Új Szó, 1973. január (26. évfolyam, 1-26. szám)

1973-01-26 / 22. szám, péntek

T ársadalmi életünk politi' kai konszolidálása után a párt figyelme szük­ségszerűen a gazdasági problémák megoldására irá­nyult. A CSKP XIV. kongresszu­sa és főleg a Központi Bízott­ig tavalyi februári ülése óta ezen a téren is jelentős ered' menyeket értünk el, ötödik öt­éves tervünk minőségi felada­tainak teljesítése azonban még céltudatosabb hozzájárulást igé­nyel a gazdasági szervezetek és a vállalatok részéről. A termelés hatékonyságának növelése, a takarékos anyag- és nyersanyaggazdálkodás, vala­mint a termelési folyamatok komplex ésszerűsítése főleg a termelés alapvető sejtjeit, a mű­helyeket és üzemegységeket irányító mesterek és techniku­sok munkájától függ. Nem vé­letlen tehát, hogy pártunk gon­doskodása jelentős mértékben kiterjed a mesterek munkájára is, amint az Űj Szó január 18- án közölt „A mesterek munkája több figyelmet érdemel“ című cikkében is olvashattuk. Olyan alapelvek és gyakorlati intéz­kedések általános érvényesíté­séről van szó, amelyek vállala­taink munkáját magasabb tár­sadalmi és gazdasági színvonal­ra emelik, s amelyek jő felté­teleket biztosítanak további műszaki és gazdasági kibonta­kozásukhoz. Azt, hogy a feladatok teljesí­tése érdekében milyen konkrét szervezési intézkedésekre, mi­lyen politikai, ideológiai és gaz­dasági munkamódszerek beve­zetésére van szükség, legjobban az egyvís vállalatok eddigi ta­pasztalatainak és konkrét fel­tételeinek figyelembevételével állapíthatjuk meg. Gyakran a vállalatok közötti kölcsönös ta­pasztalatcserének is nagy jelen­tősége van. Ennek megvalósí­tása azonban számos nehézség­be ütközik-, amelyek miatt az egyes vállalatok nem használ­hatják ki teljes mértékben az Ismeret- és tapasztalatszerzés­nek ezt a hatékony módszerét. E körülményt figyelembe vé­ve most a sajtó lehetőségeit vesszük igénybe, s meghívjuk az olvasókat egy kis tapaszta­latcserére olyan üzembe, amely a mesterekkel kapcsolatos poli­tikai munka terén is jó tapasz­talatokkal rendelkezik. A 35 éves fennállását ünnep­lő Myjavai Szlovák Alkatrész- gyár (Slovenská Armatúrka My- |ava) pártszervezete példás munkát fejt ki a politikai agi­táció terén, ami a mesterek te­vékenységében is megnyilvánul. Bevezetőben ismerkedjünk «neg a vállalat munkájával, ter­melési feladataival és eredmé­nyeivel. Az Alkatrészgyárnak Jelenleg 4610 dolgozója van, s *z árutermelés évi értéke 1972- ben 549 millió korona volt. A vállalat a nyugat-szlovákiai ke­rület legjelentősebb üzemei ko­sé tartozik, az egész országban ti lakásszerelvények és a pneu­matikus járműszelepek kizáró­lagos termelői. A vállalat dolgozói a terme­lés fejlesztésében és a szocia­lista munkaversenyben már ed­dig is jelentős eredményeket értek el, amivel kiérdemelték a Munkaérdemrendet, a kormány és az SZKT Vörös Zászlóját, va­lamint „A CSKP XII. kongresz- szusának vállalata“, „A CSKP megalapítása 50. évfordulójá­nak vállalata“ megtisztelő el­nevezéseket. A párt üzemi szervezetének 451 tagja és 22 tagjelöltje van. A pártszervezet élén 13 tagú összüzemi pártbizottság áll, melynek elnökét egyéb munka­kötelezettségek alól mentesítet­ték. A pártmunka 11 alapszer­vezetben folyik. Az alapszerve­zetek elnökei az összüzemi pártbizottság tagjainak vezeté­sével havonta tanácskoznak, s ezeken a tanácskozásokon meg­ismerkednek a vállalat gazda­sági feladataival és eredményei­vel, valamint a vállalatot, a já­rást és az egész pártot érintő párton belüli kérdésekkel. Az összüzemi pártbizottság mellett két kisegítő szerv is működik: az ideológiai és a gazdasági bizottság. Tekintettel a vállalati ideológiai-nevelö- munka igényes feladataira az ideológiai bizottság 7 munka- csoportot irányít; az egyes munkacsoportok vezetői az ideológiai bizottság tagjai. A csoportok feladatai a követke­zők: 1. személyes agitáció, 2. Tapasztalatcsere hasznos tanulságokkal A MYJAVAI SZLOVÁK ALKATRÉSZGYÄR TAPASZTALATAI A MESTEREK MUNKÁJÁVAL KAPCSOLATBAN párton belüli nevelés, 3. üzemi sajtó és hangszóró, 4. műszaki­gazdasági propaganda (a Tudó mányos-Műszaki Társasággal együttműködve), 5. szemléltető agitáció és propaganda, 6. szo­cialista munkabrigádok, 7. ün­nepségek, megemlékezések. „Ez a szervezési forma lehe­tővé teszi az emberek széles körű bekapcsolódását az ideo­lógiai munkába úgyszólván min­den munkaszakaszon. A CSKP XIV. kongresszusa és a februári plenáris ülések határozatainak lebontása és realizálása Az összüzemi bizottság és az egész pártszervezet nagy figyel­met szentelt a CSKP XIV. kong resszusának. Gyűléseken vitat­ták meg a kongresszusi határo­zatokat és a vállalatra háruló feladatokat. A vita alapján a vállalat vezetőségével együtt konkrét munkatervet dolgoztak ki, s azt vállalati műszaki-gaz­dasági konferencián vitatták meg. Ugyanígy jártak el a feb­ruári plenáris ülések után, ami­kor kidolgozták az összüzemi pártbizottságra háruló politikai- szervezési intézkedések rendsze­rét. E dokumentum alapján s a dolgozók munkakezdeményezé- sének összegezése után fogad­ták el az 1972-es évre vonatko­zó összüzemi szocialista köte­lezettségvállalást. Az elfogadott szervezési in­tézkedések és feladatok reali­zálása folyamán szükségszerűen előtérbe kerül a termelésben dolgozó mesterek szerepe. A vállalatban jelenleg 60 mester dolgozik, közülük 41 párttag. A harminc éven aluli mesterek száma 6, 31-től 45-ig 31, 46-tól 55-ig 18 és 55 éven felül van 6. A korkülönbség mellett az iskolai végzettség szempontjá­ból is eltérések vannak, ezért alapfizetésük is eltérő: 11 mes­ter alapfizetése 1800—2000, 32 mesteré 2001—2200, 16 mesteré pedig 2201—2400 korona között van. Az egyik főmester alapfi­zetése 2600 korona. Tekintettel feladataik ige nyességére szükségesnek mutat­kozik, hogy a mesterek munká­ja a jövőben anyagilag is olyan elismerésben részesüljön, hogy ez a funkció vonzó legyen az elméleti ismereteiket bővítő leg­jobb szakmunkások számára. A mesterek munkájában na­gyon fontos követelmény, hogy jó ismerjék műhelyük és üzem­egységük feladatait és az egész vállalat gazdasági helyzetét. A mesterek informáltsága lehető­vé teszi, hogy aktívan hassanak a többi dolgozóra és serkent­hessék munkakezdeményezésii- ket. A mesterek további fontos közvetítő szerepe a javaslatok és hozzászólások továbbítása a vállalat vezetőségéhez, amelye­ket a tanácskozások intézkedési javaslataiba kell foglalni és megoldásukat a tartalmuk sze­rint illetékes vállalati gazdasá­gi szervnek kell biztosítani. A mesterek javaslatainak és kí­vánságainak megvalósításában fontos szerepük van az össz­üzemi pártbizottságnak és a párt alapszervezeteinek, ame­lyek a problémák megoldásá­ban aktív részt vállalnak és a munkába a társadalmi szerve­zeteket is bevonják. A mesterek politikai-ideológiai fejlődése A mesterek kiválasztásánál, értékelésénél és elhelyezésénél a vállalat gazdasági vezetésé­nek irányelvei szerint jártak el, amely összhangban van a CSKP KB Elnökségének 1970. XI. 6-án elfogadott, a káder- és szemé­lyi munkáról szóló határozatá­val. A mester a szocialista ter­melésben a párt és a kormány gazdaságpolitikájának megvaló­sítása során fontos szerepet tölt be, közvetlenül biztosítja a tervfeladatok teljesítését sa­ját munkahelyén. Mint a mun­kakollektíva vezetője hatással van munkatársainak vélemé­nyére is. Az 1968-as év tapasztalatai, az opportunizmus és az ideoló­giai lazaság megnyilvánulásai indokolttá tették, hogy a vál­lalatban a mesterek szakkép­zését ideológiai iskolázással kapcsolják egybe. A pártokta­tásban 46 mester vesz részt, ebből tízen alapfokon tanulnak, 28-an a marxista—leninista esti iskolát látogatják, 6 mester pe­dig mint az összüzemi pártbi­zottság lektora egyénileg tanul. Az összüzemi pártbizottság határozata alapján az utóbbi években valamennyi mester számára további két iskolázási ciklust rendeztek. Az első ciklusban alapvető szakoktatásban részesültek az igazgatási és a szervező mun­ka területéről. Ennek kereté­ben az alábbi témákkal ismer­kedtek meg: a mester feladatai és munkanapja, a mester ha­tásköre és felelőssége, a válla­laton belüli igazgatás a mester feladatai szempontjából, az ér­tesülések felhasználása a mes­ter munkájában. Az iskolázás egyéb társadal­mi és nevelési témákra is kiter­jedt, főleg pszichológiai és munkahigiéniai vonatkozásban. A második, felépítményi cik­lus igényesebb volt, az előadá­sok a következő témaköröket foglalták magukban: a dolgozók betanításának és begyakorlásá­nak kérdései, a technikai fej­lődés irányzatai, a komplex szocialista racionalizálás fel­adatai, az újítómozgalom kérdé­sei, a termelés fiziológiai és higiéniai szempontjai, költsé­gek, árak és minőség, a mester munkája a csoporttal és a konfliktusos helyzetek megol­dása. A második ciklus szakelőadá­sait a következő politikai-ideo­lógiai előadásokkal egészítet­ték ki: a munkakezdeményezés fejlesztése a vállalatban, a munkásosztály történelmi kül­detése és jelenlegi feladatai, a CSKP keletkezésének és a szo­cializmus győzelméért vívott harcának történelme. Az iskolázással sikerült el­érni azt a célt, hogy a mesterek az emberekkel végzett munká­hoz bővebb ismeretekkel ren­delkezzenek mind az igazgatá­si, mind pedig a világnézeti és pedagógiai-pszichológiai kérdé­sek területéről. Az említett iskolázásokon kí­vül rendszeres aktívaértekezle­teket is tartanak a mesterek­kel. 1972 júniusában az össz­üzemi pártbizottság, a vállalat vezetősége és a SZISZ össz­üzemi bizottsága részvételével ilyen aktiyaértekezleten tár­gyalták meg a legfontosabb gazdasági feladatokat. A mesterek fokozott figye­lemmel kísérik az ipari tanulók nevelését is az üzemi gyakor­lat idején. Ezt a feladatot a szaktanintézet mesterei az üze­mi mesterekkel együttműködve végzik. A tanulókat a legjobb munkásokhoz osztják be. Az ipari tanulók neveléséhez a szocialista munkabrigádok is hozzájárulnak, amelyek konk­rét kötelezettségeket vállaltak ezen a téren. Az összüzemi párt- bizottság kezdeményezésére a szaktanintézet végzett növendé­keivel évente megrendezik a mesterek és ifjúmunkások kö­zös aktívaértekezletét. A vállalatban rendszeresen értékelik a mesterek politikai és szakmunkáját. A tegutóbbi munka-politikai értékelés az alábbi feladatokra terjedt ki: a munka- és a technológiai fegye­lem növelése, a munka és a ter­mékek minőségének növelése, a selejt és a reklamációk csök­kentése, a munkakezdeménye­zés fejlesztése, új munkamód­szerek bevezetése, az új tech­nika helyes és gazdaságos ki­használása, a munkabiztonság növelése, a munkatársak poli­tikai irányítása és a termelési feladatok teljesítése. Az érté­kelés alapján a mesterek a munkahely viszonyainak meg­felelően további feladatokat kapnak. Egy mesternek lega­lább két és legtöbb hat felada­ta van. A jobboldali opportunizmus megnyilvánulásainak felszámo­lása után aktivizálódott a tö­megszervezetek munkája is. Szoros kapcsolat alakult ki a mesterek és a szakszervezeti műhelymegbizottak között, ami a szocialista kötelezettségválla­lások és a szocialista munka­brigádok szervezésében s a szo­cialista munkaverseny eredmé­nyeinek rendszeres értékelésé­ben nyilvánul meg. A szocialista munkaverseny az 1968-as visszaesés után már 1970-ben jelentősen megújult. Ebben az évben 3500 dolgozó kapcsolódott be a szocialista munkaversenybe és közös vál­lalásuk 8 millió korona értékű terven felüli termelést irány­zott elő. Ezt a vállalást 1 269 000 koronával túl is szárnyalták. Hasonló eredményeket értek el a szocialista munkaversenyben a további évek folyamán is. Az újítómozgalom fejlesztése is jelentős eredményekkel járt. 1971 első felében a dolgozók 310 újítási javaslatot terjesz­tettek be, 1972 első felében már négyszázat, amelyek felhasz­nálásával több mint másfél mil­lió korona értékű megtakarítást értek el. Az újítómozgalom fejlesztése érdekében a vállalat vezetősé­ge a párt- és szakszervezeti szervekkel évente meghirdeti a legjobb újítási javaslatárt folyó egyéni és kollektív versenyt, va­lamint az üzemegységek között az újítási javaslatok realizálá­sáért indított versenyt. A mesterek az élenjáró újí­tók közé tartoznak. Az elmúlt év első felében 29 mester 121 újítási javaslatot terjesztett elő, amelyek együttesen 551 800 ko­rona értékű megtakarítást fel­tételeztek. A vállalatban 80 szocialista munkabrigád dolgozik, ebből Irt ifjúsági, 5 pedig a csehszlovák —szovjet barátság szocialista munkabrigádja. A szocialista munkaverseny­ben eddig elért eredmények el­lenére szükségesnek mutatko­zik még több dolgozót bevon­ni a mozgalomba, elsősorban kommunistákat és az ifjúsági szervezet tagjait, akik az egyé­ni kötelezettségek vállalásában az élen járnának. A mesterek helye és feladatai a vállalatban A mester közvetlenül azt a munkát szervezi, amely új hasz­nálati értékeket termel. Irányí­tó és szervező munkájától függ a gyártott termékek mennyisé­ge és minősége, a termelés gaz­daságossága. A munkakollektí­va tevékenységének irányítása nagyon sok akadállyal, gonddal, különböző hangulati helyzetek­ből adódó problémák megoldá­sával jár. Ebben a mun kában a leghatásosabb meggyőző esz­köz a személyes példamutatás, ezért a mester tisztsége magas színvonalú szakmai, pedagógiai és politikai felkészültséget igé­nyel. A munkahelyen elért ter­melési eredmények rendszerint a mester említett adottságaitól függenek. A vállalatban végzett felmé­rések azt bizonyítják, hogy a mesterek politikai-szakmai szín­vonala kielégítő, ami főleg a pártszervek és a vállalati veze­tőség céltudatos munkájának köszönhető. Pozitívan értékel­hető az a körülmény, hogy a mesteri funkciókba tapasztalt dolgozók kerültek, ami az egyes műhelyek és üzemegységek jó munkájában, az egyének és kol­lektívák közötti jó viszonyban és az ifjúmunkások nevelésében is megmutatkozik. A mesterek jó munkájához a vállalat szervezési rendszere is hozzájárul, amely az informá­ciók azonnali és pontos feldol­gozásán alapszik. A mesterek idejekorán értesülnek a válla­lat feladatairól, például a ter­vezéssel kapcsolatban: az egész évre vonatkozó feladatokon kí­vül nagyon jól ismerik a leg­közelebbi 2—3 hónapra vonat­kozó termelési feladatokat és lehetőségeket is. A mesterek aktív részvétele az évi tervek elkészítésében le­hetővé teszi a dolgozók hozzá* szólásainak figyelembevételét, s így a terv a vállalat minden dolgozójának közös ügyévé vá­lik. A vállalat tevékenységében és a mesterek munkájában tapasz­talt pozitív jelenségek melleit azonban további megoldásra vá­ró feladatok is vannak. A párt alapszervezeteinek munkatér- veiben szintén fel kell dolgoz* ni a mesterekkel kapcsolatos politikai munka feladatait. Az agitációs és politikai munká­ban gyorsabban kell reagálni az egyének és a kollektívák jó eredményeire, s azokat rugal­masabban kell propagálni a rendelkezésre álló eszközök, az üzemi újság, a faliújság és a hangszóró közvetítésével. Több célszerűséget és tervszerűséget kell érvényesíteni a politikai tömegmunkában, s a gazdasági feladatok ismertetésénél nem szabad megfeledkezni azok po­litikai összefüggéseiről. A személyzeti osztálynak szo­rosabban együtt kell működnie a mesterekkel, főleg a dolgo­zók egyik munkahelyről a ma­rikra való áthelyezését illetően. Hasonlóan szorosabbra kell fog­ni a mesterek és a vállalati egészségügyi központ együttmű­ködését is. A Myjavai Szlovák Alkatrész- gyár tapasztalatai egyértelmű­en rámutattak, hogy állandóan fokozni kell a mesterek mun­kájának szentelt figyelmet, hogy a mesterek sikeresen tölt­hessék be felelős társadalmi funkciójukat. Ezen a téren a legtöbb feladat a pártszervezet­re, a társadalmi szervezetekre és a vállalat vezetőségére há­rul, amelyeknek együttesen ar­ra kell törekedniük, hogy a mesteri funkciókba csak politi­kailag fejlett és a termelés irá­nyításában gazdag tapasztala­tokkal rendelkező dolgozók ke­rüljenek. KERTÉSZ PÁL, az SZLKP KB dolgozója Cstí nad Labem is az erősen szennyezett levegőjű városok közé tartozik. Az ipari üzemek, főleg a vegyipari és kohászati üzem, amely a város közepében fekszik, járul hozzá leginkább a levegő szennyezéséhez. A technikusok most olyan beren­dezést szerkesztettek, amely semlegesíti az ártalmas mellék - termékeket. Ezt A berendezést szabadalmaztatták. 1973. I. 26. (CSTK — Holan felvétele) A mesterek szerepe a szocialista munkaversenyben

Next

/
Thumbnails
Contents