Új Szó, 1973. január (26. évfolyam, 1-26. szám)
1973-01-14 / 2. szám, Vasárnapi Új Szó
1973. I. 14. 23 Az agy teljesítőképessége 'A magasfokúan képzett szellemi dolgozók száma egyenletesen növekszik: minden tíz-tizenöt évben megkétszereződik. A munkaeszközök leg- tökéletesebbike, az emberi agy azonban ugyanazoknak a törvényeknek engedelmeskedik, mint bármely más elő organizmus: kifárad, kopik és korosodik. Aggodalmat ébresztő az a munka- mennyiség, amely a szellemi dolgozókra vár. A statisztikák ijesztőek: sokkal több a keringési és idegmegbetegedés a szellemi dolgozók körében, mint a kétkezi munkások között. Azt gondolnánk, hogy a szellemi dolgozók — bármily hosszadalmas és intenzív munkát végeznek is — kevesebb magas energiatartalmú és táperejű táplálékot igényelnek, mint a fizikai dolgozók. A valóság azonban az, hogy az intenzív szellemi munka gyakran súlvos kifáradáshoz vezet, melyet apátia, álmatlanság és étvágytalanság kísér. Az efféle szellemi feszültség és kifáradás nem új jelenség. Charles Darwin például a következőképpen írta le érzelmeinek kifáradását: „Idestova több éve egyetlen sornyi költészetet sem tudok elviselni, nemrégiben megpróbálkoztam Shakespeare-rel, de oly elviselhetetlenül unalmasnak találtam, hogy csömöröm támadt Mintha géppé változott volna az agyam, melynek nincs egyéb dolga, mint általános törvényeket kiőrölni tények irdatlan tömegéből Hasonló dolog törlént Newtonnal is. Egy laboratóriumában esett tűz után súlyosan megbetegedett, mai szóval pszichiátriai osztálynak nevezett helyre kellett szállítani. Titkára, aki a nagy fizikus leromlását közelről követte nyomon, úgy vélekedett, hogy Newton idegrendszere azért roppant össze a tűz nyomán, mert már előtte is roppant megterhelés alatt állott. Newton nem vojt hajlandó sétálni, lovagolni, tekéz- ni, vagy másfajta sportot fizni, és minden órát elvesztett időnek tartott, amelyet nem szentelhetett tanulmányainak. Számos hasonló példáról tudunk. Tudjuk például, hogy mennyit írt Balzac, a világ egyik legtermékenyebb írója, de csak sejthetjük, hogy mennyivel többet is írhatott volna, ötven évet élt, ötvenéves korukban mások szellemi érettségük csúcspontjára jutnak el — utolsó életévében Balzac már nem tudott írni. A szenvedések megmérgezték Szaltikov-Scsedrin életének utolsó tizenöt évét. Orvosa, Bjelogolovij szerint azért, mert súlyos idegi és szellemi megerőltetéseken esett át. A szellemi munkások gyakran nem is sejtik, milyen közel járnak érzelmi életük kifáradásához. Behtyerev, a kiváló orosz fiziológus ezzel kapcsolatban megjegyzi: „A szellemi munka fel- ajzza és intoxikálja az egyént, már ez is kizárja, hogy az egyén helyes szubjektív értékelést végezhessen el kimerültségének fokát illetően. Munka közben esetleg nem is érez kifáradást, de a súlyos túlterheltség tünetei kis idő múltán annál feltűnőbben jelentkeznek.“ Ma, amikor lavinaként zúdulnak ránk az információk, szinte könnyebb újra feltalálni egy már feltalált dolgot, mint előkeresni a róla szóló tudományos leírást. A fizikai munkások szí ve percenként kb. 145-öt ver. Egy szimultán tolmács pulzusa igen gyakran megközelíti a normális pulzus (percenként nyolcvan szívverés] kétszeresét — pedig munkáját ülő állapotban végzi. Egy japán vizsgálat például primitívnek látszó eljárással (az alanyoknak negyven egyjegyű számot kell összeadniuk egy percen belül J kimutatta, hogy félórányi számolás után a vér adrenalintartalma több mint kétszeresére emelkedik. Sokan kutatják, milyen étrenddel (ásványi sók és vitaminok fokozott bevonásával) lehetne megnövelni az agy teljesítőképességét, illetve csökkenteni fáradását. UNESCO FEATURES Korunk romantikus ellenforradalma A világszerte jelentkező tiltakozási mozgalom néhány év alatt a szereplők több generációját fogyasztotta el. Űj meg új irányzatok vonták magukra a figyelmet, rövid ideig virágoztak, majd éppoly gyorsan a feledésbe merültek. Az egész jelenséget sokan csak a generációk szokásos konfliktusának tekintették, de szó esett az elidegenedésről, a paternalista társadalom elleni ödipuszi lázadásról, vagy az elemi utópisztikus igények feléledéséről, a racionális technikai prioritások világában. Valamennyi jelszó, név és érzelmi állapot mögött azonban félreérthetetlenül ott van a valóság romantikus elvetése, azonban a politikai-és társadalmi díszletek ellenére a tiltakozási mozgalom elsősorban mindig önmagával foglalkozott, nem egy mindenki számára jobb társadalmat akart létrehozni, hanem csak egyéni örömök elérésére törekedett. A valóság tagadását legjobban a kábítószer-fogyasztás fejezi ki. Fontos tényező, hogy a kábítószert nem intellektuális kalandként próbálják ki, amint azt sokan állítják, a cél nem a tudat kiterjesztése, hanem ennek éppen az ellentéte, a tudat időleges kikapcsolása, csoportkirándulás egy mesterséges paradicsomba, ahol ,,az isteneken nincs cipő és ing“. A modern világ elvetése nem új keletű. Régi értelmiségi magatartás a civilizáció megvetése, a közvetlen, korlátok nélküli emberi kapcsolatok igénye, az egyszerű élet utáni vágyakozás, — csak a mostani forma új. Mario Savio indította meg Amerikában a vihart a kaliforniai egyetemen, 1964. december 2-án, amikor felszólította hatezres hallgatóságát, hogy vessék rá magukat a gépekre, amelyek beteggé teszik őket. Németországban Bernd Räbehl gyökerestől ki akarta irtani a technológiát, Rudi Dutschke pedig „darabokra szaggatni a városokat“, míg Timothy Leary a gyárak elé soksok fát kívánt ültetni, melyek előtt bölények legelnének, és ki lennének tiltva az autók. Az ész megtagadása az ész nevében történt. De a berlini Szabad Egyetem falán 1968 nyarán megjelent jelszavak sokatmon- dóak: Buch macht dumm, Studium ist opium. Tehát az az „ellenállási“ mozgalom Gobineau- hoz, Jákob Burckhardthoz és Nietzschéhez közeledett, nem pedig Marxhoz, vagy Leninhez. Felmerül a kérdés: mi a tiltakozó mozgalom viszonya a fasizmushoz? Kétségtelenül tévedés lenne a tiltakozó mozgalom tagjait egyszerűen fasisztának nevezni, és azt állítani, hogy az egész mozgalom nem más, mint a fasizmus modern változata, de vannak a fasizmussal közös vonásai, és a gondolkodásban is érezhető valamelyes hasonlatosság. Figyelemre méltó, hogy a vezetők és tömegeik mennyire nem politikus alkatúnk. A követők valamilyen külső ösztönző hatásra egyszerre „politikai" viselkedést tanúsítanak, de rövidesen újra visszasüllyednek jellegzetes apátiájukba. Mick Jagger, a Rolling Stones vezére egy interjúban meglepő módon kijelentette, hogy marxista, majd azzal folytatta, hogy „nincs más célja, mint az embereket begerjeszteni...“ Márpedig e mögött a társadalmi viszonyok rendíthetetlenségébe vetett olyan hit rejlik, ami igen közel áll a fasiszta ideológia Schicksalsglaubéjához. Sok híres vezető kerül be a show-busi- nessbe, vagy a divatszakmába, miután elhagyta a pop-barikádokat. Ismert holland provok a a filmszakmába vonultak visz- sza. Daniel Cohn-Bandit korán elárulta vonzalmát a Rajna-v - dék nagyburzsoá villái és a Cinecitta sztárocskái iránt. Mindez jelzi, hogy ez a fajta öntudat csak az illúziók világában érzi jól magát, és csak pótszerekben talál kielégülést. A tiltakozó mozgalom vezetői valamennyien meg vannak győződve, hogy ők az emberi autonómia védelmezői az auktorita- riánus tendencia veszélyével szemben. De kérdés, nem éppen ők jelentik-e azt a veszélyt. A történelmi tapasztalat azt mutatja, hogy a romantika mindig más, nagyon is nemromantikus erőket szokott kiszolgálni. ENCOUNTER A braflsJc&vcgi J. Dimitrov Vegyipari Művek azonnali belépéssel, kedvező fizetési feltételekkel nagyobb számban felvesz: lakatosokat-hegesztöket, gépberendezés-karbantartókat, esztergályosokat, villanyszerelőket, darukezelőket, kőműveseket, ácsokat, samottozókat, asztalosokat, segédmunkásokat műszakmunkára vegyi és segédüzemeltetéshez, továbbá áru és anyag ki- és berakásához, építőipari munkásokat, 17 éven felüli leányokat kétmüszakos üzemeltetéshez. Hajadonok és nőtlenek számára elszállásolást biztosítunk. Étkezés oz üzem éttermében. Bővebb felvilágosítást üzemünk személyzeti osztálya nyú|t. Telefon: 177, 2041-es és 2476-os mellékállomás OF 206 A másik ember képe Sok időre van szükségünk ahhoz, hogy egy másik ember lélektani portréját a magunk számára megalkossuk. Gyakran súlyosan csalódunk, és ilyenkor kételkedünk abban a lehetőségünkben, hogy behatolhatunk egy másik ember belső világába. A pszichológia egyik izgalmas kérdéscsoportja: van e valami eltérés az emberek között abban a tekintetben, hogy társukat megérthetik, melyek a másik emberről kialakított képünk során működő mechanizmusok. Az emberek egymás közötti megértésének és kölcsönös képalkotásának tudománya csak a közelmúltban alakult ki a pszichológián belül, bár a problémakör már az ókori gondolkodókat is foglalkoztatta. Eleinte az emberek külsejének és jellemének összefüggését vizsgálták [Arisztotelész, Lavater, Gall stb.). Csupán a XIX. század második felétől kezdődik meg a belső lelki mozgások és ezek külső megjelenési formái közötti összefüggések behatóbb tanulmányozása. A szovjet pszichológusok az 50-es években kezdték tanulmányozni az ember ember általi megismerésének problematikáját. A 60-as évek kezdetétől egy sor érdekes kísérletet végeztek. Ezek első eredményeiről Bodaljov 1965-ös könyve számolt be, majd ennek folytatása volt. A. A. Bodaljov: Fogalomalkotás egy másik emberről, mint egyéniségről; Leningrádi Állami -Egyetem, 1970,''amely hatalmas kísérleti anyag alapján foglalkozik a másik emberről, m nt személyiségről kialakított képalkotás törvényszerűségeivel. Egy ember cselekedetei nem egyszerűen magatartásbeli reakciókból állnak — valójában motiváltak, célra törekvőek, az adott ember igényeit, érdeklődési körét, képességeit, érzéseit testesítik meg. Egy ember megértéséhez tehát nem elegendő külső cselekedeteinek megfigyelése, és azok rendszerességének kutatása. A megismerésnek tovább kell haladnia, a belső ösztönzők megfigyelésén keresztül a személyiség mélyebb vonásainak felismeréséig. A külső megjelenés nem áll közvetlen kapcsolatban a belső élet jelenségeivel — különben egy másik személyiség megfejtése meglehetősen hétköznapi doiog volna — ez egyébként meglehetősen elterjedt tévhit, amelvet Bodal- jov meggyőzően cáfol. Egy másik, meglehetősen elterjedt tévedés „a nimbusz effektusa“. Az ember gyakran képtelen megváltoztatni a másik emberről alkotott elképzeléseit, ha véleménye már kialakult róla. Hajlamosak vagyunk rá, hogy túlságosan higgyünk sémáknak. A harmadik típushiba: bizonyos vonások önkényes csoportosítása: ezeknek, az elképzelés szerint, állandóan együtt kellene jelentkezniük. Egy bűnöző arcán mindenáron meg akarjuk keresni rossz hajlamainak nyomait, a hőst viszont önkéntelenül megszépítjük. Ez a szetereotipizálás effektusa. Természetesen, szükség van bizonyos általánosításokra: de ezeknek az előző tapasztalatra, az adott személy életrajzi sajátosságaira kell épiilniök: egy magányos tény esetleg mit sem árul el a személyiség egészéről. A megismerő munka azonban roppant nehéz: még a személyiség tudományos tipológiája is szükségszerűen egyszerűsít, sematizál. A pszichológia ezen ágának fontos feladata, hogy tisztázza azokat a szokványos ítéleteket, amelyek egy-egy társadalmi csoportra jellemzőek, NOVIJ MIR APROHIRDETES Zi. adásvétel ■ Liba- és kacsatömésre szol gáló etetőberendezések eladók. Jelige: Egy db 40,— korona. 0-1 ■ Kitűnő állapotban eladó hároméves, 408-as típusú Moszkvics. Ár megegyezés szerint. Burger Vojtech,' Veľké Blahovo, okr. Dunajská Streda.. < 0-14 ■ Eladó téglából készült víkend- ház Počúvadlón. Jelige: Berendezett. U-16 IljsmzrkzdM ■ 20/172 barna lány levelezni szeretne hozzáillő fiatalokkal. Jelige: Mit remélsz? 0-7 £1 Prágában élő, 47 éves, 161 cm magas műszaki élettársat keres egy mélyérzésű, intelligens, egyedülálló nő személyében. Jelige: Prágai otthon. 0-8 ■ Jó megjelenésű, magányos férti házasság céljából megismerkedne leánnyal, özvegy, vagy elvált asz- szonnyal (ha nem a saját hibájából vált el) 35—40 évig. Kalandorok ne jelentkezzenek! Jelige: Akácvirág. Ó-9 ■ 173/22 nőtlen szakmunkás tár* saság hiányában megismerkedne tiszta múltú leánnyal, házasság céljából. Fényképes levelekre’ válaszolok. Kalandorok kíméljenekl Jelige: Együtt a boldogságért. U-1Ö El Takarítást és vasalást vállalok. Jelige: Tiszta. 0-3 B9 Kiadó szoba két munkás részére. Jelige: Megfelelő. 0-2 KOSZONEtNYILVANÍTAS ■ Hálás szívvel mondunk köszö* netet a rokonoknak, ismerősöknek és mindazoknak, akik elkísérték utolsó útjára váratlanul elhunyt drága jó féleséget, felejthetetlen édesanyát, nágymamát és déd- nagymamát, Tóth Vendelnét, szül, Bugár Veronikát december ?9.-ért az ohradyi temetőbe, és koszorúikkal, virágadományaikkal igye- keztek enyhíteni mély fájdalmun* kát. A megtört, gyászoló család. 0-21 A postai iranyitoszamok bevezetésével kapcsolatban értesítjük kedves megrendelőinket, hogy hirdetőirodánk postai irányi* tószáma 893 39 Kérjük kedves megrendelőinket, hogy címünkre küldött leveleiken és egyéb küldeményeiken minden alkalommal tüntessék fel hirdetőirodánk irányítószámát.
