Új Szó, 1973. január (26. évfolyam, 1-26. szám)

1973-01-27 / 23. szám, szombat

Munkaszerető emberek M intha oklevél-kiállítást tartanának a Slovenské Ďarmoty-i Állami Gazdaság vi- nicai (Ipolynyék) részlegének irodájában, oly sűrűn borítják a falakat a különféle okleve­lek, elismerések. Kettő közü­lük ügy kapott helyezést, hogy kiemelkedjék a többi közül. S nem véletlenül. E kettőt az üzemben működő két szocialista brigád hosszú idő óta tartó lel­kes munkájáért, a.nehéz idők­ben bátor, emberi magatartásá­ért kapta. Az irodában Danko István gazdaságvezető, Molnár László üzemgazdásszal az 1972. év ter­melési eredményeiről beszélget. Mindkettőjük arcán elégedett­ség, úgylátszik, mégsem volt olyan rossz az elmúlt esztendő. — Nem volt könnyű év, de túl vagyunk rajta — mondja Danko elvtárs. — Hogy a rend­kívüli problémák ellenére elég jól zártuk az évet, azt főleg öntudatos dolgozóink szorgal­mának köszönhetjük. A hagyo­mányokhoz híven most is a szo­cialista brigád tagjaihoz méltón végezték nehéz feladataikat. Aratáskor állandóan 10—14 órát dolgoztak naponta. Szomba­ton és vasárnap, ha a helyzet úgy kívánta, szó nélkül megje­lentek a munkahelyen. S nem­csak az aratást végző dolgozók,, hanem a szerelők is, hogy a meghibásodott gépet azonnal kijavíthassák. Odaadó munká­juk nélkül nem értünk volna el Ilyen eredményeket. Elindultunk megkeresni a brigádvezetőket, hadd mondja­nak a munkájukról valamit. Súth Józsi bácsit, a fejőgu­lyásokból alakult szocialista brigád vezetőjét, noha már ré­gen letelt a délelőtti munka­idő, az istálló körül találtuk. Nem véletlenül, ugyanis a bri­gád egy-egy tagja minden nap ingyenes szolgálatot teljesít az istállók körül. Ügyel az álla tokra, hogy valamilyen baj ne érje őket. Az istállókban min­denütt példás rend, tisztaság uralkodik. A lemosott járda két oldalán tiszta alomban, csen­desen kérődztek az állatok. Józsi bácsi közben a brigádról beszélt. — Szocialista brigádunk 195S- ban alakult meg. Hat tagja van: Csáky István, Petrezsél Fe­renc, Petrezsél Sándor, Záhor­ský János és — az időközben elhunyt társunk, Pobori Imre helyére lépett — Slezák Imre. A brigád tagjai 15—15 tehe­net gondoznak. Munkájukat be­csületesen végzik, soha nem volt panasz rájuk. A tejterme­lésben szokásos átlagot mindig tartották, volt időszak, amikor a 3180 literes fejési átlagot is elérték. A brigád tagjai nemcsak a rájuk bízott állatok gon­dozásában végeznek kiváló munkát, bekapcsolódnak egyéb munkákba is, ha az üzem érde­ke úgy kívánja. Részt vettek a trágyatelepek betonozásában, a gazdasági udvar rendezésében és segítettek a takarmány be­takarításában. Az aratási mun­kákból is derekasan kivették a részüket. Slezák Imre, a bri­gád új tagja, fél éjjeli műszak­ban végezte a nedves gabona szárítását. Ha figyelembe vesz- süük, hogy a brigád tagjai már nein a legfiatalabbak — átlagos életkoruk 51 év —, megállapít­hatjuk, hogy dicséretes munkát végeznek. Jóleső érzéssel tölti el bri­gádunk tagjait — akik közül kettő párttag, hogy a szocialis­ta kötelezettségvállalások si­keres teljesítéséért a CSKP KB, a CSSZSZK kormánya és a Szakszervezetek Központi Ta­nácsa 1964-ben a brigádnak ,,A Szlovák Nemzeti Felkelés 20. évfordulója kollektívája“ címet adományozta. Ez az elismerés fokozta brigádunk tagjainak munkakedvét. Józsi bácsi, a brigád vezetője több elismerő oklevelet, né­hány emlékérmet is kapott már. A legutolsót, ,,A különle­ges érdemekért“ érmet az egy­séges földművesszövetkezetek VIII. kongresszusán Prágában. résben részesültünk, a . CSKP KB, a szövetségi kormány és a Szakszervezetek Központi Ta­nácsa az elért jó eredménye­kért ,,A CSKP megalakulása 50. évfordulójának brigádja“ cím­mel tüntetett ki bsnnünket. Ezt a magas elismerést feladataink további maradéktalan teljesíté­sével szeretnénk meghálálni. H ogy Dóka elvtárs szavai mennyire őszinték, arról tanúskodik az az 52 000 korona értékű nyitott garázs is, melyet az üzem dolgozói készítettek. És természetes az is, hogy a bri­gád tagjai szükség szerint gyü- léseznek, hogy megvitassák az időszerű problémákat. Örvendetes tény, hogy a bri­gád tagjai közül 11 párttag. Ez nagyban elősegíti a többi gondolkodásmódjának formálá­sát. A tagok mindegyike láto­gatja az üzemi munkaiskolát, többen a kombájnosok és a ne­héz gépeken dolgozók számára szervezett tanfolyamokon tanul­nak. Dankó elvtárs megerősítette a brigádvezető szavait. Elisme­réssel beszélt munkájukról, melynek eredményeképpen a Súth József és Dóka László, a szocialista munkabrigáduk vezetői gyakran összehasonlítják brigádjaik elért eredményeit. A traktorosokból és gépjaví­tókból alakult másik szocialis­ta brigád vezetője, Dóka László, egy gép javításánál segédkezett Volkovics Gyulának, a műhely legaktívabb tagjának. A brigád tagjainak munkájáról elismerés­sel beszélt. — Brigádunknak 18 tagja van: 13 traktoros, öten pedig a mű­helyben dolgoznak. Annak el­lenére, hogy 3 községben te­vékenykednek, igen jó az össz­hang a brigád tagjai közölt. Tudják, hogy a termelés rajtuk „áll, vagy bukik“, ezért igye­keznek minden munkát idejé­ben. jól elvégezni. A brigád 1959-ben alakult. A CSKP KB 1962-ben a rendkí­v üli kezdeményezésért és ön­feláldozó munkáért a brigád­nak „A CSKP XII. kongresszusa brigádja“ címet adományozta. Tavaly ismét rendkívüli elisme­A nép győzelme A prágai Hibernium kiál. litási csarnokában szanaszét heverő kartondobozok, lét­rák, deszkalapok és festé­kek között botorkálva, az itt készülő újabb politikai és kulturális esemény felől érdeklődünk. Megtudjuk, hogy a dicső februári na­pok 25. évfordulójának em­lékére „A nép győzelme“ címen rövidesen megnyíló kiállítás azokat a történel­mi eseményeket újítja fel művészi eszközökkel, me­lyeknek következményei szorosan összefüggnek mai életünkkel. Az expozíció megismertet Marx, Lenin és Klement Gottwald forradal­mi gondolatainak beteljesü­lésével. A februári napok rendkívüli jelentőségét hangsúlyozva rámutat dolgo- zóink forradalmi harcára, mely a kapitalizmus veresé­gét és a szocializmus győ­zelmét eredményezte. A történelmi adatokat a látogató időrendbeli sor­rendben kísérheti majd fi­gyelemmel, és az eseménye­ket napjainkig követve a szocializmus építésében el­ért eredményekbe is bete­kintést nyer. A kiállítás sikerét terve­zői és rendezői — „A Szov­jetunió 50 éve“ című kiállí­tás tapasztalatai alapján — ismét mozgás- és. fényhatá­sokkal, diapozitívokkal, fil­mekkel és zenével igyekez­nek biztosítani. A nép győzelme című ki­állítás célja a történelmi napok idézése, melyek a má­hoz szólnak. Kétségtelen ugyanis, hogy a 25 év előt­ti események tapasztalatai ma is érvényesek. —kín— nehéz feltételek ellenére is bú­zából 36,5 mázsa, évelőtakar­mányból 57 mázsa, silótakar- mányból pedig 370 mázsa volt az átlagos hektárhozam. A je­lenlegi hétliteres tejhozam is a jó takarmányalap-biztosításá- nak köszönhető. Az üzem dolgozói a gazdasági udvarban is derekas munkát végeztek az elmúlt évben. Kö­rülkerítették, aszfaltburkolattal látták el az utakat, vízlevezető­ket ástak, gabonaszárító „be­tonudvart“ létesítettek. Az eredmények hallgatása közben azonban jelentős fogya­tékosságra is felfigyeltem: nincs az üzemben zuhanyozó és öltöző. A traktorosok és a mű­hely dolgozói kénytelenek egy csap előtt sorba állni, hogy tisztálkodhassanak. Átöltözni csak a műhelyben, vagy gará­zsokban lehet. A fejőgulyások az istálló előcsarnokában kény­telenek ru'hát váltani. Remény van ugyan arra, hogy lesz, mert két év óta építik már, csak éppen nem bír elkészülni. Pénz is volna rá, de „az építő­csoport valahol elkallódott“. így az állami kitüntetésben része­sült két szocialista brigád tag­jai továbbra is kénytelenek nél­külözni a ma már minden üzem­ben természetes higiéniai felté­teleket. M olnár László üzemgaz­dász a dolgozók kultu­rális életéről, tevékenységérő' beszélt. Minden évben legalább két tanulmányi kirándulást ren­deznek. Jártak már Magyaror­szágon, tavaly Lengyelország­ban voltak. A kulturális tevé­kenységet azonban nemcsak a kirándulások jelentik. Az üzem fiataljai különféle kultúrmun- kát végeznek. Tavaly Spačin- cén, a szlovákiai kulturális na­pokon a gazdaság két tánccso­portja vett részt, ahol az „Esti találkozás“ című cigánytánccal az első helyet szerezték meg. A másik tánccsoport a harma­dik helyen végzett. Ebből ki­tűnik, hogy az üzem dolgozói nemcsak a munkában érnek el kiváló sikereket, de kulturális téren is jelentős eredményeket könyvelhetnek el. így élnek és dolgoznak, így szórakoznak. BŰJTttS JÁNOS RÉGI HARCOS KÖSZÖNTÉSE Hetvenéves pártelnök... őszinte megbecsüléssel gon­dolunk azokra az idősebb elv­társakra, akik már az emberi kizsákmányolás időszakában, a munkásosztály legjobb fiainak meghurcoltatása idején, tánlo- ríthatatlanul kitartottak az uralkodó tőkésrendszer ember­telenségei ellen, s az emberi jogokért folytatott nehéz har­cokban, önzetlenül, szilárd meg­győződésből, anyagi ellenszol­gáltatások nélkül elkezdték egy igazságosabb társadalmi rend alapjainak építését... Tisztelettel fejet hajtunk ezek előtt az elvtársak előtt, akiknek a fizetségük a rendőri felügyelet, börtön és kínzás volt azért, mert a munkásság kizsákmányolásának megszünte­tését és az emberi jogokat kö­vetelték, s bízták a munkásosz­tály, a szocializmus győzelmé­ben. Egy ilyen harcost köszöntünk ma, 70. születésnapja alkalmá­ból, NAGY Károly elvtárs sze­mélyében. A pelsőciek „Károly bácsi“-jának egész élete elvá­laszthatatlanul eggyéforrt a ka­pitalista kizsákmányolás meg­döntéséért, az elnyomottak iga­záért folytatott küzdelemmel s a felszabadulás után hazánk szocialista építésével ... Esemé­nyekben, élményekben gazdag életútjáról a város vezetői tá­jékoztattak ... Szegény napszámos hatodik gyermekeként született Gö- mörhorkán 1903. január 28-án. Tanítója javaslatára szülei a sajógömöri polgári iskolába íratták az éles eszű, szorgalmas kisfiút, de tanulmányainak foly­tatásáról, — a család nehéz anyagi helyzete miatt — miha­mar le kellett mondania ... El. indult ő is a munkásfiatalok göröngyös, nehéz útján. Tizenhét éves korában mint fahántoló dolgozik, aktív részt­vevője Horkán az 1920-as de­cemberi sztrájknak. 1921-ben lakatosinasnak állt be egy kis­iparoshoz, ahol többet dolgozott az istállóban és a ház körül, mint a szakmában... Később Plešivecen (Pelsőc) a Miklóssy- féle üzembe kerül, itt 1925. május 10-én sztrájk tört ki, amit megtoroltak. A sztrájk szer­vezőit, köztük Nagy Károlyt is, — aki az ifjúság lapját ter­jesztette a tanoncok között — elbocsátják a munkából. Benne már akkor felismerték az ak­kori rendszer ,,veszélyes embe­rét“, mert rajta kívül később visszavették munkába az elbo­csátott munkásokat. Az 1925 — 27-es esztendőkben tényleges katonai szolgálatot teljesít. Le­szerelése után vasúti pályamun­kásként dolgozik, majd innen is elbocsátják ... 1928 elején kerül a Kunova Teplica-i (Kun- tapolca) üzembe, ahol 1929 Jú­liusában a munkások bérsztrájk­ba léptek. A leleplezett szerve­zők között szerepel Nagy Ká­roly neve is, innen is mennie kell... ősz elején Bratislavába megy, Petržalkán a ,,Taus“-féle üzem­ben talál munkát. Bejár a vá­rosba, előadásokat hallgat, is­merkedik Marx, Engels és Lenin tanaival, majd felveszik a CSKP soraiba ... 1930 októberében már újra G. Hőrkán a sajóvölgyi munkás- mozgalom akkori fellegvárában, vagy ahogyan már akkor nevez­ték, „Kis Moszkvában“ tevé­kenykedik. Mindenütt ott van, ahol szükség van rá. Ellenállás­ra szervezi a falu népét a vég­rehajtók, a csendőrök ellen... A harmincas években tüntetése­ket szerveznek a gyárak lesze­relése ellen, a szervezők közt találjuk Nagy Károly elvtársat is. 1933. február 11-én már a környező falvak lakosságát is beszervezik a tüntetésbe. Ezen a napon csendőrszurony oltot­ta ki egy fiatal munkás, Ruszóv Varga János életét... Nagy Ká­rolyt a tüntetés szervezéséért újból elengedik a munkából, s ráadásul 14 napi elzárást és 200 korona pénzbüntetést ró­nak rá ... 1935 decemberében nagy megtiszteltetés éri, a párt 18 hónapos politikai iskolába kül­di a Szovjetunióba ... Spanyolországban kitör a pol­gárháború, Nagy Károly elvtárs 1937. május 4-én önként jelent­kezik a fasizmus elleni harcba. A nemzetközi brigád hadnagya­ként harcolt Spanyolország kü­lönböző területein. 1939 febru­árjában Franciaországban kon­centrációs táborba kerül... Egy évvel később jelentkezik a Franciaországban megalakult csehszlovák hadseregbe, mely­ből 1945 júliusában szerel le... Ennek az évnek nyarán látja viszont családját... Eseményekben nagyon gaz­dag évek következtek Nagy elvtárs számára a felszabadulás után is. Újból aktívan bekap­csolódik a politikai és a társa­dalmi életbe ... Az 1948-as feb­ruári eseményekben Pelsőc és környékén vezető szerepe van. Becsülettel eleget tett a rá szabott követelményeknek a legkülönbözőbb munkahelyeken Bratislavában, Galántán is, ahol például a CSSZBSZ járási tit­kára volt nyolc éven át. Ebbő' a tisztségből kerül nyugdíjba 1963. június 30-án ... 1964 márciusában családjával együtt visszatér Plešivecre (Pel* sőcre) és újból bekapcsolódik a politikai életbe. Tagja lesz a pártszervezet vezetőségének* majd elnökké választják. Ezt a tisztséget ina is betölti. Kevés ilyen 70 éves pártelnök van az országban ... A proletár nemzetköziség szilárd talajában gyökerező, a kommunizmus eszméivel táplál­kozó meggyőződése, munkában és harcokban edzett jelleme megingatlan maradt az 1968— 69-es válságos időben is .. * Minden erejével, gazdag tapasz^- talatainak gyümölcsöztetésével támogatja ma is pártunk poli=- tikáját, a szocialista építés fela­datainak megvalósítását.. < Köszöntjük Nagy Károly elv^ társat 70. születésnapja alkal­mából. Kívánjuk, hogy még so­káig jó egészségben, erőben él­vezhesse családja és elvtársai körében annak a harcnak gyü^ mölcsét, melyért egész életét áldozta ... (kulik) A Veľký Krtíš i (Nagykürtösi) választási program egyik legfon­tosabb feladatai közé tartozik a lakásépítés. (Felvétel: T, Babiak — CSTK) íj 1973. I. 27. 4

Next

/
Thumbnails
Contents