Új Szó, 1972. december (25. évfolyam, 284-308.szám)
1972-12-31 / 52. szám, Vasárnapi Új Szó
F ialalnfcra i S F ialalntaialt Élménybeszámoló előtt RAFFAI PIROSRA azok közé a szerencsés emberek közé tartozik, akik már jártak a Szovjetunióban. Méghozzá nemrégen töltött ott két teljes hetet. Egyebek közt Moszkvába és Szaratovba látogatott el egy barátsági vonattal, melyen egyedül képviselte a dunaszerdahelyi járást. A nagy megtiszteltetésben és kitüntetésben a járási pionlrház részesítette kiváló munkájáért. A rendkívül értelmes és csinos Piroska ugyanis pionírvezetőként dolgozik Ekecsen. Munkáját nemcsak a legkisebbek között végzi mindenki megelégedésére, hanem a SZISZ helyi szervezetének is egyik legaktívabb tagja. Azt Is mondhatnánk, hogy mindene a SZISZ-munka. Az ifjúsági szervezet rendezte azt az összejövetelt is, melyen Piroska számolt be utazása élményeiről. Beszélgetésünkre éppen az élménybeszámoló előtt került sor. Bevallom, Piroskát öröm hallgatni: megfontoltan, higgadtan és okosan beszél. Ezért meglepődtem, amikor elárulta, hogy tulajdonképpen izgalommal tekint útbeszámolója elé. Ezt annál meglepőbbnek találtam, mivel azoknak a fiataloknak kellett beszámolnia, akik előtt soha sincs lámpaláza, hiszen az ifjúsági szervezet gyűlésein Piroska rendszerint felszólal. — Mitől izgul hát? — érdeklődtem csodálkozva. — Attól, hogy nem fogom tudni elmondani mindazt, amit láttam és átéltem. Azt nem is lehet szavakban elmondani. Például amikor megérkeztem, s otthon be akartam számolni, nem tudtam, a sok szép élmény közül miről ls beszéljek. — Kezdjük talán az elején, hogy könnyebb legyen — javasoltam. — Hány utasa volt a barátság vonatának? — Háromszáztíz. Ebből 25 Utas a nyugat-szlovákiai kerületből. Én voltam a legfiatalabb a vonaton: 20 éves vagyok. — Szaratov hogy került bele Ötiprogramjukba? — Oda csak a nyugat-szlovákiai kerület küldöttjel utaztak. Szaratov ugyanis a baráti kerületünk. Moszkváig valamennyien együtt utaztunk. A Szovjetunió fővárosában a vonat utasai csoportokra oszlottak, s más-más Irányban folytatták útjukat. — Szaratovi élményei közöl mire emlékszik a legszívesebben? r — Talán arra a fogadtatásra, melyben a pionírpalotában részesültünk. Százharmincöt csapatvezető fogadott bennünket. Lenyűgözően szép a szaratovi pionírok 1967-ben átadott otthona, melyben 40 szakkör működik. Hatalmas a város gyermekkönyvtára is — a moszkvai és a leningrádi után a harmadik legnagyobb az országban. A Szovjetunióban minden tanuló igazán büszke arra, hogy pionír lehet. A pionírok nagyon aktívak. A pionírmunkát szinte mindenki a szívügyének tekinti. Mindenki segíti a szervezet tevékenységét. Tetszett, hogy a csapatvezetők hatásköre és tekintélye sokkal nagyobb, mint nálunk. Tetszettek a tanulók egyenruhái, a kislányok fehér kötényei. — Gondolom, nemcsak a pionírházban fogadták a küldöttséget ... — Fogadtak bennünket a járási pártbizottságon és azon az egyetemen, melyen Jurij Gagarin tanult. Ellátogattunk arra a helyre — a várostól mintegy 50 kilométernyire —, ahol Gagarin sikeresen leszállt a világ első űrutazása végén. — Mire gondolt ezen a helyen? Űj lendülettel Javorka Imre, a SZISZ biňai (Bény) szervezetének elnöke, nemrég tért haza a katonaságtól. Mintha őrségváltás lett volna a biňai szervezetben. A leszerelt katona a SZISZ-szervezet élére állt, a volt elnök pedig bevonult katonának. Az elmúlt évben végzett tevékenységről az új elnök helyett helyettese, Diósl Gyula tájékoztatott. Tőle tudtam meg, hogy az 1971 februárjában alakult 35 tagú Ifjúsági szervezet főleg a megalakulás utáni időszakban nagyon jól működött. Járási méretben az elsők közé kerültek. A munka minden területén derekasan helytálltak. Népviseletbe öltözve farsangi felvonulást rendeztek, betanultak egy esztrádműsort, amit saját falujukon kívül még két másik faluban is sikerrel mutattak be. A szűkös helyiségben — amit közösen használnak a faluban működő többi társadalmi szervezettel — táncdélutánokat rendeztek, s a brigádmunkákbői se vonták ki magukat. Azonban a fellendülés után pangás állott be. Annak reményében, hogy a szervezet újra fellendüljön, kétszer választottak új vezetőséget. A szervezet új munkatervét már közösen az új elnökkel, Javorka Imrével dolgozták ki. Céljuk, hogy munkájuk után a közeljövőben legalább olyan eredményt érjenek el, mint a megalakulás utáni időszákban. — Több akciót terveztünk — mondja Javorka Imre —, brigá— Arra, hogy milyen nagyszerű dolog a tudomány. Meg arra, hogy az ember megszületésekor még nem tudni, mi lesz belőle. Gagarin szülei sem gondolhatták, hogy fiúk lesz a világ első űrutasa. Meghatódva álltunk azon a helyen. Egy rögöt felvettem és magammal hoztam. Azóta már ki is állítottam az iskolában. — Moszkvai élményeiről ls hallhatnánk valamit? Gondolatai, emlékei közt keres, mintha csak egy albumot lapozna. — Vonatunk minden utasa részt vett az elesett katonák sírjának és az örök mécsesnek a megkoszorúzásán. A Vörös téren egy órát vártunk a mauzóleum kinyitására. Nagyon hideg volt, fáztunk. Mégis úgy éreztük, hogy akár egy napot is megérte volna várni. Nem is tudom megmondani, mit éreztem, amikor Lenint megláttam. — Elárulná azt ts, mit hozott a nagy útról? — Rengeteg ajándékot kaptunk: könyveket, jelvényeket, hanglemezeket, pionírkendőt, babákat. Mindennek nagyon örülök. Az ajándékokat már ki is állítottam az iskolában, hogy minden pionír lássa. Egyre jobban megnyílik Raffai Piroska emlékeinek zsilipje. Meg-megvillanő szemmel beszél a számtalan élményről. — Ott-tartózkodásom alatt tudatosítottam igazán, hogy megéri dolgozni. A számtalan kisebb-nagyobb kudarc, bosszúság ellenére is megéri, hiszen azzal, amit végzek, egy nagy mű megvalósításához járulok hozzá. Nagyon-nagyon jólesett az az őszinte barátság, melyet a Szovjetunióban tapasztaltam. Erről a barátságról csak az győződhet meg igazán, s csak az nyer teljes képet a Szovjetunióról, aki ellátogat oda. Őszintén kívánom, hogy minél többen részesüljenek ilyen szerencsében — mondja befejezésül. — Meggyőződésem, hogy mind a SZISZ tagjai, mind a pionírok szívesen fogják hallgatni Raffai Piroska élménybeszámolóját. FÜLÖP IMRE Az évzáró taggyűlés jó alkalom a visszapillantásra, az egész évi tevékenység értékelésekor. Ilyenkor fény derül arra, ki hogyan dolgozott, mivel járul hozzá a szervezet tevékenységéhez, hogyan teljesítette a konkrét feladatokat, melyeket korábban maga vállalt. Ennek tudatában érthető, hogy egyik este kíváncsian Indultam el a Košice-vidéki járásban levő Cestice (Szeszta) községbe a SZISZ évzáró taggyűlésére, melyet a hnb Üléstermében tartottak. A teremben kellemes meglepetés ért. Több sorban piros posztóval leborított asztalok mell°tt leányok, fiúk ültek, akik a társasdalmi szervezetek helyi vezetőivel beszélgettek. Jól előkészített évzáró lesz — volt az első benyomásom. Ebben nem is csalódtam, viszont Bődi Jánosnak, a SZISZ helyi szervezete elnökének egész évi munkájukról szóló beszámolója után már szomorkás kép tárult elém a szervezet életéről. Egész évi tevékenységük 418 brigádóra ledolgozásában merült ki. (Ebből sem vette ki részét minden tag!). Alakítottak egy beat-együttest, megvásárolták a szükséges hangszereket, zenekari felszerelést, de az együttes csak a megalakulásig működött. A megvásárolt zenekari felszerelést már el is adták. Megkezdték egy színdarab betanulását is. Nem volt könnyű, de megbirkóztak vele. A bemutató előtt azonban az egyik szereplő megsértődött, lemondta a szereplést, ezért a darabot nem is vitték színre. Kulturális tevékenységük néhány teaest megrendezéséből állt. Szeszta nem nagy falu, de így is közel 80 fiatal él ebben a községben. Ezek közül 21 regisztrált és 24 állandó tagja van a SZISZ helyi alapszervezetének. Váljon tettekké az akarat A SZISZ cesticei alapszervezete évzáró taggyűlésének margójára Az évzáró taggyűlés nemcsak visszapillantást, hanem előrenézést, tervezgetést is jelent. Ezzel kapcsolatban Zsiga László, a SZISZ járási bizottságának képviselője a következőket mondotta: — Nagy előrehaladást akarunk elérni az é'rdektevékenység terén. A SZISZ KB következő plenáris ülésein elsősorban mérlegelni akarjuk a sport, a turisztika, a természetjárás, a kultúra stb. további fejlesztésének lehetőségeit. Nem enged• hető meg, hogy a felsoroltakból bármi is hiányozzék az ajajsszervezetek munkájából. Kezdeményezéseitek elsősorban a? alapszervezeteket szolgálják, de szívesen támogatjuk a tapasztalatok kicserélését, esetleg szélesebb mértékben való érvényesítését. Valamennyiünk kezdeményezése jelentős mértékben befolyásolja az egész szövetség munkáját. Amint arról az évzáró taggyűlésen személyesen is meggyőződhettünk, a társadaliri szervezetek helyi vezetői a jövőben a fiatalok minden problémájának megoldásában készségesen segítenek, csak bizalommal kell hozzájuk fordulni. A szesztal fiatalokban van tenniakarás, csak olyan vezetőkre van szükségük, akik ezt a tenniakarást ki tudják bontakoztatni és tettekké tudjáK fejleszteni. A Košice-vidéki járásban, Szeszta szomszéd községeiben ís vannak jól működő ifjúsági szervezetek. Építsetek ki velük baráti kapcsolatot, vegyétek át tapasztalataikat! Rendkívül sok múlik az alapszervezetek munkáján, a vezetőség rátermettségén, mert az a biztosítéka Szocialista Ifjúsági Szövetségünk jó munkájának. Már most azzal a tudattal végezzétek munkátokat, hogy idővel belőletek, a SZISZ tagjaiból lesznek kommunista pártunk tagjai és aktív dolgozói. SZÁSZAK GYÖRGY dókat szervezünk, és a munkáért kapott pénzen tanszereket vásárolunk a vietnami tanulóknak. Tánccsoportunk népi és modern táncok tanulásával már készül az új kultúrház megnyitására. Ünnepi taggyűlésen emlékezünk meg a Szovjetunió megalakulásának 50. évofrdulőjáról. Januárban Petőfi-emlékestet tervezünk, amelyre hazai költőket is szeretnénk meghívni. A lányok kézimunkakört akarnak szervezni. Vannak olyan terveink is, melyekkel még csak gondolatban foglalkozunk. De ezek a tervek nem alaptalanok. Az új kultúrház, amelyben nekünk is külön helyiséget biztosít a hnb vezetősége, megoldja eddigi helyiségproblémánkat. Javorka Imre a katonaságnál ls megállta a helyét. „Példás katona" kitüntetést kapott, s mint tizedes szerelt le. S mert bíznak benne, most, hogy hazajött, újra az ifjúsági szervezet élére választották. A fiatalok megbíznak az új vezetőben, amit az is bizonyít, hogy a faluból azok a fiatalok, akik máshol tagjai az ifjúsági szervezetnek, szívesen kapcsolódnak be a biňai fiatalok munkájába. Legutóbbi gyűlésükön a tagságnál jóval többen, összesen ötvenketten vettek részt. Remélhetően ez a kölcsönös bizalom és tenniakarás meghozza gyümölcsét. KREMMER LASZLÖ Hű maradt a falujához Horné Semerovcén (Felsőszemeréd), az Ipolyságtői alig néhány kilométernyire fekvő rendezett, szép kis falubar jól működő SZISZ-szervezet dolgozik. E szervezet munkí járói beszélgettünk Mojzes Edittel, a SZISZ felsőszemeréd szervezetének egyik alapító tagjával és tisztségviselőjévé' A szerény és lelkes kislány kérdéseinkre a következőke válaszolta. • Mi a titka sikereinek? — Nincs ebben semmi titok. Annak ellenére, hogy mint mindenütt, így nálunk is mutatkoztak kezdeti nehézségek, nem torpantunk meg, hanem nagy lelkesedéssel láttunk munkánkhoz. Az volt a fő célkitűzésünk, hogy falunk fiatalságának állandó színvonalas szórakozást biztosítsunk. Tevékenységünket azonban nem korlátoztuk csupán szórakozásra. Ezért gondoltunk az ismeretterjesztésre, a színjátszásra, ünnepélyek, vetélkedők rendezésére ls. Az ifjúsági szervezet keretében irodalmi, tánc- és sportkört létesítettünk, melyeknek munkájában fiataljaink érdeklődésüknek megfelelően kapcsolódhattak be. Fiatalok vagyunk és szórakozni is szeretünk, ezért havonta megrendezzük a rendszeresített teadélutánjainkat, s van két hagyományos szórakoztató jellegű rendezvényünk, melyre a SZISZ rendezésében évről évre sor kerül: a „Pótszilveszter" és a farsangi álarcos bál. • Ügy hallottuk, 'a társr dalmi munkából is kiveszi!: a részüket... Ifjúsági szervezetünk meg alakulása óta magáénak tartja falunk problémáit is Ezért természetes, hogy bekapcsolódunk a faluszépítésl akciókba. Dolgoztunk már az utak kiépítésénél, részt vettünk a sportpálya és a park szépítési munkálataiban, és rendszeresen segítünk az efsz-nek a csúcsmunkákban is. Ez az együttműködés egyébként számunkra is hasznos, mert a földművesszövetkezet a segítségért labdarúgóinknak sportfelszerelést ajándékozott. • Mondjon valamit saját magáról is! — Ipolyságon, a mezőgazdasági műszaki középiskolában érettségiztem. Az iskola elvégzése óta a Folsőszemerédi Efsz könyvelőnője vagyok. Hű maradtam a falumhoz és nem bántam meg. Feladatom a pénzügyi könyvelés. Ezt a munkát egyre jobban szeretem. Talán azért, mert állandó áttekintésem van a szövetkezet gazdasági helyzetéről. Munkatársaimat gyermekkorom óta ismerem és általában jól megértjük egymást. Szabad időm nem sok van, és azt sem tölthetem el mindig úgy, ahogyan szeretném. Legkedvesebb szórakozásom az olvasás és a kézimunkázás, de zongorázom is, mert a zenét kedvelem. Szeretek táncolni, gyűjtöm a divatújdonságokat. Végezetül még annyit: szeretnék nagyon boldog, kiegyensúlyozott életet élni. Szívből kívánjuk, hogy ez sikerüljön! SÁGI TÓTH TIBOR