Új Szó, 1972. december (25. évfolyam, 284-308.szám)

1972-12-30 / 308. szám, szombat

Világ proletárjai, egyesüljetek! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PARTJA KÖZPONTI BIZOTTSAGANAK NAPILAPJA 1972. december 30. SZOMBAT BRATISLAVA • XXV. ÉVFOLYAM 308. szám Ara 50 fillér FÉLÉVSZAZAD ' A Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége fennállásának fél évszázados évfordulójáról emlékezik meg ma a haladó emberiségí A jubileum jelentőségét fokozza, hogy a progresszív erők — éppen az óesztendő alkonyán — lenini szovjet békepolitika zászlaja alatt elsodró lendületű offenzívát indítottak a népek és nemzetek boldogabb, igazabb jövendőjéért. Kétségtelen, hogy a szovjet békepolitika, amely az elmúlt ötven esztendő során történelmi jelentőségű eredményeket ért el, ma meghatározó jellegű tényező a világpolitikai folyamatokban. Ennek a ténynek tulajdonítható, hogy az utóbbi esztendőkben lényegesen megnövekedett a szocialista társadalomközösség, a nemzetközi kommunista- és munkásmozgalom befolyása, tekintélye a nemzetközi politikai élet minden területén. A szovjet állam megalakulásának fél évszázados évfordulója nagyszerű alkalmat kínál mérleg megvonására, arra, hogy történelmi távlatokba ágyazva vizsgálhassuk, vajon a békés egymás mellett élés politikájának következetes érvényesítése megérlelte-e gyümölcsét? • Közismert tény, hogy a fiatal szovjet állam első nemzetközi politikai megnyilvánulása békefelhívás volt. Lenin békemanifesztumát még Október lángjai repítették világgá, hirdetve a jövő, az emberiség ígéretét. Nem véletlenül vált ez a békefelhívás a szovjet politika és diplomácia alapvető okmányává, dokumentumává. Klasszikus tömörséggel körvonalazza és rögzíti a szocialista nemzetközi politika lényegét, meghatározó jegyeit. Ma a diplomáciatörténetek vaskos köteteit lapozgatva meggyőződhetünk róla: a fél évszázad során a lenini békemanifesztum gondolatai vezérelték a Szovjetuniót. Es ezek a gondolatok hatják ma át a földkerekség haladó erőit, szereznek érvényt, hódítanak teret az önkénnyel, erőszakkal szemben. Az elmúlt esztendő — elsősorban az európai kontinensen — a feszültség további feloldódásának az éve volt. Vitathatatlan, hogy a világbéke szempontjából is rendkívül fontos kezdeményezések elindítója a Szovjetunió, amely a szocialista társadalomközösség és a nemzetközi kommunista- és munkásmozgalom élén haladva, töretlenül érvényesíti az SZKP XXIV. kongresszusán elfogadott határozatot. A szovjet békeprogram, amely a világpolitikai helyzet tudományos felmérésén és elemzésén alapszik, relatíve rövid időn belül éreztette hatását, feltartóztathatatlanul tört magának utat a különböző nemzetközi fórumokon, elsősorban az Egyesült Nemzetek Szervezetében. A szovjet pártkongresszus békeprogramja ugyanis — világos, egyértelmű fogalmazásban — konkrét, elérhető célokat tűzött a szovjet kommunisták, de áltálában a világ haladó békeszerető erői elé. A fegyverkezési verseny megfékezése és leállítása, az általános és teljes leszerelés hangsúlyozott igénye az együttműködés sokoldalú fejlesztésével párhuzamosan kapott helyet a XXIV. kongresszus határozatában. A szovjet diplomáciai offenzíva következtében erőteljesen felgyorsultak az európai biztonsági és együttműködési konferencia előkészületet, az európai államok kapcsolataiban mindinkább előtérbe került a jószomszédi, baráti viszony megszilárdítása. Nem vitás, hogy a derűlátásra okot adó európai enyhülési folyamathoz a szovjet diplomácia körültekintő lépései teremtették meg a feltételeket, a békés egymás mellett élés lenini politikája jelentette számára a termő talajt. Nem feledkeztünk meg természetesen egy alapvető és rendkívül lényeges momentumról: az ideológiában elképzelhetetlen a békés egymás mellett élés; a Szovjetunió és a szocialista társadalomközösség reálpolitikája a marxizmus-leninizmus eszmélnek és gyakorlati útmutatásainak egységéből fakad. Ugyanakkor feltétlenül tudatosítanunk szükséges, hogy korunk békeharca a nemzetközi proletariátus osztályharcának szerves alkotóeleme, az imperialista törekvések megfékezésének leghatékonyabb eszköze. Ezen a szinten kap fokozott hangsúlyt, teljes értelmet a szovjet békeprogram, ebben a vonatkozásban vált komoly fegyverré a nemzetközi kommunista- és munkásmozgalom kezében. A moszkvai jubileumi ünnepségek jól kidomborították: a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségének megalakulása döntő fontosságú tény volt a nemzetközi proletariátus történelmi küzdelme szempontjából. A szovjetek állama az internacionalizmus jegyében formálódott, így vált a proletár nemzetköziség szimbólumává. Természetes tehát, hogy a nagy jelentőségű évfordulót sajátjaként ünnnepli a világ valamennyi országának munkásosztályla. A fél évszázados jubileum plasztikusan domborította ki: a világ haladó erői, a nemzetközi kommunista mozgalom eggyé kovácsolódva folytatja harcát, vívja küzdelmét. Elmondhatjuk, hogy e harc első gyümölcsei immár beértek. Az évfordulóval kapcsolatos ünnepségek különös hangsúlyt kapnak a szocialista országok viszonylatában. A fél évszázados út, a szocialista országépítés feltérképezése, tudományos elemzése a tapasztalatok bő forrását jelenti, világosan mutatja a követendő irányt. Am kiindulást alappá válik a szocialista országok nemzetközi politikai orientációja szempontjából is. Az a tény, hogy a szocialista államok a Szovjetunióval szorosan együttműködve fejlesztik társadalmukat, építik népgazdaságukat, a kölcsönös kapcsolatok magas fokú kialakítását követeli meg az élet minden területén. Az együttműködés további megszilárdítása tehát korparancs. Előfeltétele a szocialista világrendszer tekintélye további növekedésének, következésképp a szocializmus eszméi széles körű megvalósításának, érvényesítésének. Ezeknek a gondolatoknak a jegyében emlékezünk meg ma a Szovjetunió megalakulásának fél évszázados jubileumáról, köszöntjük tiszta szívből az ünneplő szovjet népet. A világ első szocialista államának fél évszázados fennállása hitet, bizalmat adó erő, példakép a nemzetközi proletariátus számára. A szocializmus eszméi végső győzelmet arattak, bebizonyosodott a marxizmus—leninizmus éltető ereje, a proletár nemzetköziség szellemében fogant egység megbonthatatlan szilárdsága. BALOGH P. IMRE VERA MUHINA: MUNKÁS-PARASZT SZÖVETSÉG NYIKOLAJ ASZEJEV Az alkotóhoz Nézd: az ég hajnalfénybe dőlt, zúzmara csillant vén tetőt — újultan ragyog a világ, tanúja vagy: örülni lát. Tanúja vagy: örülni lát, hogy milyen más lett a világ, hogy fénylenek a hámorok, "hogy réz s acél izzón csorog. Hogy ontja kincseit az érc, sosem felejted, omíg élsz, hogy fújta el — tejről habot — felhőjét szél, s az ég ragyog. Nem is, mint tejről a habot — gyalupad forgácsot ha ont! Sehol zord felhőknek nyoma — süt rád a munka sugara. S arra ocsúdsz fel hirtelen — vagy égitestek közt jelen, élsz, lángod nem lohad, de szít, dolgozol, alkotás hevít! Dudás Kálmán fordítása