Új Szó, 1972. december (25. évfolyam, 284-308.szám)

1972-12-01 / 284. szám, péntek

Belpolitikai kommentár EGYESÜLNEK A LAKÁSÉPÍTŐ SZÖVETKEZETEK A szlovákiai lakásépítő szö­vetkezetek tulajdonában je­lenleg körülbelül 110 000 la­kás van, és ez 10 milliárd korona értéket képvisel. Az ötödik ötéves tervidőszak be­fejezéséig további több mint 70 000 lakással bővül ez az alap. Ez is mutatja, hogy a helyzet ma egészen más, mint mondjuk 15 évvel ezelőtt, amikor ezek a szövetkezetek még csak az első bátortalan lépéseket tették. A hatalmas érték, a többi szervezethez fűződő kapcsolatok bonyo­lultsága, valamint az a tény, hogy részt vesznek az épít­kezések előkészítésében, a kölcsönigényekkel kapcsola­tos problémák megoldásában, hogy gondoskodniuk kell a lakásalap karbantartásáról és ezzel egyidejűleg még nevel­niük is kell tagjaikat, ezek olyan kérdések, amelyek nem oldhatók meg az elavult, mondhatnánk: műkedvelő módszerekkel. Tehát itt az ideje annak, hogy nagyobb egységek ala­kuljanak, hogy megfelelő mó­don és előnyösen kapcsolód­jon össze több szövetkezet, és igazgatásában olyan szakkép­zett dolgozókat alkalmazza­nak, akik megfelelő szaktu­dással foglalkoznak a szövet­kezet problémáival. Az integ­ráció kérdése éppen most, a lakásépítő szövetkezetek év­záró közgyűléseinek idősza­kában került előtérbe. A szö­vetkezetek döntő többsége ér­zi az új helyzetből adódó kö­vetelményeket és egyetért az­zal, hogy további szövetkeze­tekkel egyesüljön, fgy pl. Bra­tislavában november elejéig 54 szövetkezet fejezte ki egyetértését az egyesüléssel, s ezek a bratislavai szövet­kezeti lakásalap 81 százalékát képviselik. Az integrációs fo­lyamatban a legnagyobb elő­rehaladást a közép-szlovákiai kerületben érték el, ahol 157 szövetkezet 39 nagy egységbe tömörUlt. Lassúbb ütemű az egyesülés a nyugat-szlovákiai kerületben, ahol 269 szövet­kezetből kell 46 erős tömörü­lést kialakítani, és ahol a la­kásalap 68 százaléka felett rendelkező szövetkezetek ér­tenek egyet ezzel az integrá­ciós formával. A kelet-szlová­kiai kerületben eddig a szö­vetkezeti lakásalap 56 száza­lékával rendelkező szövetke­zetek fejezték ki jóváhagyá­sukat. Ebben a kerületben azonban probléma, hogy az egyesítés gondolatával nem szimpatizálnak különösen a poprádi és a prešovi járás­ban, mig KoSicén lényegében már megoldották az integrá­ciót, ugyanis a 22 lakásépítő szövetkezet négy központba tömörUlt, s ezek 13 160 lakást képviselnek. Az integráció ellen különö­sen azok a szövetkezetek til­takoznak, amelyek még sem­miféle lakásalappal nem ren­delkeznek, de közben azt ál­lítják, hogy az egyesítés után kevesebb lakást kapnának. A tagság társadalmi és szemé­lyi érdeke is azonban éppen azt igényli, hogy támogassák az egyesítés gondolatát, mert ez sokkal jobb lehetőségeket biztosít a szövetkezetek szá­mára. Bizonyos aggodalmat okoz az is, hogy értékelni fogják az eddigi vezetőség munkáját, és az értékelés nem minden esetben lesz pozitív előjelű. Mindezek ellenére az ilyen indokok legfeljebb las­síthatják, de nem állíthatják meg az integráció folyamatát. Tekintettel a lakásépítő szö­vetkezetek előtt álló felada­tokra, hasznos lenne az év végéig befejezni az egyesí­tést. Ezekről a feladatokról rész­letesen tanácskoztak a közel­múltban a Szlovákiai Lakás­építő Szövetkezetek Szövetsé­gének kerületi konferenciá­ján, ahol megválasztották a kerületi bizottság új szerveit, valamint a II. szlovákiai kongresszus küldötteit is. A kongresszust a tervek szerint 1973 március végén tartják meg. A lakásépítő szövetkezetek és szervezetek kötelesek na­gyobb igényeket támasztani a kivitelező építőipari szerveze­tekkel szemben, elsősorban a munka minőségével, az idő­terv betartásával, és az átvé­telkor tapasztalt fogyatékos­ságok eltávolításával kapcso­latban. Elretlendő példaként emiitjük meg: az építőelemek­ből készült szövetkezeti laká­sokban végrehajtott ellenőr­zés megállapította, hogy a hi­bák eltávolítása szlovákiai méretekben közel 120 millió koronát igényel. A szövetke­zetek igen gyakran megfize­tik az építőipari szervezetek­nek azokat a munkákat, ame­lyeket azok kiszámláznak ugyan, de nem mindenkor vé­geznek el. Több olyan szövet­kezet is van, amely nem ér­vényesíti idejekorán az építők által elkövetett hibákra vo­natkozó hároméves garanciá­lis időből eredő jogait. Meg kell oldani a szövetkezeti la­kásalapok karbantartásával összefüggő problémákat is. Éspedig egyrészt saját kar­bantartókkal, a nagyobb javí­tásokat pedig speciális kar­bantartó vállalattal. Természetesen meg kell említeni, hogy ezen a téren is harcolni kell a szövetkeze­ti lakások kiutalásával kap­csolatos korrupció ellen. JAROSLAV MEŠKO AZ IDEOLÓGIAI PLÉNUM TÜKRÉBEN Művészeti dolgozók a párthatározatokról Csehszlovákia Kommunista Pártja, valamint Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának nemrég lezajlott plénuma, s az ott elfogadott határozatok a jelentőségéhez méltó visszhangot váltottak ki dolgozóink körében. Az em­lített határozatok egyik pozitívuma, hogy érthetően, vilá­gosan és egyértelműen fogalmaz, s emellett tág teret biz­tosít a felelős szervek, intézmények és személyek tettei­nek, alkotó hozzáállásának. Ezúttal a kulturális intézmé­nyek néhány vezetőjét kerestük fel, s az alábbi kérdése­ket tettük fel nekik: 1. Hogyan értékelik a CSKP KB és oz SZLKP KB plé­numánok határozatoit? 2. A jóváhagyott hotározotokat milyen konkrét tet­tekkel érvényesítik munkahelyükön? J2 <D >aj > U] N :0 C :0 V Ján Solovič, a Szlovák írószövetség vezető titkára: 1 A CSKP és az SZLKP KB • ideológiai plénuma társa­dalmi életünk egy szakaszának a kicsúcsosodását jelenti. Ez a szakasz pártunk XIV. kongresz­szusával kezdődött, amely vég­érvényesen gátat vetett külön­böző felforgató kísérleteknek, eszmei zűrzavaroknak, a haladó világnézet alapján elemezte szocialista társadalmunk jelen­legi helyzetét, s egyúttal vilá­gos célkitűzéseket, feladatokat szabott meg. A mostani plená­ris ülések lényegében lezárják a konszolidáció szakaszát, s egyúttal a konkrét tettek a ha­tározatokban foglalt elvek meg­valósításának a nyitányát je­lentik. Ez a plenáris ülés egy­értelműen, ugyanakkor azonban nyugodt és tárgyilagos hangvé­telében megfelelő választ adott a különböző nyugati ellensé­ges híreszteléseknek és propa­gandának. A plenáris ülés és az ott elfogadott határozat egyértelműen bizonyítja, hogy az ideológiai munka területén is magasabb, fejlettebb szintre léptünk, s lakosságunk ma már megértette és támogatja pár­tunk politikáját, magáévá tette a Tanulságok című pártdoku­mentum anyagát, tisztán látja az összefüggéseket, s a közel­múlt hibáit. Ebben a szellem­ben dolgozóink széles rétege tá­mogatja pártunk politikáját, nemcsak szavakban, hanem el­sősorban tettekben. 2 A plenáris ülés határoza­• tai egyúttal bizonyították azt is, hogy a Szlovák írószö­vetség tevékenységének az irányvonala — amelyet idén a II. kongresszuson fogadtak el — helyes, ezen az úton kell to­vább haladni. A májusi kong­resszus, valamint a CSKP és az SZLKP KB plenáris ülésének határozatai alapján a közeljö­vőben több olyan rendezvényt szervezünk, amelyek legfőbb célja, hogy íróink sajátos esz­közeikkel a mostaninál fonto­sabb, aktívabb szerepet töltse­nek be társadalmunkban. A kö­vetkező hetekben több szeminá­riumot rendezünk, ahol neves előadók a marxizmus—leniniz­mus alapjairól, továbbá idősze­rű közgazdasági és külpolitikai kérdésekről tartanak előadáso­kat íróinknak. Továbbra is nagy figyelmet szentelünk fia­tal íróink fejlődésének, művé­szi és emberi arculatuk formá­lódásának. Az eddiginél tartal­masabbá, vonzóbbá szeretnénk tenni az író-olvasó találkozó­kat. Tovább bővítjük kapcsola­tunkat a baráti országok író­szövetségeivel is. A Szlovák írószövetség számos jelentős évforduló méltó megünneplésé­re készül. A következő hóna­pokban emlékezünk meg Petőfi Sándor születésének 150. évfor­dulójáról. Az évfordulóval kap­csolatos rendezvényeinkkel, ba­ráti összejöveteleinkkel a pro­letár nemzetköziség elvének gyakorlati megvalósítását kí­vánjuk szolgálni. Dr. Ján Podhradský, a Szlovák Film központi igazgatója: 1 A CSKP KB és az SZLKP • KB ideológiai plenáris ülé­se olyan határkő, mely társa­dalmunk minden tagjának esz­mei-nevelő ténykedését minő­ségileg magasabb szintre emeli. Persze, minden azon múlik, hogy a központi bizottság ülé­sének határozatai hogyan vé­sődnek a nép tudatába, a dol­gozók hogyan teszik ezeket magukévá és természetesen döntő az idő is. A határozatok mondanivalója és célzata egy­értelmű: megszilárdítani a dol­gozók osztályöntudatát is. Mi­vel politikai-kulturális intéz­ményben dolgozunk, a határo­zatokból eredően szükségszerű­nek tartjuk, hogy sokoldalúan javítsuk kulturális és művésze­ti ténykedésünk színvonalát, mely a dolgozók nevelésének fontos tényezője. Dolgozó né­pünk öntudatának természetes­nek kell lennie, szabad akara­tából kell erednie annak, mit akar elérni, milyen irányban kíván haladni, s felelősségérze­tet kell tükröznie mindazért, ami társadalmunkban történik. Minél mélyebb és szilárdabb a szocialista öntudat, az ember annál elvszerűbb a saját mun­kájában, döntésében és cseleke­detében. Nem reked meg a sza­vaknál, hanem aktívan befolyá­solja a körülötte zajló esemé­nyeket, s ilyen szempontból a plenáris ülés kimondottan ösz­tönzőleg hat. A szavak helyett a tetteket sugallja, cselekvésre szólít minden területen. S eh­hez a felhíváshoz természete­sen a szlovák filmgyártás dol­gozói is felsorakoznak. 2 Már 1973-ban, a februári • események 25. évfordulója tiszteletére Hosszú az út a menyországba címmel színes filmet készítünk népünk szociá­lis küzdelmeiről a burzsoá Csehszlovákiában. A jövő évben a Szlovák Nemzeti Felkelés és a felszabadulás 30. évfordulója tiszteletére nagyszabású vállal­kozáshoz kezdünk. A témákkal olyan jelentős rendezők és for­gatókönyvírók foglalkoznak, mint P. Bielik, V. Bahna, I. Bu­kovčan, J. Tallo, A. Bednár és mások. Egyidejűleg feladatul tűztük ki, hogy a szlovák filmgyár­tásban felszámoljuk a törté­nelmi témák túlsúlyát, s az al­kotómunkát a jelen felé irá­nyítjuk. Célunk, hogy többet és következetesebben figyeljük szomszédaink, barátaink, mun­munkatársaink életét és sor­sát, bátrabban felfigyeljünk ko­runk valóban égető kérdéseire. A problémákat ne a peremje­lenségekben keressük, hanem figyelmünket a legfőbb, a leg­lényegesebb kérdésekre irányít­suk, azokra a problémákra, melyeket az elkötelezett alko­tók számára az élet kínál. Meg­próbálunk valóban vidám hang­vételű, szellemes és korszerű vígjátékot is létrehozni, mely filmgyártásunkban évek óta ki­mondottan hiánycikk. Komoly problémák várnak ránk a filmforgalmazás és a nézőközönség megnyerése terén is, mert a mozik látogatottsága az utóbbi években csökkent. Befolyásolnunk kell a nemzeti bizottságok munkáját, melyek tulajdonképpen a mozik tulaj­donosai, hogy a mozikat a szín­házhoz, hangversenytermekhez és múzeumokhoz hasonlóan a kultúra méltó hajlékává változ­tassák, ahová az emberek szí­vesen s fennkölt érzésekkel járnak. Számos feladat vár ránk a rövidfilmgyártás terén ís, hi­szen az eddigi évi 150 film he­lyett fokozatosan évi 200 rövid­filmalkotást kívánunk készíte­ni. A rövidfilmgyáttás legfőbb feladata az elkövetkező idő­szakban a tudományos-népsze­rűsítő, az oktató Mmek készí­tése lesz. Több figyelmet kell fordítanunk az animált, azaz a rajz- és bábfilmekre ís, mert ezen a téren — a Szlovák Film korábbi vezetőségének kevés­bé körültekintő eljárása miatt — sok-sok pótolnivalónk van. Tudatosítjuk, hogy nem va­gyunk híján a feladatoknak, s ez az alapfeltétele annak, hogy az ideológiai plénum határoza­taira a szlovák filmgyártás konkrét munkával reagálhas­son. Dr. Krivosík István, a Mogyar Területi Színház igazgatója: 1 A CSKP KB és az SZLKP • KB legutóbbi plenáris ülé­sének határozatát nagy jelen­tőségűnek tartom. Ma már köz­tudott, hogy az elmúlt válságos évek egyik oka a szocialista társadalmunk felépítményében felbukkanó hibákban, olykor ellentmondásokban rejlett, ör­vendetes és biztató számomra, hogy a társadalmi, gazdasági konszolidáció részeként az ideológiai munka területén ls rámutatunk a hibákra, s ma már marxista—leninista alapo­kon nyugvó világos és helyes elveink és céljaink vannak. Napjainkban egyre nyilvánva­lóbb, hogy a két világrendszer közötti harc egyre inkább esz­mei síkra helyeződik át, s ez még inkább aláhúzza az emlí­tett plénumok határozatainak jelentőségét, mert ezek tükré­ben mi is kellőképpen felvér­tezve vesszük ki részünket az ideológiai küzdelemből. Fontos­nak tartom, hogy a határoza­tok társadalmunk egész felépít­ményét egyaránt érintik, s lé­nyegében minden alapszerve­zetre egyformán vonatkoznak. Nem tesznek különbséget egyes ágazatok között, hanem komp­lex módon, s ugyanakkor min­den jelentős részletre kiterje­dően jelölik meg tennivalóin­kat. Ogy hiszem, nem kell hangsúlyoznom azt sem, hogy a legjobb határozat is csak ak­kor éri el a célját, ha mielőbb megvalósul, s ez a mostanival sincs másképp. Ezért minden kommunista és pártonkívüli legfontosabb feladata e határo­zat szellemében, az itt rögzí­tett elvek alapján dolgozni, cselekedni. Az eddiginél jóval nagyobb figyelmet kell szen­telnünk szocialista társadal­munk embere tudatának fejlő­désére. Okosabban, átgondoltab­ban kell megfogalmaznunk el­veinket, célkitűzéseinket, úgy, hogy az társadalmunk minden polgára számára érthető és vonzó legyen. 2 Színházunk valamennyi • dolgozója ezekben a na­pokban ismerkedett és ismerke­dik meg a határozatokkal. Ez­után különböző fórumokon megvitatjuk és elemezzük a do­kumentumot, s az abban fog­lalt elveket, célkitűzéseket igyekszünk munkánkban érvé­nyesíteni. Ogy vélem, akkor le­szünk hűek a határozat szelle­méhez, s akkor valósítjuk meg célkitűzéseit, ha megfelelő mű­sorpolltikával, jó dramaturgiai, rendezői munkával a szó leg­szebb értelmében elkötelezett színház leszünk, művészi esz­közeinkkel igyekszünk köze­lebb kerülni a nézőhöz, annak hétköznapi életéhez, öröméhez és bánatához. A magunk lehe­tőségével és eszközeivel harco­lunk a különböző maradi csö­kevények és más káros meg­nyilvánulások ellen. Tudatoslt­juk helyünket az ideológiai barikádon, s ennek megfelelően igyekszünk hatásos és vonzó előadásokon keresztül a szocia­lista erkölcsi normák alapján szórakoztatni és nevelni kö­zönségünket. Tisztában va­gyunk azzal is, hogy igényes feladatainkat csak a falusi, üzemi, községi és más pártalap­szervezetek, valamint tömeg- és kulturális szervezetek az eddi­ginél jóval hatékonyabb segít­ségével válthatjuk valóra. SZILVÁSSY jÖZSEF TOLGYESSI MÁRIA

Next

/
Thumbnails
Contents