Új Szó, 1972. december (25. évfolyam, 284-308.szám)

1972-12-05 / 287. szám, kedd

Százezer ember sze' Ennek a riportnak a megírását Brnóban határoztam el a közszükségleti cikkek árusítással összekapcsolt országos kiállításán, ahol a merész vonalú háló- és nappali szobabútorok között megpillantottam a komárnói (Komárom) helyi ipar járási üzemének (Priemko) praktikus bútorait is. Évekkel ezelőtt még Komáromban ls keveset hallottunk az 1960-ban alapított üzemről, s az idén már ország-világ előtt mutatta be gyártmányait. Sok család szépen berendezett otthonában megtalálható a K-120-as típusú kétajtós könyvszekrény, melynek az alapanyaga préselt forgács és 20 milliméteres csepüdeszka. A három részre osztott bútordarab felső részét polccal és tolóüveggel, középső részét két polccal, az alját pedig egy polccal és ajtóval látták el. Persze a Priemko nemcsak ezt a könyvszekrényt gyártja, ugyanis főleg célszerű irodai bútorait keresik és ismerik. Ennek az üzemnek a dolgozói a már említett asztalosmunkákon kívül lényegében mindazokat a szolgáltatásokat nyújtja, melyekre az egyszerű embereknek szükségük van. Karol Virág, az üzem igazgatója fel is sorolta, mi mindennel foglalkoznak. — Készítünk fémből kerítést, tetőt és előállítunk olyan fémes anyagokat, melyeket az asztalosiparban használnak. Készítünk új katlanokat központi fűtéshez, de javítással is foglalkozunk. Ha a megrendelő megadja a méretet és pontosan körülírja, mire van szüksége, elkészítjük. Készítünk pultokat, foglalkozunk rádiós, televíziós készülékek, magnetofonok javításával, ha a megrendelő úgy kívánja .behúzzuk" házába a villanyvezetéket. Szerelünk tvantennákat, gyártunk bútort, foglalkozunk bőrkabátok javításával, stoppolunk harisnyát, javítunk ruhát, de mérték után újat is varrunk. Négy dolgozónk speciális tanfolyamon vesz részt, ahol a színes televízió működési elvét sajátítják el, így jövőre — ha ezek a gépek az eddiginél nagyobb mennyiségben kerülnek az üzletekbe — járásunkban nem lesz probléma a javításukkal. Tekintettel arra, hogy egyre több magas lakóház épül, iskoláztatunk olyan szerelőket, akik a meghibásodott felvonókat is meg tudják majd javítani... Azt hittem, ennek a felsorolásnak sohasem lesz vége. Nem mintha unalmas lett volna, hanem egyszerűen hihetetlennek tűnik, hogy egy, nem túl sok dolgozóval rendelkező vállalaton belül ennyi mindennel lehet foglalkozni. Pedig az igazgató igazat mondott, mert a helyi ipar komáromi járási üzeme mindezeket a szolgáltatásokat elvégzi és a skálát még tovább szeretnék bővíteni. Van vasöntödéjük és rövidesen berendezkednek hűtőszekrények javítására is. Százezernél valamivel több ember él a komáromi járásban és a Priemko ötszáz dolgozója lehetőségeihez mérten eleget tesz mindenki kívánságának. Ezt a szerteágazó, egymástól nagy mértékben eltérő tevékenységet vizsgálva egy cseppet sem irigyeltem Virág elvtársnak és az üzem többi vezetőjének a munkáját. Nem csekélység kárpitozott félkarosszéket gyártani, mely forgatható fémállványból készült, csőoszlopba kapcsolt csillagformájú lábai vannak, s egy másik teremben bőrkabátot javítani! — S ha lenne elég és alkalmas helyiségünk — mondja az igazgató — még jobban ki tudnánk elégíteni megrendelőink igényeit. Szeretnénk az egész üzemet „egy tető" alá hozni, mert bizony eléggé szétszórtan dolgozunk. A járás több pontján kihelyezett munkatársaink vannak, akikkel nem tudunk minden esetben azonnal kapcsolatba lépni. — Mi mindent lehetne még csinálni, ha régi álmunk teljesülne.. .1 — Titok ez az álom, vagy megtudhatunk róla valamit? — Tulajdonképpen nem titok, csak a megvalósítása még messze van. Ugyanis a város közepén szeretnénk egy korszerű, új üzemet létesíteni, ahol minden szakmát és szolgáltatást összpontosítanánk, és szervizkocsikkal járnánk a vidéket, s a kisebb munkálatokat a helyszínen elvégeznénk. Ezek hát a tervek. Kivitelezésükre kalkulációt is készítettek: 10 millió koronára lenne szükség, hogy valósággá váljon a terv. Az üzem azonban így is tervszerűen, pontosan dolgozik. 1985-ig főbb vonalak ban, az ötödik ötéves terv vé géig minden részletre kiterje dően készítették el munkatér vüket. Alapul vették, hogy az életszínvonal és ezzel párhuza mosan a lakosságnak a szolgáltatásokkal szemben támasztott igénye évről évre nő. Nagy gondot fordítanak a gyártás előkészítésére. A múltban ugyanis sok bosszúságot okoz tak az üzem dolgozóinak azok a gyártmányok, melyeket gondos előkészítés nélkül állítottak elő. Ezek sem „dicsőséget", sem pedig anyagi hasznot nem hoztak az üzemnek. Az igazgató gazdasági helyettese a műszaki gazdasági konferencián elmondott beszédében a gyártáselőkészítéssel kapcsolatban idézte Gustáv Husák elvtársnak, a CSKP KB februári plénumán elmondott, erre a területre vonatkozó szavait: „Nagyon fontos feladat a párt befolyásának megerősítése a gyártás előtti időszakra, a tervezésre, konstrukciós tevékenységre, technológiára és azokra a munkaszakaszokra, ahol nemcsak a jelenlegi, hanem a jövőre vonatkozó gyártási folyamatok hatékonyságáról döntenek ..." A Priemko főleg a múltban szerzett tapasztalatokból vonja le a tanulságot. A tervek? Az eddiginél nagyobb mértékben fejleszteni a bútorgyártást, növelni a szolgáltatások színvonalát és rövidíteni a gyártási, átfutási folyamatok idejét. A bútorgyártásban főleg olyan konstrukciók legyártását tervezik, melyek „hézagpótló" darabok és kis sorozatok előállításával számolnak. Nem tévesztik szem elől a korszerűség követelményeit és arra is ügyelnek, hogy az előállítás ne vegyen túl sok időt igénybe. Az Igazgatóhelyettes elmondotta, hogy a múltban nem fordítottak kellő figyelmet az egyes részlegek tervteljesítésének az ellenőrzésére. Ha mégis „kiugrottak" fogyatékosságok, nem vontak le belőle különösebb következtetéseket. Nem végeztek mélyreható ellenőrzést azzal kapcsolatban sem, hogy az egyes részlegek menynyit használnak fel az üzem költségvetési alapjából. Ezt a helytelen gyakorlatot felszámolták. Ha a fogyatékosságokról beszélünk, érdemes megemlíteni, hogy a már bírált gyártáselőkészítő részleg a múltban több esetben felaprózta erejét kisebb horderejű munkálatok végzésével az igényes és átfogó jellegű feladatok végzésének rovására. Az üzem 220-as részlegének dolgozói dicséretet érdemelnek. Vezetőik évek óta megtárgyalják a munkásokkal az elvégzésre váró feladatokat. Az említett részleg vezetősége szorosan együttműködik a szakszervezet műhelybizottságával. Ez tapasztalható a lakatosműhelyben és az öntödében is. Ezeken a munkahelyeken a dolgozók közvetlenül részt vesznek a termelés irányításában és az elvégzésre váró feladatok gyakorlati megvalósításában is. Mivel ismerik a terveket, ellenőrizni is tudják, "Vi milyen munkát végez. Az ikfem vezetői a 220-as részleg példája alapján ezt a módszert minden munkahelyen bevezetik a gyakorlatba. Mivel a Priemko komáromi üzeme az 1973-as évben az idei évnél jobb eredményeket akar elérni, fellendíti az újítómozgalmat. A legjobb újítási és ésszerűsítési javaslatokat benyújtó dolgozókat már az idén megjutalmazzák. Az üzem fennállása óta eltelt 12 év alatt a dolgozók sok díszoklevelet, kitüntetést kaptak. Reméljük, így lesz ez a továbbiakban ls. Szünfeüenül emsSjük az SZNT munkájának színvonalát (k. 1.) (Folytatás az 1. oldalról) kotmányjogi bizottság a törvények előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatban fokozott igényességeket támasztanak az SZSZK központi közigazgatási szervei végrehajtási normáinak színvonala iránt ls. Az SZNT áprilisi gyűlésének a szocialista törvényességről szóló tanácskozásai és határozatai kifejezik az SZNT gondoskodását a szocialista állami hatalom rendkívül jelentős elvének érvényesítésével kapcsolatban. Fokozatosan nő az SZNT bizottságainak ellenőrző tevékenysége, amely azt hivatott megállapítani, hogy miképpen érvényesülnek a fontos törvények, és általában milyen a szocialista jogrend hatása a gyakorlatban. Tehát megállapíthatjuk, hogy az SZNT és az SZNT szerveinek tevékenysége az új választási időszakban eredményesen fejlődött. Ez bizonyítja, hogy az SZNT képviselői öntudatosan és politikailag magas színvonalon teljesítik a nép választott képviselőinek kötelességeit. A képviselők a tanácskozások során érvényesítik a választókörzetekben szerzett észrevételeiket. Egyenként vesznek részt körzeteik területén az üzemekben és az egységes földművesszövetkezetekben rendezett beszélgetéseken a választókkal, vagy csoportosan végeznek felméréseket. Különösen a felmérések bizonyultak nagyon alkalmasaknak arra, hogy megismerjék az állampolgárok közvetlen véleményét, valamint közéletünk feladatainak megoldásával kapcsolatos ötleteit és indítványait. A felmérések eredményét különösen a bizottságok tanácskozásai hasznosítják, s ezzel emelik a tanácskozás színvonalát. A képviselők észrevételeinek és kezdeményezésének felhasználása elősegíti társadalmunk bonyolult problémáinak megoldását. Ez is egyik formája annak, hogyan kell a gyakorlatban érvényesíteni a szocialista demokráciát. Előfordulnak azonban olyan szórványos esetek is, hogy az illetékes állami és gazdasági szervek a választókerületekben nem teszik érdekeltté az SZNT képviselőit az össztársadalmi jellegű problémák megoldásában. Ügyelni fogunk arra, hogy tovább és nagyobb mértékben fejlődjék a választókörzetekben az SZNT képviselőinek politikai munkája, hogy a képviselők találkozzanak választóikkal és megmagyarázzák az SZNT feladatait, ismertessék az SZNT szervei munkájának eredményeit és megvitassák azokat a nagy horderejű dokumentumokat, javaslatokat, amelyekről az SZNT és szervei tanácskozni fognak, s egyidejűleg, hogy az állampolgárok észrevételeit, ötleteit és álláspontját tolmácsolják az SZNT szerveinek. 2. Milyen volt az SZNT, illetőleg az SZNT bizottságai, valamint a Szövetségi Gyűlés és a Cseh Nemzeti Tanács együttműködése az elmúlt esztendőben? A Szlovák Nemzeti Tanács alkotmányos jogkörének keretében tevőlegesen vett részt a Szövetségi Gyűlés törvényalkotó munkájában. Az SZNT bizottságai együttműködnek a Szövetségi Gyűlés kamaráinak illetékes bizottságaival, valamint a Cseh Nemzeti Tanács bizottságaival. Az együttműködés kezdete, hogy néhány közös feladattal kapcsolatban koordinálják munkatervük törekvéseit. A fontosabb anyagokról az egyes bizottságok együttesen tanácskoznak, biztosítják a tapasztalatcserét. Például az alkotmányjogi bizottságok, amikor mindkét nemzeti köztársaságban és az egész CSSZSZK-ban a szocialista törvényesség helyzetét ellenőrizték, jelentősen hozzájárultak közös politikai befolyásuk megerősítéséhez. Az SZNT és a CSNT bizottságai kötetlen érintkezésben állnak a nemzeti tanácsok törvényeinek előkészítése során, kölcsönösen ismertetik álláspontjukat, előzetes megbeszéléseket stb. tartanak és arra törekednek, hogy a nemzeti tanácsok törvényeiben az egyformán fontos kérdések megoldása maximális mértékben azonos tartalmú legyen. Ami a Szövetségi Gyűlés bizottságaival kialakított kapcsolatot illeti, mindenekelőtt az a cél, hogy kölcsönösen egybehangolják az eljárást a szövetségi törvénymódosítás előkészítésében, valamint a további feladatok biztosításában is. Szorosan együttműködtek az SZNT és a CSNT mezőgazdasági és élelmezésügyi bizottságai. Az SZNT ipari és építőipari bizottsága a CSNT ipari bizottságával és a Szövetségi Gyűlés illetékes bizottságaival együttes ülésen értékelte a csehszlovák—szovjet barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződés teljesítését a szerződés aláírása második évfordulójának alkalmából, valamint együttes ülésen foglalkoztak a nemzetközi szocialista integrációval. Az SZNT helyi képviseleti szervekkel foglalkozó bizottsága, közigazgatási és nemzetiségi bizottsága a CSNT helyi képviseleti szervekkel foglalkozó és nemzetiségi bizottságával tanácskozott a törvényhozó testületek, valamint a nemzeti bizottságok mint államhatalmi szervek kapcsolatai konkretizálásának kérdéseiről. Az SZNT és a CSNT oktatásügyi és művelődésügyi bizottságai tudatosítják, hogy együttesen felelősek az egységes szocialista oktatási rendszer fejlődéséért, valamint az egységes szocialista kultúra fejlődéséért is, és ezért szoros kapcsolatban és intenzíven együttműködnek. Együttes ülésen értékelték a cseh országrészek és Szlovákia közötti kulturális értékek cseréjét, a kultúrák cseréjét a nemzetiségekkel, és intézkedéseket fogadtak el annak érdekében, hogy eljárásuk több Irányban egységes legyen. A többi bizottságban is megvitatják a fő feladatok tervére vonatkozó indítványokat és kölcsönösen ismertetik a határozatok teljesítésének ellenőrzése során nyert észrevételeket és tapasztalatokat. Továbbra ls fejleszteni fogjuk az egyes nemzeti, valamint a szövetségi szervek együttműködését, mivel ez pozitív eredményekkel jár a köztársaság legfelsőbb képviseleti szerveinek munkájában, a CSSZSZK föderatív elrendezési elveivel összhangban. 3. Hogyan értékeli az SZSZK kormányának együttműködését a többi szervekkel, különösen a nemzeti bizottságokkal? Az SZNT és az SZSZK kormánya alapfokú kapcsolatát a csehszlovák föderációs alkotmánytörvény határozza meg. Mint már rámutattam, a Szlovák Nemzeti Tanács 1971 decemberi ülésén elfogadta az SZSZK kormányának nyilatkozatát. Az SZNT saját funkciói érvényesítése során sokoldalúan támogatja az SZSZK kormányának és nemzeti bizottságainak azt az igyekezetét, amely a szocialista társadalmunk fejlesztésével kapcsolatos igényes feladatok teljesítését célozza. Ugyanakkor azonban megköveteli, hogy a kormány közbelépjen ott, ahol a feladatokat nem teljesítik kielégítő módon. Az eddigi tapasztalatok alapján megállapíthatjuk, hogy az SZSZK kormánya és a kormány egyes tagjai nagyon komolyan foglalkoznak az SZNT képviselőinek észrevételeivel és nagy felelősségtudattal realizálják az SZNT, valamint az SZNT szerveinek határozatait. A nemzeti bizottságokkal való együttműködésnek különböző formái vannak, de első helyen a képviselőknek a választókörzetekben végzett munkája áll. A képviselők érintkeznek a nemzeti bizottságokkal. Sok nemzeti bizottság ellenőrizte, hogyan valósítják meg a Nemzeti Front választási programjaiban rögzített feladatokat. Ilyen vonatkozásban különösen a képviselők fokozták aktivitásukat, nevezetesen azok, akik tagjai az SZNT helyi képviseleti szervekkel foglalkozó bizottságának. De a többi bizottság képviselői és tagjai is — a választókörzetekben a nemzeti bizottságokkal kialakult jó együttműködés alapján — megszerzik a szükséges észrevételeket nemcsak a megvitatott anyagok megítéléséhez és értékeléséhez, hanem kiegészítéséhez is. 4. Milyen fontos feladatok várnak a Szlovák Nemzeti Tanácsra a legközelebbi időszakban? Mint a beszélgetés kezdetén rámutattam, a Szlovák Nemzeti Tanács és szervei továbbra is arra törekednek, hogy következetesen megvalósítsák a CSKP XIV. kongresszusa, valamint a CSKP KB és az SZLKP KB 1972. évi plenáris üléseinek határozatait, s emellett sokoldalúan fejlesszék a Szlovák Nemzeti Tanács mint a Szlovák Szocialista Köztársaság legfelsőbb képviseleti testülete alapvető funkcióját. Az új választási Időszak első évében szerzett tapasztalataiból kiindulva a törvényalkotó és ellenőrző funkció mellett fokozott gondot fordítunk a Szlovák Nemzeti Tanács valamennyi szervének politikai szervező tevékenységére, valamint a választókörzetekben az SZNT képviselőinek politikai tömegmunkájára. Gazdasági téren mindenekelőtt a termelési folyamat nagyobb hatékonyságára és további elmélyítésére törekszünk, különösen a tudományos és műszaki ismeretek következetesebb érvényesítésével. Az SZNT munkájában, de különösen az SZNT bizottságainak munkájában tovább fejlesztik azt a törekvést, amelynek célja a termelési folyamat hatékonyságának növelése. E feladatok teljesítését az Illetékes gazdasági szervekben és szervezetekben felmérésekkel is biztosltjuk. Értékeljük az 1972. évi állami végrehajtási terv és állami költségvetés feladatainak teljesítését. Az SZNT bizottságainak munkatervébe rögzítjük azokat a feladatokat is, amelyek összefüggnek a munka- és az életkörnyezet kialakításával és védelmével. A CSKP KB októberi és az SZLKP KB novemberi tanácskozásai után, amelyek főleg az ideológiai munkánek a CSKP XIV. kongresszusát követő időszakban teljesítendő feladataival foglalkoztak, a Szlovák Nemzeti Tanácsra különösen nagy horderejű feladatok várnak a művelődés és a kultúra szakaszán. Az SZNT valamennyi szervének feladata tovább emelni a törvényalkotó folyamat színvonalát annak érdekében, hogy magasabb minőségi fokon realizálják a szövetségi törvényalkotó kompetenciába tartozó törvényhozói javaslatokat, az SZNT törvényeit és álláspontjait. Emellett a törvényalkotó folyamat demokratikus jellemzője mindenekelőtt az, hogy a javaslatokat a képviselők a választókkal találkozva következetesen ellenőrizzék, csakúgy, mint a dolgozók szervezeteivel, elválaszthatatlanul összefügg azzal, hogy emelni kell az SZNT szervei döntései szakmai, valamint elméleti-politikai előkészítésének színvonalát, valamennyi törvényhozói javaslat megvitatásával kapcsolatban, hogy nagyobb mértékben kihasználhassák a lehetőségeket különösen az SZNT bizottságai kölcsönös együttműködésében és segítségében. A Szlovák Nemzeti Tanács jelentős feladata a CSKP XIV. kongresszusa és az SZLKP kongresszusa határozatainak megvalósítása során a szocialista demokrácia bővítése és elmélyítése. Az SZNT törvényalkotó, ellenőrző és szervező funkciója eredményes teljesítésének egyik alapvető feltétele a nemzeti bizottságokkal kialakított jobb kapcsolat Ennek érdekében a Szlovák Nb-mzcti Tanács elmélyíti az SZNT. valamint az SZNT szervei és a nemzeti bizottságok között a kölcsönös tapasztalatcsere és eszmecsere különféle formáit. Ezeknek az igényes feladatoknak teljesítése megköveteli, hogy szüntelenül emeljük az SZNT munkájának színvonalát.