Új Szó, 1973. január (26. évfolyam, 1-26. szám)

1973-01-27 / 23. szám, szombat

tisztikai adatok és a vállalati szférából nyert Információk alapján. A tervteljesítés folyamatáról folyamatosan tájé­koztatják az összes irányító szerveket és a dolgozó kol­lektívákat is. A benyújtott elemzések alapján fogadnak el olyan intézkedéseket, amelyek felszámolják a terv eredmé­nyes teljesítésében tapasztalható fogyatékosságokat és a teljesítést fékező akadályokat. 5. A szocialista országok tervezési együttműködése A gazdasági fejlődés minden szocialista országban terv­szerűen megy végbe. Minden egyes szocialista ország saját és az egész szocialista közösség érdekében nélkülözhetet­len, hogy kölcsönös gazdasági kapcsolataik Is tervszerűen alakuljanak, teljes mértékben tiszteletben tartva az egyes államok önállóságát és szuverenitását. Ezt az objektív követelményt biztosítja a KGST tagállamai közös, önkéntes tevékenysége a tervezés szakaszán. A KGST XXIII. ülésszaka irányelveinek alapján kidol­gozták az együttmüködés formái és módszerei átfogó rend- tzerét a tervezés területén, amelynek részei a következők: — együttmüködés a gazdaságfejlesztési ötéves tervek koordinációja szakaszán, ami a KGST tagállamai gazda­sági együttműködésének már tartósan egyik alapvető for­májává vált. A tervek koordinációja jelentősen hozzájárult az egyes országok és a KGST egész közössége gazdaságfej­lődése alapvető kérdéseinek megoldásához, és lehetővé tette az olyan új iparágazatok gyors fejlődését, mint pl. a kőolaj­vegyészet. Különösen az utóbbi években eredményezett a koordináció számos olyan indítványt, ami hozzájárult a szakosításhoz és a kooperációhoz a megmunkálóiparban, különösen a gépiparban; — a tervezést együttmüködés területén újdonság a távlati tervek koordinációja. Ez különösen a tüzelőanyag-energe­tikai és a nyersanyagbázis, a kohászat, a kőolajvegyészet hosszú távú fejlesztésére, valamint a korszerű technika fejlesztésére és termelésére vonatkozik; — ugyancsak jelentős újdonság a prognosztikai együtt­müködés; — az érdekelt államok között megkezdik az egyes ipar­ágak és termelést válfajok közös tervezését is. Ez a módszer sajátos Jellegével a legszorosabb együttműködést képviseli a tervező tevékenységben; — nem kevésbé Jelentős területe a tervezési együttmű­ködésnek a KGST egyes országai tervirányítási rendszere tökéletesítésével kapcsolatos tapasztalatok és Ismeretek ál­landó cseréje. Tekintettel a tervezési együttműködés Jelentőségére, a KGST XXV. ülésszaka megállapította az új szervet — a KGST Tervezési Együttműködési Bizottságát. Tagjai a KGST tagországai központi tervező szerveinek elnökei. A KGST tagállamainak közös tevékenysége a tervezés szakaszán meggyőzően bizonyítja — nemzetközi méretekben —» a szocialista termelési mód előnyeit és konkrét módon kifejezi a proletár Internacionalizmus elvének gyakorlati megvalósítását. 6. A tervezési módszerek minősége Elsőrendű jelentőségű tartós feladat a tervezési módsze­rek tudományos színvonalának további emelése és tökéle­tesítése. A tervezés minőségétől függ jelentős mértékben az egész tervirányítási rendszer színvonala és hatékony­sága, s ezzel szocialista népgazdaságunk további fejlődése is. Csak a tökéletes tudományos tervezési módszerek nyúj­tanak lehetőséget a terv optimális variánsainak összeállí­tására, amelyek kifejezik nemcsak a szocialista társadalom fejlődésének lehető legmagasabb céljait, hanem az e célok elérését szolgáló legjobb utakat és eszközöket is. Ez mindenekelőtt megköveteli, hogy mélyrehatóbban sa­játítsuk el és a gyakorlatban következetesebben alkalmaz­zuk az általános elemzést, a tervben rögzített törekvések különféle variánsait, értékelésének és optimaltzációjának hatékony módszereit. Szervezési, módszertani és műszáki szempontból Is javítani kell a tervezést. Szüntelenül javítant kell a normarendezést (rendszeresen tökéletesíteni a műszaki-gazdasági és a teljesítménynormá­kat), szélesebb mértékben kell érvényesíteni a kalkulációs módszereket, a gazdasági-matematikai módszereket és a szá­mítástechnikát. Következetesebben kell a népgazdasági tervfeladatokat átvinni és biztosítani az alacsonyabb irányítási fokokra. Ennek érdekében hatékonyabban kell kihasználni a közvet­len és közvetett irányítás eszközeit. Mivel a tervezési folyamat nem ér véget a tervek össze­állításával és teljesítésük feltételeinek kialakításával, a ter­vezési módszerek tágabb értelemben vett részei a népgazda­sági tervek feladatai és törekvései megvalósításának ellen­őrzési módszerei is, különösen az olyan eltérések megálla­pítása és megoldása, amelyekre a tervteljesítés folyamatá­ban került sor. A szocialista tervezési rendszer további tökéletesítését cél­zó Igyekezet az előkészítés módszerei Jobb minőségén és elmélyítésén, a terv kidolgozásán és a teljesítés biztosítá­sán és ellenőrzésén kívül azt szorgalmazza, hogy megerő­södjék az állami terv egységesítő szerepe az állami és a gazdaságpolitikai feladatok biztosításában a népgazdaság egyes területein. A tervezés, különösen az állami terv szervező és irányító funkciójának megerősítése nemcsak azt jelenti, hogy bizto­sítani kell kiváló minőségét, hanem attól is függ, hogy milyen mértékben sikerül megszabadítani ezt a tervet az operatív irányítástól. A fő feltétel mindenekelőtt a közép- távú és a hosszú távú terv minősége és életképessége. 7. Fokozott igyekezettel kell tovább tökéletesíteni a népgazdaság tervirányítását A XIV. kongresszus új jelentős szakaszt nyitott megy amelyben a párt a népgazdaság tervirányításának további tökéletesítésére, egész hatékonyságának növelésére törek­szik. A kongresszus hangsúlyozta, hogy gazdaságpolitikánk fő feladatainak biztosítása, népgazdaságunk hatékonyságá­nak következetes és sokoldalú növelése mindenekelőtt attól függ, hogy milyen eredményesen tudjuk tökéletesíteni a népgazdaság tervirányítását, hogyan sikerül a tervirányítási rendszert a fejlődés új feltételei és feladatai szerint módo­sítani, hogyan tudjuk ezen a területen kihasználni a többi szocialista ország gazdag tapasztalatait. Egyidejűleg teljes mértékben respektálni kell a terv kontinuitásának és sta­bilitásának igényeit ts. Fejleszteni és szilárdítani kell a be­vált elemeket, és biztosítani kell, hogy a rendszer fő elvei hosszú távon érvényesek legyenek. Kommunista pártunk csakúgy, mint a többi szocialista országok kommunista pártjai, rendszeresen foglalkozik a népgazdaság tervirányításának problematikájával. Ezekre a kérdésekre egyre több gondot fordítanak különösen az öt­venes évek második felétől, amikor előtérbe került a cseh­szlovák népgazdaság egész színvonala és hatékonysága nö- velősének objektív igénye, és ennek érdekében tervirányí­tása minőségének Javítása is. Az ennek érdekében az ötvenes évek végén elfogadott intézkedések azt szorgalmazták, hogy növeljék a távlati tervezés szerepét, megerősítsék az érdeklődést az állam népgazdasági tervei teljesítése iránt, és a gazdasági fej­lődés intenzív tényezőinek nagyobb mozgósítására tőre- kedjenek. Ez a rendszer a szervezés területén megkövetel­te, hogy szakágazati alapon nagyobb zárt gazdasági egysé­geket alakítsanak ki. Azonban az elfogadott alapelvek nem voltak maradéktalanul átfogóak és nem tudták kielé­14

Next

/
Thumbnails
Contents