Új Szó, 1973. január (26. évfolyam, 1-26. szám)

1973-01-21 / 3. szám, Vasárnapi Új Szó

ROMÁNIÁI UTIJEGYZET GYÁRTJÁK redetileg csak azzal a szán­dékkal utaztunk Pitestibe, Arges megye székhelyére, hogy felkeressük azt az au­tógyárat, melyben a nálunk is jól ismert és népszerű Da­cia 1300 gépkocsik készül­nek. Ez a tervünk meg is valósult, ám a gyárlátoga­táson kívül más pontokkal is gazdagodott útiprogramunk. Valamennyi nagyon érde­kesnek bizonyult, ezért hiba lenne, ha ki­maradnának a beszámolóból. Legelőbb egy fogadáson vettünk részt a Horizont című megyei lap szerkesztősö­dében, Stanculescu főszerkesztőnél. Itt jegy­zem meg, hogy Romániában a megyei lapok nagyon kedvező feltételek között, szépen berendezett szerkesztőségekben készülnek — erről több helyen meggyőződhettünk. Stan­culescu elvtárs ismertette a város és megye történetét, jelenlegi gondjait. A megye el­sősorban petrokémiai iparáról, kőolajfino­mítójáról ismert. A kőolajat egyrészt hely­ben nyerik, másrészt az ország más területeiről hozzák. Jelentős a megye ipara is — terepjáró gépkocsikat, elektromos műszereket, gumikészítményeket gyártanak. Sörgyárral, konzervgyárral, borüzemmel és fejlett mezőgazdasággal is büszkélkedhet­nek. A mezőgazdaságon belül a gyümölcsé- szetben különösen kimagaslók az eredmé­nyeik, amit részben kitűnő talajuknak, rész­ben pedig a megye kedvező fekvésének köszönhetnek. Újabban gyorsan fejlődik Ar­ges turistaforgalma is. Kulturális létesítmé­nyeiről szólva a város színházát, kultúrpa­lotáját, szakszervezeti házát, bábszínházát, esztrádszínházát említhetjük meg elsősor­ban. Az országban is egyedülálló ifjúsági klubról a továbbiakban külön is szólunk. Néhány fontos iskola is van Pitestiben — köztük a pedagógiai tanintézet (román, an­gol, francia, matematika és testnevelési szakkal) és az a szakközépiskola, melyben a fiatalok a fémek hideg megmunkálását tanulják. A fiatal Ipari szakkáderek neve­lése a 380 000 lakosú megye egyik legfőbb gondja. Pitesti lakosainak száma 130 000. Ez azonban csak öt évvel ezelőtt derült ki, korábban — hiányos statisztikai adatokból kiindulva — mindössze 81 000 lakost tartot­tak számon. A megye községeinek száma 94. Ezt már Florian Popescutól, a megyei tanács elnökének helyettesétől tudtuk meg, aki szintén fogadta küldöttségünket. Azt is elmondotta, hogy mi vagyunk az első hiva­talos csehszlovákiai látogatók Argesben, ahol eddig 15 ország küldöttségét fogadták. A megye „névadója“ a rajta keresztül folyó Arges. Iparát tekintve Pitesti 1975-ig har­madik lesz az országban. A megye területén 1958-tól 20 000 lakást építettek. A jelenlegi ötéves tervidőszak alatt minden téren fej­lődik a megye. Arges nagyobb városai Pi­testin kívül Cimpulung és Curtea de Arges. Popescu elvtárssal a képviselők munkájá­ról is elbeszélgettünk. Elmondta, hogy a megyében 219 képviselőt választottak. Ebből 62 nő. A különböző tisztségeket 35 szá­zalékban nők töltik be. Sokkal rosszabb a nők aránya a községi tanácsok elnöki és titkári tisztségeinek, ellátása terén. A 99 elnök, illetve ugyanannyi titkár között mindössze egy-egy nő akad. Ezzel szemben kedvező a fiatalok aránya a képviseleti szervekben: a képviselők 20—25 százaléka fiatal, 75 százaléka pedig 45 éven aluli. A párttagok aránya Ö0—65 százalékos a kép­viseleti szervekben. A legközelebbi válasz­tásokra 1974-ben kerül sor. A képviselők különböző bizottságokban tevékenykednek. Faluhelyen minden második, városon pedig minden harmadik hónapban együttes ülésen tárgyalják meg a kitűzött programok telje­sítését és a felmerülő problémákat. Említettem már, hogy a város ifjúsági klubja egyedülálló az országban. Erre új­ságíró kollégám és kísérőnk figyelmeztetett, így került bele a programunkba. Kívülről az épület semmi különösről nem árulkodik, ám belülről annál lenyűgözőbb és érdeke­sebb. Amint belépünk, egy „trükkös“ ajtón kell áthaladnunk. A tükrökből álló ajtón bizony csak megfelelő fejtöréssel és ügyes­séggel juthatunk át. Első utunk a zenehall­gató-terembe vezet. Itt kényelmes, leginkább űrkabinra hasonlító fotelokban ülnek a ze­nerajongók, s hallgatják az általuk kivá­lasztott zeneszámot. Egy-egy kabinkan egy fiatal ül. Ugyanebben a helyiségben diafil­meket is vetítenek. A filmeket szintén az érdeklődők saját maguk választják ki és egyedül nézik. Külön teremben helyezték el- a tévét és a mozivásznat. Egy másik helyi­ségben sakkozni lehet, ismét máshol pedig a biliárdozók és az asztalifoci kedvelői szórakozhatnak. A képzőművészet rajongói kiállítást tekinthetnek meg. Ezenkívül mű­szaki tárgyak kiállítása is található a klub­ban. Az olvasóteremben könyvek, hazai és külföldi lapok egyaránt megtalálhatók. Ter­mészetesen cseh és magyar lapokat is lát­tunk. Presszója is van az ifjúsági klubnak. Sőt, még bárpult is található benne. Azt azonban aligha kell kiemelnem, hogy alko­holt nem szolgálnak fel a presszóban. Az italok közül a legnépszerűbb a gyümölcslé és a Pepsi-Cola. A klub vezetősége rendsze­resen szervez vitaesteket híres emberekkel, érdekes kérdésekről, fontos tudnivalókról, A város méltán büszke a merész és rendkí­vül ötletes építészeti remekműre, melynek a tervezői is fiatalok, akik szabad kezet és anyagi támogatást kaptak elképzeléseik megvalósításához. Így jött létre a ma már országos hírű klub, mely naponta 17-től 22 óráig tart nyitva — vasárnap délelőtt is. A 350 rendes tagot számláló klub létreho­zását a város fejlődése és a helyi üzemek­ben dolgozó fiatalok nagy száma tette szűk ségessé. Az ifjúsági klubon kívül pionírotthon is van a városban. Magáról a városról mindenekelőtt az monható el, hogy szinte szemlátomást vál­tozik, fejlődik. Egyes helyeken még óriási falu látszatát kelti, máshol pedig már kor­szerű város képét tárja elénk. Különösen pompás panoráma tárul elénk, ha letekin­tünk a város legnagyobb áruházának tető­teraszáról. Az utcákon korszerű gépkocsik és ló-, illetve öszvérvontatta fogatok egy­aránt láthatók. A rengetek fa, park és zöld terület szintén jellemzője a városnak. Pitesti legnagyobb és legjelentősebb ipari létesítményeinek egyike a népszerű Dacia 1300 személygépkocsik gyára, mely a vá­rostól néhány kilométernyire, hegyektől övezett festőien szép környezetben helyez­kedik el. A rendkívül keresett gépkocsik gyártását nemrégen kezdték meg Romániá­ban. Az ötéves tervidőszak végére már éven­te 100 000 hagyja el majd belőlük a gyárat. — A megrendeléseknek egyelőre nem tu­dunk eleget tenni — mondja Tudor Vasile, a nyilvántartási osztály főnöke, aki a gyár­ban kalauzol benniiket. — Csehszlovákiában is nagy a kereslet gyártmányaink iránt. Megmutatja a gyár udvarán álló, mát’ kész gépkocsikat, melyek közt hazánba címzet­tek is akadnak. A gyár hatalmas csarnokai­ban szállítószalagok viszik az egyes alkat­részeket, vázakat, melyekbe fokozatosan beleszerelik a motort. A számtalan alkat­rész végül is egy egésszé áll össze, s el­hagyhatja a gyár kapuját a gazdag szíu- változatban készülő Dacia, melynek adatait részletesen ismertetni nyilván felesleges lenne, hiszen motorosaink jól ismerik ezt a gépkocsit. Mi is távozunk a gyárból. Sőt, a megyé­nek is búcsút mondunk. Valamennyien úgy érezzük, jó, hogy belekerült romániai úti- programunkba Pitesti meglátogatása. FÜLÖP IMRE AHOL A Csehszlovákiában is nagy a kereslet a gyártmányaink iránt — mondja Tudor Vasile Eg yelőre kerekek nélkül „utazik'’ az autó A szerelőcsarnokban Elszállításra váró gépkocsik (A szerző fal vételei) Az új gépkocsi elhagyja a gyár udvarát

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents