Új Szó, 1973. január (26. évfolyam, 1-26. szám)
1973-01-04 / 3. szám, csütörtök
Bizakodással és nagyobb felelősséggel A hagyományos újévi jókívánságok elhangzása, után dolgozóink bizakodva kezdték el az 1973-as év igényes feladatainak teljesítését. Ipari és mezőgazdasági üzemeinkben a termelés korszerűsítése mellett az áruválaszték bővítését és minőségének további javítását tűzték ki célul, amit országszerte szorgalmas munkával váltanak valóra. A KEZDEMÉNYEZÉSNEK NINCS HATÁRA A műanyagokat gyártó Plastika üzem dolgozói nemcsak Nitrán, hanem a járás határain túl is tervfeladataik kiváló teljesítésével vonják magukra a figyelmet. Tavaly csaknem 13 millió korona értékű árutöbblettel látták el a piacot. A Szovjetunió megrendeléseit egy hónappal a határidő előtt, a szerződésben foglalt követelményeknek megfelelően teljesítették. Ebben az évben az üzem 513 millió korona értékű árut fog termelni, ami 28 millióval több az elmúlt évi eredményeknél. Az üzemen belüli munkaverseny továbbra is fokozza majd a dolgozók kezdeményezését. MAGÜK HASZNÁRA — A TÁRSADALOM JAVÁRA jelszóval fogtak munkához a nitrai járásban dolgozó Zbehy-i Efsz tagjai is, akik az elmúlt évi irányzatukat valamennyi mutatóban teljesítették. A folyó évben 20 ezer liter tejjel, 20 vagon cukorrépával és 10 vagon gabonával többet terveznek. A szövetkezet tagjainak ezirányú kötelezettségvállalásait az évi termelési és pénzügyi tervükben is rögzítik. KORSZERŰSÍTIK AZ ÜZEMET Több éves megfeszített munka eredményeképpen a folyó év első negyedévében befejezik Nitrán a Plata kötöttárugyár kibővítését és korszerűsítését szolgáló építkezéseket. A 85 millió korona beruházással átalakított és kibővített üzem további 200 dolgozónak nyújt alkalmas munkalehetőséget, megteremti a termelés növelésének feltételeit. A Plata üzem dolgozói az új esztendő küszöbén kötelezettséget vállaltak, hogy termelési tervüket a tavalyihoz viszonyítva 12,5 százalékkal, a munkatermelékenységet pedig 2 százalékkal emelik. A kezdeményezés hasonló szép példáját említhetjük az Azbocem eternitgyár dolgozóinál, akik exportfeladataikat az idén is, az elmúlt évekhez hasonlóan sikeresen akarják teljesíteni, hogy ezzel is tovább növeljék szocialista iparunk gyártmányainak nemzetközi tekintélyét. Az új esztendő bizakodással, nagyobb felelősséggel és újabb reményekkel kezdődött a munkahelyeken, s a tervfeladatokat dolgozóink mindennapi szorgalmas munkával váltják valóra. SZOMBATH AMBRUS MA IS GONDOT OKOZ A „TÖRÖK VESZEDELEM" A török háborúk idején az oszmán csapatok be-betörtek Szlovákia végmenti vidékeire is. A Piešťany melletti Vrbové kisváros lakói azonban úgy gondolták, kifognak a törökön. Szépen kifundálták a dolgot: ha majd a török követeli a jószágot, jól eldugják és egyszerűen azt mondják, hogy nincs. Ástak jó mély alagutakat, kétszer két méter átmérőjűket, jó hosszúkat, hogy szépen sorjában ide 2—6 méter mélyre a föld alá dughassák a lovat, marhát a török szeme elől. A föld alatti istállókba jászolt, takarmányt is levittek, hogy az állatok hosz- szabb ideig kibírják. Jött is a török valójában. Adót követelt, jószágot keresett. De bizony nem talált. Mérgében felperzselte a községet, hadd emlegesse a verbői nöpség, hogy nem érdemes kifogni a szultán akaratán ... Nagyon haragudhattak akkoriban a törökök, mert átkuk, úgylátszik, még ma is fog ... 1971 év utolsó előtti napján dőlt össze az első két ház Vrbo- vén. Egy ideig csend volt, azután tavasszal egyre másra repedeztek a J. Sándor utca és a Felszabadulás utca házai, itt-ott fél ház is ledőlt... Legutóbb a nemrég vált lakhatatlanná két további épület, összesen 24 lakás és 5 üzlethelyiség ment tönkre háromnegyed év alatt. A magánlakásokon 402 000, a ház- kQzelőség lakásaiban 180 000 korona kár keletkezett. A sorozatos házomlások természetesen már tavasszal ellenintézkedéseket követeltek. A városi nemzeti bizottság — mert 1967 óta Vrbové város lett — azonnal pótlakásokat utalt ki a károsultaknak, s azokat a házakat, amelyeket meg lehetett javítani, a Vnb építőcsoportjával azonnal helyre állítatta. Nehéz munka volt ez, mert néha hatnyolc méter mélyre kellett betonnal injektálni az alapokat, hogy megmentsék a házat. Fel kellett tárni a beomlások titkát. Kitűnt, néhol két-, sőt háromszintes pincehelyiségek maradtak a házak alatt. Miután Vrbové újjáépült a törökök dú- lása után, a föld alatti istállókról valahogy megfeledkeztek, vagy továbbra is titokban akarták tartani létezésüket. A legrégibb krónikák sem tesznek említést róluk. Csak a folyosókban talált tárgyak alapján lehetett következtetni küldetéAz idei tél nagyon fösvény, nem ajándékozta meg hóval a téli sportok kedvelőit. Még az a szerencse, hogy a hőmérséklet többnyire fagypont alatt van és a bratislavai gyermekek újév napján vidáman korcsolyázhattak a štrkoveci tó befagyott vizén. (Felvétel: Z. Repová — ČSTK] sükről. Még ma sem derült rá fény, milyen folyosóhálózattal van Vrbové aláaknázva. A Jnb különbizottsága ezért geológiai kutatócsoportot bízott meg a föld alatti folyosók rendszerének teljes feltárásával. Minden új építkezést alapos talajkutatás előz meg. Persze, a már meglévő, régi házak alatti helyzet ismeretlen és további beom- lásoktól lehet tartani. A Vnb a biztonság kedvéért 3 állami lakást tartalékolt a szükség esetére. Miért maradtak különösebb következmények nélkül; eddig, illetve 1971. december 30-ig az agyagföldbe túrt, falazatlan és dúcolatlan alagutak? A város- fejlesztési terv keretében ugyanis a J. Sándor utcát felbontották, hogy csatornázással lássák el, vízvezeték- és gázcsöveket rakjanak le, új, modern aszfalt-felülettel borítsák. Miután az utcát felásták, az eddig elzárt alagutakba beszivárgott a hóié, majd a dús tavaszi esők vize. A víz alámosta az alagutakat és megkezdődtek a sorozatos omlások. Hogy az idei tél ne okozzon hasonló bajokat, megegyezés jött létre az Útépítő Vállalat nitrai üzemével, hogy elkészítik az utca új betonburkolatát, és így további víz ne szivároghasson az úttest alá. Vrbovénak szerencséje van, hogy a török veszedelem évszázadok múltán jelentkező következményei szocialista viszonyok között érték őket. A nemzeti bizottság tisztségviselői kemény próbatétellel kezdhették munkájukat, de rátermettségüket a probléma fokozatos megoldása bizonyítja. Jelenleg minden megrongált házat már helyreállítottak, az öt teljesen romba dőlt épület lakóinak modern szép lakásokat adtak azonnal. Ottjártunkkor két nap múlt el az utolsó beomlás óta, s az ott lakó Jozef Bobek már költözött is családjával az új lakásba. Még a költözködés költségeit is az nb vállalta. A kártérítés ügye még több esetben folyamatban van, új üzletek építését hagyták jóvá, a geológiai kutatók már ittjártak és készítik az adatokat a további omlások megelőzésére. Már csak a városi tornyot lesik a vrbovéiak. A 47 méter magas torony alatt is alagút lehet, mert 70 centiméterre eldőlt függőleges tengelyétől. Ezt a műemléket meg kellene menteni, kár lenne érte. VlG VILMOS H of árövezeti belépési icjozdvényck érvényessége (CSTK) — 1973. március 31- el véget ér a határövezetbe való belépési igazolványok érvényessége az 1964 mintájú nyomtatványokon (rózsaszínű vízszintes csíkkal) tekintet nélkül a feltüntetett érvényességi határidőre. Érvényét veszti továbbá a személyazonossági igazolványokba bejegyzett határövezetbe való belépési engedély. Csupán a személyazonossági Igazolványoikban feltüntetett, a határövezetben lakók állandó belépési igazolványa marad érvényben. Ez év január 1-tŐl hatályba lépnek az 1972 mintájú nyomtatványokon kiadott, a határövezetbe állandó belépésre jogosító igazolványok (a felső bal sarokból a jobb alsó sarokba húzódó vörös csíkkal). Ezzel kapcsolatban szükséges, hogy azok az állampolgárok, akik hivatásuk teljesítése közben, rokonaik látogatására, vagy más okból lépnek a határövezetbe, mégpedig a régi igazolványok tulajdonosai is, vagy a határövezetbe való belépésre jogosítvánnyal rendelkező személyek idejében kérvényezzék a lakóhelyük vagy munkahelyük járási rendőrparancsnokságán a határövezetbe való új belépési igazolvány kiadását. Pártszervezeteink jól ismerik a CSKP KB Elnökségének 1972. október 20 i határozatát, mely az 1973. évi évzáró taggyűlésekre, plenáris ülésekre és pártkonferenciákra vonatkozik. Tudják, hogy a gyűléseket az „Erőnk teljéből teljesítjük a CSKP XIV. kongresszusa határozatait“ jelszó jegyében kell előkészíteniük és lebonyolítaniuk. Ismerik a gyűlések és a konferenciák programját és időpontját is. Az évzáró taggyűlésekre 1973 februárjában és márciusában, a járási pártkonferenciákra április 14—15-én és április 28—29-én, a kerületi pártkonferenciákra pedig május 20-án kerül sor. Ezúttal az évzáró taggyűlésekkel kapcsolatban szeretnénk felvetni néhány gondolatot. Február és március, az évzáró taggyűlések megtartásának ideje ugyan még viszonylag mész- sze van, ám az előkészületek időszaka már elérkezett. Márpedig az évzáró tanácskozások sikere mindenekelőtt az előkészületektől függ. Fontos tehát, hogy a pártbizottságok alaposan dolgozzák ki jelentésüket a lezáruló időszakban végzett tevékenységről, és jelöljék meg az alapszervezetek további feladatait a CSKP XIV. kongresz- szusa határozatainak teljesítése során. Ugyanez vonatkozik a határozati javaslatok előkészítésére. Csakis a gondos előkészítés szavatolja, hogy a tagság érdemben megtárgyalja a szervezet előtt álló feladatokat és konkrétan hozzászól az egyes kérdésekhez. Vezérfonalként a beszámolók előkészítésekor tehát a már említett jelszó szolgálhat, mely a kongresszus határozatainak teljesítésére vonatkozik. Alapul szolgálhatnak a feladatok megjelölésénél és a tanácskozásoknál a párt központi bizottsága ez idei plenáris üléseinek anya. gai — vonatkozzanak azok gazdasági kérdésekre, a gazdasági propaganda és agitáció hatékonyságának elmélyítésére, az ideológiai tevékenységre. Például az ideológiai munkával kapcsolatban a központi bizottság rámutatott arra, hogy azt a pártszervezetek csak a tö- megszervezetekkel karöltve végezhetik hathatósan. Az egyes pártszervezetek beszámolóinak rá kell mutatniuk arra, hogyan irányítják a kommunisták a tömegszervezeteket, hogyan aktivizálták tagjaikat. Az ideológiai munkával kapcsolatban nem feledkezhetnek meg a beszámolók arról sem, hogyan harcolnak a kommunisták a kispolgári nézetek és gondolkodás maradványai ellen — a túlzott kényelemszeretet, a nyerészkedés és más káros jelenségek ellen. Az agitációs tevékenységgel kapcsolatban mér- legelniök kell a pártszervezeteknek, eléggé kihasználják-e annak minden formáját. A gazdasági propaganda elmélyítése terén az a legfontosabb, hogy minden dolgozó a saját munkahelyén egyben közgazdász is legyen. Ezen a téren a párt- szervezetek nagyon szép eredményeket érnek el, de a lehetőségek még nem merültek ki teljesen. Sőt, teljesen nem is meríthetők ki. Éppen ezért állandó feladat a gazdasági propaganda eszközeinek kihasználása. A gazdasági propaganda és agitáció azonban csak egyik eszköze a pártszervezeteknek, mellyel hozzájárulhatnak az eredmények fokozásához. A kommunisták évzáró tanácskozásainak előkészítésénél a CSKP legutóbbi plenáris ülésének határozata is irányadó, mely kiemeli: „Most az egész párt, a társadalmi szervezetek, az állami és a gazdasági vezetőség feladata az, hogy összpontosítsa az erőket, és a dolgozók kezdeményezését a feladatok teljesítésére mozgósítsa“. Az ötéves terv harmadik esztendejének állami tervfeladataival és az évzáró taggyűlésekkel kapcsolatban ez áll a határozatban: „Az 1973. évi áWami terv idejekorán történő megvitatása lehetővé teszi, hogy a párt- szervezetek évzáró taggyűlései és konferenciái a konkrét tervfeladatok ismeretében már minden munkahelyen elfogadhassák az e feladatok következetes teljesítését, ellenőrzését célzó szükséges politikai-szervezési intézkedéseket, s ezzel egyidejűleg kibontakoztassák a párt ideológiai, nevelő- és kádermunkáját, valamint gondoskodását a tagalap minősége további javításának érdekében“. Csak néhány gondolatot villantottunk fel abból, mi mindenre kell kiterjeszteni a figyelmet az évzáró taggyűlések beszámolóinak előkészítése, illetve a további feladatok kitűzése során. Mindezeknél természetesen figyelembe kell venni a helyi körülményeket, lehetőségeket. A feltételek mindenütt adottak az évzáró taggyűlések alapos előkészítéséhez. FÜLÖP IMRE SZÁNKÓ, BÉBIÉTEL, ÉS EGY JÔ TANÁCS Itt a tél halihó, szánkózni de jó!... Csak előbb legyen hó, vegyünk szánkót. Hóra már nem kell sokáig várni, nem eszi meg a farkas a telet. Annál nagyobb probléma a szánkóvásárlás. Nem lehet talán kapni? Dehogynem! Csak éppen arról van szó, hogy minapjában elha' 7 tam: vásárolok Öcsinek - egy szánkót, amolyan támlásai, melyet karosszék támlájához hasonló díszít, mert Öcsi alig múlt egyéves. Nos, több helyen is érdeklődtem. Utolsóként a PRIOR áruházban. Megmutatták a választékot. Nyolcféle szánkót. Támlás egy sem volt. Támlás nincs? Megmagyarázták, hogy támlát külön kell vásárolni. A választott szánkóhoz megfelelő méretűt. Potom 16 korona darabja. Rendben van. Kiválasztottam, s miután tanácstalanul forgattam a kezemben, gondolkoztam, hogy miként, hogyan kellene rászerelni a szánkóra, nagyon kedvesen megmagyarázták: ez a vásárló gondja. Azután már számlázták is. Erre az esetre Péterfi Gyula a szokott, kedves stílusában bizonyára ezt írná: Kérem tisztelettel, a kereskedelem gondos, figyelmes, törődik a vásárlók politechnikai továbbképzésével, azért árusítja külön a szánkót, külön a támláját, hogy felkeltse az érdeklődésemet a barkácsolás iránt... Köszönöm, nagyon köszönöm. ... De másról van szó. Többről. Arról, hogy kereskedelmünk bizonyos szakemberei figyelembe veszik-e, vagy se, hogy törődnünk kell a gyermekekkel. Amikor a Német Demokratikus Köztársaságban, Lipcsében jártam és a WARENHAUS áruválasztékát vettem szemügyre, feltűnt, hogy támlás szánkók kaphatók. Még olyan kicsi méretben is, mely csak arra jó, hogy a tipegő gyermekek babáikat, játékmackóikat szánkóztássák. Azután arra is felfigyeltem, hogy aprócska üvegekben, melyeket KINDERKOST felirat díszít, előrekészített, gyermekeknek való tejes, spenótos, ba- nános, húsos étel vásárolható. Háromhónapos kortól fogyasztható készétel. Magyar- országon járva pedig arra figyeltem fel, hogy hasonló szintén vásárolható. BÉBIÉTEL felirat díszíti a konzervdobozokat, s a választék bő. Példa tehát található arra, hogy a kereskp^^em mit tehet, ha szívü > k tartja a gyermeknevelést. Ne barkácsolni tanítsa meg a kereske delem a vásárlókat, hanem hívja fel a termelők figyelmét az említett példákra, s értesse meg mindenkivel: a gyermek- nevelés gondja-baja nem intézhető el egyszerűen azzal az egyébként nagyon tiszteletet érdemlő, a maga nemében eddig páratlan intézkedéssel, hogy a családi pótlékot újra felemelték. HAJDŰ ANDRÁS 1972. I. 4. 4 Évzáró taggyűlésekre készülünk
