Új Szó, 1973. január (26. évfolyam, 1-26. szám)
1973-01-26 / 22. szám, péntek
T ársadalmi életünk politi' kai konszolidálása után a párt figyelme szükségszerűen a gazdasági problémák megoldására irányult. A CSKP XIV. kongresszusa és főleg a Központi Bízottig tavalyi februári ülése óta ezen a téren is jelentős ered' menyeket értünk el, ötödik ötéves tervünk minőségi feladatainak teljesítése azonban még céltudatosabb hozzájárulást igényel a gazdasági szervezetek és a vállalatok részéről. A termelés hatékonyságának növelése, a takarékos anyag- és nyersanyaggazdálkodás, valamint a termelési folyamatok komplex ésszerűsítése főleg a termelés alapvető sejtjeit, a műhelyeket és üzemegységeket irányító mesterek és technikusok munkájától függ. Nem véletlen tehát, hogy pártunk gondoskodása jelentős mértékben kiterjed a mesterek munkájára is, amint az Űj Szó január 18- án közölt „A mesterek munkája több figyelmet érdemel“ című cikkében is olvashattuk. Olyan alapelvek és gyakorlati intézkedések általános érvényesítéséről van szó, amelyek vállalataink munkáját magasabb társadalmi és gazdasági színvonalra emelik, s amelyek jő feltételeket biztosítanak további műszaki és gazdasági kibontakozásukhoz. Azt, hogy a feladatok teljesítése érdekében milyen konkrét szervezési intézkedésekre, milyen politikai, ideológiai és gazdasági munkamódszerek bevezetésére van szükség, legjobban az egyvís vállalatok eddigi tapasztalatainak és konkrét feltételeinek figyelembevételével állapíthatjuk meg. Gyakran a vállalatok közötti kölcsönös tapasztalatcserének is nagy jelentősége van. Ennek megvalósítása azonban számos nehézségbe ütközik-, amelyek miatt az egyes vállalatok nem használhatják ki teljes mértékben az Ismeret- és tapasztalatszerzésnek ezt a hatékony módszerét. E körülményt figyelembe véve most a sajtó lehetőségeit vesszük igénybe, s meghívjuk az olvasókat egy kis tapasztalatcserére olyan üzembe, amely a mesterekkel kapcsolatos politikai munka terén is jó tapasztalatokkal rendelkezik. A 35 éves fennállását ünneplő Myjavai Szlovák Alkatrész- gyár (Slovenská Armatúrka My- |ava) pártszervezete példás munkát fejt ki a politikai agitáció terén, ami a mesterek tevékenységében is megnyilvánul. Bevezetőben ismerkedjünk «neg a vállalat munkájával, termelési feladataival és eredményeivel. Az Alkatrészgyárnak Jelenleg 4610 dolgozója van, s *z árutermelés évi értéke 1972- ben 549 millió korona volt. A vállalat a nyugat-szlovákiai kerület legjelentősebb üzemei kosé tartozik, az egész országban ti lakásszerelvények és a pneumatikus járműszelepek kizárólagos termelői. A vállalat dolgozói a termelés fejlesztésében és a szocialista munkaversenyben már eddig is jelentős eredményeket értek el, amivel kiérdemelték a Munkaérdemrendet, a kormány és az SZKT Vörös Zászlóját, valamint „A CSKP XII. kongresz- szusának vállalata“, „A CSKP megalapítása 50. évfordulójának vállalata“ megtisztelő elnevezéseket. A párt üzemi szervezetének 451 tagja és 22 tagjelöltje van. A pártszervezet élén 13 tagú összüzemi pártbizottság áll, melynek elnökét egyéb munkakötelezettségek alól mentesítették. A pártmunka 11 alapszervezetben folyik. Az alapszervezetek elnökei az összüzemi pártbizottság tagjainak vezetésével havonta tanácskoznak, s ezeken a tanácskozásokon megismerkednek a vállalat gazdasági feladataival és eredményeivel, valamint a vállalatot, a járást és az egész pártot érintő párton belüli kérdésekkel. Az összüzemi pártbizottság mellett két kisegítő szerv is működik: az ideológiai és a gazdasági bizottság. Tekintettel a vállalati ideológiai-nevelö- munka igényes feladataira az ideológiai bizottság 7 munka- csoportot irányít; az egyes munkacsoportok vezetői az ideológiai bizottság tagjai. A csoportok feladatai a következők: 1. személyes agitáció, 2. Tapasztalatcsere hasznos tanulságokkal A MYJAVAI SZLOVÁK ALKATRÉSZGYÄR TAPASZTALATAI A MESTEREK MUNKÁJÁVAL KAPCSOLATBAN párton belüli nevelés, 3. üzemi sajtó és hangszóró, 4. műszakigazdasági propaganda (a Tudó mányos-Műszaki Társasággal együttműködve), 5. szemléltető agitáció és propaganda, 6. szocialista munkabrigádok, 7. ünnepségek, megemlékezések. „Ez a szervezési forma lehetővé teszi az emberek széles körű bekapcsolódását az ideológiai munkába úgyszólván minden munkaszakaszon. A CSKP XIV. kongresszusa és a februári plenáris ülések határozatainak lebontása és realizálása Az összüzemi bizottság és az egész pártszervezet nagy figyelmet szentelt a CSKP XIV. kong resszusának. Gyűléseken vitatták meg a kongresszusi határozatokat és a vállalatra háruló feladatokat. A vita alapján a vállalat vezetőségével együtt konkrét munkatervet dolgoztak ki, s azt vállalati műszaki-gazdasági konferencián vitatták meg. Ugyanígy jártak el a februári plenáris ülések után, amikor kidolgozták az összüzemi pártbizottságra háruló politikai- szervezési intézkedések rendszerét. E dokumentum alapján s a dolgozók munkakezdeményezé- sének összegezése után fogadták el az 1972-es évre vonatkozó összüzemi szocialista kötelezettségvállalást. Az elfogadott szervezési intézkedések és feladatok realizálása folyamán szükségszerűen előtérbe kerül a termelésben dolgozó mesterek szerepe. A vállalatban jelenleg 60 mester dolgozik, közülük 41 párttag. A harminc éven aluli mesterek száma 6, 31-től 45-ig 31, 46-tól 55-ig 18 és 55 éven felül van 6. A korkülönbség mellett az iskolai végzettség szempontjából is eltérések vannak, ezért alapfizetésük is eltérő: 11 mester alapfizetése 1800—2000, 32 mesteré 2001—2200, 16 mesteré pedig 2201—2400 korona között van. Az egyik főmester alapfizetése 2600 korona. Tekintettel feladataik ige nyességére szükségesnek mutatkozik, hogy a mesterek munkája a jövőben anyagilag is olyan elismerésben részesüljön, hogy ez a funkció vonzó legyen az elméleti ismereteiket bővítő legjobb szakmunkások számára. A mesterek munkájában nagyon fontos követelmény, hogy jó ismerjék műhelyük és üzemegységük feladatait és az egész vállalat gazdasági helyzetét. A mesterek informáltsága lehetővé teszi, hogy aktívan hassanak a többi dolgozóra és serkenthessék munkakezdeményezésii- ket. A mesterek további fontos közvetítő szerepe a javaslatok és hozzászólások továbbítása a vállalat vezetőségéhez, amelyeket a tanácskozások intézkedési javaslataiba kell foglalni és megoldásukat a tartalmuk szerint illetékes vállalati gazdasági szervnek kell biztosítani. A mesterek javaslatainak és kívánságainak megvalósításában fontos szerepük van az összüzemi pártbizottságnak és a párt alapszervezeteinek, amelyek a problémák megoldásában aktív részt vállalnak és a munkába a társadalmi szervezeteket is bevonják. A mesterek politikai-ideológiai fejlődése A mesterek kiválasztásánál, értékelésénél és elhelyezésénél a vállalat gazdasági vezetésének irányelvei szerint jártak el, amely összhangban van a CSKP KB Elnökségének 1970. XI. 6-án elfogadott, a káder- és személyi munkáról szóló határozatával. A mester a szocialista termelésben a párt és a kormány gazdaságpolitikájának megvalósítása során fontos szerepet tölt be, közvetlenül biztosítja a tervfeladatok teljesítését saját munkahelyén. Mint a munkakollektíva vezetője hatással van munkatársainak véleményére is. Az 1968-as év tapasztalatai, az opportunizmus és az ideológiai lazaság megnyilvánulásai indokolttá tették, hogy a vállalatban a mesterek szakképzését ideológiai iskolázással kapcsolják egybe. A pártoktatásban 46 mester vesz részt, ebből tízen alapfokon tanulnak, 28-an a marxista—leninista esti iskolát látogatják, 6 mester pedig mint az összüzemi pártbizottság lektora egyénileg tanul. Az összüzemi pártbizottság határozata alapján az utóbbi években valamennyi mester számára további két iskolázási ciklust rendeztek. Az első ciklusban alapvető szakoktatásban részesültek az igazgatási és a szervező munka területéről. Ennek keretében az alábbi témákkal ismerkedtek meg: a mester feladatai és munkanapja, a mester hatásköre és felelőssége, a vállalaton belüli igazgatás a mester feladatai szempontjából, az értesülések felhasználása a mester munkájában. Az iskolázás egyéb társadalmi és nevelési témákra is kiterjedt, főleg pszichológiai és munkahigiéniai vonatkozásban. A második, felépítményi ciklus igényesebb volt, az előadások a következő témaköröket foglalták magukban: a dolgozók betanításának és begyakorlásának kérdései, a technikai fejlődés irányzatai, a komplex szocialista racionalizálás feladatai, az újítómozgalom kérdései, a termelés fiziológiai és higiéniai szempontjai, költségek, árak és minőség, a mester munkája a csoporttal és a konfliktusos helyzetek megoldása. A második ciklus szakelőadásait a következő politikai-ideológiai előadásokkal egészítették ki: a munkakezdeményezés fejlesztése a vállalatban, a munkásosztály történelmi küldetése és jelenlegi feladatai, a CSKP keletkezésének és a szocializmus győzelméért vívott harcának történelme. Az iskolázással sikerült elérni azt a célt, hogy a mesterek az emberekkel végzett munkához bővebb ismeretekkel rendelkezzenek mind az igazgatási, mind pedig a világnézeti és pedagógiai-pszichológiai kérdések területéről. Az említett iskolázásokon kívül rendszeres aktívaértekezleteket is tartanak a mesterekkel. 1972 júniusában az összüzemi pártbizottság, a vállalat vezetősége és a SZISZ összüzemi bizottsága részvételével ilyen aktiyaértekezleten tárgyalták meg a legfontosabb gazdasági feladatokat. A mesterek fokozott figyelemmel kísérik az ipari tanulók nevelését is az üzemi gyakorlat idején. Ezt a feladatot a szaktanintézet mesterei az üzemi mesterekkel együttműködve végzik. A tanulókat a legjobb munkásokhoz osztják be. Az ipari tanulók neveléséhez a szocialista munkabrigádok is hozzájárulnak, amelyek konkrét kötelezettségeket vállaltak ezen a téren. Az összüzemi párt- bizottság kezdeményezésére a szaktanintézet végzett növendékeivel évente megrendezik a mesterek és ifjúmunkások közös aktívaértekezletét. A vállalatban rendszeresen értékelik a mesterek politikai és szakmunkáját. A tegutóbbi munka-politikai értékelés az alábbi feladatokra terjedt ki: a munka- és a technológiai fegyelem növelése, a munka és a termékek minőségének növelése, a selejt és a reklamációk csökkentése, a munkakezdeményezés fejlesztése, új munkamódszerek bevezetése, az új technika helyes és gazdaságos kihasználása, a munkabiztonság növelése, a munkatársak politikai irányítása és a termelési feladatok teljesítése. Az értékelés alapján a mesterek a munkahely viszonyainak megfelelően további feladatokat kapnak. Egy mesternek legalább két és legtöbb hat feladata van. A jobboldali opportunizmus megnyilvánulásainak felszámolása után aktivizálódott a tömegszervezetek munkája is. Szoros kapcsolat alakult ki a mesterek és a szakszervezeti műhelymegbizottak között, ami a szocialista kötelezettségvállalások és a szocialista munkabrigádok szervezésében s a szocialista munkaverseny eredményeinek rendszeres értékelésében nyilvánul meg. A szocialista munkaverseny az 1968-as visszaesés után már 1970-ben jelentősen megújult. Ebben az évben 3500 dolgozó kapcsolódott be a szocialista munkaversenybe és közös vállalásuk 8 millió korona értékű terven felüli termelést irányzott elő. Ezt a vállalást 1 269 000 koronával túl is szárnyalták. Hasonló eredményeket értek el a szocialista munkaversenyben a további évek folyamán is. Az újítómozgalom fejlesztése is jelentős eredményekkel járt. 1971 első felében a dolgozók 310 újítási javaslatot terjesztettek be, 1972 első felében már négyszázat, amelyek felhasználásával több mint másfél millió korona értékű megtakarítást értek el. Az újítómozgalom fejlesztése érdekében a vállalat vezetősége a párt- és szakszervezeti szervekkel évente meghirdeti a legjobb újítási javaslatárt folyó egyéni és kollektív versenyt, valamint az üzemegységek között az újítási javaslatok realizálásáért indított versenyt. A mesterek az élenjáró újítók közé tartoznak. Az elmúlt év első felében 29 mester 121 újítási javaslatot terjesztett elő, amelyek együttesen 551 800 korona értékű megtakarítást feltételeztek. A vállalatban 80 szocialista munkabrigád dolgozik, ebből Irt ifjúsági, 5 pedig a csehszlovák —szovjet barátság szocialista munkabrigádja. A szocialista munkaversenyben eddig elért eredmények ellenére szükségesnek mutatkozik még több dolgozót bevonni a mozgalomba, elsősorban kommunistákat és az ifjúsági szervezet tagjait, akik az egyéni kötelezettségek vállalásában az élen járnának. A mesterek helye és feladatai a vállalatban A mester közvetlenül azt a munkát szervezi, amely új használati értékeket termel. Irányító és szervező munkájától függ a gyártott termékek mennyisége és minősége, a termelés gazdaságossága. A munkakollektíva tevékenységének irányítása nagyon sok akadállyal, gonddal, különböző hangulati helyzetekből adódó problémák megoldásával jár. Ebben a mun kában a leghatásosabb meggyőző eszköz a személyes példamutatás, ezért a mester tisztsége magas színvonalú szakmai, pedagógiai és politikai felkészültséget igényel. A munkahelyen elért termelési eredmények rendszerint a mester említett adottságaitól függenek. A vállalatban végzett felmérések azt bizonyítják, hogy a mesterek politikai-szakmai színvonala kielégítő, ami főleg a pártszervek és a vállalati vezetőség céltudatos munkájának köszönhető. Pozitívan értékelhető az a körülmény, hogy a mesteri funkciókba tapasztalt dolgozók kerültek, ami az egyes műhelyek és üzemegységek jó munkájában, az egyének és kollektívák közötti jó viszonyban és az ifjúmunkások nevelésében is megmutatkozik. A mesterek jó munkájához a vállalat szervezési rendszere is hozzájárul, amely az információk azonnali és pontos feldolgozásán alapszik. A mesterek idejekorán értesülnek a vállalat feladatairól, például a tervezéssel kapcsolatban: az egész évre vonatkozó feladatokon kívül nagyon jól ismerik a legközelebbi 2—3 hónapra vonatkozó termelési feladatokat és lehetőségeket is. A mesterek aktív részvétele az évi tervek elkészítésében lehetővé teszi a dolgozók hozzá* szólásainak figyelembevételét, s így a terv a vállalat minden dolgozójának közös ügyévé válik. A vállalat tevékenységében és a mesterek munkájában tapasztalt pozitív jelenségek melleit azonban további megoldásra váró feladatok is vannak. A párt alapszervezeteinek munkatér- veiben szintén fel kell dolgoz* ni a mesterekkel kapcsolatos politikai munka feladatait. Az agitációs és politikai munkában gyorsabban kell reagálni az egyének és a kollektívák jó eredményeire, s azokat rugalmasabban kell propagálni a rendelkezésre álló eszközök, az üzemi újság, a faliújság és a hangszóró közvetítésével. Több célszerűséget és tervszerűséget kell érvényesíteni a politikai tömegmunkában, s a gazdasági feladatok ismertetésénél nem szabad megfeledkezni azok politikai összefüggéseiről. A személyzeti osztálynak szorosabban együtt kell működnie a mesterekkel, főleg a dolgozók egyik munkahelyről a marikra való áthelyezését illetően. Hasonlóan szorosabbra kell fogni a mesterek és a vállalati egészségügyi központ együttműködését is. A Myjavai Szlovák Alkatrész- gyár tapasztalatai egyértelműen rámutattak, hogy állandóan fokozni kell a mesterek munkájának szentelt figyelmet, hogy a mesterek sikeresen tölthessék be felelős társadalmi funkciójukat. Ezen a téren a legtöbb feladat a pártszervezetre, a társadalmi szervezetekre és a vállalat vezetőségére hárul, amelyeknek együttesen arra kell törekedniük, hogy a mesteri funkciókba csak politikailag fejlett és a termelés irányításában gazdag tapasztalatokkal rendelkező dolgozók kerüljenek. KERTÉSZ PÁL, az SZLKP KB dolgozója Cstí nad Labem is az erősen szennyezett levegőjű városok közé tartozik. Az ipari üzemek, főleg a vegyipari és kohászati üzem, amely a város közepében fekszik, járul hozzá leginkább a levegő szennyezéséhez. A technikusok most olyan berendezést szerkesztettek, amely semlegesíti az ártalmas mellék - termékeket. Ezt A berendezést szabadalmaztatták. 1973. I. 26. (CSTK — Holan felvétele) A mesterek szerepe a szocialista munkaversenyben
