Új Szó, 1973. január (26. évfolyam, 1-26. szám)

1973-01-27 / 23. szám, szombat

szempontjából az ellenőrzés megelőző vagy utólagos lehet. Az ellenőrző tevékenységben a megelőző ellenőrzésnek kell túlsúlyban lennie. A preventív ellenőrzés elsősorban a dön­tések és határozatok helyességének ellenőrzését, az esz­közök felhasználása módjának és terjedelmének ellenőrzé­sét jelenti, és rendkívül nagy jelentőségű. Ilyen módon Ide­jében, még a megvalósítás előtt ellenőrzik a fejlődés java­solt koncepciójának helyességét, a tervek realitását, a jó­váhagyott intézkedések és döntések realitását. A CSSZSZK-ban az ellenőrzési rendszer lényegében az alábbiakból áll: a) társadalmi (nyilvános) ellenőrzés, melyet a CSKP szervei és szervezetei, a társadalmi szervek és szervezetek hajtanak végre, beleszámítva a dolgozók ellenőrzését is; b) az állami és gazdasági szervek által végzett ellenőr­zés. A fogyatékosságok okainak felderítésénél küzdenünk kell elsősorban az anonimitás ellen az irányító tevékenységben, amely elég gyakori, és rá kell mutatnunk arra, hogy sze­mélyesen ki felelős a fogyatékosságért. Ez egyik alapvető feltétele annak, hogy tartós javulás álljon be, hogy emel­kedjen nemcsak az irányító, hanem az egész társadalmi munka színvonala. 10. A gazdaságirányítás szervei Az irányítás szervezése rendezi az irányítás folyamatában fellépő tényezők közti kapcsolatokat és megteremti azokat a szervezési formákat, melyek keretében az irányítás vég­bemegy. A szervezés és a tulajdonképpeni irányító tevékenység elválaszthatatlan kiegészítője a tervszerű irányítás egysé­ges folyamatának. Kölcsönösen feltételezik és kiegészítik egymást. Hogy az irányító tevékenység racionális legyen, célszerűen kell megszerveznünk. Dialektikus egységet kell biztosítanunk az irányítás szervezése és tartalma között, ami azt jelenti, hogy az irányítás szervezeti struktúrája megfeleljen a gazdasági fejlődés szükségleteinek és céljai­nak. A szocialista gazdaság tervszerű irányításának alapelvei- • vei összhangban szükséges, hogy meghatározzuk a fontos munkamegosztást és meghatározzuk megfelelő módon az ál­lami csúcsszervek és a gazdaság irányításának alacsonyabb szervei közötti funkcióját. A központi irányítás szervei elsősorban arra összponto­sítják figyelmüket, hogy meghatározzák és ellenőrizzék a gazdaság fejlődésének alapvető irányvonalait, biztosítsák a legfontosabb népgazdasági arányokat és gazdasági kap­csolatokat. Összpotosítják figyelmüket a társadalmi terme­lés hatékonyságának emelésére és ütemének meggyorsításá­ra, a népgazdaság fejlődése legfontosabb gazdasági, tudo­mányos-műszaki és szociális problémáinak megoldására, va­lamint arra, hogy a tudományos-műszaki haladás, a beru­házások, a termelés széthelyezése, a munka jutalmazása, az árak, a haszon, a hitel területén egységes politikát folytas­sunk, valamint a feladatok nem teljesítése és a társadalmi­lag nem jogosult szűk érdekek érvényesítéséből levonják a szükséges következtetéseket. Az alacsonyabb szerveknek egyre nagyobb mértékben kel­lene részt venniök a felettes szervek döntéseinek előkészí­tésében, jogkörükkel és felelősségükkel összhangban az össítársadalmi érdekeket szem előtt tartva kezdeményezőb­ben kellene viszonyulniok ezek megvalósításához. Kellő gazdasági önállósággal és jogkörrel rendelkeznek funkcióik és feladataik teljesítéséhez. A csehszlovák ipar irányításának szervezésében a leg­utóbbi fontos változásokat 1971. január 1-én hajtották vég­re a csehszlovák föderáció államjogi rendezésének részle­ges módosításával kapcsolatban. Az egyes fő gazdasági, elsősorban ipari ágazatok közvetlenül szövetségi irányítás alá kerültek. Ezáltal megszabták a szövetség csúcsszervei- ■ek és a nemzeti köztársaságok szerveinek funkcióját és munkamegosztását. Megszilárdították a szövetség szerepét, elsősorban koncepriós feladatát, valamint a jóváhagyott koncepciók megvalósítása feltételeinek kialakítására gyako­rolt befolyását. A szövetségi és a nemzeti szervek funkciói­nak racionális megosztása lehetővé teszi, hogy a megszabott hatáskörükben jobban helytálljanak. A szövetség egyesítő szerepének megszilárdítása gazda­sági téren kiemelte, hogy a Csehszlovák Szocialista Köztár­saság gazdasága egységes, szocialista gazdasági rendszer elvei alapján fejlődik. A csehszlovák gazdaság egysége és az egész irányítás egysége elsősorban abban érvényesül: hogy az egyes igen jelentős gazdasági ágazatok közvetle­nül a szövetségi irányítás alá kerültek. A nemzeti köztársaságok szövetsége irányító szerveinek rendszerébe tartoznak: a) a legfelsőbb állami szervek — a képviseleti szervek. Mint a szocialista társadalom életének valamennyi terü­letén az egész államhatalom gyakorlása a gazdaság terüle­tén is az irányító funkciók, a jogkör és a felelősség meg­oszlik az egyes képviseleti testületek között, vagyis a Szö­vetségi Gyűlés, a Cseh Nemzeti Tanács, a Szlovák Nemzeti Tanács és valamennyi fokú nemzeti bizottság között. bj A központi állami szervek — tevékenységüket a kor­mány irányítja és ellenőrzi. A kormány (a szövetségi vagy a nemzeti) országunkban az államhatalom legfelsőbb szerve. A Nemzetgyűlés utasítására irányítja és szervezi a politi­kai, gazdasági, kulturális és szociális feladatok teljesítését, társadalmunk fejlesztését. Az állami és gazdasági szervek munkájában biztosítja a párt irányvonalát. Szervezi a szo­cialista állam gazdasági rendszerének kiépítését, irányítja a népgazdaság tervszerű fejlődését. A miniszterek kollektív szerve. Központi szervek: a minisztériumok és más velük egyen­rangú államigazgatási szervek, a szövetkezetek és társadal­mi szervezetek csúcsszervei, a kerületi nemzeti bizottságok és az Állami Bank. Tevékenységük tartalma szerint a köz­ponti állami szerveket funkciós és ágazati szervekre osztjuk. A funkciós szervek szakmailag biztosítják azoknak a tevé­kenységeknek az egységes végrehajtását, melyek közösek az összes központi és más szerv számára (pl. szervezés, pénzügyi fedezet, beruházási tevékenység stb.). Az ágazati szervek biztosítják a központi állami szervek, a termelési­gazdasági egységek és más szocialista szervezetek közti egységes kapcsolatot. A központi szervek jelentős feladata, hogy rendszeresen elemezzék az áltáluk irányított szervezetekben a tervszerű irányítási rendszer hatékonyságát, javaslatokat tegyenek az illetékes kormánynak és a központi tervező szerveknek fej­lesztésére. Az ágazati és funkciós szervek közti kapcsolatokban a funkciós szervek feladata, hogy a közös ágazati tevékeny­ség során az elvek és eljárások egyesítésével kedvező fel­tételeket teremtsenek az ágazati szervek tevékenységéhez és bizonyos szolgálatokat tegyenek nekik. Az ágazati szer­vek tevékenysége a funkciós szervek ajánlásai és döntései értelmében kötött, s tevékenységükben nem helyettesíthetik egymást. A funkciós központi szervek közé tartozik: — az Állami Tervbizottság, amely szövetségi központi szerv a népgazdaság tervezése és a népgazdaság tervszerű irányítási rendszere fejlesztése számára. Továbbá a Szövet­ségi Pénzügyminsztérium, a Szövetségi Külkereskedelmi Mi­nisztérium, a Szövetségi Munkaügyi és Népjóléti Miniszté­rium, a Szövetségi Arhivatal, a Szövetségi Műszaki és Be­ruházásfejlesztési Minisztérium. A CSSZSZK népgazdaságát irányító funkciós központi szerveinek rendszerébe tartozik a CSSZSZK Népi Ellenőrző Bizottsága, valamint a Csehszlovák Állami Bank. A szövetségi minisztériumok feladatait, tevékenységük alapelveit és szervezeti alapelveiket a kormány által jóvá­hagyott statútumok szabják meg. A nemzeti tanácsok, a két nemzeti köztársaság kormánya, tervezési bizottságai és más központi funkciós szervei ha­sonlóan jogkörük keretében dolgoznak. A népgazdaságban a három fokozatú irányítás van túl-

Next

/
Thumbnails
Contents