Új Szó, 1972. december (25. évfolyam, 284-308.szám)

1972-12-05 / 287. szám, kedd

Százezer ember sze' Ennek a riportnak a megírá­sát Brnóban határoztam el a közszükségleti cikkek árusítás­sal összekapcsolt országos ki­állításán, ahol a merész vonalú háló- és nappali szobabútorok között megpillantottam a ko­márnói (Komárom) helyi ipar járási üzemének (Priemko) praktikus bútorait is. Évekkel ezelőtt még Komá­romban ls keveset hallottunk az 1960-ban alapított üzemről, s az idén már ország-világ előtt mutatta be gyártmányait. Sok család szépen berendezett otthonában megtalálható a K-120-as típusú kétajtós könyv­szekrény, melynek az alap­anyaga préselt forgács és 20 milliméteres csepüdeszka. A há­rom részre osztott bútordarab felső részét polccal és toló­üveggel, középső részét két polccal, az alját pedig egy polccal és ajtóval látták el. Persze a Priemko nemcsak ezt a könyvszekrényt gyártja, ugyanis főleg célszerű irodai bútorait keresik és ismerik. Ennek az üzemnek a dolgozói a már említett asztalosmunká­kon kívül lényegében mindazo­kat a szolgáltatásokat nyújtja, melyekre az egyszerű embe­reknek szükségük van. Karol Virág, az üzem igazgatója fel is sorolta, mi mindennel fog­lalkoznak. — Készítünk fémből kerítést, tetőt és előállítunk olyan fé­mes anyagokat, melyeket az asztalosiparban használnak. Ké­szítünk új katlanokat központi fűtéshez, de javítással is fog­lalkozunk. Ha a megrendelő megadja a méretet és pontosan körülírja, mire van szüksége, elkészítjük. Készítünk pultokat, foglalkozunk rádiós, televíziós készülékek, magnetofonok javí­tásával, ha a megrendelő úgy kívánja .behúzzuk" házába a villanyvezetéket. Szerelünk tv­antennákat, gyártunk bútort, foglalkozunk bőrkabátok javí­tásával, stoppolunk harisnyát, javítunk ruhát, de mérték után újat is varrunk. Négy dolgo­zónk speciális tanfolyamon vesz részt, ahol a színes tele­vízió működési elvét sajátítják el, így jövőre — ha ezek a gé­pek az eddiginél nagyobb mennyiségben kerülnek az üz­letekbe — járásunkban nem lesz probléma a javításukkal. Tekintettel arra, hogy egyre több magas lakóház épül, isko­láztatunk olyan szerelőket, akik a meghibásodott felvonó­kat is meg tudják majd javíta­ni... Azt hittem, ennek a felsoro­lásnak sohasem lesz vége. Nem mintha unalmas lett volna, ha­nem egyszerűen hihetetlennek tűnik, hogy egy, nem túl sok dolgozóval rendelkező vállala­ton belül ennyi mindennel le­het foglalkozni. Pedig az igaz­gató igazat mondott, mert a helyi ipar komáromi járási üze­me mindezeket a szolgáltatáso­kat elvégzi és a skálát még to­vább szeretnék bővíteni. Van vasöntödéjük és rövidesen be­rendezkednek hűtőszekrények javítására is. Százezernél vala­mivel több ember él a komáro­mi járásban és a Priemko öt­száz dolgozója lehetőségeihez mérten eleget tesz mindenki kívánságának. Ezt a szerteágazó, egymástól nagy mértékben eltérő tevé­kenységet vizsgálva egy csep­pet sem irigyeltem Virág elv­társnak és az üzem többi ve­zetőjének a munkáját. Nem csekélység kárpitozott félka­rosszéket gyártani, mely for­gatható fémállványból készült, csőoszlopba kapcsolt csillag­formájú lábai vannak, s egy másik teremben bőrkabátot ja­vítani! — S ha lenne elég és alkal­mas helyiségünk — mondja az igazgató — még jobban ki tud­nánk elégíteni megrendelőink igényeit. Szeretnénk az egész üzemet „egy tető" alá hozni, mert bizony eléggé szétszórtan dolgozunk. A járás több pont­ján kihelyezett munkatársaink vannak, akikkel nem tudunk minden esetben azonnal kap­csolatba lépni. — Mi mindent lehetne még csinálni, ha régi álmunk teljesülne.. .1 — Titok ez az álom, vagy megtudhatunk róla valamit? — Tulajdonképpen nem titok, csak a megvalósítása még messze van. Ugyanis a város közepén szeretnénk egy korsze­rű, új üzemet létesíteni, ahol minden szakmát és szolgálta­tást összpontosítanánk, és szer­vizkocsikkal járnánk a vidé­ket, s a kisebb munkálatokat a helyszínen elvégeznénk. Ezek hát a tervek. Kivitele­zésükre kalkulációt is készítet­tek: 10 millió koronára lenne szükség, hogy valósággá vál­jon a terv. Az üzem azonban így is tervszerűen, pontosan dolgozik. 1985-ig főbb vonalak ban, az ötödik ötéves terv vé géig minden részletre kiterje dően készítették el munkatér vüket. Alapul vették, hogy az életszínvonal és ezzel párhuza mosan a lakosságnak a szol­gáltatásokkal szemben támasz­tott igénye évről évre nő. Nagy gondot fordítanak a gyártás előkészítésére. A múltban ugyanis sok bosszúságot okoz tak az üzem dolgozóinak azok a gyártmányok, melyeket gon­dos előkészítés nélkül állítot­tak elő. Ezek sem „dicsőséget", sem pedig anyagi hasznot nem hoztak az üzemnek. Az igaz­gató gazdasági helyettese a mű­szaki gazdasági konferencián elmondott beszédében a gyár­táselőkészítéssel kapcsolatban idézte Gustáv Husák elvtárs­nak, a CSKP KB februári plé­numán elmondott, erre a terü­letre vonatkozó szavait: „Na­gyon fontos feladat a párt be­folyásának megerősítése a gyártás előtti időszakra, a ter­vezésre, konstrukciós tevékeny­ségre, technológiára és azokra a munkaszakaszokra, ahol nem­csak a jelenlegi, hanem a jö­vőre vonatkozó gyártási folya­matok hatékonyságáról dönte­nek ..." A Priemko főleg a múltban szerzett tapasztalatokból vonja le a tanulságot. A tervek? Az eddiginél nagyobb mértékben fejleszteni a bútorgyártást, nö­velni a szolgáltatások színvo­nalát és rövidíteni a gyártási, átfutási folyamatok idejét. A bútorgyártásban főleg olyan konstrukciók legyártását terve­zik, melyek „hézagpótló" dara­bok és kis sorozatok előállítá­sával számolnak. Nem tévesztik szem elől a korszerűség köve­telményeit és arra is ügyelnek, hogy az előállítás ne vegyen túl sok időt igénybe. Az Igazgatóhelyettes elmon­dotta, hogy a múltban nem for­dítottak kellő figyelmet az egyes részlegek tervteljesítésé­nek az ellenőrzésére. Ha mégis „kiugrottak" fogyatékosságok, nem vontak le belőle különö­sebb következtetéseket. Nem végeztek mélyreható ellenőr­zést azzal kapcsolatban sem, hogy az egyes részlegek meny­nyit használnak fel az üzem költségvetési alapjából. Ezt a helytelen gyakorlatot felszá­molták. Ha a fogyatékosságokról be­szélünk, érdemes megemlíteni, hogy a már bírált gyártáselő­készítő részleg a múltban több esetben felaprózta erejét ki­sebb horderejű munkálatok végzésével az igényes és át­fogó jellegű feladatok végzé­sének rovására. Az üzem 220-as részlegének dolgozói dicséretet érdemelnek. Vezetőik évek óta megtárgyal­ják a munkásokkal az elvég­zésre váró feladatokat. Az em­lített részleg vezetősége szoro­san együttműködik a szakszer­vezet műhelybizottságával. Ez tapasztalható a lakatosműhely­ben és az öntödében is. Eze­ken a munkahelyeken a dolgo­zók közvetlenül részt vesznek a termelés irányításában és az elvégzésre váró feladatok gya­korlati megvalósításában is. Mivel ismerik a terveket, ellen­őrizni is tudják, "Vi milyen mun­kát végez. Az ikfem vezetői a 220-as részleg példája alapján ezt a módszert minden munka­helyen bevezetik a gyakorlat­ba. Mivel a Priemko komáromi üzeme az 1973-as évben az idei évnél jobb eredményeket akar elérni, fellendíti az újítómoz­galmat. A legjobb újítási és ésszerűsítési javaslatokat be­nyújtó dolgozókat már az idén megjutalmazzák. Az üzem fenn­állása óta eltelt 12 év alatt a dolgozók sok díszoklevelet, kitüntetést kaptak. Reméljük, így lesz ez a továbbiakban ls. Szünfeüenül emsSjük az SZNT munkájának színvonalát (k. 1.) (Folytatás az 1. oldalról) kotmányjogi bizottság a törvé­nyek előkészítésével és végre­hajtásával kapcsolatban foko­zott igényességeket támaszta­nak az SZSZK központi köz­igazgatási szervei végrehajtási normáinak színvonala iránt ls. Az SZNT áprilisi gyűlésének a szocialista törvényességről szóló tanácskozásai és határo­zatai kifejezik az SZNT gon­doskodását a szocialista állami hatalom rendkívül jelentős el­vének érvényesítésével kapcso­latban. Fokozatosan nő az SZNT bizottságainak ellenőrző tevékenysége, amely azt hiva­tott megállapítani, hogy mikép­pen érvényesülnek a fontos tör­vények, és általában milyen a szocialista jogrend hatása a gyakorlatban. Tehát megállapíthatjuk, hogy az SZNT és az SZNT szervei­nek tevékenysége az új válasz­tási időszakban eredményesen fejlődött. Ez bizonyítja, hogy az SZNT képviselői öntudatosan és politikailag magas színvonalon teljesítik a nép választott kép­viselőinek kötelességeit. A képviselők a tanácskozá­sok során érvényesítik a vá­lasztókörzetekben szerzett ész­revételeiket. Egyenként vesz­nek részt körzeteik területén az üzemekben és az egységes földművesszövetkezetekben ren­dezett beszélgetéseken a vá­lasztókkal, vagy csoportosan végeznek felméréseket. Különö­sen a felmérések bizonyultak nagyon alkalmasaknak arra, hogy megismerjék az állampol­gárok közvetlen véleményét, valamint közéletünk feladatai­nak megoldásával kapcsolatos ötleteit és indítványait. A fel­mérések eredményét különösen a bizottságok tanácskozásai hasznosítják, s ezzel emelik a tanácskozás színvonalát. A kép­viselők észrevételeinek és kez­deményezésének felhasználása elősegíti társadalmunk bonyo­lult problémáinak megoldását. Ez is egyik formája annak, ho­gyan kell a gyakorlatban érvé­nyesíteni a szocialista demok­ráciát. Előfordulnak azonban olyan szórványos esetek is, hogy az illetékes állami és gazdasági szervek a választókerületekben nem teszik érdekeltté az SZNT képviselőit az össztársadalmi jellegű problémák megoldásá­ban. Ügyelni fogunk arra, hogy to­vább és nagyobb mértékben fej­lődjék a választókörzetekben az SZNT képviselőinek politikai munkája, hogy a képviselők ta­lálkozzanak választóikkal és megmagyarázzák az SZNT fel­adatait, ismertessék az SZNT szervei munkájának eredmé­nyeit és megvitassák azokat a nagy horderejű dokumentumo­kat, javaslatokat, amelyekről az SZNT és szervei tanácskozni fognak, s egyidejűleg, hogy az állampolgárok észrevételeit, öt­leteit és álláspontját tolmá­csolják az SZNT szerveinek. 2. Milyen volt az SZNT, ille­tőleg az SZNT bizottságai, vala­mint a Szövetségi Gyűlés és a Cseh Nemzeti Tanács együttmű­ködése az elmúlt esztendőben? A Szlovák Nemzeti Tanács alkotmányos jogkörének kere­tében tevőlegesen vett részt a Szövetségi Gyűlés törvényalko­tó munkájában. Az SZNT bizott­ságai együttműködnek a Szö­vetségi Gyűlés kamaráinak il­letékes bizottságaival, valamint a Cseh Nemzeti Tanács bizott­ságaival. Az együttműködés kezdete, hogy néhány közös fel­adattal kapcsolatban koordinál­ják munkatervük törekvéseit. A fontosabb anyagokról az egyes bizottságok együttesen tanács­koznak, biztosítják a tapaszta­latcserét. Például az alkotmány­jogi bizottságok, amikor mind­két nemzeti köztársaságban és az egész CSSZSZK-ban a szo­cialista törvényesség helyzetét ellenőrizték, jelentősen hozzá­járultak közös politikai befolyá­suk megerősítéséhez. Az SZNT és a CSNT bizottságai kötetlen érintkezésben állnak a nemzeti tanácsok törvényeinek előkészí­tése során, kölcsönösen ismer­tetik álláspontjukat, előzetes megbeszéléseket stb. tartanak és arra törekednek, hogy a nemzeti tanácsok törvényeiben az egyformán fontos kérdések megoldása maximális mérték­ben azonos tartalmú legyen. Ami a Szövetségi Gyűlés bi­zottságaival kialakított kapcso­latot illeti, mindenekelőtt az a cél, hogy kölcsönösen egybe­hangolják az eljárást a szövet­ségi törvénymódosítás előkészí­tésében, valamint a további fel­adatok biztosításában is. Szoro­san együttműködtek az SZNT és a CSNT mezőgazdasági és élel­mezésügyi bizottságai. Az SZNT ipari és építőipari bizottsága a CSNT ipari bizottságával és a Szövetségi Gyűlés illetékes bi­zottságaival együttes ülésen ér­tékelte a csehszlovák—szovjet barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szer­ződés teljesítését a szerződés aláírása második évfordulójá­nak alkalmából, valamint együt­tes ülésen foglalkoztak a nem­zetközi szocialista integráció­val. Az SZNT helyi képviseleti szervekkel foglalkozó bizottsá­ga, közigazgatási és nemzeti­ségi bizottsága a CSNT helyi képviseleti szervekkel foglalko­zó és nemzetiségi bizottságával tanácskozott a törvényhozó tes­tületek, valamint a nemzeti bi­zottságok mint államhatalmi szervek kapcsolatai konkretizá­lásának kérdéseiről. Az SZNT és a CSNT oktatásügyi és mű­velődésügyi bizottságai tudato­sítják, hogy együttesen felelő­sek az egységes szocialista ok­tatási rendszer fejlődéséért, va­lamint az egységes szocialista kultúra fejlődéséért is, és ezért szoros kapcsolatban és intenzí­ven együttműködnek. Együttes ülésen értékelték a cseh ország­részek és Szlovákia közötti kul­turális értékek cseréjét, a kul­túrák cseréjét a nemzetiségek­kel, és intézkedéseket fogadtak el annak érdekében, hogy eljá­rásuk több Irányban egységes legyen. A többi bizottságban is megvitatják a fő feladatok ter­vére vonatkozó indítványokat és kölcsönösen ismertetik a ha­tározatok teljesítésének ellen­őrzése során nyert észrevétele­ket és tapasztalatokat. Továbbra ls fejleszteni fogjuk az egyes nemzeti, valamint a szövetségi szervek együttműkö­dését, mivel ez pozitív eredmé­nyekkel jár a köztársaság leg­felsőbb képviseleti szerveinek munkájában, a CSSZSZK föde­ratív elrendezési elveivel össz­hangban. 3. Hogyan értékeli az SZSZK kormányának együttműködését a többi szervekkel, különösen a nemzeti bizottságokkal? Az SZNT és az SZSZK kor­mánya alapfokú kapcsolatát a csehszlovák föderációs alkot­mánytörvény határozza meg. Mint már rámutattam, a Szlo­vák Nemzeti Tanács 1971 de­cemberi ülésén elfogadta az SZSZK kormányának nyilatko­zatát. Az SZNT saját funkciói érvényesítése során sokoldalúan támogatja az SZSZK kormányá­nak és nemzeti bizottságainak azt az igyekezetét, amely a szo­cialista társadalmunk fejleszté­sével kapcsolatos igényes fel­adatok teljesítését célozza. Ugyanakkor azonban megköve­teli, hogy a kormány közbelép­jen ott, ahol a feladatokat nem teljesítik kielégítő módon. Az eddigi tapasztalatok alapján megállapíthatjuk, hogy az SZSZK kormánya és a kormány egyes tagjai nagyon komolyan foglalkoznak az SZNT képvise­lőinek észrevételeivel és nagy felelősségtudattal realizálják az SZNT, valamint az SZNT szer­veinek határozatait. A nemzeti bizottságokkal való együttműködésnek külön­böző formái vannak, de első helyen a képviselőknek a vá­lasztókörzetekben végzett mun­kája áll. A képviselők érintkez­nek a nemzeti bizottságokkal. Sok nemzeti bizottság ellen­őrizte, hogyan valósítják meg a Nemzeti Front választási prog­ramjaiban rögzített feladatokat. Ilyen vonatkozásban különösen a képviselők fokozták aktivitá­sukat, nevezetesen azok, akik tagjai az SZNT helyi képvise­leti szervekkel foglalkozó bi­zottságának. De a többi bizott­ság képviselői és tagjai is — a választókörzetekben a nemzeti bizottságokkal kialakult jó együttműködés alapján — meg­szerzik a szükséges észrevétele­ket nemcsak a megvitatott anyagok megítéléséhez és érté­keléséhez, hanem kiegészítésé­hez is. 4. Milyen fontos feladatok várnak a Szlovák Nemzeti Ta­nácsra a legközelebbi időszak­ban? Mint a beszélgetés kezdetén rámutattam, a Szlovák Nemzeti Tanács és szervei továbbra is arra törekednek, hogy követ­kezetesen megvalósítsák a CSKP XIV. kongresszusa, vala­mint a CSKP KB és az SZLKP KB 1972. évi plenáris üléseinek határozatait, s emellett sokol­dalúan fejlesszék a Szlovák Nemzeti Tanács mint a Szlo­vák Szocialista Köztársaság legfelsőbb képviseleti testülete alapvető funkcióját. Az új vá­lasztási Időszak első évében szerzett tapasztalataiból kiin­dulva a törvényalkotó és ellen­őrző funkció mellett fokozott gondot fordítunk a Szlovák Nemzeti Tanács valamennyi szervének politikai szervező te­vékenységére, valamint a vá­lasztókörzetekben az SZNT kép­viselőinek politikai tömegmun­kájára. Gazdasági téren mindenek­előtt a termelési folyamat na­gyobb hatékonyságára és to­vábbi elmélyítésére törekszünk, különösen a tudományos és mű­szaki ismeretek következetesebb érvényesítésével. Az SZNT mun­kájában, de különösen az SZNT bizottságainak munkájában to­vább fejlesztik azt a törekvést, amelynek célja a termelési fo­lyamat hatékonyságának növe­lése. E feladatok teljesítését az Illetékes gazdasági szervekben és szervezetekben felmérések­kel is biztosltjuk. Értékeljük az 1972. évi állami végrehajtási terv és állami költségvetés fel­adatainak teljesítését. Az SZNT bizottságainak munkatervébe rögzítjük azokat a feladatokat is, amelyek összefüggnek a munka- és az életkörnyezet ki­alakításával és védelmével. A CSKP KB októberi és az SZLKP KB novemberi tanácsko­zásai után, amelyek főleg az ideológiai munkánek a CSKP XIV. kongresszusát követő idő­szakban teljesítendő feladatai­val foglalkoztak, a Szlovák Nemzeti Tanácsra különösen nagy horderejű feladatok vár­nak a művelődés és a kultúra szakaszán. Az SZNT valamennyi szervé­nek feladata tovább emelni a törvényalkotó folyamat színvo­nalát annak érdekében, hogy magasabb minőségi fokon reali­zálják a szövetségi törvényal­kotó kompetenciába tartozó tör­vényhozói javaslatokat, az SZNT törvényeit és álláspont­jait. Emellett a törvényalkotó folyamat demokratikus jellem­zője mindenekelőtt az, hogy a javaslatokat a képviselők a vá­lasztókkal találkozva követke­zetesen ellenőrizzék, csakúgy, mint a dolgozók szervezeteivel, elválaszthatatlanul összefügg azzal, hogy emelni kell az SZNT szervei döntései szakmai, valamint elméleti-politikai elő­készítésének színvonalát, vala­mennyi törvényhozói javaslat megvitatásával kapcsolatban, hogy nagyobb mértékben ki­használhassák a lehetőségeket különösen az SZNT bizottságai kölcsönös együttműködésében és segítségében. A Szlovák Nemzeti Tanács jelentős feladata a CSKP XIV. kongresszusa és az SZLKP kongresszusa határozatainak megvalósítása során a szocialis­ta demokrácia bővítése és el­mélyítése. Az SZNT törvényal­kotó, ellenőrző és szervező funkciója eredményes teljesí­tésének egyik alapvető feltéte­le a nemzeti bizottságokkal ki­alakított jobb kapcsolat Ennek érdekében a Szlovák Nb-mzcti Tanács elmélyíti az SZNT. va­lamint az SZNT szervei és a nemzeti bizottságok között a kölcsönös tapasztalatcsere és eszmecsere különféle formáit. Ezeknek az igényes feladatok­nak teljesítése megköveteli, hogy szüntelenül emeljük az SZNT munkájának színvonalát.

Next

/
Thumbnails
Contents