Új Szó, 1972. december (25. évfolyam, 284-308.szám)

1972-12-24 / 51. szám, Vasárnapi Új Szó

A korszerű, nagy teljesítményű önjáró gépeknek ön szokásaik vannak. Nem terhelik őket gyalogos kirándulásokkal. Tisztelettudóan, daruk segítségével óriási lapos fémplatókocsikra emelik, úgy vontatják őket. A kocsik lejtős vége hengersor görgőihez hasonlít, melyen legurul a gép, ha megérkezett. És ha megérkezik az ilyen gép a Galántai Gépállomás udvarára, mindenki rohan, hogy megnézze, kipróbálja, megismerje. Nehogy valamilyen hibás gépezetet sózzon a gyár rájuk. Hiába a kísérőlevél, rajta az ellenőrzés valamennyi pecsétje. Természetes ez. Akárcsak az, hogy amikor új embert vesznek fel, nemcsak papírjait vizsgálgatják, hanem a szeme közé néznek, megismerkednek vele. Batyka Dezső elvtárs, a szakszervezeti bizottság elnöke szerint ez még fontosabb. hisz az ember parancsol a gépnek. Véleménye, meggyőződése, hogy manapság a jő vezető nem kevésbé felelős az emberekért, helyükért, mint a gépek állapotáért. A jó emberek kezében a gép mindig jó állapotban van. És ha történetesen rossz állapotba jut, javítását az embernél kell kezdeni. IGÉNYESEK az emberekkel szemben, de figyelemmel kísérik azt is, hogy az embereknek milyen igényeik vannak. Legutóbb a szakszervezeti gyűlésen Hlavatý Ferenc panaszt jelentett be. Jogos igényt. A zuhanyozóban egyszerre 15 dolgozó tisztálkodhat, de ha egyszerre tizenöten állnak a zuhanyozók alá, bizony csak csöpög a víz, hiába forgatják a csapot. Ki látott már ilyet? Furcsa helyzet. Félcolos cső vezeti a vizet a zuhanyozókhoz. Ez a hiba. Ki kell cserélni a csövet. A szakszervezeti bizottság megtárgyalta a panaszt. Intézkednek. Közel 250 dolgozója van a gépállomásnak. Három brigádközpontban, kihelyezett munkarészlegeken, s a gépállomási viszonyoknak megfelelően gyakran kisebb munkahelyeken dolgoznak. A Jó munkakörülmény megteremtése nem mindig, nem minden esetben valósitható meg. Öltözőket, zuhanyozókat már minden brigálközpontban felszereltek. Salán (Vágsellye) 75 000 koronás költséggel a pincében. Így ís jó, ha másképpen nem lehetséges. Bőven akad azonban más probléma is. HUSZONNÉGY ALÁÍRÁSSAL indítványt adtak be a dolgozók, hogy vezessék be az üzemi étkeztetést. Jogos ez is. A gépállomáson büfét nyitott a RAJ. Itt tízóraira,- uzsonnáravalót vásárolhatnak a dolgozók. Még meleg levest is kaphatnak. Más azonban, ha rendes ebédet, főtt ételt szolgáinak fel az üzemi konyhában. Jó lenne, ha üzemi konyhát nyitnának. Nem maradt tétlen a szakszervezeti bizottság. Felmérte a lehetőségeket. Arról van szó, hogy legalább negyven dolgozó számára biztosítani kell az étkeztetést. Negyven... Esetleg ötven... Kevés. Csak úgy valósítható meg, ha összefognak a szomszédos üzemekkel. Már folynak is a tárgyalások ebben az ügyben. Nyitott kérdés azonban, hogy hol, melyik üzemben működjön az üzemi konyha. Lehet, hogy a gépállomáson dolgozók számára csak szállítani fogják az ebédet. Akkor viszont nem lesz olyan bőséges a választék. Neim könnyű dolog megoldani ezt a problémát. TETŰ ALATT, fűtött helyen jobb dolgozni, mint a szabadban. Esőben, sárban, havas latyakban. A matuškovói (Taksony) brigádközpontban már sártalanftották a munkahelyet. 250 000 koronába került. A galántai brigádközpontban átépítették a műhelyeket. Ugyan, kérem, ez is valami? — kérdezhetnék. Átépítés? Igen, régebben a gépek elraktározására szolgált a vasvázas, egyszerű tető alatti hely. Ebből építettek műhelyt. A sládkovičovói (Diószeg) gyártól kész, összerakható falrészeket vásároltak, úgy plafonozták be a műhelyt. Az átépítés 100 000 koronába került A műhelyek előtti területet mintegy 200 négyzetméteren betonlapokkal rakták ki. Hasonló módon fogják sártalanítani a terepet a vágsellyei brigádközpontban. Már kidolgozták a tervét, 150—200 000 koronába kerül megvalósítása. Probléma azonban a központi fűtés bevezetése. Helyette három naftára működő, meleg levegőt fúvó aggregátort üzemeltetnek. Nem volt a legolcsóbb megoldás, hisz egy-egy aggregátorért 37 000 koronát fizettek. RÉGI VAGYUK a galántai brigádközpont javítóműhelyében dolgozóknak, hogy darupályát építsenek, hisz a motorok, a gépek kézzel való emelgetése, szállítása nehéz. A darupálya építésének műszaki eljárását már kidolgozták. Nem fognak kész darupályát felszerelni, hanem a tervrajzok alapján mindent maguk készítenek el. Néhány hét múlva már megkezdik a munkát. És ha már vágyakról szólunk, nem szabad mellőzni azt sem, hogy a tanulás vágya is jogos Igény. Ha valaki felnőtt korában szánja rá magát, hogy magasabb fokú iskolába járjon, s vállalja a munka melletti tanulás nehézségét, csak tiszteletet érdemel. Jó azonban, ha a tisztelet mellé támogatást is kap. Szabad napokat a vizsgák előtt, s más, hasonló kedvezményeket. A gépállomáson dolgozók közül Szabó Imre gépJavító szakközépiskolába jár. Mészáros Tibor és Tóth Mária pedig közgazdaságtani szakközépiskolába. Számukra minden lehető kedvezményt megadnak. HATAN szakvizsgát tettek az idén a gépállomáson dolgozók közül. A szakszervezeti bizottság gondoskodott arról, hogy megfelelő anyagi támogatást kapjanak. Megfelelő ...? Mondjuk ki nyíltan: pontosan 1075 korona 30 fillérbe került. Természetesen a gépállomás vezetősége joggal elvárja, hogy a szakvizsgázók, Caruj Ciprián, Csóka Dezső, Danajka Juraj, Kollár Fridolin, JaSka Henrik és Szüllő Ignác legalább azzal viszonozzák a támogatást, hogy .kötelező Ígéretet tesznek: legalább három évig nem bontják fel a munkaszerződést. Negyvenkilenc Ipari tanulót foglalkoztat a gépállomás. öt szakmában tanulnak. Amolyan házi tanműhelyt rendeztek be számukra, ahol Kamenár László és Szabó Imre vezetésével barkácsolhatnak, próbamunkákat végezhetnek. Igaz, hogy még probléma a tanműhely fűtése, mert egy volt garázsból alakították át, de átmenetileg így ls jó. A dolgozók szakképzéséről példásan gondoskodnak. Különféle tanfolyamokat szerveznek számukra, s mindenkinek biztosítják a lehetőséget, hogy a minősítő bizottság előtt vizsgát téve magasabb fizetést osztályba léphessen. Egri László Igazgatóhelyettes vezetésével évente kétszer szokott ilyen minősítő vizsgát tartani a bizottság. A FIATALOK ÜGYÉVEL, helyzetével, életkörülményeinek alakulásával Is törődnek. Szívesen adnának a katonaságtól visszatérő fiataloknak úgynevezett felruházás! segélyt, de, sajnos, a rendelkezések szerint ez a kerületnek csak bizonyos, kivételezett járásaiban valósítható meg. Nehezményezik, hogy rájuk nem vonatkozik ez a kivételezés, mert az utóbbi Időben legalább tizen más munkahelyet választottak ilyen okok miatt. Házépítéshez szívesen adnak kölcsönt. Bár ezen a téren is furcsa kitételei, feltételei vannak a rendelkezésnek: a gépjavítók, az lstállógépesítők, és egyes szakmabeliek nem tekinthetők olyan személyeknek, akik kimondottan a mezőgazdaságban dolgoznak. A kulturális és a szociális alapból azonban szívesen juttatnak kölcsönt azoknak, akik átépítik, modernizálják házukat. Az Idén két esetben adtak 15— 15 000 koronás kölcsönt. Kamatmentesen. Tíz év alatt kell törleszteni, s az átépítés befejezése után kell megkezdeni a kölcsön visszafizetését. És természetesen mindazoknak, akik építkeznek, segítenek. Ahogy tudnak, ahol lehet. Mindig megtalálják rá a lehetőséget. AZ t)Dt)LES olyan juttatás, melyet szívesen felhasználnak a dolgozók. Amíg más üzemben néha előfordul, hogy visszaadják az üdültetési utalványokat, itt ez soha meg nem történik. Ma már természetes dolog ez. Ogy is mondják, hogy ez „jár" a dolgozónak. Arra ls módjuk volt, hogy nyáron — dologidőbenl miért ne? ha jól megszervezik a munkát... — a Né. met Demokratikus Köztársaságba ötnapos kirándulást szervezzenek. Most pedig Prágába szerveznek kirándulást, a Szovjetunió fennállása 50. évfordulójának alkalmából rendezett kiállításra. Negyvenen vesznek majd részt ezen a kiránduláson. NINCS MIHEZ MERNI az emberről való gondoskodás arányát, hisz a gépállomáson dolgozók javát szolgáló intézkedések sora nem ért véget, mindegyikről nem lehet beszélni, írni, mert nincs rá mód, nincs olyan hosszú papiros, melyre mindet fel lehetne jegyeznie Csak néhány fontosabbról szóltunk. Röviden, tömören. Nincs mérce, hisz régebben hogyan törődtek 4 dolgozókkal? Tudjuk. Talán felesleges ls a magyarázat. Mihez mérjük? Mihez viszonyítsunk? Az ókori Görögországban a delphoi templom márványfalára vésték valamikor ezt a feliratot: „Az ember a tárgyak mércéje." Az emberi Csakhogy... Az ember előbb megépítette azt az épületet, s csak azután lett mércéje az általa alkotott tárgynak. Munka nélkül sem az ember, sem az emberi kultúra nem létezhet. Mindennek alapja a cselekvés. A galántai gépállomáson is, máshol ls, mindenütt szocialista hazánkban egyetlen elfogadható mérce az emberért tett emberi cselekedet. HAJDC ANDRÁS Szép és nehéz FELADAT A gyermekáldás olyan esemény a családban, ami a szülőket — főleg az anyát — kizökkenti megszokott életmódjából. Elsősorban lényegesen több lesz a munkája. Egy kisbaba gondozása; nevelése, tisztántartása, etetése stb. annyi munkát ad, hogy amellett a legszükségesebb háziasszonyi teendők elvégzésére is alig futja idejéből. Nem még, hogy munkába is járhasson... S nem is jár, mert az állásban levő nők anyasági szabadságra jogosultak, s ezáltal a nő hármas feladatának egyikétől — a munkahelyi kötelezettségtől — egy időre fel van mentve. Kaholek Júlia, a Kožatex termelőszövetkezet šamorínl (Somorja) üzemrészlegének alkalmazottja szintén anyasági szabadságon van és „a saját bőrén" érzékeli azt az intézkedést, miszerint a nőknak a második gyermek megszületése után kétévi anyasági szabadság jár. Az anyasági szabadság ideje alatt az anya hat hónapig megkapja a fizetését, utána pedig az anyasági szabadság leteltéig havi 500 korona segélyt ad az állam. Kaholekné 1971 áprilisától van anyaszabadságon. A gyermek, a kis Andrea most másfél éves. Egy másfél éves gyerekkel, ha vesszük, már kevesebb dolog van, mint egy kisbabával. A mamának ekkora gyermek mellett már futja az Idejéből másfajta munkák elvégzésére, sőt munkába ls állhatna, mert egy másfél éves gyermeket a bölcsődébe is szívesebben vesznek fel. S az sem előírás, hogy az anya csak két év letelte után léphet ismét munkaviszonyba. Am riportalanyunk bizonyos előző tapasztalatok alapján mégis úgy döntött, hogy kislánya kétéves koráig otthon marad. Ez a második gyermeke. Az sisö, a most hatéves Liviké, ö egyéves volt, amikor anyukája bölcsődébe adta. Ezt követően azonban az addig pirospozsgás, dundi kislány egészségi állapota többször válságba került. A bölcsődében való ellátáson ugyan nem volt semmi kifogásolnivaló, de minden szülő tudja, hogy kevés az olyan gyerek, aki „egyből" beleilleszkedik a bölcsőde kollektívájába. És az ő kislánya esetében az egyik angina követte a másikat. Egészen addig, amíg a kislány szervezate megedződött, hozzászokott az új környezethez. Ha a gyerek beteg volt, Kaholekné természetesen nem mehetett munkába. Az orvos ugyan igazolta az anya mulasztását, mégis idegfeszültséget okozó napok 2-JS voltak ezek. Részben a gyerek rossz egészségi állapota keserítette meg napjait, részben az a tudat, hogy a munkahelyen szükség lenne rá. Még az sem vigasztalta, hogy a vezetők emiatt soha nem tettek neki szemrehányást, ssm az, hogy az üzemben több nő volt hozzá hasonló helyzetben. Az a veszély most ls fennáll, hogy a másik kislány, ha bölcsődébe kerül, szintén „követi nővére példáját", vagyis betegeskedni fog. Bár a mama szerint eddig semmi komolyabb baja nem volt, egy kétéves gyermek mégis ellenállóbb a betegségekkel szemben, mint az egyéves. — Akkorra már a fogai is kijönnek — teszi hozzá az édesanyja. — S ha netán Andrea mégis betegeskedne, még egy év fizetetleii szabadságot kérek. Itt a mama helyesen mérlegel, hiszen erre is joguk van az édesanyáknak. Noha a hamadik évben anyagi támogatásban mőr nem részesülnek, a gyermekről való gondoskodás elsősorban a szülő kötelessége, és ezt minden szülőnek tudatosítania kell! A gyermeknevelés szép, de egyben nehéz feladat, anyagi áldozatot követel és bizony sok-sok lemondással jár. Véleményünk szerint azonban még sokkal nagyobb gonddal járna, ha a társadalom nem járulna hozzá e szép és nehéz feladat megoldásához. KOVÁCS ELVIRA 03 Í3 3 3 >N CD T) ť B •c £ 1972.