság, a CSSZSZK és a Szovjetunió Ívovi energetikai rendszere között dupla és két egyszerű 220 kv-os vezetékével és négy 110 kv-os vezetékével, amelyeken összesen 2200 mW mennyiségi áram haladhat át. 1972-ben az energetikai rendszerek között már három 400 kv-os vezetéken és tizenegy 220 kv-os vezetéken, továbbá nyolc 110 kv-os vezetéken áramlott az áram. 1972 elején az energetikai rendszer üzemelésébe már 58 821 mW-ot kapcsoltak be . Az egyesült energetikai rendszer erőműveinek teljesítménye tehát 10 év alatt 2,5-szeresére emelkedett. A nemzetközi energetikai szervezet jelentősége, akkor növekedik majd, ha rákapcsolják a Szovjetunió nagy energetikai rendszerét és a KGST tagállamai komplex integrációjának keretében felépítik a közös energetikai műveket. lay fonadalintir életregénye Szabó Béla: Mindhalálig SZÁZADUNK ELSŐ FELÉNEK CSEH TÁJKÉPEI A Bratislava! Városi Galéria tárlata A Gottwaldovi Területi Képtár tulajdonát képezi huszonnégy festő alkotása, melyek a Városi Galéria tárlatán a cseh és morva táj balladás, vagy derűs egyszerű szépségét, s az egyes -aűvészek szülőföldjét Idézik, ahogy a művészek azt századunk új látásával észlelték, éreztették. A nyugtalan huszadik század az élet minden síkján, így a művészetben is forrradalmi változásokat hozott. Míg a 19. századi tájkép az optikailag ábrázolt valóságot tárja elénk, a 20. század festői az akadémiai realizmus ellen lázadoznak s a valóság képzőművészeti változatát akar. ják vászonra vetni. Marák prágai tanár már a múlt század vége felé kivitte növendékeit a műterem zárt falai közül a szabad természetbe. Legtehetségesebb tanítványa, a korszaknyitó szemléletű A. Sláviček a századforduló legtehetségesebb tájfestője. A hazai hagyományhoz és szülőföldjéhez ragaszkodik. Képein a fény, a tartalom s a történés szószólója. Amint a szabad ecsetkezelésű és g maga lelki- állapotát is kifejező Bechynéi síkság elárulja, a táj szerkezetét, belső lényegét keresi. Az Umelecká Beseda tagjai is a népi hagyományból indulnak ki. De Párizs magával ragadó példája is ösztönzi őket, új kifejező eszközökkel s a témához való új hozzáállásukkal ők is kialakítói a modern, cseh tájfestészetnek. M. Hollý 1933-as élénk zöldben ragyogó Helvikovicei kertjén Bonnard hatása érzik. K. Holan inkább városképek festője. A Régi Dejvice a köd szürkés fátyoléból r3ontakozik ki. O. Nejedlý iskolájába csehek és morvák tartoznak, akiket a fény- és árny s a képesítés problémája izgat. Öt magát egy Téli táj képviseli, mely Cézanne új képi rendjét követi, a szem és agy közös munkájára törekedve. V. Beneš belső átéléssel ecsetre vett dél-cseh táján a természet lélegzetét, emberi vonatkozásait ragadja meg, és saját életérzését vetíti ki. A tavaszi fák szegélyezte út a felszínről a belső tartalom, az érzékektől az értelem felé vezet. Ifjúkori szavai jellemzik törekvését: „Azért akarok festő lenni, hogy ne csak leírhassam, hanem kifejezhessem mindazt, amit kiskoromtól fogva szerettem, s ami annyira megindított.“ Ahhoz a nemzedékhez tartozik, amely szembefordul az impresszionizmussal és a posztimpresszionista festészet alkotó gyakorlatából és Cézanne-ból .merít. A cseh táj monumentális szintézisében „egyszerűséget, magától érthetőséget teremt az élet és a természet zűrzavarában.“ W. Nowak a legkiválóbb cseh koloristák egyike. A látványt lendülettel lényegíti át szépséggé. Érzelmeit is kifejező sajátos festői nyelvre fordítja le a kiapadhatatlan ihletésű természet jelenségeit. A Halászok, ég- és folyó kékje, a hamvaszöldek s barnák az ember világáról beszélnek. V. Rabaš kiskorától kezdve szívja magába a természet lelkét. A táj határozza meg művészete célját. Ö fedezi fel a nyugat-cse*h vidéket hazája festészete számára. V. Spála eredeti tehetségű, ösztönös festő. Sokat tanult, tapasztalt. Munch, Cézanne, Gauguin s a kubisták új távlatokat nyitottak számára. Ám fő eleme s mestere a természet maradt. Eszménye ennek egészségét, frisseségét tükrözi s minél érezhetőbben kifejezni a valósághoz kapcsolódó bensőséges viszonyát. Berounka című vásznán is érezhető az élet áramlása. Nagyon hiányoznak utánozhatatlan, bűvös kék tájai. Befejezésül V. Beneš szavait idézem: „A képet szívvel kell megérteni." BÁRKÁNY [ENÖNÉ A bratislavai J. Dimitrov Vegyipari Müvek azonnali belépéssel, kedvező fizetési feltételekkel nagyobb számban felvesz: lakatosokat-hegesztőket, gépberendezés-karbantartókat, esztergályosokat, villanyszerelőket, darukezelőket, kőműveseket, ácsokat, samottozókat, asztalosokat, segédmunkásokat műszakmunkái a vegyi és segédüzemeltetéshez, to* vábbá áru és anyag ki- és berakásához, építőipari munkásokat, 17 éven felüli leányokat kétműszakos üzemeltetéshez. Hajadonok és nőtlenek számára elszállásolást biztosítunk. Étkezés az üzem éttermében. Bővebb felvilágosítást üzemünk személyzeti osztálya nyújt. relefon; 177, 2041 es és 2476-os mellékállomás. OF 206 A Népszabadság 1973. január 4-én megjelent száma írta: Négy évvel ezelőtt e helyen méltatták a kitűnő csehszlovákiai magyar író regényének Hűség címmel megjelent első kötetét. Az életregény Mindhalálig című második kötete most jelent meg a Madách Könyvkiadó (Bratislava) és a Kossuth Könyvkiadó közös kiadásában, harminc évvel azután, hogy Steiner Gábor nyomdász, Csehszlovákia Kommunista Pártjának alapító tagja, a két világháború között a csehszlovák parlament kommunista képviselője, majd szenátora Buchen- waldban mártírhalált halt. Szabó Bélának nem volt könnyű dolga, nem egyszerű feladatra vállalkozott, amikor regényében kívánta megrajzolni a küzdelmes sorsú forradalmár életútját. Nyolcvanöt éve, 1887-'ben, Komáromban született Steiner Gábor. A róla szóló regény első kötetéből a prolelármilliőben, várossszéli szegény negyedben átélt gyermekkorát ismerte meg az olvasó, iskolai éveit, öntudatosodásának folyamatát. A Mindhalálig már lépésről lépésre kimutatta, miként hatottak egy fiatal munkás életére a húszas évek politikai-társadalmi eseményei, a magyarországi ellenforradalom és az új közép-európai állam, a Masaryk vezette polgári demokratikus Csehszlovák Köztársaság viszonyai, a gazdasági világválság, a nyomor, a munkanélküliség, a nemzeti elnyomás, a fasizmus előretörése, a háborús veszély növekedése. Szabó Bélának kettős feladatot kellett megoldania: felvázolnia a politikusi pálya mérföldköveit, ütközőpontjait, bemutatnia a forradalmár magatartását, eszközeit, módszereit az osztályharc nagy ütközeteiben és a népi érdekekért folyatatott mindennapi munkában, másrészt megismertetnie az olr vasóval — ha ez így elválasztva egyáltalán lehetséges — a magánembert, a férjet, az apát, a rokont, a barátot. Szabó Béla le'küzdi a nehézségeket és érzékeltetni tudja az állhatatos, megfélemlíthetetlen pártmunkás emberközelségét, alaptermészetéből adódó humanizmusát, mindenkit őszinteségre, nyíltságra késztető barátkozóképességét, kérlelhetetlen szigorúságát a rosszal szem'jen. Jó ideig afféle „senki földje“ volt a szlovákiai magyar dolgozók forradalmi tevékeny? ségének témaköre. Szlovák történészek és írók a magyar szakemberek kutatási területér nek tekintették, a magyarok pedig a szlovákokat érezték illetékeseknek. Az utóbbi években írók és történészek, mind Csehszlovákiában, mind nálunk nagyobb figyelmet fordítanak a kommunista mozgalom e fejezetére, amelynek 1918 és 1938 között Pozsony és Kassa volt a politikai-kulturális központja, s arra is, ami 1938-at követően a felszabadulásig ott lezajlott. Ezek az események a csehszlo- vákiai és a magyarországi for- radalmi munkásmozgalom múltúja — a proletár internacionalista együttműködés — feltár rása szempontjából fontosak. Örvendetes, hogy ma már itt is, ott is szólunk róluk, műfaji- lag különböző kiadványokban. Az eddig elért eredményekhez értékes, szép hozzájárulás Szabó Béla műve. VADÁSZ FERENC KEFE ÉS NYELES TÜKÖR Kedvtelve nézegettem a régiségbolt kirakatát, ahol mindenféle ódon kacat keltette fel az igen tisztelt vásárlók figyelmét, mert az utóbbi időben az ódon kacat nagyon ke resett cikk a világpiacon. Láttam egy ütött-kopott rézmozsarat potom 400 koronáért, igazi alkalmi vétel, hiszen még egy iitött-kopott mozsárütőt is adnak hozzá és azért nem kell külön fizetni. Aztán eladásra vár egy feszület rézből 400 koronáért, valamint egy üveg gyertyatartó, eredeti nekünkerreistelikstílusban, 160 koronáért, ugyanez ezüstszínű bádogból, a miénkérlékesebbdrágámpukkadjmeg- stílusban, 300 koronáért. Aztán láttam a kirakatban egy kis bronzszobrot: egész pici bronzemberke ül egy egész apró bronzszéken. A cső. dálatos, lenyűgöző plasztika Dilettáns Arnold Ede teljesen ismeretlen sírkőfaragó és sporthorgász alkotása és ez a csoda, ez a világundor, ez a kivagyokén-stílusban fogant mű csak 350 koronába kerül. Nahát, hogy mik vannak — hüppögtem egy elmebeteg gúnár meghatottságával, amikor megláttam — még mindig ugyanabban a kirakatban- a „nagy készletet": két kefét egy nyeles tükörrel. Ez az egész izé ezüstből készült. Csak a tükör lapja, meg a kefék szőre nem ezüst. Meg az egész olyan csábítóan ronda, piszkos, hogy ha kézzel kellene érintenem nyavalya- törést kapnék. Viszont az is igaz, hogy én nem vagyok műértő és nincs ízlésem. Meg felesleges kétezer koronám sincs, amiért ezt a csábítóan ronda, piszkos gyönyörűséget Rongyrázó Kivagyi Gedeon vásárolja. A kirakat legértékesebb darabja az ingaóra. Rettenetesen nagy dög ez az ingaóra, aranyozott fakeretben és állandóan hét óra öt percet mutat, mert nem inog, ugyanis a szerkezetet még a törökdú- lás idején kilopták belőle, tehát azóta csak áll, mint szamár a hegyen és csak azért különb mint a szamár, mert a szamár nem tud hét óra öt percet mutatnt. Ez az aranyozott szerkentyű csak 2500 koronába kerül, főbb házaknál ezt bizonyosan az asztal közepére teszik és úgy kálanazzák a köménymagos levest. És erre a sok ódon kacatra mindig akad vevő, kérem tisztelettel, mert mint közöltem, ma az emberek egy része ilyen ódon kacatokkal tömi tele a barlangját, így bizonyítván, hogy ő igenis művelt ember. Persze a látszat csali PÉTERFl GYULA j z b b >n i ISMERKEDÉS ■ 21/173 szőke, kék szemű, érettségizett, jó anyagiakkal rendelkező leány megismerkedne jó megjelenésű, intelligens fiatalemberrel 30 éves korig. Jelige: Sorsvirág. Ú-1429 ■ Két magányos özvegyasszony (52/170 — 51/167] két komoly, intelligens úr ismeretségét keresi. Jelige: Meleg otthon. 0-8 H Elcserélném gyöngyösi kétszo- ba-összkomfortos, erkélyes lakásomat rimaszombati, rozsnyói vagy kassal ugyanilyen lakásra. Érdeklődni írásban lehet: Dr. Fehér Gyöngyös, Zeneiskola. 0-1456 ■ Fiatal kertésztechnikus hatéves gyakorlattal állást keres. Zöldség-, virág-, természetszak. Jelige: Jő szakember, 0-4 ■ A drága jó édesapának, ld. Flander Istvánnak Hosszűszóra 70„ valamint nejének 62. születésnapjára ezúton szívből gratulál és boldog, hosszú életet kíván fia Pista, Gyula, menyei: Marika, Vallka és hat unokája. Ü-1455 H Neszméry Sándornak Magyarbélre 70. születésnapja alkalmából jó egészséget és hosszú, boldog életet kíván felesége, lányai, vejel, menye, unokái és dédunokái. 0-5 ■ A Dunaszerdahelyi Magyar Gimnázium Igazgatósága, üzemi bizottsága és tanári kara jó egészséget és további sok sikert kíván Kovács Miklós kollégának 50. születésnapja alkalmából. 0-11 1973. I. 6.-.V; KÖSZÖNTŐ
