Új Szó, 1972. december (25. évfolyam, 284-308.szám)
1972-12-08 / 290. szám, péntek
Napirenden: AZ NDK ELISMERÉSE Allende chilet elnök a Kremlben folytatott megbeszéléseket a szovjet vezetőkkel a két ország baráti kapcsolatainak további bővítéséről. (CSTK—TASZSZ) • • GYÜMÖLCSÖZD TARGYALASOK Moszkva — A szovjet fővárosban tegnap folytatódtak a chilei—szovjet megbeszélések. Mindkét fél kicserélte véleményét a két ország együttműködésének néhány kérdését illetően. Hírügynökségi jelentések rámutatnak, hogy a tárgyaló felek a kölcsönös megértés szellemében folytattak eszmecserét a gazdasági, tudományos-műszaki es kulturális kapcsolatok fejlesztéséről. A tárgyalások napirendjén az időszerű nemzetközi politikai MALIK: kérdések is szerepeltek. A két fél megállapodott abban, hogy a tárgyalásokról közös közleményt tesznek közzé. Tegnap Allende elnök díszebédet adott Moszkvában vendéglátói tiszteletére. A díszebéden megjelent Alekszej Koszigin miniszterelnök és Nyikolaj Podgornij, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének az elnöke. A díszebéden Allende elnök és Alekszej Koszigin pohárköszöntőt mondott. A párbeszéd hatástalan Véget ért a BT namíbiai vitája New York — A Biztonsági Tanács az argentin határozati javaslat elfogadásával befejezte a namíbiai kérdés vitáját. A vita során, amelyben gyakorlatilag a Biztonsági Tanács valamennyi tagja, továbbá több afrikai ország képviselője vett részt, világosan kiderült, hogy a Dél-afrikai Köztársaság fajgyűlölő kormánya folytatja Namíbia jogtalan megszállását. Az ENSZ-főtitkárnak, valamint különmegbízottjának namíbiai és dél-afrikai látogatásakor a Dél-afrikai Köztársaság kormányának képviselői azt bizonygatták, hogy namíbiai politikájuk „az önrendelkezés és a függetlenség politikája". Több afrikai és számos más ország ENSZ-küldöttsége bizalmatlansággal fogadta a világszervezet és a dél-afrikai fajüldözők közötti tárgyalások gondolatát. Aggodalmukat teljes mértékben osztotta a szovjet ENSZ-küldöttség is. „Elejétől fogva tartottunk attól, hogy az ENSZ-főtitkár Namíbiával foglalkozó különképviselőjének kinevezése csupán ürügyet szolgáltat a dél-afrikai fajüldözőknek arra, hogy továbbra is halogassák az ENSZ namibiai határozatainak végrehajtását", — K o m m en tárunk A nép félelmetes hallgatással, érzésének néma viszszafojtásával fogadta Cruz elnök beiktatását", — így kommentálták a nyugati lapok tavaly márciusban a Hondurasi Nemzeti Párt képviselőjének, az alkotmányosan köztársasági elnökké választott Ramon Ernesto Cruznak beiktatását. A Nemzeti Párt győzelmével a konzervatív erők kerekedtek felül, de mint a vele szemben ellenzéki Liberális Párt hangoztatta, a háttérben ott áll a hadsereg. Valóban, a háttérben ott állt a hadsereg, s tavaly március óta nemegyszer hangzott el az a figyelmeztetés, hogy a hadsereg elégedetlen és bármikor beavatkozhat. A tényleges hatalmat képviselő személy neve sem volt ismeretlen: Osvaldo Lopez Arellano tábornok. Ugyanaz a főtiszt, aki most hétfőn vértelen puccsal megbuktatta és házi őrizetbe vetette az elnököt. Arellano neve eléggé ismert a hondurasi katonapolitikusok között, ö volt az, aki 1963-ban ezredesként megbuktatta Ramon Villeda Morales elnököt és katonai kormányzást vezetett egészen 1961-ig. Az ezredesből 1964-ben tábornokká előlépett Arellanót rövidesen köztársasági elnökké nevezte ki a junta. Most is ugyanez történt. A mostani katonai csíny szabványos latin-amerikai hatalomátvétel, különösen a „bamondotta fakov Malik, a Szovjetunió állandó ENSZ-képviselője — „most pedig teljesen világossá vált, hogy a fajüldözőkkel való párbeszéd folytatása nem eredményez haladást, s csupán a dél-afrikai fajüldözők namibiai céljainak felel meg". Ezekből a megfontolásokból kiindulva Malik kijelentette, hogy a szovjet küldöttség nem tartja célszerűnek a fajüldözőkkel váló tárgyalások folytatását. Ideje már — hangoztatta — hogy Biztonsági Tanács olyan hatékony intézkedések megvitatására térjen át, amelyek hozzájárulnának Namíbiának a fajüldözők igája alól való felszabadításához. A hosszan tartó vita után a Biztonsági Tanács 13 szavazattal elfogadta az argentin kompromisszumos javaslatot. A szovjet küldöttség tartózkodott, a kínai delegáció pedig távol maradt a szavazástól. A határozat ugyan megerősíti a namibiai nép elidegeníthetetlen jogát az önrendelkezésre és a függetlenségre, nem tartalmaz azonban konkrét követeléseket arra, hogy a Dél-afrikai Köztársaság feltétel nélkül és haladéktalanul szüntesse be a törvénytelen megszállást. CSOU EN-LAJ kínai miniszterelnök Bhutto pakisztáni elnök meghívására január utolsó hetében vagy február elején Rawalpindibe látogat — jelentette a pakisztáni főváros „Dzsang" című független napilapja. DORTICOS kubai államfő Havannában fogadta František Hamouzt, a KGST végrehajtó bizottságának elnökét, a csehszlovák szövetségi kormány elnökhelyettesét, valamint Fagygyejevet, a KGST titkárát. Hamouz és Faggyejev tájékoztatta a kubai elnököt az országban tett látogatásuk első szakaszáról. WILLY BRANDT nyugatnémet kancellár fogadta Hubert Humphrey amerikai szenátort. Az Egyesült Államok egykori alelnöke mintegy félórás megbeszélésen tájékoztatta Brandtot szovjetunióbeli és lengyelországi látogatásáról. JAPÁN kormányforrások közölték, minden valószínűség szerint január tizedikén nyitják meg a pekingi japán nagykövetséget, és feltételezik, hogy ugyanebben az időpontban nyílik meg Kína tokiói nagykövetsége is. OLASZORSZÁGBAN negyvennyolcőrás sztrájkba lépett 700 ezer tanár és mintegy 300 ezer közalkalmazott. A sztrájkolók munkabérük emelését, oktatásügyi és adminisztratív reformokat követelnek. „Erős emberek" kormánya? Tokió — Tokiói politikai és sajtókörökben arra számítanak, hogy a december 10-i választások nyomán megalakuló új Tanaka-kormány a Konzervatív Liberális Demokrata Párt „erős embereinek" kormánya lesz. Fukuda volt külügyminiszter, aki a júliusi LDP pártelnökválasztás során megbukott Tanakával szemben, de aki jelenleg a legerősebb frakció vezetője a Konzervatív Pártban, a hírek szerint kész részt venni az új kormányban. Ebben az esetben a Tanaka-kormány pillérei a következők lesznek: Fukuda volt külügyminiszter, Ohira jelenlegi külügyminiszter, Nakaszone külkereskedelmi és iparügyi miniszter, valamint Miki Takeo miniszterelnök-helyettes. Helyet kap tehát a kormányban a Liberális Demokrata Párt minden jelentős frakciójának vezetője. Brüsszel — A francia, az amerikai, az angol és a nyugatnémet külügyminiszter a szerda este Brii**selben rendezett munkavacsorán az NDK elismerésének menetrendjéről tárgyalt. A külügyminiszterek jólértesült források alapján megegyeztek abban, hogy a német alapszerződés aláírása, azaz december 21-e után megkezdik a tárgyalásokat a demokratikus Németországgal a diplomáciai kapcsolatok felvételéről. Az NSZK — mondják ugyanazok a források — meg akarja várni a szerződés — áprilisban vagy májusban esedékes — ratifikálását s csak azután kívánja elküldeni állandó képviselőjét Berlinbe. A bonni kormány szeretné, ha nyugati szövetségesei -csak ez után vennék fel a diplomáciai kapcsolatokat az NDKval. A négy külügyminiszter döntéséről Maurice Schumann, a francia diplomácia vezetője csütörtökön tájékoztatta a többi tagország képviselőit a NATO külügyminiszteri tanácskozásán. Nem tudni még, hogyan reagálnak az atlanti szövetség más tagállamai a tervezetre, hiszen á norvég és a dán kormány bejelentette, hogy már a közeljövőben fel akarja venni a kapcsolatokat az NDK-val. Az „Aktuel" című koppenhágai lap csütörtöki száma szerint Dánia már az alapszerződés aláírását követő napon, december 22-én diplomáciai elismerésben részesíti a demokratikus német államot. A NATO külügyminiszteri értekezletének csütörtöki ülésén az NDK elismerésének kérdésén kívül szerepeltek a napirenden az európai biztonsági értekezlet, valamint a kölcsönös és kiegyensúlyozott haderőcsökkentési tárgyalások kérdései is. A békés együttélés szettemében Berlin — A Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottságának plénumán dr. Günter Mittag, a Politikai Bizottság tagja a PB beszámolóját ismertetve közölte, hogy az NDK ipara november 30-ig mintegy 2,6 milliárd márkával nagyobb értékű árut termelt, mint amenynyit az évi terv e 11 hónapra előirányzott. Az év folyamán több mint 100 000 új, átépített és modernizált lakást adtak át a lakosságnak. A mezőgazdaság tervszámait is túlteljesítették. Nemzetközi kérdésekről szólva az előadó hangsúlyozta, hogy a Szovjetunió körül csoportosuló szocialista államok egyöntetű és közös cselekvése a szocialista külpolitika állandóan növekvő újabb sikereinek és a békéért küzdő erők további előnyomulásának a záloga. Az NDK és az NSZK alapszerződésről szólva, rámutatott! annak december 21-i aláírása, majd hamarosan sorra kerülő ratifikálása lehetővé teszi, hogy az NDK a békés együttélés alapelveinek szellemében tartósan rendezze kapcsolatait az NSZK-val. Golda Meir nyilatkozata Jeruzsálem — Golda Meir izraeli miniszterelnök a Jerusalem Post számára adott nyilatkozatában kijelentette: azt szeretné, ha Izrael zsidó állam maradna, nem válna kétnemzetiségűvé. Szerinte a két nemzetiségű — zsidó és arab — állam „nem életképes", s ő maga „meggyőzte azokat a barátait", akik annak idején ezt a megoldást pártfogolták. Az életképtelenség okát a miniszterelnök abban jelölte meg, hogy „emberek vagyunk ..." ezért szerinte nem lehetséges, ami egyébként „csodálatos volna". Meir — a megszállt területek egy részére támasztott izraeli igénynek hangot adva — jelezte, hogy a békekötéssel „bizonyos számú arab" Izraelhez kerül, s az államban élő arab kisebbséget fogja gyarapítani. „Soha nem állhat elő azonban olyan helyzet — jelentette ki befejezésül — hogy kérdésessé válna az állam nemzeti jellege". nánköztársaságokban megszokott „Csendélet". Lényeges változást nem jelent. Honduras sorsa, állami helyzete ugyanis nem különíthető el a többi latin-amerikai banánköztársaságétól, ahol az ország ,k nép hallgat' és a dolgozók legfőbb ura a United Fruit Company. A 112 100 négyzetkilométer területű földrész valójában egy kis darabja a nagy „zöld birodalomnak", a United Fruit ültetvényeinek és gyümölcsöseinek. Tehát ez a monopólium dönt az ország nemzeti jövedelméről, azaz a helyi oligarchia profitjéről és a dolgozók nyomorúságos életszínvonaláról. A legendák szerint, amikor Kolumbusz Hondurasnál megközelítette Amerika partjait, hálaadó imát mondott azért, hogy elkerülte a vízi szakadékot és biztosan révbe ért, s ennek a fohásznak spanyol utolsó szavaiból alakult ki a Honduras kifejezés, amely az ország neve Honduras két és fél milliós lakossága fajilag nagyon tarka képet mutat. Bár a statisztikai adatok eltérnek, fehér emberből van itt a legkevesebb, maximum tíz százalék. A lakosság zöme mesztic, indián, néger. A lehető legalacsonyabb társadalmi és gazdasági sorban. Cruz elnök rövid kormányzása alatt próbált némileg változtatni a lakosság helyzetén, ezért szövetkezeti mozgalmat kezdeményezett a mezőgazdaságban, kísérletet tett az írástudatlanság felszámolására és az ország gazdasági életének megelevenítése érdekében közeledni próbált a szocialista országokhoz, hogy gazdasági együttműködésükkel javítson az ország helyzetén. Arellano, a Vezérkari főnök azzal az ürüggyel mozdította el Cruz elnököt, hogy gazdasági és általános zűrzavar támadt az országban. Valami igazság van benne, csak Arellano is hallgat az okokról és okozókról. Nem mintha Cruz a haladást képviselte volna, de a szükség rákényszerítette bizonyos haladó lépésekre. Arellano kabinetje szakemberekből áll, nyilván a gazdasági kérdések megoldását fogja szorgalmazni. Arról azonban hallgat a fáma, kinek a védnökségével, kinek az érdekében. A hírek szerint a Hondurasi Munkásszövetség támogatja Arellanót, ám ez lehet demagógia vagy manipuláció hatása is. A helyzetre most is a tömegek hallgatása jellemző, amit Arellano pozitívumnak tart, pedig ez vészes csend is lehet. Honduras népe ugyanis elmaradottsága ellenére sem szokott passzív maradni, s az uralkodó junta ezt a múltban ki ls használta nacionalista szenvedélyek fokozására, amivel a figyelmet a bajok igazi okairól akarta elterelni. Még élénken emlékezhetünk az 1969. „futballháborúra" Honduras és Salvador között, amely az előbbire nézve vereséggel végződött. Salvador is csak látszólag volt „győztes", mert az egyetlen, aki nyert az ellenségeskedésen, a United Fruit volt. Nyilván most is ő áll a háttérben és irányítja az ezredesek és tábornokok politikáját. Ű a szítója a banánköztársaságok közötti nézeteltéréseknek, amelyeknek hivatalos okát rendszerint az államhatárok pontos kijelölésének hiányában és az egyes országok közötti elenyésző életszínvonal-különbségben látják. A lényeg azonban egészen más valami. Amerika legelmaradottabb részében is kezdenek ráébredni a dolgozók sorsuk tarthatatlanságára és bajaik okozóira. Küzdelmük azonban még erőtlen, nem céltudatos és főként nem egyeztetett. Igy történik meg, hogy a CIA és Washington más szervei egymásnak uszítják, testvérgyilkos háborúskodásba hajszolják az itteni népeket. Arellano egyelőre nem beszél külpolitikai változásokról, s nagyon valószínű, hogy nem történnek lényeges változások Hondurasban. A szokványos puccs tényével kapcsolatban csak annyit jegyezhetünk meg: nem változik semmi, de lassan a banánköztársaságokban is mozogni kezd a ffltd ... L. L. Camp Dávid — Ziegler, Nixon elnök sajtótitkára bejelentette, hogy Husszein jordániai uralkodó hamarosan az Egyesült Államokba látogat és találkozik Nixon elnökkel is. A látogatás részleteiről még nem döntöttek, de bizonyos, hogy a király és az elnök egy alkalommal leül a tárgyalóasztalhoz —* tette hozzá. Marokkói cáfolat Rabat — Hivatalos rabati források határozottan cáfolták, hogy II. Hasszán marokkótsiralkodó ellen újabb — ismét kudacot vallott — merényletet kíséreltek volna meg nemrég. A hír „fediot Aharonot" című izraeli lap párizsi tudósítójától származik, aki, mint jelentettük, tudni vélt arról, hogy az uralkodó gépkocsija röviddel azután, .hogy II. Hasszán kiszállt belőle, felrobbant, s a benne ülők (a sofőr és két testőr) életüket vesztették. Mindez az idézett források szerint teljesen alaptalan híresztelés. Damaszkusz — Hírügynökségi jelentések szerint továbbra is feszült a helyzet a szíriai—izraeli tűzszüneti vonal térségében. Olyan feltételezésekről is szó esik, amelyei? értelmében további izraeli agresszív beavatkozásoktól lehet tartani. Phantoniok Izraelnek... i.. avagy békepolitika washingtoni módra!... (Oganov rajza).