Új Szó, 1972. december (25. évfolyam, 284-308.szám)

1972-12-08 / 290. szám, péntek

* Ez év júniusában kezdték meg építeni a losonci járás Veiké Zlievce községben a tranzit gázveze•j t ék kompresz1 szorállomását. I A Banská Bystrica-i Stavoindustria vállalat dolgozói itt nehéz jeltételekkel birkóznak, mivel a talaj mocsaras. Ennek ellenére a munka sikeresen folyik. T. Babjak ( ČSTK j felvételén az épülő kompreszszorállomás. Ä Szovjetunió a KGST-országok fő nyersanyagszállítója Az ideolégácii plénum tükrében Hazafiságunk és a Szovjetunió Hazafiságunk, a szocialista hazafiság egyik legfőbb alapelve a szocialista hazaszeretet és a proletár Hsmzetköziség egysége. A szocialista hazafiság és a proletár nemzetköziség nemcsak hogy nem ellentétesek, de szükségszerűen összefüggnek. A szocialista haza szeretete elválaszthatatlan más népek és nemzetek megbecsülésétől, szeretetétől és támogatásától. A szocialista hazafiságunk alkotóelemét képező szocialista internacionalizmus kifelé, más országok, elsősorban a szocialista országok, s ezen belül is a Szovjetunió népeihez fűződő baráti, elvtársi viszonyt, befelé pedig a közös, szocialista hazában élő valamennyi nép, nemzet és nemzetiség testvéri együttműködésének és kölcsönös megbecsülésének elmélyítését jelenti. A szocialista hazafiság és a proletár internacionalizmus egysége történelmi korszakunkra jellemző eszmeipolitikai és erkölcsi alapelv. Nyilvánvaló, hogy szocialista hazánk léte, jelene és jövője elválaszthatatlanul összefügg a szocialista tábor létezésével és fejlődésével. Ezért a szocialista hazafi nem korlátozza hazafiságát csupán a szülőföld szeretetére, hanem összeköti azt a többi szocialista ország, s elsősorban is a Szovjetunió szeretetével. Tudatában van annak, hogy szocialista hazánk önállóságának, biztonságának és szocialista jellegének megőrzése, s a szocialista haza to-. vábbi felvirágoztatása csakis a szocialista országok közösségén beliil képzelhető el. Nem lehet tehát igazi szocialista hazafi, aki nem segíti elő a szocialista országok közösségéhez és a Szovjetunió népeihez fűződő baráti kapcsolataink további elmélyülését. Az 1968— 1969-es évek tanulságai megcáfolhatatlanul igazolták, hogy a szovjetellenesség a szocializmus ügyével, a szocialista hazával való szembenállást is jelentette, és az akkor annyira divatos, álhazafias jelszavak mögött féktelen burzsoá nacionalizmus húzódott meg. Az elmúlt ével$ * folyamán hazánk dolgozóinak egyre nagyobb része ismerte fel a jobboldali opportunisták hazafias szólamainak igazi hátterét és célját. Ezt figyelembe véve is hangsúlyozni kívánjuk, hogy a pártpropaganda, az iskolai és a társadalmi nevelőmunka minden eszközét és módszerét fel kell használnunk arra, hogy dolgozóink — különösen az ifjúság — még inkább tudatosítsa a szocialista hazafiság és a proletár nemzetköziség egységét. Ennek alapján pedig azt is, hogy a szocialista hazafiságunk szerves részét alkotja a Szovjetunió szeretete is. Miért függ össze a csehszlovák szocialista hazafiság a Szovjetunió szeretetével? Elsősorban is azért, mert a szocialista hazafiság a proletár nemzetköziség legfontosabb eleme a szocialista, országokhoz és a Szovjetunióhoz fűződő baráti viszony. De arról sem szabad megfeledkezni, hojjy napjainkban, a szocialista es a kapitalista világrendszer létezésének időszakában is a hazafiság konkrét jellegű: szocialista vagy burzsoá hazafiság. Szocialista hazafiságunk konkrét jellege abban jut kifejezésre, hogy olyan szocialista országra vonatkozik, amelyben: minden hatalom a munkásosztály vezette dolgozó nép kezében van, felszámoltuk a kizsákmányolást, és a társadalom sokoldalú továbbfejlesztése teljes mértékben a dolgozó nép érdekeit szolgálja. Nem kétséges, hogy szocialista hazánk létének, a szocializmus hazánkban való győzelmének kiindulópontja és feltétele a Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelme, a Szovjetunió létrejötte, és a szovjet hadseregnek a fasizmus ellen vívott győzelmes felszabadító harca volt. E történelemformáló események és körülmények nélkül aligha győzhetett volna hazánkban a szocializmus. A szocializmus építésében számunkra is felmérhetetlen segítséget jelentettek és jelentenek ma is a Szovjetunió tapasztalatai. Az 1968—1969-es válságos évek tanulságai igazolták, hogy a szocializmus építésének nincs külön „csehszlovák modellje", valamiféle „demokratikus", „emberarcú" vagy „humánus" szocializmus. Csak egyféle szocializmus van, amelynek építésében be kell tartani a minden országra érvényes általános törvényszerűségeket, amelyek konkrét alkalmazása terén a szovjet nép értékes tapasztalatokat szerzett. A szocializmus állandó értékei közé tartozik többek között az is, hogy a szocialista építés belföldi feladatai összefüggnek a forradalmi világmozgalom feladataival, elsősorban a Szovjetunió vezette szocialista közösség egységének következetes érvényesítésével. Az antikommunista erők nem véletlenül igyekeznek megbontani ezt az egységet, és elválasztani a szocialista országokat a Szovjetuniótól. Ezzel nemcsak a Szovjetuniónak, hanem az egész szocialista tábornak igyekeznek mérhetetlen károkat okozni. A szocialista haza szeretete elválaszthatatlan a Szovjetunióhoz fűződő baráti viszonytól azért is, mert a Szovjetuniónak sajátos történelmi szerepe van a szocializmusért, a kommunizmusért, az általános emberi haladásért folytatott világméretű küzdelemben. A Szovjetunió gazdasági, politikai és katonai ereje a szocialista országok — köztük hazánk — függetlenségének, határaink sérthetetlenségének és a szocializmus békés építésének egyik legfőbb biztosítéka. A Szovjetunió fennállása, a lenini békedekrétum kibocsátása óta következetes békepolitikát folytat. Az imperialista hatalmak agressziős és reakciós politikájával ellentétben, ez a következetes békepolitika az emberi társadalom haladásáért, a népek szabadságáért folyó harc legfontosabb feltétele. Népünk is azért tette magáévá a Szovjetunió békeprogramját, mert megfelel érdekeinek. Minden igaz szocialista hazafi tudatában van annak, hogy szocialista hazánk békés fejlődésének legfőbb záloga a Szovjetunióval való barátság és együttműködés. Ezt igazolják az 1968-as események hazánkban, amelyeknek csak azért nem lett végzetes következménye, mert a Szovjetunió és a szocialista országok segítségünkre jöttek. „Lakosságunk túlnyomó többsége ma már megértette, — hangsúlyozta BiTak elvtárs a CSKP KB októberi ülésén —, hogy a Szovjetunió és a többi szocialista ország internacionalista segítsége 1968 augusztusában megmentette országunkat a polgárháborútól és az ellenforradalomtól, megmentette Csehszlovákiában a szocializmust." Szocialista hazafiságunk nem az üres szólamok hazafisága, hanem a konkrét tetteké. Hazaszeretetünk elsősorban arra irányul, hogy szocialista hazánkat egyre fejlettebbé és gazdagabbá tegyük, mert ez képezi alapját népünk boldogságának. Hazánk felvirágoztatása viszont elválaszthatatlan a Szovjetunióval való együttműködéstől, a kölcsönös gazdasági segítség elmélyülésétől. Az 1968—1969es válságos években a jobboldali, antiszocialista és szovjetellenes erők lépten-nyomon bizonygatták, hogy ráfizetünk a szocialista országokkal, elsősorban a Szovjetunióval folytatott gazdasági kapcsolatokra. A valóság éppen az ellenkezője: a szocialista országokkal és főleg a Szovjetunióval való gazdaság és műszaki-tudományos együttműködés nélkül nem érhettünk volna el az eddigi nagyszerű eredményeinket. A tőkés világpiactól való gazdasági és politikai függetlenségünk alapja, és népgazdaságunk zökkenőmentes fejlődésének, stabilitásának és biztonságának legfontosabb feltétele, hogy külkereskedelmi forgalmunk 70—75 százalékát a szocialista országokkal bonyolítjuk le. A szocialista országokkal lebonyolított külkereskedelmi forgalmunknak viszont csaknem a felét a Szovjetunióval bonyolítjuk le. A Szovjetunió már a szocializmus építésének első időszakában jelentős szerepet játszott népgazdaságunk fejlesztésében, hiszen az iparunk fejlesztéséhez szükséges tüzelőanyagok, ércek, fémek, vegyipari nyersanyagok, gyapot, gyapjú és gépipari berendezések döntő részét a Szovjetuniótól vásároltuk. Ennek tulajdonítható, hogy a Szovjetunióval lebonyolított külkereskedelmi forgalmunk az 1946. évi 442 millió koronáról 1970-re 17 milliárd 498 millió koronára emelkedett. Napjainkban a Szovjetunió elsősorban nyersolajat, vasércet, földgázt, színes fémeket és gabonát szállít hazánknak, és főleg gépeket, gépi berendezéseket és ipari jellegű fogyasztási cikkeket vásárol tőlünk. E melett nem szabad megfeledkeznünk a tudományos és műszaki segítségről sem. A továbi tények és érvek sorát említhetnénk meg, amelyek az elmondottakhoz hasonlóan bizonyítanák, hogy szocialista hazánk jelene és jövője elválaszthatatlanul összefügg a Szovjetunióval való baráti együttműködés további elmélyítésétől. Éppen ezért hazaszeretetünk fontos alkotóeleme a Szovjetunióhoz és annak népéhez való baráti viszonyunk ápolása és gazdagítása. Dr. &NODI JÁNOS A KGST-országok közötti kölcsönös kereskedelem fontos sajátossága a jelenlegi fejlődési szakaszban, hogy hosszú lejáratú megállapodások alapján bonyolódik le. Ez bevált módja annak, hogy országaink kölcsönösen és tervszerűen ellássák egymást a legfontosabb termékekkel — nyersanyagokkal, üzemanyaggal, gépekkel. A kereskedelmi kapcsolatok fejlődése szempontjából különös jelentőségű a szocialista gazdasági integráció komplex programja. A Szovjetunió fő külkeres,kedelmi partnerei az európai szocialista országok. A velük lebonyolított áruforgalma 1970 ben 12,6 milliárd rubel volt. ami az 1985. évi szintet 40 százalékkal múlja felül. Ha csak a Szovjetunióból az európai szocialista országoknak szállított gépek és berendezések mennyiségét tekintjük, 1970ben ez az 19B5. évinek a 180 százalékát érte el. A KGST-országok összes exportra kerülő gépeinek és gépi berendezéseinek körülbelül 50 százalékát a Szovjetunió vásárolja meg. Ezek a szállítmányok lehetővé tették, hogy a Szovjetunió tovább fejlessze számos fontos iparágát, tengeri és vasúti közlekedését. SZOVJET NYERSANYAGSZÁLLÍTMÁNYOK A szovjet nyersanyag- és üzemanyag-kivitel a legutóbbi ötéves terv folyamán 47 százalékkal növekedett. Ez a szocialista országokban igen fontos népgazdasági ágak jelentékeny mértékű korszerűsítését tette lehetővé. A szovjet szállítmányok alapján csaknem teljesen fedezni tudták import igényüket kőolajból, földgázból, nyersvasból, 85 százalékban vasércből és még nagyobb mértékben kőolajtermékekből, foszfátműtrágyából, hengerelt acél- és vasáruból, fűrészelt fából, gyapotból. A KGST XXVI. ülésszaka meg. állapította, hogy a tagországok külkereskedelmi forgalma 1971. ben az előző évhez képest 8,7 százalékkal nőtt, ezen belül egymás közti forgalmuk 9 százalékkal. A folyó ötéves tervben a KGST-országok kölcsönös áruforgalmának átlagos évi növekedési üteme a megkötött szerződések értelmében meghaladja a 10 százalékot. Az egyes KGST-országok külkereskedelmének 1971—1975 közötti fejlődését a következő adatokkal jellemezhetjük: Bulgária külkereskedelmi forgalma 60—65 százalékkal növekszik, a forgalomból a KGST-országokra jutó rész aránya 82 százalékra emelkedik, a Szovjetunióval lebonyolított áruforgalom pedig az összes forgalom 58 százalékát éri majd el. Magyarország összesen 40—50 százalékkal emeli külkereskedelmi forgalmát, a KGST-országo'kkal való forgalmát pedig még valamivel nagyobb mértékben. Bulgáriával és Romániával például 70, az NDK-val 66, a Szovjetunióval 64 százalékkal növekszik a magyar áruforgalom. Az NDK a KGST európai tagországaival mintegy 66 százalékkal kívánja fokozni forgalmát, de bolgár viszonylatban a növekedés 83, lengyel és román viszonylatban 70 százalékos, lesz. A mongol külkereskedelmi forgalom 35,6 százalékkal emelkedik, Lengyelország 57, Románia 61—72 százalékos növekedést tervez. Csehszlovákia 36—38 százalékos emelkedést irányzott elő, a szocialista országok viszonylatában pedig 43—45 százalékos lesz az áruforgalom növekedése. A Szovjetunió a mostani ötéves tervben 33—35 százalékkal szándékszik fokozni külkereskedelmi forgalmát, amely a KGST-országok viszonylatában másfélszeresére emelkedik majd. DINAMIKUS GÉPEXPORT—IMPORT Hangsúlyozni kell, hogy 1971 —1975 között az előző ötéves tervidőszakhoz viszonyítva nagyobb mértékben emelkedik a gépipari termékek kölcsönös forgalma a KGST-országok között, mint általános külkereskedelmi forgalmuk. Román— bolgár viszonylatban a gépek és berendezések kölcsönös forgalma például 130 százalékkal lesz nagyobb, míg egyébként a teljes áruforgalom csuoán 54 százalékkal, magyar—csehszlovák viszonylatban 70 százalék áll szemben az általános áruforgalom 50 százalékos emelkedésével. A gépipari termékek a KGST-országokkal folytatott szovjet külkereskedelemben is egyre nagyobb arányt képviselnek: szovjet—csehszlovák viszonylatban a növekedés körülbelül 60, szovjet—lengyel viszonylatban 75, szovjet—magyar viszonylatban 65, szovjet —bolgár viszonylatban több mint 100 százalékos lesz. A gépipari áruforgalom növekedését a KGST-országok között kialakított szakosítás és kooperáció elmélyülése és kibővülése is elősegíti. A KGST-országok 1971—1975re szóló kereskedelmi egyezményei lényegében biztosítják országaink növekvő villamosenergia-, nyersanyag- és üzemanyag-szükségleteinek fedezését. Ebben a tekintetben továbbra is a Szovjetunió a fő exportőr. A szovjet nyerstermékek kivitele az európai szocialista országokba 27 százalékkal növekszik a folyó ötéves terv során. A szovjet szállítmányok például az NDK nyersanyagigényének több mint 60 százalékát biztosítják. KÖZÖS BERUHÁZÁSOK A szovjet nyersanyag- é9 üzemanyag-szállítások növelését a gazdasági és a műszakitudományos együttműködés terén számos intézkedés kíséri majd. Itt elsősorban arra gondolnak, hogy a szovjet nyersanyagtermékek behozatalában érdekelt felek kölcsönösen előnyös részesedési feltételek mellett részt vesznek a Szovjetunió természeti kincseinek kiaknázásában. Az érdekelt országok már alá is írtak egyezményeket arról, hogy részt vesznek a szovjet ipar üzemanyag- - és nyersanyagtermelő ágazatainak, köztük a kőolaj- és földgáztermelésnek a fejlesztésében. A Szovjetunió és a többi KGST-országok a fejlődő országokkal is bővítik sokoldalú gaz. dasági kapcsolataikat. Az egyenjogúság és kölcsönös előnyök alapján fejleszteni kívánják gazdasági együttműködésüket a fejlett tőkésországokkal is. Ebben a viszonylatban is egyre általánosabbakká válnak a hosszú lejáratú szerződések. Igy újabb lehetőségek nyílnak a külföldi cégekkel és bankokkal való együttműködésre. E kérdések elsősorban a Szovjetunió természeti erőforrásainak hasznosításával, iparvállalatok építésével és korszerű technológiák kidolgozásával kapcsolatosak. Az ilyen együttműködés lehetővé teszi, hogy a Szovjetunió és a többi KGSTországok növeljék a fontosabb termékfajták termelését. NYIKOLAJ PTYICSKIN, a Szovjetunió állandó KGSTképviseletének tanácsosa