Új Szó, 1973. január (26. évfolyam, 1-26. szám)

1973-01-21 / 3. szám, Vasárnapi Új Szó

Az INTERHOTEL Bratislava, az INTERHOTEL KYJEV és az INTERHOTEL CARLTON — Bratislava részére felvesz: munkásokat, segédmunkaeröket, fiatalkorú liftkezelőket, pincéreket felszolgálónőket, víz és gázszerelőt, géplakatost, pénztárosnőket — konyholányokot, asszonyokat, fiatal technikust ipariskolai végzettséggel, szakirány: elektro- vagy gépipar, két vezetőt — javítómunkást legalább ötéves gyakorlattal. A ZOCHOVÄ CHATA részére: 9 segédraktárnokot, 0 segédmunkaeröket, # vezetőt — javítómunkást. Nőtlenek és hajadonok számára a Zochová chata elszállásolást is biztosít. Továbbá a vállalati igazgatóság részére: % építkezési felügyelőt megfelelő képzettséggel (VŠ, ŰSO) és 10 évi gyakorlattal, £ kalkulátort (ÜSO) 10 évi építkezési kalkulátor! gyakorlattal. Fizetési feltételek a TKK-osztályok szerint. Továbbá: # levele7Önőt — tolmácsnöt. Követelmény: a szlovák és a magyar nyelv ismerete és hibátlan gépírás (ÜSO). Munkába lépés: azonnal! Az érdeklődök az Interhotel Bratislava vállalati igazgatóságán — Brati­slava, Hviezdoslavovo námestie 7. szám alatt — a személyzeti osztályon jelentkezzenek A munkaerőtoborzást a városi körzeti nemzeti bizottság — Bratislava I — és a Bratislava-vidéki Jnb engedélyezte. INTERHOTEL BRATISLAVA Podnikové riaditeľstvo BRATISLAVA GF-3 A bratislavai J. Dimitrov Vegyipari Müvek azonnali belépéssel, kedvező fizetési feltételekkel nagyobb számban felvesz: lakatosokat-hegesztöket, gépberendezés-karbantartókat, esztergályosokat, villanyszerelőket, darukezelőket, kőműveseket, ácsokat, samottozókat, asztalosokat, segédmunkásokat müszakmunkára vegyi és segédüzemeltetéshez, to­vábbá áru és anyag ki- és berakásához, építőipari munkásokat, 17 éven felüli leányokat kétmüszakos üzemeltetéshez. Hajadonok és nőtlenek számáro elszállásolást biztosítunk. Étkezés az üzem éttermében. Bővebb felviláqosltást üzemünk személyzeti osztálya nyújt. Telefon: 177, 2041 es és 2476-os mellékállomás. APRÓHIRDETÉS ■ A MATESZ Thálla Színpada Košice, Tajovského 12. azonnali belépéssel felvesz színpadtechni- kusokat és öltöztetőnőt. Jelent­kezni lehet a fenti címen és a 258 66-os telefonszámon. 0-2 ADASVÉTEL ■ Eladó B hangú afrl..ai- rózsa­fából készült tárogató. Stovasser gyártmány Kčs 3000.—. Varga József, Tešedíkovo 151, okr. Ga- lanta. 0 42 ■ Eladó jó állapotban Kamélia televízió. Ára 400,— Kčs. Telefon Bratislava 663 21. 0 40 ■ Eladó három garnitúra kelte­tőgép kompresszorral együtt. Da­rabonként 2500 tojásbefogadó képességgel. Ár maradványérték. Efsz — Člllzská Radvaň. okr. Dun. Streda, tel. Bátort 11. ĎF-6 ISMERKEDÉS ■ 73/161 kötelezettség nélküli (volt hivatalnok) kétszobás-gázfű­téses lakással rendelkezve házas­ságkötés céljából ismeretséget ke­res egészséges, ióképű, 65 év kö­rüli, gyermektelen tanítónővel, vagy hivatalnoknővel. Jelige: Má­sodvirágzás. 0-39 ■ 21/166 középiskolát végzett leány komoly szándékú férfit ke rés 22—30 évig. Fényképet kérek. Jelige: Hűség. 0-37 ■ 35/165 éves legény, korban hozzá illő leány ismeretségét ke­resi házasság céljából. Jelige: Csallóköz. 0-32 ■ 21 éves 165 cm magas, csinos barna lány. olyan megértő part­nert keres, aki a kalandokat ke­rüli, 35 évig Lakásom van. Jel­ige: Dércstllag. 0-30 ■ 54 éves magányos özvegyember ezúton keresi korban hozzáillő nő Ismeretségét házasság céljából. Jelige: Nem jó egyedül. 0 25 ■ 24/175 nőtlen gépész házasság céljából szeretne megismerkedni hozzá illő leánnyal, vagy nem sa­ját hibájából elvált riatalasszony­nyal. Fgy gyermek nem akadály Jelige: Megértés 0-23 A központosított tudományirányítás a Szovjetunióban KÖSZÖNTŐ' I A jó apát, férjet nagyapát MATZON ERNŐT nyolcvanadik születésnapján sze­retettel üdvözllk és jó egészsé­get kívánnak felesége Zslzsi, Kató és családja. 0 1449 ■ Férjet, apát, nagyapát OZORÁK IÚZSEFKT 69 ik születésnapján szeretettel üdvözlik és jó egészséget kíván­nak felesége Mária, fiai Tibor és Imre, valamint unokái Péter és Veronika 0-19 Hirdessen Ön is a z ÚJSZÓ-ban Valamely társadalom gazda­sági, kulturális és szociális fejlettsége egyre inkább függ a tudományos és műszaki vív­mányok és felfedezések alkal­mazásától. A tudomány gazda­sági értéke mind szembeötlőbb, s ebben az értelemben haté­konysága is növekszik. A tudo­mányos ismeretek korlátozott i i>a r i alkalmazását felváltotta a tudomány és a termelés kö­zötti szoros kapcsolat, és az ipar szigorúan tudományos alapokon történő felépítése ma már szükségszerűség. A Szovjetunióban és másutt is ezért most azzal a komplex és bonyolult feladattal kell megbirkózni, miként lehet a tudomány és a technika fej­lesztésének irányítását a tár­sadalmi haladás szolgálatába állítani. Ez nem egyszerűen a tudományos ráfordítások. a munkaerő-utánpótlás, a megle­vő erőforrások gondos elosz­tásának, a maximális beruhá­zási megtérülések, a megfelelő kutatási felszerelések biztosítá­sának a kérdése. A cél az, hogy a tudományos-technikai fejlő­dés élvonalában iárva az ered­ményeket az egész emberiség javára hasznosítsuk E célból meg kell tanulni a tudomány és a technika ésszerű és mód­szeres irányításának a tudomá­nyát, előre kell látni a haladás minden fokán a lehetőségeket, a távlatokat és a társadalmi követelményeket. A kérdések ma már annyira komplexek, hogy csaik kor­mányszinten oldhatók meg. Az e területen érvényesülő állami irányítást nevezik ma tudo­mánypolitikának. A korsz-erű állam, új funkciója az egységes, országos tudománypolitika ki­dolgozása. Természetesen egy ország politikai rendszere ha­tározza meg a tudománypoliti­kája megvalósításának módját. A tudomány azonban nem passzív tárgya a politikának, hanem aktív hatást is gyakorol rá. A tudománypolitika a tudo­mány fejlődésével és társadal­mi funkcióival együtt változik. A szocialista országok­ban — írja Gvisiani. a Szovjet­unió Minisztertanácsa Tudomá­nyos és Műszaki Bizottságának alelnöke — a tudománypoliti­kának a következő feladatokat kell a közeljövőben megolda­nia: — A gazdasági reformokkal párlhuzamosan tökéletesíteni kell a tudományirányítás mód­szerét, anyagi és erkölcsi ösz­tönzőkkel kell fokozni a tudó­sok kutatási-fejlesztési teljesít­ményét. — Tökéletesíteni kell a tu­domány irányítását, mert nő a tudományos intézetek száma, struktúrájuk egyre komplexebb, tudományos munkatársaik mind magasabb képzettségűek, a tudományos haladás rétiig gyorsuló ütemben nő — Nagy súlyt kell helyezni a kutatás szakosítására és koordinálására, a kutatócsopor­tok közötti együttműködés fej­lesztésére — A kutatóközpontok éssze­rű elosztása fgazdasági, poli­tikai és kulturális szükségle­tek). Rendkívül fontos a tudomá­nyos kutatás támogatása A Szovjetunióban ez két forrás­ból történik: az országos költ­ségvetésből. valamint a válla­latok és szervezetek saját erő­forrásaiból. Állami szinten a kutatófejlesztő tevékenység tervezése csak a legfontosabb problémákra terjed ki Ezek te­szik az állam tudományos ráfordításainak kb. 30 °/o-át. A költségvetési irányzatok fennmaradó részét a tudomá­nyos akadémiák és a miniszté­riumok osztják szét. Itt is csak néhány főbb problémát szabnak meg, többnyire globá­lisan utalnak ki összegeket a tudományos intézményeknek IMPACT OF SCIENCE ON SOCIETY Gályarabok az üzemben... Noha Franciaországban ma még csak 8 millió szakmunkás és 4,5 millió betanított, vagy segédmunkás dolgozik az automatizálás, úgy látszik, in­kább a betanított mintsem a magasabb képzettségű szak­munkások számára teremt új munkalehetőségeket Márpedig a betanított munkás a gép rab­szolgája: az embertelen mun­kairam, a zajártalmak az egész­ségvédelem, valamint a mun­kástudat hiánya hamar felőrlik az ereiét Felőrlik ha hallgat. 1908 óta azonban minťha válto­zott volna a helyzet. .Ha ilyen körülmények közt kell a nyug-, díjig robotolnunk — mondogat­ják a munkások —. jobb, ha már most megdöglünk “ De meddig lehet egy gyárai félelemmel és elnyomással irá­nyítani? Mit ér a munka, ha a felügyelő szüntelenül a munkás háta mögött silbakói? Vajon nem a kaszárnya! légkör teszl-e, hogy egyre több a seleit. a szabotázs, és szaporodnak a balesetek és a zavargások Is? S mivé lesz az az ország, amely Afrikában kénytelen munkaerő után nézni, mert tulajdon pol­gárai. még ha munka nélkül vannak sem hajlandók a tőké­sek rabszolgájául szegődni? A gyáriparosok nemhiába ér­zik. hogy a munkásosztály ki­siklott befolyásuk alól. Nem használ már az elnyomás sem: csak fokozni lehet, s ez fokoz­za a munkásság ellenállását is. De akkor hogyan békíthetők ki a munkások feladataikkal? Szükségesek-e a valóban des­potikus módszerek? Vaion el­kerülhetetlen-e a munkatevé­kenységek felaprózódása és hierarchiája? S végül mikép­pen űzhetnék ki a tőkések gyáraikból 1789 szellemét? Ezek azok a kérdések amelyek a francia gyáriparosokat foglal­koztatják A gyári munka .huinanizá- cióia“ tehát már a tőkések sze rint is elkerülhetetlen De miért nem lutott ez korábban eszükbe? A technikai újításoknak min­dig is kettős céljuk volt: egy részt az emberi munkát a lehető legtermékenyebbé kellett tenni, másrészt a munkást e lehető legtöbb munkára kellett kény­szeríteni. A hierarchikus munkaszerve­zés egykor csillagászati nyere­séggel lepte meg a tőkéseket. Ma azonban egyre nyilvánva­lóbb, hogy a nyereség növelésé­nek nem ez az egyetlen útja. A tőkések ráébredtek hogy a válság egyetlen lehetséges meg­oldását az értelmes mun­katevékenységekben kell keres­niük: lehetővé kell tenni, hogy a munkás munkája által maga­magát valósítsa meg. így az elmélet. Gyakorlatilag pedig el­törlik a bélyegzőórát, a hierai* dhiát, az üzemi étkezdében min­denki ugyanazt eszi és a mun­kában lehetőleg mindenki azo­nos ruhát hord Eltörlik a nagy bérkülönbségeket, az el­lenőrzést Minden egyes brigád felelős a termelésért, a géjDek épségéért, s a dolgozók maguk szabják meg a módszereiket. A francia gyárosok egyhar- mada azonban ellenségesen fo­gadta az újításokat De van-e egyáltalán megállás a reformok útján? A fran­cia gyáriparosok ellenállását ugyanis nem annyira a techno­lógiai vagy gazdasági, mint po­litikai természetű indokok ma­gyarázzák Ha lehetővé teszik az értelmes munkát vége a kis és nagy tekintélyek uralmának. Az emberi munkát végző mun­kást ugyanis magát is ember­számba kell venn! Kérdés azonban hogy maguk a munkások is azt hiszik-e, hogy a 1ől vészett munka ön­magában hordja értelmét? Mert ugyan mi az értelme egy olyan munkának amely értel­metlen munkaterméket hoz lét­re Vajon cél-e a munkás szá­mára a termelés növelcse ami­kor ezzel csak a profitot gya­rapítja? Az amerikai reformerek ki­jelentik „A Dihenés ma nem más mint lázas menekülés a munka elől Ha majd a munká­nak értelme lesz, értelmet nyer majd a pihenés is“ A fiatal munkások szerint azonban „a munkának csak akkor lesz ér­telme. amikor céljának is értel­me lesz“. LE NOUVEL OBSERVATEUR

Next

/
Thumbnails
Contents