Új Szó, 1972. december (25. évfolyam, 284-308.szám)

1972-12-07 / 289. szám, csütörtök

Jobb minőség - kisebb veszteség Az önköltség csökkentése nem csupán az anyaggal, a tü­zelővel, az energiával éš a nyersanyaggal való takarékos­kodást jelenti, hanem elsősor­ban a gyártmányok jó minősé­gét, hogy a rendelők és a beru­házók minden szempontból elé­gedettek legyenek az átvett áruval. A gyártmányok rossz minősége ugyanis minden évben jelentős károkat okoz a nép­gazdaságnak. A termelési ágazatok közül az építőanyagokat gyártó válla­latokban és üzemekben észlel­hetők a legnagyobb hiányossá­gok. Például a Prefabrikácie tröszt termelési-gazdasági egy­ségéhez tartozó vállalatokban 1971-ben a rossz gyártmányok­ra vonatkozó reklamációkért 7,7 millió koronát fizettek ki. E tröszt vezérigazgatósága a veszteségek korlátozására kifej­tett igyekezetében elrendelte, vállalatainak az idén a K-2-es minőségi mutatót kell elérniök, hogy ezen a téren lényegesen csökkenjen a veszteség. Az eredmények azonban nem elég­gé kedvezőek, mert amíg az 1971-es évben az egész tröszt termelési vállalataiban K-2, 10-es értéket értek el, 1972 el­ső felében már K-2, 15-re rom­lott e minőségi mutató értéke. Ebből látható, hogy csökkent a gyártmányok minősége, amit ezen kívül számos reklamáció Is bizonyított. A rendelők 1972 első felében 3157 reklamációt intéztek a Prefabrikácie tröszt­höz, ebből a vállalatok 1470 reklamációt ismertek el 2,8 mil­lió korona értékben. A rossz minőségű gyártmá­nyok miatt a felelősség nem csupán a Prefabrikácie vállala­tainak dolgozóit terheli. A hiá­nyosságokat gyakran előidézik a nyersanyagok, a gazdasági szerződésekben leszögezett ha­táridők be nem tartása, az anyagszállítások be nem tartott mennyisége és egyéb hatások. A tröszt vállalatai ennek el­lenére a szállítókkal szemben csupán 24 ízben támasztottak követelményeket, reklamáció­kat, ebből a szállítók csak 22 Ismertek el, 66 000 korona ér­tékben .Emellett a Prefa Hys­kov, Pŕeštice, Űstí, Pardubice, Olomouc, Veľké Leváre, Košice és a Zipp vállalat az első fél év­ben nem érvényesítettek egyet­lenegy reklamációt sem, bár ehhez minden ok megvolt. A tröszt vállalataiban és üze­meiben ennek ellenére is foglal­kozni kell azokkal a fogyaté­kosságokkal és problémákkal, amelyek a gyártmányok rossz minőségét okozzák. Olyan intéz­kedéseket kell javasolni és fo­ganatosítani, hogy a munka, ugyanakkor a gyártmányok mi­nősége terén lényeges fordulat álljon be. Ez a szándék eddig nem vezetett eredményre. A gyártmányok rossz minősé­ge rányomta bélyegét a Veiké Leváre-i Prefa, a hýskovi Prefa, és kisebb mértékben a košicei, valamint a pardubicei vállalat fejlődésére. Veiké Levárén pél­dául a rossz minőség miatt az elmúlt évben 3,7 millió koronát fizettek ki és mivel ezt a prob­lémát nem oldották meg, az 1972. év első felében 2,8 millió koronát fizettek. Más részről a brnól vállala­tok és a bratislavai könnyű építőanyagipari vállalat azt bi­zonyítja, hogy a termelés minő­sége betartható, főleg a foko­zott technológiai és munkafe­gyelemmel, a kész gyártmányok ellenőrzésével és értékelésével, a rendeltetési helyre valő óva­tos szállítással, az óvatos anyagmozgatással, a gyártmá nyok legjobb minőségéért indí­tott versennyel és a dolgozók anyagi érdekeltségével. Ezen a szakaszon a CSKP XIV. kongresszusa, a VIII. össz­szakszervezeti kongresszus, a CSKP KB és az SZLKP KB plená­ris ülései határozatainak értel­mében a gazdasági dolgozókon kívül itt nagy hatáskörük van a pártszerveknek, a szakszerve­zeti és ifjúsági szervezeteknek. Fokozottabb elkötelezettséggel a vállalatokban, üzemekben és gyárakban biztosíthatják a gyártmányok jó minőségét, csökkenthetik a reklamációk számát, az anyagi veszteségeket és ilyen módon az önköltséget. —mfš— KEVESEBB BALESET A közép-szlovákiai kerület szénbányáinak munkabiztonsá­gi szakemberei egyre nagyobb gondot fordítanak a korábban gyakori és többnyire súlyos kö­vetkezményekkel járó balese­tek megakadályozására. Az év elejétől számítva valamennyi munkahelyen több komoly in­tézkedést foganatosítottak a munkával alaposan megterhelt bányászok nagyobb biztonsága érdekében. A preventív intézke­dések nyomán az utóbbi hóna­pokban mindenütt jelentősen csökkent a munkabalesetek szá­ma. A tavalyinál azonban né­hány helyen valamivel súlyo­sabbak voltak a bekövetkezett szerencsétlenségek. November végéig ugyanis nyolc halálos ki­menetelű baleset történt az egyes termelési részlegeken. A munkabiztonsági előírások be­tartásának megszigorítása óta a handlovai barnaszénbányában a Veľký Krtíš-i Dolina bányában érték el az eddigi legjobb ered­ményeket. A korábbinál jóval kedvezőbb helyzet további javí­tása érdekében minden munka­szakaszon elhatározták a ter­melés vezetői, hogy ezentúl na­gyobb körültekintéssel fogják végezni a dolgozók rendszeres balesetvédelmi oktatását. Külön figyelmet fordítanak majd a fiatal bányászok sokoldalú fel­készítésére ls. Ojabb és hatéko­nyabb módszerek alkalmazásá­val az ötödik ötéves tervidő­szak végéig Közép-Szlovákiában legalább 25 százalékkal akarják csökkenteni a munkabalesetek jelenlegi számát. —ly— A Felszabadulás 25. évfordu­lója nevű Egységes Földműves, szövetkezet, amely a kunovicei a véskyi és a mikovicei szö­vetkezet egyesüléséből kelet­kezett, nagy hasznát veszi a mélyszántásnál a szovjet gyárt­mányú Kirovec K—700-as trak­tornak. Képünkön: František Gajdüsek traktorvezető és An­tonín Tvrdoö mühelymester az ekevasakat cseréli. (F. Nesvadba — CSTK) TELJESÍTETT VÁLLALÁS A Bratislavai Nyu­gat-szlovákiai Bútor­üzem galántai fiók­üzeme teljesítette egész évi exportfel­adatait a Szovjetunió részére. Már több mint 10 éve szállít ez az üzem a Szov­jetunióba bútort. Eb­ben az évben 2400 hencseres hálót szál­lítottak fényesített diófából. Ezzel az üzem, amelyben 32 szocialista munka­brigád dolgozik, tel­jesítette a Szovjet­unió 50 éves fenn­állásával kapcsola­tos kötelezettségvál­lalását. Krajcsovics Ferdinánd A taggyűlések elhanyagolása törvénybe ütközik rz A Kelet-szlovákiai Kerületi Nemzeti Bizottság tanácsa az utóbbi időben többek között a föld­művesszövetkezeti jog szakaszán érvényesülő szocialista törvényesség megtartásával is fog­lalkozott. Talán felesleges hangsúlyozni, hogy a szo­cialista törvényesség megtartása és megszilárdí­tása egyike a CSKP XIV. kongresszusa főbb ha­tározatainak. A jogi előírások megtartása a föld­művesszövetkezeti jog terén azért is nagyon fontos, mert a mezőgazdaság nálunk a máso­dik legnagyobb ágazat. A jelenlegi helyzetet elemezve megállapíthat­juk, hogy a földművesszövetkezeti jog terén a kulcsproblémákat az egységes földművesszövet­kezetek taggyűléseinek és revíziós bizottságai­nak tevékenysége, valamint a szövetkezeti min­ta- és a saját alapszabályok megtartása jelenti. Ezek olyan területek, ahol a megtett intézkedé­sek ellenére gyakran kerül sor a szocialista tör­vényesség megszegésére s ahol a fogyatékossá­gok eltávolításához a nemzeti bizottságok segít­ségére van szükség. Ami az efsz-ek taggyűléseit illeti, szükséges megemlíteni, hogy az efsz-ekről szóló 1953. évi 49. számú törvény harmadik paragrafusa fontos határozatokat tartalmaz a tagságnak a szövet­kezetek igazgatásában és irányításában való részvételéről. A szövetkezeti demokrácia, mint a szövetkezet belső irányításának rendszere, megköveteli a tagság széles körű és aktív rész­vételét a szövetkezetet érintő legfontosabb gaz­dasági és társadalmi kérdésekről való döntés-, ben. Annak ellenére, hogy a gyűlésezés terén a tavalyi évhez viszonyítva az első félévben je­Tizenöt év óta gyártanak mezőgazdasági gépeket a hustopeöei Strojobal üzemben. Képünkön: Bohuslav Pfíkop lakatos (balról) és František Krivka a gyártott szállítószalagot ellenőrzi. (E. Bican — ČSTK — felv.) Az agronómus elégedett Veiké Ofanyban (Nagyfödé­mesen) 1319 hektáron gazdál­kodik a földművesszövetkezet. Most, amikor a szövetkezet földterületein már az őszi be­takarítás is befejeződött és a mélyszántást is elvégezték, a szövetkezet agronómusátől, Var­ga László elvtárstól érdeklőd­tünk, vajon elégedett-e az idei eredményekkel. A mindig mosolygó és nagyon ügyes szakember szívesen be­szélt az eredményekről. Beszél­getésünk végén én is azon a vé­leményen voltam, hogy soha en­nél rosszabb évet ne zárjanak. A termények közül legtovább a kukorica volt kint a földeken. Hogy ez a probléma a jövőben ne ismétlődhessen meg, már most elkezdték a szárítóberen­dezés építését. 175 hektáron termeltek kukoricát. Az átlagos hektárhozam 55 métermázsa lett. Az év elején a szeles tavaszi időjárás nagy gondot okozott a szövetkezet szakembereinek és a földművelőknek. A cukorré­pát másodszor kellett vetni és így a tervezett 340 métermázsás hektárhozam helyett csak 334 métermázsát sikerült elérniük. A cukorrépa gyenge hozamát viszont alaposan pótolta a ken­der. A szövetkezet 90 hektáron termelte ezt a fontos ipari nö­vényt, és 89,4 métermázsás hek­tárhozammal dicsekedhet. A szövetkezet állatállománya számára is biztosítva van a téli takarmány, hiszen lucernából 68 métermázsa volt az átlagos hektárhozam 236 hektáron, a 70 hektáron termesztett silóból hektáronként 310 métérmázsát takarítottak be. Maczal István Irányításával a 23 tagú szőlész­csoport tagjai nagy hozzáértés­sel gondozták a szövetkezet sző­lőjét. Annak ellenére, hogy az idei időjárás kedvezőtlen volt, a tervezett 525 métermázsa he­lyett 705 métermázsa szőlő ter­mett. A szőlőtermesztés a szö­vetkezetnek 429 530 koronát jö­vedelmezett. A kertészet kis területen, csu­pán 13 hektáron gazdálkodott, Sebők Lajos főkertész szaksze­rű vezetésével. A tervezett 682 000 korona helyett már most több mint 700 000 koronát ho­zott a szövetkezet pénztárába. Nagyon jól bevált a kísérleti fóliás retektermesztés. A kerté­szeti dolgozók már most ké­szülődnek a fóliás termesztés alapos kibővítésére. A növénytermelés eredmé­nyeit összegezve a szövetkezet szakemberei 9 milliós bevételre számítanak. Ha ehhez hozzá­tesszük, hogy az állattenyész­tők is hasonló bevétellel zárják az évet, bizonyára örömteljes zárszámadás lesz a Veiké Űla­ny-i szövetkezetben. KOLOZSI ERNŐ A jól elvégzett munka tudatában Elcsendesült a táj. Már a traktorok dohogását sem le­het hallani a Nové Zámky-i (Érsekújvár) szövetkezet 2100 hektáros határában. Az őszi munkák befejezésével Viliam Korec mérnök elv­társ, az efsz elnöke vála­szolt munkatársunk kérdé­seire. lentősen javult a helyzet, a kelet-szlovákiai ke­rületben mégis azt tapasztaljuk, hogy a tag­gyűléseket nem tartják meg minden hónapban, illetve a nagyobb szövetkezetekben 2—3 hónap alatt legalább egyszer, mint ahogy azt a szö­vetkezeti törvény, valamint a mintaalapszabá­lyok 2. és 27. cikkelye előírja. A taggyűléseket a košicei, a trebišovi, a michalovcei, a Spišská Nová Ves-i, a rožňavai (Rozsnyó) és a Stará Ľubovňa-i járásban példásan megtartják. A ke­rület többi járásában azonban rosszabb a hely­zet. Például a svidníkl járás 8 szövetkezetében és a vranovi járás 13 szövetkezetében az első félév folyamán csak egyetlenegy taggyűlést tar­tottak — az is évzáró taggyűlés volt. Hasonló esetek fordulnak elő a prešovi, a poprádi, a bardejovi és a humennéi járásban. A taggyűlések terveit ugyan mindenütt elké­szítették, de a gyűléseket csak esetről esetre hívják össze. Fogyatékosságok mutatkoznak a taggyűlések programjában is. E tekintetben a szövetkezetek vezetősége is hibás, mert na­gyobb gondot kellene fordítaniuk a szövetkezeti demokrácia érvényesítésére. A mintaalapszabá­lyok 27. cikkelyének 4. bekezdésével áll ellen­tétben az a tény is, hogy a taggyűléseket olyan esetekben sem hívják össze amikor fontos dol­gokról döntenek. Az elnökség, vagy a szövet­kezet vezetősége döntéseihez gyakran még utó­lag sem kéri ki a tagság hozzájárulását. A taggyűléseket általában azokban az efsz­ekben hanyagolják el, amelyek gazdaságilag is el vannak maradva. A taggyűlések megtartása elsősorban a szövetkezeti tagok érdeke, hiszen saját szövetkezetük gazdasági és közösségi prob­lémáinak megoldásáról van szó. B. NEMCEK O Most, hogy pontot tettek egyik legnehezebb feladatuk végére, szeretném, ha feleleve­nítené az őszi munkák legfon­tosabb mozzanatait. — Az aratás kitolódása miatt csak későbben foghattunk hoz­zá az őszi tennivalók elvégzé­séhez. Már magában ez a tény nagy felelősséget rótt mind a vezetőkre, mind a gépesítőkre. Ennek ellenére elmondhatom, hogy gabonánk az agrotechni­kai határidők betartásával jó magágyba került. Ezenkívül még a korai fagyok beállta előtt 780 vagon, tejesérésű ku­koricát juttattunk a silógödrök­be. 340 hektárról november de­rekáig sikerült betakarítanunk a kukoricát, mely májusi mor­zsoltban számítva átlagosan 66 mázsás termést adott. Cukorré­pából 44 hektár területről hek­táronként 370 mázsát szállítot­tunk a Surányi Cukorgyárba. Traktorosaink szívós munkájá­nak eredményeképpen decem­ber elsejével 1150 hektáron a mélyszántást ls befejeztük. # A szövetkezet társadalmi feladatait köztudomásúan jól teljesíti. Vonatkoztatható ez az állattenyésztési termékek el­adási tervére is? — Hosszú évek óta kiküszö­böltük gyakorlatunkból az év végi hajrát. Folyó hó 15-ig ter­ven felül még 50 000 liter tejet, az év végéig pedig 35 mázsa sertéshúst adunk el a közellá­tás számára. 0 Mire használják fel a téli hónapokat a szövetkezetben? — A mezei munkák befejezé­sével tagjaink nem térnek téli pihenőre. Az állattenyésztésben, a kertészetben, a gyümölcsös­ben ezután is akad tennivaló. Természetesen a műhelyekben is, ahol a következő évre szük­séges gépek javítására összpon­tosítjuk a figyelmet. A hosszú téli estéket pedig a szakismere­tek bővítésére, előadások szer­vezésére hasznosan kihasznál­juk. Traktorosainkkal átismé­teljük a közúti forgalom szabá­lyait, a munkabiztonság legfon­tosabb alapelveit. 0 Szövetkezetük tagjai váro­si polgárok. Jelentenek-e a já­rási székhelyen működő üze­mek a munkaerők biztosításá­ban konkurrenciát? — Egyelőre igen, noha a szö­vetkezetben a fiatalok is ke­resnek annyit, mint bármely ipari üzemben. Hozzá kell ten­nem azonban, hogy az azonos szintű keresetet a szövetkezet­ben több mint nyolcórai munká­val érhetik el. Ezért még a nyugdíjasokat is be kell von­nunk a munkába, és tovább kell gépesítenünk a termelési folya­matokat, hogy a kézierőt igény­lő munkát minél jobban csök­kentsük. 0 Mit vár az 1973-as eszten­dőtől? — Egyszerűen fogalmazom: — Javuló alkatrészellátást, több gépet és az Ideinél kedvezőbb időjárást. (th)

Next

/
Thumbnails
Contents