Új Szó, 1972. december (25. évfolyam, 284-308.szám)
1972-12-06 / 288. szám, szerda
Közös feladatunk a tüzesetek megelőzése Ismét kibontakozott az újítómozgalom a Handlovai Szénbánya-ban. Míg az elmúlt évben 37, addig az idén háromnegyed év alatt 75 újítási javaslatot nyújtottak be. Ezekbűi 45-öt realizál, tak. Az újítóknak több mint a fele munkás. Képünkön: Ján Str meň, a hidraulika irányítófala mellett teljesít szolgálatot. Az újítás megvalósítása előtt ez az ellenőrzés hiányzott. (J. Lofaj — CSTK — felvétele) Harc a bűnözés ellen Trenčínben — ahol 50 évvel ezelőtt alakították meg a Csehszlovák Tűzvédelmi Szövetséget — december 1-én és 2-án a Szlovák Tűzvédelmi Szövetség megtartotta 3. kongresszusát. A tanácskozás szünetében Ján Vitko elvtárssal, a Nové Zámky-i járás tűzvédelmi szövetségének vezető titkárával, Vasil Rostok és Bittér Mihály elvtárssal a járás tűzrendészeti helyzetéről beszélgettünk. — A tűzvédelmi szövetségnek a tűzoltáson kívül elsőrendű feladata, hogy a polgárokat kötelezze a tűzrendészeti előírások megtartására. Ha a statisztikát vesszük alapul, arra a megállapításra jutunk, hogy ennek a feladatnak többé-kevésbé eleget is tettünk, ugyanis a tüzesetek száma évről évre csökken. Ez természetesen még nem jelenti azt, hogy mindent Jól végeztünk. Az elmúlt évben járásunkban 66 tűzeset volt, s 1 millió 370 ezer korona anyagi kár keletkezett. Az utóbbi időben közséffeinkben a családi házakban már ritkán fordul elő tüzeset, viszont a mezőgazdasági üzemekben annál inkább. Ennek oka az, hogy az egyes efsz-ek, állami gazdaságok vezetői nem veszik komolyan a tűzrendészeti szabályok megtartását, ellenőrzését. Hogy ezt a fogyatékosságot felszámoljuk, a jövőben még következetesebb és szigorúbb intézkedések bevezetését tervezzük. A megkezdett tűzrendészeti iskoláztatásokat a jövőben is folytatjuk, azzal a módosítással, hogy az előadásokon elhangzottakból a hallgatóknak vizsgázniuk is keH majd. A Szlovák Tűzvédelmi SzövetBég 3. kongresszusára is azért jöttünk össee, hogy beszámoljunk az elért eredményekről és újabb irányvonalat szabjunk, Öszi délután a tónál melynek megtartásával a minimálisra csökkentjük a tűzesetek számát — mondotta Ján Vitko. Bittér Mihály bácsi — annak ellenére, hogy 65 éves —• legényesen, szép tűzoltó egyenruhában Cubá (Libád) községből, a Nové Zámky-i járás képviseletében érkezett a kongresszusra. — Mihály bácsi, beszéljen a tűzoltó szövetség kezdeti éveiről. — Községünkben 1890-ben alakult meg az önkéntes Tűzoltók Egyesülete. Én 1920-tól vagyok tagja. Tűzoltó egyesületünk munkájának folytonosságát az első és a második „világégés" szakította meg. A második világháború befejezése után Bajza Vince, Pásztor János, Vojtek József és jómagam jóformán a semmiből szerveztük újjá és indítottuk el a szervezet életét. Kezdetben csupán egy kézi fecskendővel rendelkeztünk. Hogy a fiatalok körében vonzóbbá tegyük szervezetünket, egyenruhát vásároltunk számukra. A helyi nemzeti bizottság anyagi támogatása révén megvásároltuk a PSS—8-as és a PSS—12-es motormeghajtású fecskendőket. Tagjainkat rendszeres szakkiképzésben részesítettük, ezáltal rövid időn belül szép eredményeket értünk el. Hogy községünkben a tűzoltók szövetsége nem formális szervezet, mi sem bizonyítja jobban, mint hogy az idén már három csoporttal — férfi, női és ifjúsági — indultunk a járási szintű versenyeken. Tűzoltóink tudását, felkészültségét bizonyítja, hogy az említett versenyeken csoportjaink mind díjait nyertek. — A nők mikor léptek be tűzoltó szövetségükbe? — 1950-ben, de aktivitásuk abban az időben messze elma( Fülöp Imre felvétele) radt mai tevékenységük mellett. Három éve szervezetünk nőtagjai ls rendszeres kiképzéseken, gyakorlatokon vesznek részt. Ennek eredménye a tűzvédelemben nyilvánul meg. — Mikor volt községükben legutóbb tűzeset? — Nem is tudom pontosan megmondani. Talán tíz évvel ezelőtt, amikor a helybeli efsz Istállói égtek. Mit vár a kongresszustól? —. Olyan határozatok foganatosítását, melyek elősegítik szervezetünk továbbfejlesztését. Vasil Rostok a Nové Zámky-1 (Érsekújvár) Járásban, Gbelce (Köbölkút) községben a szlovák tannyelvű kilencéves iskola igazgatója. A tűzoltók szervezetébe 1945-ben lépett, és azóta is aktív munkát fejt ki. Vezetője és irányítója a szervezetnek. — A második világháború befejezése után községünkben a tűzoltó szervezet munkája alacsony színvonalú volt. Örömmel és megelégedéssel mondhatom, hogy Köbölkúton ma már jól működik a tűzoltók helyi szervezete. Erről a kitüntetések, az érmek tanúskodnak legjobban, melyeket a járási és a körzeti versenyeken jó felké szükségünkkel érdemeltünk ki. — Milyen feladatok megvalósításával foglalkoznak jelenleg helyi szervezetükben? — Mivel jelenlegi tagságunk átlagos életkora 35—37 év, ezért szükségesnek tartjuk fiatalok bevonásával megerősíteni sorainkat. Mind a szlovák, mind a magyar tannyelvű alapiskolában megalakítottuk a pionírszervezet tűzoltócsapatait. Tapasztalt tűzoltóink vezetésével a pionírszervezet tűzoltócsapatai minden vasárnap gyakorlatokon vesznek részt, hogy minél tökéletesebben elsajátítsák a szakmai ismereteket, és az esetleges tűzeseteknél — lehetőségeikhez mérten — ők is segítenek a tűz oltásában. — A felszabadulás óta volt-e nagyobb tűzeset községükben? — Körülbelül hat évvel ez előtt községünk területén kigyulladt egy nagy raktár, de tűzoltóink gyors beavatkozásával sikerült a tüzet eloltani, így tetemes kár nem keletkezett. Néhány kisebb tüzeset előfordult ugyan, de azt néhány percen belül a tűzoltóság beavatkozása nélkül is eloltották. — Mit vár a kongresszustól? — Bízom abban, hogy a kongresszuson olyan határozatok születnek, melyek tökéletesítik szervezetünk munkáját, s ebből kifolyólag a jövőben csökkenni fog a tűzesetek száMA I S SZASZÁK GYÖRGY A statisztikai adatok szerint évről évre emelkedik a bűnesetek száma hazánkban — jelentette ki dr. Oldŕich Dolejší főügyész a prágai sajtótájékoztatón. A legtöbb bűntettet az idén az észak-csehországi kerületben követték el. A keletés dél-csehországi kerületben aránylag jobb a helyzet, és Szlovákiában is, ahol a bűncselekmények és ennek folytán az okozott károk is lényegesen kisebbek. A törvénybe ütköző cselekedetek közül a legtöbb problémát a szocialista népgazdaság megkárosítása, a társadalmi vagyon fosztogatása okozza. Ezért a bűncselekményért 50 százalékban a vállalatok és üzemek dolgozóit terheli a felelősség. A tapasztalatok szerint alkalom szüli a tolvajt. A pontosabb nyilvántartás, a gondosabb ellenőrzés és a felelős káderek körültekintőbb kiválasztása nem volna hiábavaló fáradság. Ugyanilyen fontos lenne a fegyelem fokozása és az erkölcsi érzék fejlesztése a dolgozókban, különösen az ifjúság körében. Szocialista társadalmunk nagy gondot fordít á fiatalok megfelelő nevelésére, azonban az eredményekkel — és ezt a fiatal bűnözők nagy száma is bizonyítja — még nem lehetünk elégedettek. Az ifjúkori bűnözés leggyakoribb okai ismeretesek: a zilált családi viszonyok, a szülök rossz példamutatása, alacsony erkölcsi és kulturális színvonaluk, nem utolsósorban pedig a szeszes ital túlzott fogyasztása. Az ügyészség a bűnözés elleni harcban — a szakosított ügyészek, a nemzeti bizottságok kötelékében tevékenykedő szociális gyámok és az iskola bevonásával — rendkívüli figyelmet szentel a megelőzésnek. Intézkedéseink egyik eredményeként máris megállapítást nyert, hogy az alkohol hatása alatt elkövetett Ifjúsági bűntettek száma az 1970 évi helyzethez viszonyítva az idén 9,5 százalékkal csökkent. Ugyanakkor azonban emelkedett a 15— 18 éves visszaeső bűnösök száma, akik törvénybe ütköző tetteiket rendszerint csoportosan követik el. A helyzet javulása a szakemberek szerint a büntetésüket kitöltött, Illetve a feltételesen szabadlábra helyezettek rendszeres ellenőrzésével és az eddiginél ls gondosabb átnevelésével biztosítható. Ehhez azonban a társadalmi szervezetek, a nemzeti bizottságok, sőt az egész társadalom, valamennyiünk segítségére szükség van. -km— Okosan gazdálkodjunk az abraktakarmánnyal Mint Ismeretes, az idei aratás eredménye jóval a júniusi ígéretes színvonal alatt maradt. A vártnál 2—3 mázsával kevesebbet takarítottak be hektáronként, s bár a vetésterület valamivel nagyobb volt a tervezettnél, gabohamérlegünkben jelenleg bizonyos hiány tapasztalható. A kukorica némileg javított a helyzeten, ám ennek ellenére komolyan fontolóra kell venni az állatállomány sikeres átteleltetésének kérdését. Miért szükséges ezt a kérdést ismételten ls hangsúlyozni? Azért, mert emlékezetünkben élnek még azok az évek, amikor a nyári és az őszi hónapokban elért gyarapodás a tél folyamán teljesen kárbaveszett. Az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumában jól ismerik a jelenlegi helyzetet, s az 1973-as évre tervezett termelési feladatok szempontjából a takarmánykészletek alapos felmérésére hívják fel a termelők figyelmét. Az 1971-es termés alapján kedvező volt az állattenyésztés Idei indulása; a hústermelés idei tervét mintegy 13 000 tonnával túlszárnyalhatjuk. A tejtermelést az egész év folyamán kb. 30 000 literrel, a baromfihús termelést 4000 tonnával, a tojástermelést pedig 25 millió darabbal növelhetjük. Az a tény, hogy az év első kilenc hónapjában minden járásban sikerrel teljesítettük az állattenyésztés termelési tervét, járási és vállalati szinten kiegyenlített takarmánymérlegről tanúskodik. Az állattenyésztés árutermelési tervét azonban jelentősen túllépjük, s ez takarmánymérlegünkben mintegy 80 000 tonna hiányhoz vezet. Ez bizony komolyan elgondolkoztató. Másik jelentős körülmény ars idei, •vártnál gyengébb gabona- és burgonyatermés. Mindent egybevetve, a Jövő toi termésig 160 000 tonnával kevesebb szemes takarmány áll a szlovákiai termelők rendelkezésére, mint az elmúlt évben. A sertésállomány jelenlegi létszáma is 80 ezerrel több a tervezettnél. A terimés takarmányokból jó, sőt nagyon jó az ellátottság, bár az első kaszálású széna minősége nem kielégítő. Olyan intézkedésekre van szükség, hogy az üzemek az abraktakarmányok egy részét főleg karbamiddal dúsított silókukoricával helyettesítsék. Az elmúlt évi jó gabonatermés után a termelők bőségesen juttattak abraktakarmányt a szarvasmarháknak is. Az egy főre eső átlagos abrakfogyasztás Szlovákiában elérte a 800 kilogrammot. A jelenlegi ellátottság alapján jövőre égy szarvasmarhára csak 1,5 mázsa szgmes takarmánnyal számíthatunk, azt is csak keverékben adagolva. Ha most az év végén újból felidézzük a CSKP és az SZLKP áprilisi plenáris üléseit, és megvizsgáljuk az ott emlegetett tartalékok kiaknázásának további lehetőségeit, azt is megállapíthatjuk, hogy Szlovákiában kevesebb malacot tudunk elválasztani egy kocától és kétszer akkora a malacelhullás, mint Csehországban. Jelentős tártaiékaink vannak tehát közvetlenül a termelésben, ahol nem mindig tartjuk meg a takarmányozási normákat és a munkafegyelmet. A téli takarmányozási időszak sikeres áthidalásához Szlovákia állattenyésztésében viszonylag kicsi, 2,5 százalékos megtakarítással számolunk. A másik feltétel mintegy 155 000 tonna keményítőegységnyi szemes takarmány terimés takarmányokkal való pótlása. Ez a szerkezeti változás nem lesz könnyű, és már most világos, hogy végrehajtása elsősorban a kommunisták feladata lesz mind a mezőgazdasági üzemek vezetőségében, mind az állattenyésztési dolgozók körében. A takarmánymérlegek pontos megtartásával, a hús. a tojás és a baromfihús termelésének tervezett szinten való tartásával lehetővé válik a takarmányokkal szűkebben ellátott időszak veszteségek nélküli áthidalása. Az üzemek nem számíthatnak terv feletti takarmányjuttatásra, és nem adósodhatnak el a jövő évi termés terhére sem a felvásárló és ellátó vállalat üzemelnél. Emellett az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumában úgy vélekednek, hogy a jó kezdet, az észszerű takarékossági intézkedések azonnali életbeléptetése nemcsak a tervezett állattenyésztési termelés elérését teszi lehetővé, hanem annak enyhe túlszárnyalását is. Amikor ezekről a kérdésekről a komárnói (Komárom) termelési Igazgatóság vezető zootechnikusával, Lamy Sándorral tárgyaltunk, friss statisztikai kimutatásokkal szolgált, amelyek világosan megmutatták, hogy hol kell a tartalékokat keresni: azoknak a mezőgazdasági üzemeknek a példáját kell követni, amelyek kevés takarmányból is sok húst állítanak elő. Radvaňban (Dunaradvány) és Trávnikon (Füss) például 1 kg sertéshúshoz 3.79 kg takarmánykeveréket használnak fel, és járási átlagban 4 kg keveréket fogyasztanak 1 kg súlygyarapodáshoz. Radvafiban 585, Trávnikon 552 grammos az átlagos napi súlygyarapodás. A közvetlen termelési költségek 1 kg élősúlyra számítva ezekben a szövetkezetekben 7—8 korona között mozognak. A járásban sok marhahúst és tejet is termelnek. A silókukorica etetésével sok abrakot takarítanak meg. Az is jelentős segítség, hogy a járásban több ezer vagon lucernaszénát szárítottak, és a lucernaliszttel részben szintén pótolják az abrakot. Brezovecen (Szilas) Győri László elnök arról tájékoztatott, hogy már 10 vagon kukoricát adtak át terven felül. Az idén takarmányfélékből teljesen önellátók voltak és év végéig összesen 27 vagon sertéshúst termelnek. Számításaik szerint jövőre ís önellátók lesznek, bár sertéshús-termelésüket 32 vagonra növelik. Ezeket az eredményeket főleg akkor tudjuk értékelni, ha figyelembe vesszük, hogy az említett szövetkezet területe mindössze 580 hektár. A körülmények őket ls megtanították arra, hogyan kell ésszerűen gazdálkodni a takarmányokkal. Az üszők takarmányadagjában például egyáltalán nem szerepel abraktakarmány, s a teheneknél is csökkéntik az elmúlt évi literenkénti 30 dekás adagot. Ahol csak lehet, mindenütt a terimés takarmányok pótolják az abrakot. Okosan kell tehát gazdálkodni a tél folyamán minden kilogramm abraktakarmánnyal, s jó lesz, ha a gyengébb eredményeket elérő üzemek példát vesznek és tanulnak a tapasztaltabb, ésszerűbben gazdálkodó vállalatoktól. Csak így tudjuk biztosítani, hogy állatállományunkat sem minőségi, sem mennyiségi szempontból ne érje veszteség, hogy a jövő év takarmánytermését is a kívánt színvonalon hasznosíthassuk. B. DUSEK